Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-05-07 / 19. szám
Hradec Královében a Hadsereggel Együttműködő Szövetség autóklubjának tagjai tisztában vannak azzal hogy a gyermekeknek is ismerni kell a legfontosabb forgalmi szabályokat. Képünkön Planta elvtárs a Hradec Králové-i kilencéves középiskola tanulóival tanulságos beszélgetéseket folytat a forgalmi előírásokról. Amikor kimentem a ruzyni repülőtérre, hogy tanúja legyek Gagarin Prágától való búcsúzásának, eltökéltem magamban, hogy becsületes tanúhoz híven mindent pontosan és lelkiismeretesen feljegyzek. Nos, őszintén bevallom, mindössze azt sikerült az emlékezetembe vésnem, hogy a 42395 számú TjU gépen távozott, de ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy mikor integetett felénk, 14 órakor vagy 14,15-kor azt már nem tudnám megmondani. Az integetés valahogy nagyon lekötött, mert nemcsak ő, hanem a pionírok és a felnőttek tömege is integetett. A legérdekesebb az volt, hogy a felnőttek is, akárcsak a pionírok és Gagarin, kézzel, karral, sőt az egész testükkel odaadóan, szeretettel és hálával integettek. Ilyen körülmények között érthető, hogy eszembe sem jutott az órára pillantani .. Mintha megszűnt volna az idő és egy kicsit mintha valamennyien, a lengő zászlócskákkal, a gyerekhaddal könnyű súlytalan állapotba kerültünk volna. Csak akkor éreztem magam újra a földön, amikor Gagarin eltűnt a gépben és utána a legnagyobb meglepetésemre két pionír jelölt fürge léptekkel felfutott a lépcsőn és Gagarint követve ugyancsak eltűnt a gépben. Őszintén szólva egy kicsit irigykedtem a két vállalkozó szellemű embercsemetére, én is szívesen követtem volna őket... Persze, mondanom sem kell, a két potyautast nemsokára felfedezték és „szégyenszemre“ néhány perc múlva búcsút kellett venniük Gagarintól és mint az imént ugyancsak fürgén kellett lefutniuk a lépcsőn. Ezután zúgva elindult a hatalmas gép és a repülőtéren egyetlenegy ember sem mozdult ei addig, amíg a magasba nem emelkedett. Gagarin biztos kinézett az ablakon... Ki tudja, hogy a világ leggyorsabb utasszállító gépén nem gondolt-e arra, hogy most gyalog indul el Moszkvába, hisz földkörüli útját másfél óra alatt tette meg. A rendőrség Londonban tömegesen letartóztatja a nukleáris fegyverek elleni tüntetőket. Amikor e napokban a több mint háromezer tüntetőből álló menet a White Hall-hoz érkezett, öt sorból álló rendőrkordon állította le a menetet. A tüntetők a földre ültek és a rendőrök erőszakkal szállították be őket a közeli rendőrség épületébe. • *•*•★•*•*•★•*•*•*•*•*•*•* Annak ellenére, hogy a propaganda egyre azt hirdeti, miszerint az Egyesült Államok az általános jólét országa, ott a „népi kapitalizmus“ virágzik és az Egyesült Államokban a kapitalizmus nem is igazi kapitalizmus, az amerikai közgazdaság az utolsó 15 hónapban már a gazdasági válság negyedik fázisát jegyezheti fel. Emellett a visszaesések egyes időszakai egyre élesebbek. A régebbi válságok időszakaiban az Egyesült Államokban még nem volt arra példa, hogy annyi legyen a munkanélküli és a fél-munkanélkuli mint ma Amer ika mostani gazdasági válsága szorosan összefügg az Eisenhower-kormány támadó politikájával, amely különösen Kubában, Kongóban és Laoszban mutatkozott a legkirívóbban. Régi igazság, hogy a háborúk és a háború okozta károk a kapitalizmus idején mindig a gazdasági élet fellendülését hozzák magukkal. A jelenlegi válság jelei 1960 májusában mutatkoztak és egyre jobban elmélyülnek Az acéltermelés annyira csökkent, hogy a kereskedelmi minisztérium nemrég azt a határozatot hozta, nem közlik a nyilvánossággal azokat az adatokat, amelyek ebben az iparágban a kihasznámi ugyutm aljúit év végén már 140 ezerre rúgott azoknak a dolgozóknak a száma, akik heti 40, illetve 42 órát dolgoztak. Április elsejével ez a szám jóval megnőtt. Tudniillik rövidebb munkahétre tértek át számos üzemben, bányában és az élelmiszer-iparban. A tervezéstől és elsősorban a termelési feltételektől függ, hogy még ez év folyamán a félmilliót is túlhaladja azoknak a száma, akik a rövidített munkaidőre térnek át. Es mindezzel kapcsolatban felmerül a kérdés. Hogyan használjuk fel az így nyert szabad időt? Számos helyes és kevésbé helyes riiézet adódik ezzel kapcsolatban. Iparunkat óriásivá növelni, mely a technika és a tudomány legújabb ismeretén alapszik. Es mindehhez nagytudású szakemberek szükségesek. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az iskolában elsajátított tudás nem elégséges tartósabb ideig. A szakképzettség további fejlesztése elsősorban is az ifjúság ügye. Hisz pár év leforgása után, már a közeljövőben ők állnak a gyárak és üzemek új mechanizmusai, gépsorai mellé. Persze, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a sport és az üdülés jelentőségét sem. Csakis a szellemileg és fizikailag egyaránt kiegyensúlyozott egyén képes az új feladatok megoldására. Vegyük csak Jurij Gagarin példáját. Aligha válhatott volna szellemi és fizikai felkészültség nélkül a világűr első meghódítójává. Nagyon sok tanulásra és fizikai felkészültségre volt szüksége, míg mindezt elérte. A fizikai és szellemi felkészültség .«Iválaszth'atatlanok. És mit jelent mindez száinunkra, CSISZ-tagok számára? Elsősorban is CSISZ szervezeteink kötelessége gondoskodni a szabad idő helyes felhasználásáról. Helyesen cselekednek azok a CSISZ-szervezetek, melyek már az iskolákban és különböző tanfolyamokon úgy készítik elő tagjaikat, hogy a végzettség után fontos felelősségteljes feladatokat bíznak rájuk. De mindezek ellenére sem feledkezhetünk meg a sportról, a testnevelésről és a kirándulásról. Helyes, sőt nagyon is helyes, hogy CSISZ- szervezeteink kirándulásokat szerveznek. De legyünk őszinték, hasznára válik-e egy fiatalnak néhányórás autóbusz-út vagy itt-ott egy gyalogkiránduiás, ha az a vendéglő pultjánál végződik. Nem, egyáltalán nem. Aktívan sportoló ifjúságra van szükségünk, és mindest nem ütközik nehézségbe. Vagy talán oly nehéz két alapszervezet sport vetélkedésének a megszervezése? Gondoljunk csak a futballra, a röplabdára, asztaliteniszre, vagy kirándulásokra ismeretlen helyekre. Vajon ki tudna ennek ellentállni? Senki. Ügy kell vezetnünk ifjúságunkat, hogy a szellemi és a fizikai felkészültség elválaszthatatlanná váljék számára. És mindez elsősorban is ifjúsági szervezeteink ügye. ny-d A kongói árulók Coquilhatville-ben ülésező értekezlete, amely három bizottságra oszlott, a leopoldvillei külügyminisztérium közlése szerint három határozatot hozott, amely szerint az egész ország területét e — Kaszavubu-féle kormány — ellenőrzése alá kell helyezni és keresni kell az együttműködést az ENSZ hatóságokkal. A coquilhatvillei értekezlet azt követeli, hogy az ENSZ nyújtson támogatást a Gizengakormány parancsnoksága alatt levő egységek leszerelésére is, valamint a Katangában levő külföldi tanácsadók és a stanleyvillei törvényes kormányhoz akkreditált, diplomáciai miszsziók elűzésére. * * * Az Egyesült Államok kormánya — a genfi egyezményekkel ellentétben és nyíltan szabotálva e genfi értekedet két elnökének felhívását — nagy számban küldött tanácsadókat Laoszba és légi hidat teremtett a Fülöp-szigetek és Vientiane között, hogy katonai segítséget nyújtson a lázadóknak. Az ausztráliai rádió szerint Griffin amerikai tengernagy a tanács ülésén kijelentette, hogy a Délkínai-tengeren gyakorlatozó 7. flotta felkészült a laoszi hadműveletekre. Az amerikai kormánynak és hivatalos képviselőinek ilyenfajta cselekedetei éles ellentétben állnak kijelentéseikkel, amelyek szerint készek békés eszközökkel mego.Jani a laoszi problémát. E cselekedetek célja: meghiúsítani a genfi értekezletet és előkészíteni a talajt a beavatkozásra az ENSZ spanyolfala mögött. A SZABADSÁGHARCOSOK IDEIGLENES ANGOLAI KORMÁNYT ALAKÍTANAK Angolában mind nagyobb méreteket ölt a szabadságharc. A portugál gyarmati hatóságok tovább erősítik angolai helyőrségeiket. Gilmore, az Angolai Népi Szövetség elnöke, aki jelenleg Tuniszban tartózkodik, kedden sajtóértekezleten nyilatkozott az angolai helyzetről. „Ünnepélyesen ki kell jelentenem — mondotta AFP-tudósítás szerint — hogy a körülmények által reánk kényszerített erőpróba nem rettent meg bennünket és semmiképpen sem szorít viszszavonulásra. Csapataink megindították műveleteiket az ország egész területén és 350 kilométeres arcvonalon már csaknem ötszáz kilométert nyomultak előre“. Gilmore a továbbiakban elmondotta, hogy mintegy hatvanezer tagot számláló pártja a legszámottevőbb párt Válságcsináló hivatal Válság-központot alakítottak ségesnek megalakítani, amely az amerikai külügyminiszté- az idézett lap szerint egyébként riumban — jelenti a Chicago jelenleg fontosabb helyet foglal Sun and Times. A szokatlan el a washingtoni magas politinevü ügyosztálynak az a fela- kában, mint a leszerelési hivadata, hogy feldolgozza mind- tál. A másik ok, amiért érdeazokat az adatokat, amelyek mes felfigyelni a válságközpont a fontosabb válsággócokkal megszervezésére, az, hogy az kapcsolatosak Az adatokat ~ „menetközben“ fel is dolgozzák, a kémértesüléseket azonnal továbbítják az elnöknek, az ő utasításait pedig ugyancsak haladéktalanul eljuttatják az operatív szervekhez. Az illusztris hivatal felállítása két okból is megragadta a figyelmünket. Az egyik: a State Department úgy látszik olyan , ^ .... , nagy súlyt helyez a nemzetközi szäm>tottäk volna magukat, ha válságcsinálásra, hogy erre a ehhez még ... „válságközpontcélra külön szervet látott szűk- juk“ sem lett volna ... Egyesült Államokat az utóbbi hetekben a mindenható Allen Dulles ügynökeinek szorgos tevékenysége ellenére — különösen a Kuba elleni agresszió esetében — súlyos külpolitikai vereségek érték. A válságcsinálás, hiába az új hivatal — visszaütött a válságcsinálókra. Elképzelhetjük, mennyire el-A kommunista és munkáspártok száma . A kommunista pártok tagságának száma. .... S lay: m 43 Wrnßm ľn4'' ) 1 ľ 1848 1939 1960 mS m 36000000 A 300 _ M 1848 1939 I960 Amerika arca közelebbről latlan termelési kapacitásra vonatkoznak. A nagyipari részvénytársaságok azonban saját becslést dolgoztak ki, amely szerint az Egyesült Államok acélipara 1961 januárjában csak 46,7 %-ra dolgozott. A szakszervezetek nemrég azt követelték, hogy adjanak reális képet a munkanélküliek helyzetéről és gyökerestől változtassanak a helyzeten. Mindenki jól tudja, hogy a kormány a hivatalos jelentésekben igyekszik a munkanélküliek számát a minimumra lenyomni és nem ad áttekintést azokról, akik csak részben munkanélküliek, pedig ezeknek a száma állandóan emelkedik. A legutóbbi hivatalos jelentések szerint a munkanélküliek száma 4,5 millióra rúg, ami az Egyesült Államokban a munkaerők 6,4 %-ának felel meg. Ezek szerint minden tizenkettedik amerikai fehér munkás munka nélkül van. A négerek számára a gazdasági pangás a legmélyebb gazdasági válságot jelenti. Minden hatodik néger munkás munkanélküli. A munkanélküliség ez év januárjában még emelkedett, küamerikai gazdasági válság elmélyüléséhez. És az imperialista államok között kiélezi az ellentéteket. Különböző politikai akciók indulnak, amelyek az amerikai „szövetségeseket“ — enyhén mondva — zavarba hozzák. Az amerikai népnek rá kell ébredni arra (de ebben a propaganda visszatartja), hogy az Egyesült Államokban a kapitalizmus mindig csak kapitalizmus marad. A huszas években a propaganda arról kívánta az amerikai polgárokat meggyőzni, hogy „Ford túlhaladta Marxot“. Az 1929—30-as években az amerikaiak saját bőrükön meggyőződhettek arról, hogy ebből egy szó sem igaz. A háború után a propaganda azt akarta az amerikaiakkal elhitetni, hogy „Marx már elavult“ és „Keynes túlhaladta Marxot“. Az amerikaiaknak negyven évvel azelőtt hazudtak, de erre az amerikaiak maguk is rájöttek. Most újból hazugságokkal tömik őket, de egyre nő azoknak a száma, akik tudják, hogy mi az igazság. A válság persze állandóan mélyül és az amerikaiak a mai feltételek mellett még kritikusabban figyelik az eseményeket. A kapitalizmus mindig kapitalizmus marad és ez az egész világon kivétel nélkül fennáll. Ionosén az acél-, szén- és autóiparban. Maga az amerikai kormány 5 250 000-re becsülte ez év januárjában a munkanélküliek számát. Az amerikai közgazdaság fejlődésében két irányzatot figyelhetünk meg. 1950—1960 között annyi fúzióra — a vállalatok összeolvadására — került a sor, amennyire az Egyesült Államok gazdasági története még nem emlékszik vissza. 1959-ben 1050 kisebb vállalat fuzionált, 1960- ban a fúziók száma még emelkedett. Különösen a bankok, vasúti részvénytársaságok, a kiadó-vállalatok fuzionáltak. Az amerikai közgazdaságban tehát ez az egyik irányzat. És melyik a másik? Az elmúlt két évben lényegesen emelkedett a csődök száma. 1958-ban több mint 13 ezer vállalat ment csődbe, 1959- ben 14 ezer és 1960-ban már 15 ezer. Az 1930-as évek legmélyebb válságában volt hasonló a helyzet. Az 1960-ban bejelentett csődtömegek összege több mint 800 millió dollárt tesz ki. Főleg a kis és középnagy cégek mennek tönkre és sohasem a nagy iparvállalatok. Az amerikai közgazdaság egyre inkább koncéntrálódik és monopoNzálódik. Amint már említettük, ez a helyzet akkor áll be, amikor a legfontosabb iparágakban nem. használják ki az adott termelési lehetőségeket és a munkanélküliek száma egyre emelkedik. Az amerikai monopol-kapitalizmus igyekezett odairányulni, hogy a gazdasági válság jeleit leplezze és a nehézségeit „egyensúlyba hozza“. És valóban 1960-ban az amerikai tőke külföldi beruházásai fantasztikus összegeket tettek ki, legalábbis 30 milliárd dollárra becsülhetők. Űjabb problémák is keletkeznek: így például a kanadai közgazdaságot hova-tovább a/, amerikai monopóliumok uralják. A kanadai közgazdaság még mélyebb válságon megy keresztül, úgy, hogy ennek az „együttműködésnek“ megvannak a maga komoly okai és ezek az Egyesült Államok uralkodó osztályára nézve egy csöppet sem hízelgőek. Az a jelenség, hogy az amerikai tőke külföldön felvásárolja az iparvállalatokat (mint például Ford egyre jobban tért hódit Nagy- Britanniában), hozzájárul az Johann Kruse hamburgi professzor, aki SS i XX. század bo"1^*0JA. sárkányaival foglalkozik, kimutatta, hogy Nyugat- Németországban még ma is 10 ezer ember rabja a babonának. Nyugat- Németországban még nja is léteznek üzletek, ahol Jbo szorkányvért“ és hasonló „csodaszereket“ árulnak. Kruse továbbá számtalan példát hoz fel, melyekben boszorkányság vádjával több egyént kiűztek falujából és tetlegesen bántalmaztak TO a to alatt Az örmény hidrológusok 50 méterre a Sevan tő alatt földalatti tóra bukkantak. A tó különösen mé- I reteivel tűnik ki. Nagyságát több mint 500 négyzetkilométerre becsülik. A Sevan tó, melynek nagysága 1400 négyzetkilométer, 2000 m magasan fekszik a tenger színe fölött. ÖS FA .•«’»<ffw— Az egyik lett !ÍV '/Jr* folyó völgyében H AlőjjJi!? ásatások folya lisfS'p“ egy régi __ bukkantak a rigai archeológusok. Korát 140—150 millió évre becsülik. A félméter átmérőjű és 5 méter hosszú, gyökér még aránylag ép. A korona törékenyebb részeinek kivételével sikerült az egész fát épségben Rigába szállítani. TŰZVÉDELMI HAJO Dél-Walesben jtJPtí J különös hajót E = építettek a tengeri tűzszolgálat számára Magasan a két ponton fölé vízágyúkat szereltek. Ezek á nagyerejű vízpumpák a? irányító berendezéstől távolról is kezelhetők. ^ÚJDONSÁG Az „Ekonomiü'' ’ cseszkája Gaze_ ta“ közli, hogy az egyik holland — technikai főiskola könyvtárában különös elektronikus szerkezetet hoztak létre. A látogató az előtte fekvő telefonon feltárcsázza a könyv számát, mire a könyvtár polcán a könyv fölött kigyúl a fény. A könyvtáros kezébe veszi a könyvet és az elektronikus gép pedig feljegyzi azt és a kartotékot elküldi az olvasónak. FELEDÉKENY OLVASÓ Az USA Missis- I sipi állama könyvtárának egyik olvasója „A mezőgazdaság és az árak“ című könyvet 33 év után juttatta vissza a kölcsönző könyvtárnak. A könyvtár házirendje viszont csak egy hetet hagy a könyv, „visszajuttatására“. Az igazgató kiszámíttatta a „lelkiismeretes“ kölcsönző tartozását a szóbanforgó könyvért, mely nem kevesebb, mint 201 dollár és 96 centet tett ki. Gyermek mint utcai áru» Bombayban.
