Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-05-07 / 19. szám

Hradec Královében a Hadsereggel Együttműködő Szövetség autóklubjának tagjai tisztában vannak azzal hogy a gyerme­keknek is ismerni kell a legfontosabb forgalmi szabályokat. Képünkön Planta elvtárs a Hradec Králové-i kilencéves kö­zépiskola tanulóival tanulságos beszélgetéseket folytat a for­galmi előírásokról. Amikor kimentem a ruzyni repülőtérre, hogy tanúja le­gyek Gagarin Prágától való búcsúzásának, eltökéltem magamban, hogy becsületes tanúhoz híven mindent pon­tosan és lelkiismeretesen feljegyzek. Nos, őszintén be­vallom, mindössze azt sike­rült az emlékezetembe vés­nem, hogy a 42395 számú TjU gépen távozott, de ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy mikor integetett felénk, 14 órakor vagy 14,15-kor azt már nem tudnám megmon­dani. Az integetés valahogy nagyon lekötött, mert nem­csak ő, hanem a pionírok és a felnőttek tömege is inte­getett. A legérdekesebb az volt, hogy a felnőttek is, akárcsak a pionírok és Gagarin, kézzel, karral, sőt az egész testükkel odaadóan, szeretettel és hálával inte­gettek. Ilyen körülmények között érthető, hogy eszem­be sem jutott az órára pil­lantani .. Mintha megszűnt volna az idő és egy kicsit mintha valamennyien, a len­gő zászlócskákkal, a gyerek­haddal könnyű súlytalan ál­lapotba kerültünk volna. Csak akkor éreztem magam újra a földön, amikor Gaga­rin eltűnt a gépben és utána a legnagyobb meglepetésem­re két pionír jelölt fürge léptekkel felfutott a lépcsőn és Gagarint követve ugyan­csak eltűnt a gépben. Őszin­tén szólva egy kicsit irigy­kedtem a két vállalkozó szel­lemű embercsemetére, én is szívesen követtem volna őket... Persze, mondanom sem kell, a két potyautast nemsokára felfedezték és „szégyenszemre“ néhány perc múlva búcsút kellett venniük Gagarintól és mint az imént ugyancsak fürgén kellett lefutniuk a lépcsőn. Ezután zúgva elindult a hatalmas gép és a repülőté­ren egyetlenegy ember sem mozdult ei addig, amíg a magasba nem emelkedett. Gagarin biztos kinézett az ablakon... Ki tudja, hogy a világ leggyorsabb utas­­szállító gépén nem gondolt-e arra, hogy most gyalog indul el Moszkvába, hisz földkörü­li útját másfél óra alatt tette meg. A rendőrség Londonban tömegesen letartóztatja a nukleáris fegyverek elleni tüntetőket. Amikor e napokban a több mint háromezer tüntetőből álló menet a White Hall-hoz érkezett, öt sorból álló rendőrkordon állította le a menetet. A tüntetők a földre ültek és a rendőrök erőszakkal szállították be őket a közeli rendőrség épületébe. • *•*•★•*•*•★•*•*•*•*•*•*•* Annak ellenére, hogy a pro­paganda egyre azt hirdeti, mi­szerint az Egyesült Államok az általános jólét országa, ott a „népi kapitalizmus“ virágzik és az Egyesült Államokban a ka­pitalizmus nem is igazi kapita­lizmus, az amerikai közgazda­ság az utolsó 15 hónapban már a gazdasági válság negyedik fázisát jegyezheti fel. Emellett a visszaesések egyes időszakai egyre élesebbek. A régebbi vál­ságok időszakaiban az Egyesült Államokban még nem volt arra példa, hogy annyi legyen a munkanélküli és a fél-munka­­nélkuli mint ma Amer ika mostani gazdasági válsága szorosan összefügg az Eisenhower-kormány támadó politikájával, amely különösen Kubában, Kongóban és Laosz­­ban mutatkozott a legkirívób­ban. Régi igazság, hogy a hábo­rúk és a háború okozta károk a kapitalizmus idején mindig a gazdasági élet fellendülését hozzák magukkal. A jelenlegi válság jelei 1960 májusában mutatkoztak és egyre jobban elmélyülnek Az acéltermelés annyira csökkent, hogy a ke­reskedelmi minisztérium nem­rég azt a határozatot hozta, nem közlik a nyilvánossággal azokat az adatokat, amelyek ebben az iparágban a kihaszná­mi ugyutm aljúit év végén már 140 ezerre rúgott azoknak a dolgozóknak a száma, akik heti 40, illetve 42 órát dolgoztak. Április elsejével ez a szám jó­val megnőtt. Tudniillik rövidebb munkahétre tértek át számos üzemben, bányában és az élel­miszer-iparban. A tervezéstől és elsősorban a termelési fel­tételektől függ, hogy még ez év folyamán a félmilliót is túlha­ladja azoknak a száma, akik a rövidített munkaidőre térnek át. Es mindezzel kapcsolatban felmerül a kérdés. Hogyan használjuk fel az így nyert sza­bad időt? Számos helyes és ke­vésbé helyes riiézet adódik ezzel kapcsolatban. Iparunkat óriásivá növelni, mely a technika és a tudomány legújabb ismeretén alapszik. Es mindehhez nagytudású szakem­berek szükségesek. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az iskolá­ban elsajátított tudás nem elégséges tartósabb ideig. A szakképzettség további fejlesz­tése elsősorban is az ifjúság ügye. Hisz pár év leforgása után, már a közeljövőben ők állnak a gyárak és üzemek új mechanizmusai, gépsorai mellé. Persze, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül a sport és az üdülés jelentőségét sem. Csakis a szellemileg és fizikailag egya­ránt kiegyensúlyozott egyén képes az új feladatok megoldá­sára. Vegyük csak Jurij Gagarin példáját. Aligha válhatott volna szellemi és fizikai felkészültség nélkül a világűr első meghódí­tójává. Nagyon sok tanulásra és fizikai felkészültségre volt szüksége, míg mindezt elérte. A fizikai és szellemi felkészült­ség .«Iválaszth'atatlanok. És mit jelent mindez szá­­inunkra, CSISZ-tagok szá­mára? Elsősorban is CSISZ szervezeteink kötelessége gon­doskodni a szabad idő helyes felhasználásáról. Helyesen cse­lekednek azok a CSISZ-szerve­­zetek, melyek már az iskolák­ban és különböző tanfolyamo­kon úgy készítik elő tagjaikat, hogy a végzettség után fontos felelősségteljes feladatokat bíz­nak rájuk. De mindezek ellené­re sem feledkezhetünk meg a sportról, a testnevelésről és a kirándulásról. Helyes, sőt na­gyon is helyes, hogy CSISZ- szervezeteink kirándulásokat szerveznek. De legyünk őszin­ték, hasznára válik-e egy fia­talnak néhányórás autóbusz-út vagy itt-ott egy gyalogkirándu­­iás, ha az a vendéglő pultjánál végződik. Nem, egyáltalán nem. Aktívan sportoló ifjúságra van szükségünk, és mindest nem üt­közik nehézségbe. Vagy talán oly nehéz két alapszervezet sport vetélkedésének a meg­szervezése? Gondoljunk csak a futballra, a röplabdára, aszta­liteniszre, vagy kirándulásokra ismeretlen helyekre. Vajon ki tudna ennek ellentállni? Senki. Ügy kell vezetnünk ifjúsá­gunkat, hogy a szellemi és a fizikai felkészültség elválaszt­­hatatlanná váljék számára. És mindez elsősorban is ifjúsági szervezeteink ügye. ny-d A kongói árulók Coquilhat­­ville-ben ülésező értekezlete, amely három bizottságra osz­lott, a leopoldvillei külügymi­nisztérium közlése szerint há­rom határozatot hozott, amely szerint az egész ország terüle­tét e — Kaszavubu-féle kor­mány — ellenőrzése alá kell helyezni és keresni kell az együttműködést az ENSZ ható­ságokkal. A coquilhatvillei értekezlet azt követeli, hogy az ENSZ nyújtson támogatást a Gizenga­­kormány parancsnoksága alatt levő egységek leszerelésére is, valamint a Katangában levő külföldi tanácsadók és a stan­­leyvillei törvényes kormányhoz akkreditált, diplomáciai misz­­sziók elűzésére. * * * Az Egyesült Államok kormá­nya — a genfi egyezményekkel ellentétben és nyíltan szabotál­va e genfi értekedet két elnö­kének felhívását — nagy szám­ban küldött tanácsadókat Laoszba és légi hidat teremtett a Fülöp-szigetek és Vientiane között, hogy katonai segítséget nyújtson a lázadóknak. Az ausztráliai rádió szerint Griffin amerikai tengernagy a tanács ülésén kijelentette, hogy a Dél­­kínai-tengeren gyakorlatozó 7. flotta felkészült a laoszi had­műveletekre. Az amerikai kormánynak és hivatalos képviselőinek ilyen­fajta cselekedetei éles ellentét­ben állnak kijelentéseikkel, amelyek szerint készek békés eszközökkel mego.Jani a laoszi problémát. E cselekedetek cél­ja: meghiúsítani a genfi érte­kezletet és előkészíteni a talajt a beavatkozásra az ENSZ spa­nyolfala mögött. A SZABADSÁGHARCOSOK IDEIGLENES ANGOLAI KORMÁNYT ALAKÍTANAK Angolában mind nagyobb mé­reteket ölt a szabadságharc. A portugál gyarmati hatóságok tovább erősítik angolai helyőr­ségeiket. Gilmore, az Angolai Népi Szövetség elnöke, aki jelenleg Tuniszban tartózkodik, kedden sajtóértekezleten nyilatkozott az angolai helyzetről. „Ünnepé­lyesen ki kell jelentenem — mondotta AFP-tudósítás szerint — hogy a körülmények által reánk kényszerített erőpróba nem rettent meg bennünket és semmiképpen sem szorít visz­­szavonulásra. Csapataink meg­indították műveleteiket az or­szág egész területén és 350 ki­lométeres arcvonalon már csak­nem ötszáz kilométert nyomul­tak előre“. Gilmore a továbbiakban el­mondotta, hogy mintegy hat­vanezer tagot számláló pártja a legszámottevőbb párt Válságcsináló hivatal Válság-központot alakítottak ségesnek megalakítani, amely az amerikai külügyminiszté- az idézett lap szerint egyébként riumban — jelenti a Chicago jelenleg fontosabb helyet foglal Sun and Times. A szokatlan el a washingtoni magas politi­­nevü ügyosztálynak az a fela- kában, mint a leszerelési hiva­­data, hogy feldolgozza mind- tál. A másik ok, amiért érde­­azokat az adatokat, amelyek mes felfigyelni a válságközpont a fontosabb válsággócokkal megszervezésére, az, hogy az kapcsolatosak Az adatokat ~ „menetközben“ fel is dolgozzák, a kémértesüléseket azonnal to­vábbítják az elnöknek, az ő utasításait pedig ugyancsak ha­ladéktalanul eljuttatják az ope­ratív szervekhez. Az illusztris hivatal felállítá­sa két okból is megragadta a figyelmünket. Az egyik: a State Department úgy látszik olyan , ^ .... , nagy súlyt helyez a nemzetközi szäm>tottäk volna magukat, ha válságcsinálásra, hogy erre a ehhez még ... „válságközpont­­célra külön szervet látott szűk- juk“ sem lett volna ... Egyesült Államokat az utóbbi hetekben a mindenható Allen Dulles ügynökeinek szorgos te­vékenysége ellenére — különö­sen a Kuba elleni agresszió ese­tében — súlyos külpolitikai ve­reségek érték. A válságcsinálás, hiába az új hivatal — vissza­ütött a válságcsinálókra. Elképzelhetjük, mennyire el-A kommunista és munkás­pártok száma . A kommunista pártok tagságának száma. .... S lay: m 43 Wrnßm ľn4'' ) 1 ľ 1848 1939 1960 mS m 36000000 A 300 _ M 1848 1939 I960 Amerika arca közelebbről latlan termelési kapacitásra vonatkoznak. A nagyipari rész­vénytársaságok azonban saját becslést dolgoztak ki, amely szerint az Egyesült Államok acélipara 1961 januárjában csak 46,7 %-ra dolgozott. A szak­­szervezetek nemrég azt köve­telték, hogy adjanak reális ké­pet a munkanélküliek helyzeté­ről és gyökerestől változtassa­nak a helyzeten. Mindenki jól tudja, hogy a kormány a hivatalos jelenté­sekben igyekszik a munkanél­küliek számát a minimumra le­nyomni és nem ad áttekintést azokról, akik csak részben munkanélküliek, pedig ezeknek a száma állandóan emelkedik. A legutóbbi hivatalos jelen­tések szerint a munkanélküliek száma 4,5 millióra rúg, ami az Egyesült Államokban a munka­erők 6,4 %-ának felel meg. Ezek szerint minden tizenket­tedik amerikai fehér munkás munka nélkül van. A négerek számára a gazdasági pangás a legmélyebb gazdasági válságot jelenti. Minden hatodik néger munkás munkanélküli. A munkanélküliség ez év ja­nuárjában még emelkedett, kü­amerikai gazdasági válság el­mélyüléséhez. És az imperialis­ta államok között kiélezi az ellentéteket. Különböző politi­kai akciók indulnak, amelyek az amerikai „szövetségeseket“ — enyhén mondva — zavarba hoz­zák. Az amerikai népnek rá kell ébredni arra (de ebben a pro­paganda visszatartja), hogy az Egyesült Államokban a kapita­lizmus mindig csak kapitaliz­mus marad. A huszas években a propaganda arról kívánta az amerikai polgárokat meggyőzni, hogy „Ford túlhaladta Marxot“. Az 1929—30-as években az amerikaiak saját bőrükön meg­győződhettek arról, hogy ebből egy szó sem igaz. A háború után a propaganda azt akarta az amerikaiakkal elhitetni, hogy „Marx már elavult“ és „Keynes túlhaladta Marxot“. Az ameri­kaiaknak negyven évvel azelőtt hazudtak, de erre az ameri­kaiak maguk is rájöttek. Most újból hazugságokkal tömik őket, de egyre nő azoknak a száma, akik tudják, hogy mi az igaz­ság. A válság persze állandóan mélyül és az amerikaiak a mai feltételek mellett még kritiku­sabban figyelik az eseményeket. A kapitalizmus mindig kapita­lizmus marad és ez az egész világon kivétel nélkül fennáll. Ionosén az acél-, szén- és autó­iparban. Maga az amerikai kor­mány 5 250 000-re becsülte ez év januárjában a munkanélkü­liek számát. Az amerikai közgazdaság fej­lődésében két irányzatot figyel­hetünk meg. 1950—1960 között annyi fúzióra — a vállalatok összeolvadására — került a sor, amennyire az Egyesült Államok gazdasági története még nem emlékszik vissza. 1959-ben 1050 kisebb vállalat fuzionált, 1960- ban a fúziók száma még emel­kedett. Különösen a bankok, vasúti részvénytársaságok, a kiadó-vállalatok fuzionáltak. Az amerikai közgazdaságban tehát ez az egyik irányzat. És melyik a másik? Az elmúlt két évben lényegesen emelkedett a csődök száma. 1958-ban több mint 13 ezer vállalat ment csődbe, 1959- ben 14 ezer és 1960-ban már 15 ezer. Az 1930-as évek leg­mélyebb válságában volt hason­ló a helyzet. Az 1960-ban beje­lentett csődtömegek összege több mint 800 millió dollárt tesz ki. Főleg a kis és középnagy cégek mennek tönkre és soha­sem a nagy iparvállalatok. Az amerikai közgazdaság egyre in­kább koncéntrálódik és mono­­poNzálódik. Amint már említet­tük, ez a helyzet akkor áll be, amikor a legfontosabb ipar­ágakban nem. használják ki az adott termelési lehetőségeket és a munkanélküliek száma egyre emelkedik. Az amerikai monopol-kapita­lizmus igyekezett odairányulni, hogy a gazdasági válság jeleit leplezze és a nehézségeit „egyensúlyba hozza“. És való­ban 1960-ban az amerikai tőke külföldi beruházásai fantaszti­kus összegeket tettek ki, lega­lábbis 30 milliárd dollárra be­csülhetők. Űjabb problémák is keletkeznek: így például a ka­nadai közgazdaságot hova-to­­vább a/, amerikai monopóliu­mok uralják. A kanadai közgaz­daság még mélyebb válságon megy keresztül, úgy, hogy en­nek az „együttműködésnek“ megvannak a maga komoly okai és ezek az Egyesült Államok uralkodó osztályára nézve egy csöppet sem hízelgőek. Az a jelenség, hogy az amerikai tőke külföldön felvásárolja az ipar­­vállalatokat (mint például Ford egyre jobban tért hódit Nagy- Britanniában), hozzájárul az Johann Kruse hamburgi pro­fesszor, aki SS i XX. század bo­­"1^*0JA. sárkányaival foglalkozik, kimutatta, hogy Nyugat- Németországban még ma is 10 ezer ember rabja a babonának. Nyugat- Németországban még nja is léteznek üzletek, ahol Jbo szorkányvért“ és hasonló „csodaszereket“ árulnak. Kruse továbbá számtalan példát hoz fel, melyekben boszorkányság vádjával több egyént kiűztek falujából és tetlegesen bántalmaztak TO a to alatt Az örmény hidrológusok 50 méterre a Sevan tő alatt föld­alatti tóra buk­kantak. A tó különösen mé- I reteivel tűnik ki. Nagyságát több mint 500 négyzetkilo­méterre becsülik. A Sevan tó, melynek nagysága 1400 négyzetkilométer, 2000 m magasan fekszik a tenger színe fölött. ÖS FA .•«’»<ffw— Az egyik lett !ÍV '/Jr* folyó völgyében H AlőjjJi!? ásatások folya lisfS'p“ egy régi __ bukkantak a rigai archeológusok. Korát 140—150 millió évre becsü­lik. A félméter átmérőjű és 5 méter hosszú, gyökér még aránylag ép. A korona töré­kenyebb részeinek kivételé­vel sikerült az egész fát épségben Rigába szállítani. TŰZVÉDELMI HAJO Dél-Walesben jtJPtí J különös hajót E = építettek a ten­­geri tűzszolgá­­lat számára Magasan a két ponton fölé vízágyúkat szereltek. Ezek á nagyerejű vízpumpák a? irányító berendezéstől tá­volról is kezelhetők. ^ÚJDONSÁG Az „Ekonomi­­ü'' ’ cseszkája Gaze­­_ ta“ közli, hogy az egyik holland — technikai főis­kola könyvtárában különös elektronikus szerkezetet hoztak létre. A látogató az előtte fekvő telefonon fel­tárcsázza a könyv számát, mire a könyvtár polcán a könyv fölött kigyúl a fény. A könyvtáros kezébe veszi a könyvet és az elektronikus gép pedig feljegyzi azt és a kartotékot elküldi az ol­vasónak. FELEDÉKENY OLVASÓ Az USA Missis- I sipi állama könyvtárának egyik olvasója „A mezőgazdaság és az árak“ című könyvet 33 év után juttatta vissza a kölcsönző könyvtárnak. A könyvtár házirendje viszont csak egy hetet hagy a könyv, „vissza­juttatására“. Az igazgató kiszámíttatta a „lelkiismere­tes“ kölcsönző tartozását a szóbanforgó könyvért, mely nem kevesebb, mint 201 dol­lár és 96 centet tett ki. Gyermek mint utcai áru» Bombayban.

Next

/
Thumbnails
Contents