Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-25 / 17. szám

Szabad a vonal... A CSKP Központi Bizottsága 1961. április 12-14-i ülésén Rudolf Barák elvtárs, a vasúti közlekedés továbbfejlesztéséről szóló beszámolójában az ifjúság munkájáról szólva a következőket mondotta: „Fokozni keli a CSISZ vasúti szervezeteinek aktivi­tását. Az ifjúsági szervezetek tevékenységét elsősorban arra kell összpontosítani, hogy a fiatal vasutasok soraiban egyre erősítsék a közlekedési és munkafegyelmet, elősegítsék szak­képzettségük gyarapítását és az új technika elsajátítását". A ceruza, melyet Ján Perner tartott kezében, keskeny barna vonalat hagyott a fehér papí­ron. Perner mérnök nem sej­tette, hogy ez a kézmozdulata a közlekedésben új korszak kezdetét jelenti. Pedig így lett. A térképen meghúzott vonal nyomán elkészült a Prága-Par­­dubice vonal és 1845. augusz­tus 21-én megérkezett Pardu­­bicéból Prágába az első sze­mélyvonat, melyet gözmozdony húzott. Akkor, 116 éve, fél Prága összecsődült a gördülő fekete táltos megcsodálására. Aztán idővel, mint minden újat, ezt is megszokták az emberek. Az ország iparosításával szélese­dett a vasúti hálózat is. Persze a legnagyobb változások a vas­úti közlekedés fejlődésében nem az első száz évben, hanem az utóbbi tizenhat évben tör­téntek. Ma a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységes közleke­dési rendszerének alapvető ágazata a vasúti közlekedés, melynek döntő része van a szocializmus építése során el­ért sikerekben. Azt mondhat­juk, hogy 1948-tól évről-évre szemlátomást lemérhető a vas­úti közlekedés nagyarányú fej­lődése. Qyevleh hözénh A z izsappusztai öreg kas­­tély és zöldellö parkjá­nak csendjét már nemcsak a madarak csicsergése zavarja meg, hanem 34 vidám fiú és leány gondtalan életöröm-ka­caja. Igen, harmincnégyen van­nak, bár a terv hatvanöt irá­nyozott elő, de hát a nemtörő­dömség itt-ott előfordul, s így a tervezettnek alig több mint a fele ismerkedik a növény­­termesztés és állattenyésztés titkaival. — A kezdet nehéz volt — emlékezik ORBÁN Erzsébet, az iskola fiatal tanítónője. — De nem riadtunk vissza. Jókai Ká­roly igazgató elvtárs és mi, ta­nítók is igyekeztünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy a gondjainkra bízott fiatalok jól érezzék magukat s a lehető legtöbb tudást vigyék el tő­lünk az életbe. SZALAY Antal a sertésistál­lók körül szorgoskodik. Most ő a soros az etetésnél. Olyan für­gén mozog a visítozó malacok Szalay Antal a malacokat eteti között, mintha legalábbis tíz éve dolgoznék ebben a szakmá­ban. Megsimogatja a malaco­kat, és tréfásan megjegyzi: — Egyetek malackáim, nője­tek nagyra, ne mondhassa sen­ki, hogy azért nem nöttök, mert mi, tanoncok etetünk benneteket. A melegágy körül és a ba­romfitelepen is szorgos munka folyik. A pulykák etetésénél KÁNTOR Éva segédkezik. — Jelenleg az első osztályt látogatom, — mondja —, s ha a második évet is sikeresen be­fejezem, valamelyik mezőgaz­dasági műszaki középiskolában folytatom majd tanulmányai­mat. Igazán mondhatom, jól érezzük magunkat Izsappusz­­tán. Hetente három napot ta­nulunk, hármat pedig dolgoz­gatunk, s alig várjuk, hogy el­jöjjön az este. — A sprkánypusztai iskolával közös kultúrműsort szervez­tünk — adja meg a magyará­zatot ORBÁN tanítónéni. — Már eddig számos községben fölléptünk. A műsort úgy állí­tottuk össze, hogy ezáltal is bemutassuk iskolánk életét, hogy jövőre minél több fiatal jöjjön közénk. — Az egyik fellépésünk után három fiatal jött meggyőződni munkánkról, életünkről — szól közbe Kántor Éva. — Ügy lát­tam, elégedetten távoztak, és ígérték, hogy jövőre közénk jönnek. A kastély előtti fapadon négy kislány bújja a tankönyvet. Ta­nulni kell, mert közeleg a zá­róvizsga. Ők pedig továbbtanu­lásra készülnek valamelyik me­zőgazdasági műszaki középis­kolában. A négy kislány: WIM­MER Ilona, VÉGH Jusztina, BUDAI Ilona és RADY Erzsébet. — Szeretem a mezőgazdasá­got — mondja örömtől sugárzó arccal VÉGH Jusztina, az alis­­táli szövetkezet tanonca. — Apám traktoros, tőle tanultam meg szeretni a zöldülő határt, a hullámzó búzatáblát, a me­zőgazdaságot, Zootechnikus akarok lenni. E téren is szük­ség van a szakképzett ember­re. — A mezőgazdasági iskolá­ban is jól el lehet szórakozni — szól közbe Wimmer Ilona, — és Kántor Éva kedveli a pulykákat sokat lehet tanulni. Nem is kí­vánkozunk haza, pedig a kö­zelben lakunk. Ebben pedig nagy része van Orbán tanító elvtársnönek, aki maga is fia­tal, s a szabad idejét velünk tölti és maga is szereti a me­zőgazdaságot. A vasúti közlekedés fejleszté­sének alapvető irányvonala a villamosítás. A harmadik ötéves tervben s az utána következő időszak­ban a vasúti közlekedés műsza­ki fejlődését hosszúlejáratú komplex fejlesztési terv alap­ján biztosítjuk. Arra számí­tunk, hogy 1968-ig megszüntet­jük a kevésbé gazdaságos gő­zös vontatást. Ezzel nagy szén­megtakarítást érünk el. A har­madik ötéves tervben 1044 ki­lométer hosszúságú pályát vil-A mellette ülők helyeslőén bólogatnak. A háttérben egy fiú jelenik meg kiöltözve. — Hát te, miért jöttél visz­­sza? — érdeklődnek a lányok. — Hiszen hazamentéi, hogy otthon töltőd az estét. — Untam magam odahaza; mit csináljak otthon? Itt ér­zem én magam jól, közietek. Mint egy nagy család. Kö­szönet ezért tanító elv­­társak, elvtársnők. Jól érzik magukat a rátok bízott fiata­lok, s ami a legfontosabb, sokat tanulnak. A közeli hegy mögé bújt a nap. Lassan belopakodik az es­te. Valaki kezében harmonika szól... útra kél a nóta. Az izsappusztai kastély lakói a dal szárnyán üzenik nektek, pálya­­választás előtt álló fiatalok: — Gyertek közénk, ha többen leszünk, még szebb lesz éle­tünk! NÉMETH JANOS lamosítunk, a villamosított vo­nalszakaszok hossza 1965 vé­géig közel 1900 kilométer lesz. Az ötéves terv végén a közle­kedés teljesítményében a villa­mos vontatás 51.4 százalékkal, a Diesel-motoros vontatás 25.6 százalékkal részesedik. A va­gonparkban a négy- és több­tengelyes tehervagonok aránya 1965 végéig eléri a 29.5 száza­lékot. 1970-ben a vagónpark zöme újszerkezetű, nagy rako­dóterű kocsi lesz, a pályatestek tengelynyomását e követelmé­nyekhez alkalmazzuk. A nagy rakodóterű kocsik alkalmazása jó beruházást jelent, kifejezés­re jut majd a teherforgalom gazdaságosabbá tételében. A személyforgalom területén kor­szerűbb kényelmesebb kocsik üzembehelyezésével segítjük elő a forgalom simább lebonyo­lítását, a dolgozók igényeinek kielégítését. Ilyenek a terveink. Bizony, Ján Perner mérnök aligha tud^ na szóhoz jutni, ha megpillan­taná most a Prága—Pardubice vonalat, ahol az első időben naponta két személyvonat dö­cögött végig, ma pedig szinte egymást érik a villanymozdony vontatású szerelvények. Ezt eredményezte a technika. Ma hazánkban a vasút az ország ütőere, s a közel kétszázezres számú kékruhás hadsereg szor­galmasan dolgozik, hogy a köz­lekedés még gyorsabb, bizton­ságosabb legyen, hogy a zöld fény minél előbb szabadot je­lezzen a tovasikló szerelvé­nyeknek. A jakutok vidékén, a Szohszolooh folyó medrében igen gazdag gyémánt lelő­helyekre bukkantak. Jövőjük biztosaivá van Udvard községben már nin­csenek magángazdálkodók, az egész falu közösben dolgozik. Szorgalmasan dolgoznak, ki-ki a maga munkahelyén. A szö­vetkezetben sok fiatalt találunk, legtöbbet a kertészetben. Eleinte, az 1954—55-ös években még idegenkedtek a fiatalok a mezőgazdaságtól. Ennek több oka volt. Községünkben nem volt számukra megfelelő szóra­kozási lehetőség. Nyáron a kul­­túrházat gabonaraktárnak hasz­nálták, bizony táncmulatság csak ritkán volt. így természe­tesen a fiatalság városban ke­resett szórakozási lehetőséget és munkaalkalmat is. Később, amikor a kultúrházat megjavították, felélénkült köz­ségünkben a kultúráiét. Vásá­roltunk televíziós-készüléket, könyvtárt nyitottunk, fölépült az új iskola és a CSISZ munká­ja is megjavult. A fiatalok, látva a változást, kezdtek visz­­szaszállingózni a faluba. így szövetkezetünkben ma már sok fiatal dolgozik. Szeretik mun­kájukat, vidáman élnek, szóra­koznak. Szövetkezetünk elnöke Mukk József elvtárs, szinte büszke a fiatalok munkájára. Falunk ifjúsága megértette, hogy nem érdemes elhagyni a földet, a faluban, a mezőgazda­ságban biztosítva van jövőjük. S. M. wi. h * ELTŰNNEK A GYOMOK Még 1957 őszén történt. Űstí nad/Labemben a vegyé­szek elhatározták, hogy se­gítenek a gabonaneműek hektárhozamának emelésé­ben. Hogyan? Elsősorban emelik a műtrágya terme­lését és azután olyan vegy­szereket állítanak elő, ame­lyekkel felveszik a harcot a gyomnövények ellen. Dok­tor Vodák és doktor Siládi a többi tudományos kutató­val együtt nagy munkába fogtak. Olyan vegyszert akartak előállítani, amely a kétszikű gyomnövényeket kiirtaná és nem ártana az egyszikű nö­vényeknek sem. Azt akar­ták, hogy az új vegyszer enyhe oldatban is hatékony legyen. Szem előtt tartották, hogy a gyomirtó szer ne le­gyen költséges, nehogy használata megdrágítsa a gabona termesztését. Azt akarták elérni, hogy az új vegyszer gyökerestül irtsa ki a gyomnövényeket. Hosz­­szas kísérletezés után a la­boratórium asztalán egy üvegecskében készen állt az új vegyszer. A fehér por­szerű vegyületet vízben fel­oldották és ha este egy virágcsokrot megfecsken­deztek vele, reggelre már teljesen elhervadt. Az új gyomirtószert Agrionnak A chomutovi növénytermesztési kutatóintézetben a gya­korlatban is meggyőződtek az Agrion kitűnő hatásáról és a legjobb bizonyítványt állíthatják ki róla. nevezték el. Nemsokára hoz­zálátták az üzemi gyártásá­hoz is és az első négy tonna Agrion csakhamar a kísérle­ti földekre került. Különböző feltételek mellett kísérle­teztek az új anyaggal és megállapították, hogy az Agrionnal kiváló eredmé­nyeket értek el. AZ ÜJ VEGYSZER Ma, a Vegyészeti Kombi­nátban speciális berendezést szereltek fel a monklőrecet termelésére, amely az Agrion gyártásánál az alapanyagot képezi. Eddig kénytelenek voltunk külföldről behozni. Röviddel azután, hogy sike­rült előállítani a laborató­riumban a csodálatos tulaj­donságokkal rendelkező fe­hér port, a vegyipar felké­szült arra, hogy az új vegy­szerből annyit termeljen, amennyire országos méret­ben arra szükség van. Az idén már a gabonaneműek 30 % -át, a harmadik ötéves terv végére pedig már a ga­­bonanemüek 60 °/o-t Agrion­nal kezelhetjük. Gondoljuk csak meg, négy métermá­zsával emelkedik a hektár­hozam ... Számítsák csak ki, hogy mennyit tesz az ki! NEMCSAK A GABONÁNÁL Vegyészeink világviszony­latban is figyelemre méltó eredményeket értek el. A Dikotex előállításával olyan szert sikerült elérni, amely fölöslegessé teszi a lenter­mesztésben a kézi gyomiá­­lást. Ha a lenmagokat Her­mái L-oldatban megfürdet­jük, a magok ellenállnak a drótférgeknek, a tölgyfa­bolháknak és a többi kárte­vőnek, a hozam pedig 25 százalékkal emelkedik. Ma már a lenkultúra 30 száza­lékát Dikotex-szel gondoz­zák. Ez országos viszonylat­ban 30 millió koronát jelent. FARADSÁG nélkül TERMELJÜK A CUKORRÉPÁT Szinte meseszerűen hang­zik. Pedig így van. A tudo­mányos kutatók nemcsak nálunk, hanem az egész vi­lágon arra összpontosítják figyelmüket, hogy megtalál­ják a hatékony vegyszert a cukorrépa gyomnövényei ellen. Olyan szerre gondol­nak, amelyet a répaföldön még a mag elvetése előtt szórnának szét. A cukorré­pamag nagyságára nézve nagyobb és mélyebben fek­szik a földben. A gyomnövé­nyek valamivel előbb kelnek ki, mint a cukorrépa. Ez azt jelenti, hogy az új vegyszer tönkreteszi a gyomnövénye­ket és,a cukorrépának nem árt. Ha mj is alkalmaznánk azokat a csíraképes cukor­répa-magvakat, amelyekkel a Szovjetunióban oly nagy A kémia mindenütt érvényesül. A kísérleteket rendsze­rint a laboratóriumokban a lombikokban kezdik el. sikereket értek el, akkor szükségtelennek mutatkoz­nék az egyelés és a kapálás is. A tudományos kutatók azt ígérik, hogy a harmadik ötéves terv folyamán az új vegyszer kikerül a laborató­riumból és már nagyobb területeken kísérletezhetnek majd vele. A KÉMIA ÉRVÉNYESÜL mezőgazdaságunk különböző ágaiban. Nem maradhat töb­bé hamupipőke és széles lehetőségeket nyújt a ter­melés, valamint a termelé­kenység emeléséhez. Meg­könnyíti az emberi kéz mun­káját. A tavalyi termeléssel szemben a lovosicei salét­rom termelése 1965-ben 34 százalékkal, a foszforos mű­trágyák termelése pedig 18 százalékkal emelkedik. Az ötéves terv teljesítése vé­gén minden hektár termő­földet 133,5 kg tiszta táp­anyaggal trágyázunk, ami a tavalyinak a kétszeresét je­lenti. A vegyészeti gyárak­nak gőzerővel kell hozzálát­ni a feladatok teljesítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents