Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-05-07 / 19. szám
Kellner István, Póczos Kálmán,Dudoma Ádám gépjavítói szakiskolára jelentkeztek. A tornóci szövetkezet kertészetében dolgozó lányok csoportja Bogár András kertésszel. Egy új kollektíváról A tornóci szövetkezet kertészetében ügyes fiatal lányok dolgoznak. Jó munkások, olvasni szinte kivétel nélkül mind nagyon szeret. Már régebbtől gyakran beszélgettek ifjúsági csoport alakításáról. Persze ilyen csoportot csak egy helyen, a kertészetben lehetett alakítani, mivel a többi munkaszakaszon alig néhány fiatal dolgozik. Tavasszal határoztak a lányok. A szövetkezet vezetőségének beleegyezésével márciusban megalakult az ifjúsági kollektíva. Kötelezettségvállalásuk megvitatása után bekapcsolódtak a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe. Azóta még tevékenyebben dolgoznak a CSISZ-ben, néhányan pedig a CSEMADOK-csoportban és szabad estéiket együtt töltik. Szorgalmasan látogatják a politikai előa lásokat és a kertészetben igyekeznek a legjobb munkát végezni. kágt. Bernét elvtársat, nehéz ti lesz megtalálni, — figyelmez- 6 tetett mindjárt az üzem kapu- a jában egy Idősebb elvtárs. — e És telefonon nem lehetne őt b felhívni ? n — Hát ha úgy tetszik, felhív- c hatják. De őt sosem lehet az k irodában elfogni. Lót-fut az f egész üzemben és szervezi az r ifjúságot. De csak menjenek a bátran az üzembe, valamelyik r részlegen megtalálják. — így kezdődött a nap a podpollanskyi gépgyárban. S mi mentünk. Szinte jő érzés volt ilyen nagy üzemben szétnézni, megállni és elhallgatni a munka ütemét. Útközben ismerősökkel találkoztunk. Szerencsénkre az üzemi pártszervezet elnökének, Paskö elvtársnak a kezébe futottunk. — Ez igen, ez nagy meglepetés. Tavaly ilyenkor még a CSiSZ zvolení járási vezetőségének az elnöke voltál, s most egy ilyen hatalmas, üzemi pártszervezetnek vagy az elnöke. No és hogy érzed magad? — Itt csak jól érezheti magát az ember. Nem is érzem, hogy helyet cseréltem. Ez az üzem ugyanis ifjúsági üzem. A dolgozók átlagos életkora alig haladja meg a húsz évet. — Szóval az ifjúság közül megint csak az ifjak közé kerültél — állapítjuk meg. De már fogta is kezünket s húzott magával. Az üzem minden részén hatalmas jelszó: „Köszöntjük pártunk alapításának 40. évfordulóját“. Az ünnep tiszteletére széles mozgalom indult meg az üzemben. Alig találni olyan dolgozót, akinek ne lenne kötelezettségvállalása. — És az ifjúság? A CSISZ-c7pn/P7Pt ’ A7nW- mif- rsinálnnk? VASBETON AKNATORONY Az egyik szovjet ércbányához hatalmas, nyolcvanhat méter magas vasbeton-aknatornyot építettek. A géptermet, ahol a három hatalmas szárítógép, valamint a ki- és berakodást végző futódaruk működnek, 74 méter magasságban helyezték el. A torony 4,5 m-es betonalapra épült, külső falainak vastagsága 22 cm, 9 m magasságig oszlopok erősítik. 74 m magasságon túl függőleges bordákkal merevítették. Almási János már ötödik éve dolgozik a szövetkezetben mint sertésgondozö. Az elmúl! évben Acs Géza bácsival átlag 12 malacot választottak el egy anyasertéstől. János és még néhány fiatal kocsis ősszel bevonul katonának. Vajon lesznek-e fiatalok, akik a helyükre állnak MiiiiHiimimiiimiiiiiiiiimiiii A traktorosok számára befejeződött a tavaszi idény. Most végzik a javításokat, hogy újból üzemképesek legyenek a gépek Képünkön Martinkovics Zoltán és Zeit nka László a lánctalpas javítása közben. A kenyér és a vas Beszélgetés a pályaválasztásról Püspökin Kamasz szelek ostromolták zés minden eszközével harcol- emberroppantó vihara. Akik a püspöki házak tetején a tele- nak az ifjúság megnyeréséért, utánunk sorjázzák lépteiket az víziós antennák fémkarjait és a HNB mezőgazdasági és tan- új élet útjain már szabad hazáduzzadt orgonafürtök öltöztet- ügyi osztálya a szülőknek ma- ban, szabad emberként születtek lila lepelbe a kerítéseket, gyarázza a mezőgazdasági tek — de ez nemcsak előny, amikor beléptem az iskola kapuján, hogy a kilencedik osztály tanulóival beszélgessek a jövőről. — Mi akarsz lenni Nagy Ignác? — Finommechanikus! — Es te Csölle Sándor? — Vasesztergályos! — Hát Benkovits Ferenc? — Vízvezeték — és gázszerelő! •— Kudlicska Ilona? — Elárusítónő! munka fontosságát és egyre hanem kötelesség! szépülő jövőjét — de harcuk eredménytelen. Ki a hibás — a tanulók? Nem! A szülök! A szülök, akik nem akarják vagy nem tudják megérteni, hogy búzát termelni ugyanolyan fontos, mint házat Acélt önteni, házakat építeni: kötelesség! Vizei lecsapolni, folyók útját akaratunknak alárendelni. kötelesség! De ugyanolyan kötelesség kenyeret termelni! Ugyanolyan kötelesség húst. tejet, vajat és dolgozik az idősebbek kollektívájában. Vannak egyéni kötelezettségvállalásaink is. ,A 323- as üzemrészlegen Melich Pista és Gélián Jóska vállalta, hogy 120 százalékra teljesítik a teljesítmény normát. Szólva Miklós pedig 130 százalékot vállalt. Az üzemi CSISZ-szervezet teljes mértékben kihasználja azt a jogot és kötelességet, melylyel a CSISZ-t megbízta a XI. pártkongresszus. Aktív kezdeményezéssel járulnak hozzá a feladatok teljesítéséhez. Márciusban a 32-es üzemrészlegen baj volt a tervteljesítéssel. Es így tovább! Bab Ede: la- kapta számtanból, márpedig a katos. Árpa Miklós: géplakatos, jó kereskedő emberi becsülete Román Sándor festő és mázoló, éppen a számokon áll vagy Wimmer Anasztázia: egészség- bukik! A szülők a hibásak, akik békaperspektívából nézik a szoépíteni. hogy a kenyér és a vas zsírt küldeni a dolgozó ember népgazdasági jelentősége azo- asztalára! Ugyanolyan kötelesnos. A szülők a hibásak, akik ség otHinnünk falvaink szépíélárusítónőnek kényszerítik Iá- tése — szocialista életünk gaznyukat — holott az az igen dagitása faluban és városban gyenge „hármas“ osztályzatot egyaránt! De ki végzi el eza munkát, ha a napfényes falusi iskolák életbe lépő tanulói már alig várják a pillanatot, amikor elszakadhatnak a szántóföldek tály huszonkét tanulója közül cialista mezőgazdaságot és nem életadó göröngyeitől ? csak két fiatal készül a mező- tudják megérteni, hogy néhány Ki végzi el ezt a munkát, ha gazdasági pályára. év múlva semmivel sem jelent a szülök szeme már az ország-Mi ennek az oka? Elsősorban nagyobb energiakifejtést, izom- út fehér csíkjára tapad, amely az, hogy Püspöki peremhelyze- munkát a mezőgazdasági mun- messze viszi gyermekeiket a te, a gyors és kényelmes autó- ka, mint az ipari, hogy a város falutól? busz-összeköttetés és termé- és falu között elmosódik, meg- Lehet-e vasat gyártani keszetesen a S'ofnaft hatalmas szűnik minden különbség — nyer nélkül ? telepe nemcsak erősen befolyó- anyagi, kulturális és fiziológiai solják, de egyenesen determi- értelemben is! náns tényezőkként hatnak a De feleljenek a szülők: ha pályaválasztásnál. Arról sem a felnövekvő nemzedék mind az szabad megfeledkezni, hogy a iparban keres alkalmazást — ki sajtó és az irodalom (kevés marad a földeken? Vajon mikivétellel) az ipari munka szép- lyen nevelést adtak gyermeségét, rohamos fejlődését és keiknek, akik azt mondták, gazdag jövőjét hirdeti. A helyi hogy ha az EFSZ nem ad engenemzeti bizottságok munkaügyi délyt arra, hogy osztályán öles plakátok hívják menjenek dolgozni Feleljenek erre az édesanyák és édesapák! PÉTERFI GYULA ********** FÜRÉSZELÉS FŰRÉSZ NÉLKÜL Szovjet szakemberek nemrégiben olyan újrendszerű fafűa városba részt fejlesztettek ki, amelynek akkor ott- használatakor nem keletkezik A Kisgéres-Perbenyék-i egyesült szövetkezet kertészeti csoportja munka közben a fiatalokat bányába, építkező - non maradnak! (A lányok felel- fűrészpor. Az új berendezésben sekre, de vajon hány plakáton ték ezt — a fiúk csak megrán- épített vibrátor ugyanis perolvashatjuk, hogy ' „segítsd, tották a vállukat!) cenként többezerszeres rezgéserősítsd földmüvesszövetkeze- Az első világháború nemze- sei reztgteti az ékalakú kést, teinket, állami birtokainkat — déke már túl van negyvenedik így a kés könnyen behatol • jelentkezz mezőgazdasági ipari életévén. Hajunkat fehérre lú- tönkbe és deszkákká vágja fel, tanulónak!"? gozta u múlt szenvedése, a nél- anélkül, hogy fürészpor kelet -A püspöki tanítók a meggyö- külüzés, a második világháború kezne. / Tudják, kel it helyük! juk, hogy a tornaijai technikumban tanulhassunk, — mondotta a három tanuló szinte egyszerre. Kellnár István még hozzátette, hogy már előre örül az internátusí diákéletnek és reméli, hogy a tanulás mellett sokat sportolhat. Az elmúlt években egyre erősebb lett az a nézet, hogy mezőgazdasági iskolába csak a gyengébb előmenetelü tanulók jelentkeznek. Hogy ez téves nézet, azt Pőcs Erzsébet példája is igazolja. Ez a kislány kitüntetett tanuló és két barátnője, akikkel könyvelői iskolába jelentkezett, szintén jó tanulók. Pócsa Erzsébetnek és Szőjőzsef Izabellának az édesanyja is a szövetkezetben dolgozik, s Izabella nem mulasztotta el megjegyezni, hogy mindkettőjük anyja csoportvezető! így hát az alma nem esett messze a fájától! A többi tanuló mezőgazdasági tanonciskolába jelentkezett. S itt egy kérdést szükséges felvetni. Amint hírlik, az idén megszüntetik az almágyi mezőgazdasági tanonciskolát, illetve áthelyezik Cserencsénybe. Az illetékesek figyelmébe lehet ajánlani, hogy ez nem lesz helyes dolog, mivel a környék iskoláiból kerülne kit annyi fiatal, hogy ez a tanonciskola folytathatná működését és a jelenlegi hiányosságot — nincs megfelelő épület az internátus számára — közös akarattal meg lehetne szüntetni. S az egész vidéken egyetlen hasonló iskola sincs! Azt hisszük, érdemes lenne ezt a kérdést még tüzetesebben megvizsgálni és csak akkor elhelyezni az iskolát, ha múlhatatlanul szűkcpnp<; AGOCS VILMOS Sokszor hallunk megjegyzéseket arról, hogy a középiskolai tanulmányaikat befejező fiatalok húzódoznak a mezőgazdaságban való elhelyezkedésről. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy kihasználunk-e minden alkalmat arra, hogy a fiatalok nézetét megváltoztassuk, s felhívjuk-e megfelelő módon figyelmüket a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságban rejlő hatalmas lehetőségekre? E tekintetben igen sokat tehetnek a nyolc-, illetve a kilencéves középiskolák pedagógusai. Látogassunk el az ajnácskői kilencéves középiskolába és nézzünk kissé körül, mi a helyzet e téren? Szőkovács Zoltán elvtárssal, az iskola igazgatójával folytatott beszélgetésünk során megtudjuk, hogy például a kilencedik évfolyamot befejező tanulók 40 százaléka választotta hivatásul a mezőgazdaságot! Az iskolának ebben a tanévben 11 tanuló megnyerését tűzte ki a terv. Ezzel szemben már eddig 15 tanuló jelentette be, hogy különböző fokú mezőgazdasági iskolában szeretné tanulmányait tovább folytatni. E számok önkéntelenül is azt a kérdést vettetik fel: hogyan dolgozik az iskola pedagógiai kara, milyen módszerekkel tudatosították a tanulókkal a mezőgazdasági szakkáder-képzés fontosságát? — Az alapokat a Micsurinérdekkörök képezik, — mondja az igazgató elvtárs. — E körökben a mezőgazdasági munkát színessé és érdekessé teszszük s a tanulók láthatják munkájuk gyümölcsét. A múlt évben például részt vettünk egy mezőgazdasági kiállításon, ahol néhány szép helyezést értek el ifjú mezőgazdászaink terményeikkel. Persze erre a kör minden tagja nagyon büszke volt. A továbbiakban arról számol be az igazgató, hogy a kilencedikesek szüleit meglátogatták az iskola pedagógusai. Beszélgettek velük gyermekük jövőjéről, s a beszélgetésekben vezető helyet biztosítottak annak, engedjenek gyermekük kívánságának s tegyék számukra lehetővé, hogy tanulmányaikat mezőoazdasági szakiskolában folytassák. Számos tanulmányi kirándulást valósítottak meg EFSZ-ekbe és állami gazdaságokba A tanulókkal egyéni beszélgetéseket folytattak a pedagógusok s így elérték, hogy a tanulókhoz sikerült közelhozni a mezőgazdaságban való elhelyezkedés gondolatát. A kilencedikesek közül hárman jelentkeztek gépjavítói szakiskolába: Dudoma Ádám, Kellnár István és Pócsa Kálmán. Az iskola műhelyében akadtunk rájuk, a gyalupad mellett. — Meggyőződésünk, hogy jól választottunk s már alig vár-Mindenki büszke rájuk r* v/>jijzj vccctuoty javaoiattni jött, és ifjúsági hetet szerveztek ezen a részlegen. Csaknem az összes osztályról jöttek segíteni a fiatalok. S az eredmény az volt, hogy a részleg tervét sikeresen teljesítette. De nemcsak ezt az egyedülálló példát lehetne felhozni. Ugyanilyen kezdeményezéssel jöttek az ifjúság szakmai továbbképzésének a fokozásával. Megkérték az üzem összes technikusait, hogy segítsenek ezen a téren. Közösen az iskolai osztállyal, a szakszervezettel tervet dolgoztak ki a harmadik ötéves terv idejére, a szakmai nevelés fokozására. Mindenhol érezni a fiatalokat a CSISZ-tagokat. Ha valahol ba; van, csak hozzájuk kell fordulni. Eddig az üzem fiataljaiban még nem csalatkozott senki Sokat tesznek a politikai nevelés, a kultúra és a sport terén Az üzemből többen gyakrar járnak külföldre is. S alighogj hazaérkeznek, máris elkapjál őket. Kérdezik mit láttak, mii hallottak, hogyan élnek ott a: emberek. Áprilisban az időseb! párttagokat hívták meg magul közé. így ismerték meg köze lebbről pártunk történetét Hogy az alapszervezeti vezető ségi tagok jól ismerjék felada tukat, esti iskolát nyitottak melyet 72-en látogatnak, t pártiskolát viszont 115-en. So kat, nagyon sokat lehetne be szélni ebben az üzemben a ifjúság 'munkájáról. Bejártu az egész telepet. Mire befejez tűk, megtaláltuk a CSISZ-tit kárt is. De rá már nem vol szükség. Hiszen a fiatalok mun kájárói beszélnek az eredmé nyék, beszél mindenki az üzem ben. SZIGL FEREN — AZOK is KivesziK Decsuie- . tesen a részüket. Az üzemben 600 CSISZ-tag dolgozik. Például a 322-es részlegen pár héttel ezelőtt alakult meg két ifjúsági brigád, s mind a kettő versenyez a szocialista munkabrigád címért. Különben 30 ifjúsági kollektíva van, és valamennyi feladatul tűzte ki, hogy a legrövidebb időn belül elnyerik a szocialista munkabrigád címet. Nagyon sok fiú és lány
