Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-04-25 / 17. szám
ünnep A SZINCE PARTJÁN A népdalokban megörökített kis folyó kanyarogva csörgedez a hegyek vonulatát követve, a neve: Szince. Májusi illatokkal frissíti a vidéket, a partján egy kis falu terül el: Zalaba. Mennyi mindent lehet érezni, látni, tudni egy ilyen kis faluban is, ha valaki nyitott szemmel jár, emlékek után kutat, a régi liagijományokat, megtörtént dolgokat áthozza, úgyszólván átmenti a mába. Sok évnek, sok harcos május elsejének kellett eltelnie addig, amíg a falu mai arculatára változott. A törpe falut kisparaszti népréteg uralta. Akadtak itt teljesen nincstelen földnélküliek is, akik szilárd szövetségest nyertek a jobb jövőért vívott harcukban a kisparaszt Ságban. Egyik oka ez is, hogy munkásmozgalmi szempontból nem volt utolsó hely Zalaba, s ma sem az a közös gazdálkodás terén Minden alkalmat megragadtak a rég>' rendszer törésére-zúzására. A régi harcos május elsejék is erről tanúsjcodnak. Hiszen egy egy május elseje a legszebb hónap legszebb első napja mozgósítólag hat és hatott, az egész világ munkásosztályai a. Ugyanúgy mozgósította, eggyé kovácsolta, érlelte Zalabán is a lakosságot az új rendre és az abban való jobb helytállásra. Ma parádéban vonulnak fel a lányok Zalabáról is május elsején és a zászlók alatt büszkén lépdelnek a fiatal CSISZ-tagok. Ma is állandóan újabb eredmények megvalósítására lelkesíti őket ez a szép ünnep. Pál Elemér, a CSISZ alapszervezetének elnöke kísér végig a falun. Lényegében véve ő adta az ötletet a sétához, mert nekem eszem ágában sem volt a hegyoldalra is felkapaszkodni s ott végigmenni a fqlu szélén. Ha hívott, gyerünk, és elindultunk a körútra. így tudjuk meg, milyen is az a falu, amely tanúskodik a felszabadulás óta eltelt időszak eredményeiről. Természetesen a múltba is pillantani enged, amikor még egyegy harcos május elseje alkalmával is azért kellett küzdeni, ami most megvalósult és amikor az volt a jövő, amiben ma élünk. éhány kis házikót látni, romantikusan kicsi ablakokkal, olyanokkal, amilyeneket régi meséskönyvekben ábrázoltak. De nem meseország ez, mert a közelben új házak fedele piroslik. Friss mész-szag érződik, a közelben vakolnak egy négyszögletes villaszerű házat. Televíziós vevőkészülék antennái magasodnak, hízelgő kontraszthatást váltva ki egy régimódi kémény közelében. Az új keveredik a régivel, 1945 óta, amióta nálunk másképp ünnepük május elsejét. Az új először kis lépéssel, majd egyre nagyobbá szélesedve tört utat a faluba a régi közé. Ma már mint az árvíz önti el nemcsak Zalabát, hanem a faluk százait, ezreit, egész hazánkban. Rendszerünk győzelméről, a régi májusok harcainak győzelméről győződhetünk meg lépten-nyomon, csak figyelmesen menjünk végig a falvakon. Az EFSZ gazdasági udvarán malacok visítanak, öreg hízók méltatlankodva röfögnek, hiszen a kényelmes napozásuk közben zavartuk meg őket. A gépeken látni, hogy alaposan kihasználják a mezőgazdasági munkáknál, pár serénykedő ember elvesz az udvar füves térségében. Napi teendőiket végzik ezek is. Nem igen beszélgetnek, ha nem kérdezik őket. A fiatalok a mezőn vannak, beszélték az ottlevök, alig akad egy-kettő, aki eltávozott volna közülük a faluból, más vidékre. Azelőtt munkát nem adott ez a föld. Nem bírta eltartani a falu lakosságát. Ma mindenki számára megélhetést biztosít a határ, aki odahaza marad és dolgozik benne. A smaragdszínű réteken nyugodtan legelnek a tehenek, a Szince-parton a gyermekek kislibákra vigyáznak. A házak előtti kiskertekbe virágot ültetnek, ültetés közben sok lány arra gondol, vajon hogyan díszíti'fel a kultúrotthont május elsejére. A fiatalok tánccsoportja május elseje előestéjén ünnepi fellépést tart, a színjátszócsoport rövid jelenetekkel szórakoztatja majd a falu lakosságát. Kiss Ferenc tanító jó előre gondoskodott a táncszámok betanításáról, Dencsó Tiborral a tánccsoport vezetőjével együtt. Viczencz Júlia, az egyik legfőbb táncos és szereplő is fellépni készül, mert ezzel is az újnak egyengeti az útját, annak az újnak, ami távolinak tűnt még a felszabadulás előtti május elsejei ünnepélyek alkalmával. Ami akkor óhaj volt, ma valósággá vált, a nyugodt élet, a jó lakások, a jó ruházkodás és még az a sok-sok vívmány, amit megvalósítottunk. A zalabai fiatalok a mában élnek, de nem felejtik el, idős párttagok küzdöttek azért, hogy ők ebben a mában élhessenek. Tf'gy idős bácsi ballag haza■*~J felé a rétről, egy asszony fut a Szince felé, talán az unokáját keresi. Sietős a dolga, nem tudunk vele beszélni, de az embertől alig tudunk elszakadni. Nem sokat tud már dolgozni — panaszkodik, de bizony másképp élnek a fiatalok, mint az ó korában. Amikor még ö gyerek volt, május felé, tavaszszal nagy volt a szegénység. Örülhetett, ha kevés munkához jutott. Ma ezek a fiatalok azt sem tudják, hogyan öltözzenek, milyen motorbiciklit vásároljanak s melyik labdarúgómérközést nézzék meg a televízióban. Milyen nagyot változott a világ, azt elmondani — folytatta — csak hosszabb időn át lehetne. Most már végre egyszer a munkásembernek is jó, — fejezte be teljes megnyugvással. Május elsejére virágbaborul minden. Ami Zalabán változott, az máshol is változott. Ha itt eltűnik minden, ami régi, máshol is minden megújul. Békével, vidámsággal ünnepük meg ugyanúgy másutt is a fiatalok május elsejét, mint a kanyargós friss vizű Szince partján — Zalabán. BAGÓT A ISTVÁN Magyarországon is nagy örömet váltott ki J. A. Gagarin első űrutazása. A dolgozók ezrei tárgyalták ezt a rendkívüli eseményt. Sztálinvárosbau szünetelt a forga- ip" lom, leállt a munka s inkább a hivatalos időn túl pótolták azt az időt, amit a rádió mellett töltöttek az űrutazás időtartama alatt. A fölvételen a sztálinvárosi Bolgozók Gagarin-munkabrigádot alakítanak. Komoly sikerek Az elmúlt időszakban sok átütő sikerben volt része a CSISZ bodollói alapszervezetének. A fiatalok mindezt a tervszerű, szorgalmas munkának köszönhetik. Csizmár Imre, a CSISZ alapszervezetének elnöke törődik a fiatalok szervezeti életével. Ki kell emelnünk azonban a bodollói CSISZ-tagok fegyelmezettségét is. El nem maradnának például egy színdarab-próbáról sem és minden igyekezetük arra irányul, hogy betartsák a rendezői utasításokat. Nemrég a Számadó felesége című színdarabot vitték színre, aránylag színvonalas alakításokkal. A rendező Markó Éva tanítónő volt és érdeme a jó szereposztásban is megnyilvánult. A főszereplők Varga Ilona, Szeles András, Greizinger István elvtársak színvonalas alakítást nyújtottak. A többi szereplő sem maradt el sokban mögöttük, például Molnár Éva, Suver Imre, Packó Ibolya, Csiz-Csehszlovák szocialista munkabrigád szerelési munkálatokat végzett közösen a német szerelőkkel, a Berlín-Liehtenbergi gázmüveken. A 37 tagú szerelő-csoport .14 nappal a határidő előtt teljesítette feladatát. Az új gázművek 150 ezer köbméter gázzal járulnak Berlin ellátásához. Az acélszerkezeteket a vítkovicei Klement Gottwald Vasműben gyártották. Munka után a kilátótoronyból gyönyörködnek a tájban szerelőink. Güójyintézet csendes helyen Terjedelmes szép épület a felsőelefánti kastély, amelyet jelenleg tüdőszanatőriumnak rendeztek be. Dr. Peter Javorek főorvossal jártam végig, aki szívesen megmutatta a különböző osztályokat és felvilágosítást adott a szanatóriummal kapcsolatban. A kastélyban valamikor gróf Edelsheim Gyulai lakott, ma pedig több száz beteget gyógyítanak itt. Ott távolabb egy új épület falai bontakoznak. Ebben 200 ágy lesz. Izolatőriumnak rendezik be, mondta a főorvos, és ide helyezik el azokat a betegeket, akiknek bajuk már előrehaladott, odahaza fertőzik az egészséges embereket. Azok a betegek mindaddig itt maradnak, amíg meg nem szűnik a fertőzés veszélye. Zurková Márta és Kukán Erika tornatanárnőkkel meg is tekintettük az épülő izolátoriumot. Rövidesen üzembe helyezik, hiszen a falak már teljesen készen állnak. A felsőelefánti tüdőgyógyintézet tehát tovább bővült, de kísérőinktől azt is megtudtam, hogy az építkezési terv egy harmadik, 150 ágyas épületet is magában foglal. Kukán Erika már ötödik éve vezeti a gyógytprnát, a felsőelefánti szanatórium e különleges és úttörő gyógymódját. Az itteni intézetben ugyanis gyógytornával és munkával is gyógyítják a tüdőbajt. A tornatanárnő meg is mutatta a szabad térséget, ahol a gyógytorna folyik. Csak egészen rossz idő esetében tartják bent a tornát a rehabilitációs épületben, melyen egyébként a betegek csoportokban vesznek részt. Torna közben a betegek orvosilag előírt mozdulatokat végeznek. Az idén először vezették be a gyógytorna további kiszélesítését — a turisztikát, — beszélte Kukán Erika. Nemrég voltak a betegekkel először egy közeli várrom alatt, ami igen kellemes séta volt. A betegek nagy örömmel vették ezt a további újítást, sok virággal tértek vissza. Az új módszer előnye, hogy az életbe gyógyultan visszake-Céltudatosan teljesítsük a feladatokat Ez év áprilisában a járásokban megtartották a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok konferenciáit. A fiatal mezőgazdasági dolgozók megtárgyalták a CSISZ KB utolsó plénumának határozatait. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok Szencen megtartott járási konferenciája figyelemre méltó magas színvonalat ért el. A konferencián több mint 160 fiatal vett részt. A küldöttek összetétele megfelelt a járás körülményeinek. Túlnyomó részben olyan fiatalok jöttek a konferenciára, akik a termelésben dolgoznak. Többnyire a CSISZ falusi szervezeteinek elnökei, az állami gazdaságok és a GTÁ-k, továbbá az ifjúsági kollektívák vezetői. Ezenkívül a legjobb fiatal gépesítőket és a növénytermesztésben, valamint az állattenyésztésben dolgozó fiatalokat küldték. A küldöttek összetétele kedvező befolyást gyakorolt a konferencia lefolyására A vitában tizenkilenc küldött vett részt és nagyon konkrétan, tárgyilagosan azokról a tapasztalatokról beszéltek, amelyekre az új technika. a nagyüzemi technológia és a szakképzettség emelése folyamán tettek szert. így például Blažej Slizká, a čačovi EFSZ teljesen gépesített munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogyan ültetik a kukoricát négyzetes-fészkes módon 140 hektár területen és hogyan alkalmazzák a teljes gépesítést. Blažej elvtárs kollektívája az idén 200 hektár területen alkalmazza a kétmenetes betakarítási módszert. Kres Vilmos CSISZ-tag a Dolné Suroviny-i állami gazdaságból arról számolt be, hogy az anyakocák gondozásában az elmúlt évben hogyan ért el egy kocától 17 malacot. Az idén 41 anyakocát gondoz. Kres elvtárs felajánlása szerint 17 malacot akar minden kocától elérni. A vita folyamán Tomaiová Olga is felszólalt, aki üzemből jött az EFSZ-be, jelenleg baromfigondozó és a foglalkozása mellett arra,készül, hogy elnyerje a traktoros minősítést is. Ovečková Mária elvtársnő, a štefanovói EFSZ dolgozója arról számolt be, hogy szövetkezetükben milyen kulturális és szociális feltételek között élnek a fiatalok. Minden fiatal szövetkezeti dolgozó egy munkaegységért két koronával többet kap, mint a felnőtt. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok járási konferenciáira vagy a CSISZ járási vezetősége kibővített plénurdaira hárul a feladat, hogy határozatot hozzanak. Ezek a határozatok, amelyek az egyes járások körülményeihez alkalmazkodtak, biztosítsák a CSISZ plénumának és az EFSZ-ek V. kongresszusa határozatainak teljesítését. A határozatokat alaposan elemezni kell és a határozatból eredő feladatokat szakemberekkel kell megbeszélni. Ha az említett járásokban hozott határozatokat pozitiven értékelhetjük, azok egyes részeiben még sok nem egészen reális résszel találkozunk. Szencen például a HNB terve szerint minden évben 600 traktorost kell megnyerni a mezőgazdaság számára. Ezzel szemben a járási konfeiencia csak azt a feladatot tűzte maga elé, hogy 100 fiatalt nyer meg traktorosnak. A járás helyzete szerint még egyszer annyi traktorost tudnának toborozni. Most, amikor kitűztük a jelszót: 4 harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt! — akkor már nem mondhatjuk: mi kisebb kötelezettségvállalásokat teszünk, ellenben olyan intézkedéseket alkalmazunk, hogy vállalásunkat túllépjük. Ha idő előtt akarjuk teljesíteni az ötéves terv feladatait, akkor minden részlegen céltudatosan és reálisan tegyünk eleget a kötelezettségeknek. A szenei járási konferencia rendezői javára írhatjuk, hogy a konferencia befejezése után kulturális műsort rendeztek, melynek keretében nagy sikerrel fellépett a myjavai Slovenská Armatúrka ritmikus tánccsoportja és az előadást táncmulatság követte. A fiatal mezőgazdasági dolgozók kicserélhetnék a tapasztalatokat a termelésben dolgozókkal, baráti szövetségbe léphetnének velük és kedélyesen szórakozhatnának. P. MIKULÁS rült betegek nehezebben esnek vissza a régi bajba. Valaha a mozdulatlansággal gyógyított betegek, akik esetleg nagyobb munkát végeztek, igen gyakran visszaestek régi bajukba, mert szervezetük elszokott a tevékenységtől. Ma pedig a betegeket átképezik olyan életpályára, amelyet nyugodtan folytathatnak gyógyulásuk után. Ezért valósították meg a gyógytornát és különböző tanfolyamokat is rendeznek. A rehabilitációs gyógytorna kész tudomány és ennek kitűnő művelője Dr. Rureket elsőnek vezette be köztársaságunkban és már egyrp terjed, nemcsak nálunk, hanem Angliában, a Német Demokratikus Köztársaságban és az Egyesült Államokban is. Dr. Rudolf Krutý röviden el is mondta új módszereit. Azt állította, hogy több gyógyintézet követi és veszi át az itteni módszereket. Nemrég tért vissza a Szovjetunióból, ahol Dr. Szergejev professzor kíséretében megtekintette a világhírű krími gyógyintézeteket. Tárgyaltak a krími és a mi gyógyintézeteink között létesítendő szorosabb kapcsolatokról is. A szovjet tüdőspecialisták igen jő véleménye után még inkább világosabb lett, hogy idehaza jól dolgoznak a gyógytorna bevezetésével. Dr. Krutý már több szaktanulmányt is írt erről a témáról. A páciensek pedig a különböző tanfolyamokon nemcsak olyan szakismeretekre tesznek szert, amelyeknek mindenkor hasznát veszik, de olyanokra is, ametnár Imre, Varga Imre, Varga István, Koleszár István, ifj. Szakács Mihály, Kollár Andor, Zajdek István, Szakács Tibor és Molnár István. A jól sikerült színdarabot a szomszéd falvakban is bemutatják. DRÁGA ANDRÁS, Féder Szocialista módon Nemrég szép napra virradt a komáromi állami gazdaság ekeli részlege. 35 fiatal készült egy jelentős eseményre, mégpedig a szocialista munkabrigád cím átvételére. Ezek a fiatalok már három éve versenyeznek egymás között, s a címért pedig egy esztendeje. Az első ifjúsági munkacsoportnak Tóth Mária, a CSISZ üzemi szervezetének elnöke a vezetője. Ez a 17 taggal rendelkező ifjúsági csoport a növénytermesztésben dolgozik. A második csoportnak 18 tagja van Soós Máriával az élükön. Ezek a kertészetben tevékenypéldaképül szolgáltak a többi dolgozó előtt. Kötelezettségvállalásukból nem hiányzik a munkatermelékenység emelése és fő céljuk nemcsak a menynyiségi, hanem a minőségi munka is. Ezzel a célkitűzéssel nagyban hozzájárultak az állami gazdaság pénzjövedelmének emeléséhez. Kötelességüknek tartották a munkahelyükön a munkavezetők utasításainak legpontosabb betartását is. Kulturális téren sem maradtak el. Ezek a fiatalok fáradságot nem ismerve esztrádműsorokat tanultak be és szórakoztatták a többi dolgozót. Legfőbb célkitűzésük az, hogy szocialista módon dolgozzanak és úgy is éljenek. Tóth Mária, Nemesócsa lyekkel egészségi állapotuknak megfelelő új életet kezdhetnek. Vannak kertészeti, szőlészeti, selyemhernyó-tenyésztési tanfolyamok, sőt elektrotechnikai és fényképészeti tanfolyamot is rendeztek már. Valaha egy gróf kényelmét szolgálta a kastély, ma a betegek százai kerülnek ki gyógyultan innen. A fák között, ahol valamikor Ányos Pál írta szomorú vérseit, ma új élet születik. A szocializmus itt adja vissza sok embernek legdrágább kincsét, az egészségét. Valaha a tüdőgyógyintézetek szomorú helyek voltak, ma nyoma sincs a régi légkörnek, s mikor elhagytuk a felsőelefánti intézetet, szinte azzal a tudattal távoztunk, hogy üdülőhelyen voltunk, ahol az emberek új erőt nyernek a további munkára. MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ 4M»*» V WKU« 'Ä'**' « ..... ......- .......... __- iWJmMií Bősön a dunaszerdahelyi járásban május 1-re 500 hektárnyi kukoricát vetnek el. A vetést SK1—K 6 típusú géppel végezték. Naponta 10 hektárt vetettek el.
