Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-04-25 / 17. szám
Szabad a vonal... A CSKP Központi Bizottsága 1961. április 12-14-i ülésén Rudolf Barák elvtárs, a vasúti közlekedés továbbfejlesztéséről szóló beszámolójában az ifjúság munkájáról szólva a következőket mondotta: „Fokozni keli a CSISZ vasúti szervezeteinek aktivitását. Az ifjúsági szervezetek tevékenységét elsősorban arra kell összpontosítani, hogy a fiatal vasutasok soraiban egyre erősítsék a közlekedési és munkafegyelmet, elősegítsék szakképzettségük gyarapítását és az új technika elsajátítását". A ceruza, melyet Ján Perner tartott kezében, keskeny barna vonalat hagyott a fehér papíron. Perner mérnök nem sejtette, hogy ez a kézmozdulata a közlekedésben új korszak kezdetét jelenti. Pedig így lett. A térképen meghúzott vonal nyomán elkészült a Prága-Pardubice vonal és 1845. augusztus 21-én megérkezett Pardubicéból Prágába az első személyvonat, melyet gözmozdony húzott. Akkor, 116 éve, fél Prága összecsődült a gördülő fekete táltos megcsodálására. Aztán idővel, mint minden újat, ezt is megszokták az emberek. Az ország iparosításával szélesedett a vasúti hálózat is. Persze a legnagyobb változások a vasúti közlekedés fejlődésében nem az első száz évben, hanem az utóbbi tizenhat évben történtek. Ma a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységes közlekedési rendszerének alapvető ágazata a vasúti közlekedés, melynek döntő része van a szocializmus építése során elért sikerekben. Azt mondhatjuk, hogy 1948-tól évről-évre szemlátomást lemérhető a vasúti közlekedés nagyarányú fejlődése. Qyevleh hözénh A z izsappusztai öreg kastély és zöldellö parkjának csendjét már nemcsak a madarak csicsergése zavarja meg, hanem 34 vidám fiú és leány gondtalan életöröm-kacaja. Igen, harmincnégyen vannak, bár a terv hatvanöt irányozott elő, de hát a nemtörődömség itt-ott előfordul, s így a tervezettnek alig több mint a fele ismerkedik a növénytermesztés és állattenyésztés titkaival. — A kezdet nehéz volt — emlékezik ORBÁN Erzsébet, az iskola fiatal tanítónője. — De nem riadtunk vissza. Jókai Károly igazgató elvtárs és mi, tanítók is igyekeztünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy a gondjainkra bízott fiatalok jól érezzék magukat s a lehető legtöbb tudást vigyék el tőlünk az életbe. SZALAY Antal a sertésistállók körül szorgoskodik. Most ő a soros az etetésnél. Olyan fürgén mozog a visítozó malacok Szalay Antal a malacokat eteti között, mintha legalábbis tíz éve dolgoznék ebben a szakmában. Megsimogatja a malacokat, és tréfásan megjegyzi: — Egyetek malackáim, nőjetek nagyra, ne mondhassa senki, hogy azért nem nöttök, mert mi, tanoncok etetünk benneteket. A melegágy körül és a baromfitelepen is szorgos munka folyik. A pulykák etetésénél KÁNTOR Éva segédkezik. — Jelenleg az első osztályt látogatom, — mondja —, s ha a második évet is sikeresen befejezem, valamelyik mezőgazdasági műszaki középiskolában folytatom majd tanulmányaimat. Igazán mondhatom, jól érezzük magunkat Izsappusztán. Hetente három napot tanulunk, hármat pedig dolgozgatunk, s alig várjuk, hogy eljöjjön az este. — A sprkánypusztai iskolával közös kultúrműsort szerveztünk — adja meg a magyarázatot ORBÁN tanítónéni. — Már eddig számos községben fölléptünk. A műsort úgy állítottuk össze, hogy ezáltal is bemutassuk iskolánk életét, hogy jövőre minél több fiatal jöjjön közénk. — Az egyik fellépésünk után három fiatal jött meggyőződni munkánkról, életünkről — szól közbe Kántor Éva. — Ügy láttam, elégedetten távoztak, és ígérték, hogy jövőre közénk jönnek. A kastély előtti fapadon négy kislány bújja a tankönyvet. Tanulni kell, mert közeleg a záróvizsga. Ők pedig továbbtanulásra készülnek valamelyik mezőgazdasági műszaki középiskolában. A négy kislány: WIMMER Ilona, VÉGH Jusztina, BUDAI Ilona és RADY Erzsébet. — Szeretem a mezőgazdaságot — mondja örömtől sugárzó arccal VÉGH Jusztina, az alistáli szövetkezet tanonca. — Apám traktoros, tőle tanultam meg szeretni a zöldülő határt, a hullámzó búzatáblát, a mezőgazdaságot, Zootechnikus akarok lenni. E téren is szükség van a szakképzett emberre. — A mezőgazdasági iskolában is jól el lehet szórakozni — szól közbe Wimmer Ilona, — és Kántor Éva kedveli a pulykákat sokat lehet tanulni. Nem is kívánkozunk haza, pedig a közelben lakunk. Ebben pedig nagy része van Orbán tanító elvtársnönek, aki maga is fiatal, s a szabad idejét velünk tölti és maga is szereti a mezőgazdaságot. A vasúti közlekedés fejlesztésének alapvető irányvonala a villamosítás. A harmadik ötéves tervben s az utána következő időszakban a vasúti közlekedés műszaki fejlődését hosszúlejáratú komplex fejlesztési terv alapján biztosítjuk. Arra számítunk, hogy 1968-ig megszüntetjük a kevésbé gazdaságos gőzös vontatást. Ezzel nagy szénmegtakarítást érünk el. A harmadik ötéves tervben 1044 kilométer hosszúságú pályát vil-A mellette ülők helyeslőén bólogatnak. A háttérben egy fiú jelenik meg kiöltözve. — Hát te, miért jöttél viszsza? — érdeklődnek a lányok. — Hiszen hazamentéi, hogy otthon töltőd az estét. — Untam magam odahaza; mit csináljak otthon? Itt érzem én magam jól, közietek. Mint egy nagy család. Köszönet ezért tanító elvtársak, elvtársnők. Jól érzik magukat a rátok bízott fiatalok, s ami a legfontosabb, sokat tanulnak. A közeli hegy mögé bújt a nap. Lassan belopakodik az este. Valaki kezében harmonika szól... útra kél a nóta. Az izsappusztai kastély lakói a dal szárnyán üzenik nektek, pályaválasztás előtt álló fiatalok: — Gyertek közénk, ha többen leszünk, még szebb lesz életünk! NÉMETH JANOS lamosítunk, a villamosított vonalszakaszok hossza 1965 végéig közel 1900 kilométer lesz. Az ötéves terv végén a közlekedés teljesítményében a villamos vontatás 51.4 százalékkal, a Diesel-motoros vontatás 25.6 százalékkal részesedik. A vagonparkban a négy- és többtengelyes tehervagonok aránya 1965 végéig eléri a 29.5 százalékot. 1970-ben a vagónpark zöme újszerkezetű, nagy rakodóterű kocsi lesz, a pályatestek tengelynyomását e követelményekhez alkalmazzuk. A nagy rakodóterű kocsik alkalmazása jó beruházást jelent, kifejezésre jut majd a teherforgalom gazdaságosabbá tételében. A személyforgalom területén korszerűbb kényelmesebb kocsik üzembehelyezésével segítjük elő a forgalom simább lebonyolítását, a dolgozók igényeinek kielégítését. Ilyenek a terveink. Bizony, Ján Perner mérnök aligha tud^ na szóhoz jutni, ha megpillantaná most a Prága—Pardubice vonalat, ahol az első időben naponta két személyvonat döcögött végig, ma pedig szinte egymást érik a villanymozdony vontatású szerelvények. Ezt eredményezte a technika. Ma hazánkban a vasút az ország ütőere, s a közel kétszázezres számú kékruhás hadsereg szorgalmasan dolgozik, hogy a közlekedés még gyorsabb, biztonságosabb legyen, hogy a zöld fény minél előbb szabadot jelezzen a tovasikló szerelvényeknek. A jakutok vidékén, a Szohszolooh folyó medrében igen gazdag gyémánt lelőhelyekre bukkantak. Jövőjük biztosaivá van Udvard községben már nincsenek magángazdálkodók, az egész falu közösben dolgozik. Szorgalmasan dolgoznak, ki-ki a maga munkahelyén. A szövetkezetben sok fiatalt találunk, legtöbbet a kertészetben. Eleinte, az 1954—55-ös években még idegenkedtek a fiatalok a mezőgazdaságtól. Ennek több oka volt. Községünkben nem volt számukra megfelelő szórakozási lehetőség. Nyáron a kultúrházat gabonaraktárnak használták, bizony táncmulatság csak ritkán volt. így természetesen a fiatalság városban keresett szórakozási lehetőséget és munkaalkalmat is. Később, amikor a kultúrházat megjavították, felélénkült községünkben a kultúráiét. Vásároltunk televíziós-készüléket, könyvtárt nyitottunk, fölépült az új iskola és a CSISZ munkája is megjavult. A fiatalok, látva a változást, kezdtek viszszaszállingózni a faluba. így szövetkezetünkben ma már sok fiatal dolgozik. Szeretik munkájukat, vidáman élnek, szórakoznak. Szövetkezetünk elnöke Mukk József elvtárs, szinte büszke a fiatalok munkájára. Falunk ifjúsága megértette, hogy nem érdemes elhagyni a földet, a faluban, a mezőgazdaságban biztosítva van jövőjük. S. M. wi. h * ELTŰNNEK A GYOMOK Még 1957 őszén történt. Űstí nad/Labemben a vegyészek elhatározták, hogy segítenek a gabonaneműek hektárhozamának emelésében. Hogyan? Elsősorban emelik a műtrágya termelését és azután olyan vegyszereket állítanak elő, amelyekkel felveszik a harcot a gyomnövények ellen. Doktor Vodák és doktor Siládi a többi tudományos kutatóval együtt nagy munkába fogtak. Olyan vegyszert akartak előállítani, amely a kétszikű gyomnövényeket kiirtaná és nem ártana az egyszikű növényeknek sem. Azt akarták, hogy az új vegyszer enyhe oldatban is hatékony legyen. Szem előtt tartották, hogy a gyomirtó szer ne legyen költséges, nehogy használata megdrágítsa a gabona termesztését. Azt akarták elérni, hogy az új vegyszer gyökerestül irtsa ki a gyomnövényeket. Hoszszas kísérletezés után a laboratórium asztalán egy üvegecskében készen állt az új vegyszer. A fehér porszerű vegyületet vízben feloldották és ha este egy virágcsokrot megfecskendeztek vele, reggelre már teljesen elhervadt. Az új gyomirtószert Agrionnak A chomutovi növénytermesztési kutatóintézetben a gyakorlatban is meggyőződtek az Agrion kitűnő hatásáról és a legjobb bizonyítványt állíthatják ki róla. nevezték el. Nemsokára hozzálátták az üzemi gyártásához is és az első négy tonna Agrion csakhamar a kísérleti földekre került. Különböző feltételek mellett kísérleteztek az új anyaggal és megállapították, hogy az Agrionnal kiváló eredményeket értek el. AZ ÜJ VEGYSZER Ma, a Vegyészeti Kombinátban speciális berendezést szereltek fel a monklőrecet termelésére, amely az Agrion gyártásánál az alapanyagot képezi. Eddig kénytelenek voltunk külföldről behozni. Röviddel azután, hogy sikerült előállítani a laboratóriumban a csodálatos tulajdonságokkal rendelkező fehér port, a vegyipar felkészült arra, hogy az új vegyszerből annyit termeljen, amennyire országos méretben arra szükség van. Az idén már a gabonaneműek 30 % -át, a harmadik ötéves terv végére pedig már a gabonanemüek 60 °/o-t Agrionnal kezelhetjük. Gondoljuk csak meg, négy métermázsával emelkedik a hektárhozam ... Számítsák csak ki, hogy mennyit tesz az ki! NEMCSAK A GABONÁNÁL Vegyészeink világviszonylatban is figyelemre méltó eredményeket értek el. A Dikotex előállításával olyan szert sikerült elérni, amely fölöslegessé teszi a lentermesztésben a kézi gyomiálást. Ha a lenmagokat Hermái L-oldatban megfürdetjük, a magok ellenállnak a drótférgeknek, a tölgyfabolháknak és a többi kártevőnek, a hozam pedig 25 százalékkal emelkedik. Ma már a lenkultúra 30 százalékát Dikotex-szel gondozzák. Ez országos viszonylatban 30 millió koronát jelent. FARADSÁG nélkül TERMELJÜK A CUKORRÉPÁT Szinte meseszerűen hangzik. Pedig így van. A tudományos kutatók nemcsak nálunk, hanem az egész világon arra összpontosítják figyelmüket, hogy megtalálják a hatékony vegyszert a cukorrépa gyomnövényei ellen. Olyan szerre gondolnak, amelyet a répaföldön még a mag elvetése előtt szórnának szét. A cukorrépamag nagyságára nézve nagyobb és mélyebben fekszik a földben. A gyomnövények valamivel előbb kelnek ki, mint a cukorrépa. Ez azt jelenti, hogy az új vegyszer tönkreteszi a gyomnövényeket és,a cukorrépának nem árt. Ha mj is alkalmaznánk azokat a csíraképes cukorrépa-magvakat, amelyekkel a Szovjetunióban oly nagy A kémia mindenütt érvényesül. A kísérleteket rendszerint a laboratóriumokban a lombikokban kezdik el. sikereket értek el, akkor szükségtelennek mutatkoznék az egyelés és a kapálás is. A tudományos kutatók azt ígérik, hogy a harmadik ötéves terv folyamán az új vegyszer kikerül a laboratóriumból és már nagyobb területeken kísérletezhetnek majd vele. A KÉMIA ÉRVÉNYESÜL mezőgazdaságunk különböző ágaiban. Nem maradhat többé hamupipőke és széles lehetőségeket nyújt a termelés, valamint a termelékenység emeléséhez. Megkönnyíti az emberi kéz munkáját. A tavalyi termeléssel szemben a lovosicei salétrom termelése 1965-ben 34 százalékkal, a foszforos műtrágyák termelése pedig 18 százalékkal emelkedik. Az ötéves terv teljesítése végén minden hektár termőföldet 133,5 kg tiszta tápanyaggal trágyázunk, ami a tavalyinak a kétszeresét jelenti. A vegyészeti gyáraknak gőzerővel kell hozzálátni a feladatok teljesítéséhez.
