Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-18 / 16. szám

Büszkén ülnek a traktorra A mezőgazdasági dolgozók igen sokat foglalkoznak az EFSZ-ek V. Kongresszusának irányelveivel és határozatainak mielőbbi megvalósításával. A kongresszus utat mutat a to­vábbi fejlődés felé és megha­tározza azokat a tényezőket, amelyekkel sok mindent elér­hetünk. Mezőgazdaságunk új korszakba lépett. A régit úgy­szólván elfelejtjük, eltűntek már a gépi munkát akadályozó barázdák is, tehát ma már más­képp kell a munkamódszereket alkalmazni, mint régebben. Gépesítés és újra gépesítés, a munkaerők jobb kihasználá­sa, a rejtett tartalékok feltárá­sa, új munkamódszerek beveze­tése, ez foglalkoztatja most a mezőgazdasági dolgozókat. A termelés olcsóbbá tétele megvalósíthatatlan a gépesítés és a gépek jobb kihasználása nélkül. A mezőgazdaság gépesítése állandóan újabb arányokat ölt, egyre több különböző gépet kapnak a szövetkezetek és álla­mi gazdaságok. Persze a meg­lévő gépek helyes kihasználá­sával is már sok mindent elér­hetünk. A nagyszombati járás­ban a gépesítésről és a meglé­vő gépek jobb kihasználásáról nagyon sok vita folyik nap­­jtsinkban. Például a sulekovoi gépállomáson nemrég összejö­vetelt tartottak a mechanizá. torok, gépkezelők és jó trakto­rosok részvételével arról, ho­gyan használják ki legjobban a meglévő gépparkot és melyik­növény termesztésénél vezes­sék be az elsők között a komplex gépesítést. A komplex gépesítés nagyjából kikapcsolja az emberi munkaerőt a nö­vénytermesztésből is. Ügy ha­tároztak az összejövetelen, hogy minden erejüket a kom­plex gépesítés megvalósítására fordítják. Szövetkezetekben, állami gazdaságokban gépesíté­si szakcsoportokat szerveznek, főleg az ifjúság részvételével. Sok szövetkezetben már vállal­ták a fiatalok a kukorica, krumpli vagy a cukorrépa gépi megdolgozását. A kukoricatermesztés teljes gépesítése komoly fejlődést je­lent a mezőgazdaságban. Hiszen a kukorica igen munkaigényes növény, kielégítő termést nem­csak a agrotechnikai határidő pontos betartásával, hanem többszöri kapálásával érhetünk el. NÉm beszélve a jó talajelő­készítő munkákról és egyéb tényezőkről, amelyek szintén nagyban befolyásolják a kuko­rica termesztését. Viszont kézi munkaerővel nagyüzemben ku­koricát termeszteni nem valami kecsegtető dolog és ez legin­kább a hektárhozamokban mu­tatkozik meg. Azért elsősorban a kukorica termesztés komplex gépesítését határozták el a nagyszombati járás szövetke­zetei, állami gazdaságai. A chtelnicei szövetkezetben 280 hektárnyi szántóterületen valósítják meg a komplex gé­pesítést. A gépkezelők, trakto­risták főleg CSISZ-tagokból ke­rülnek ki. Az említett szám a szövetkezet földterületének 22 százalékát jelenti. Hozzáte­hetjük, hogy ezáltal a szövet­kezet költségvetése legalább 15 százalékkal csökken a fiata­lok kezdeményezésének jóvol­tából. Járási viszonylatban kö­rülbelül 8000 hektárnyi földte­rületen valósítják meg a komp­lex gépesítést. Nyolcezer hek­tárnyi kukorica vetés teljes gépesítése bizony lelkiismere­tes munkát és kiváló szakérteL met kíván meg a fiataloktól. Eddig 15 munkacsoportot szer­veztek a járás területén a tel­jes gépesítés megvalósítására. Természetesen a munkacsopor­tok száma egyre szaporodik és nemsokára minden EFSZ-ben, állami gazdaságban találkozunk egy-egy olyan munkacsoporttal, melyek a komplex gépesítést valósítják meg. Gépesített mezőgazdasághoz azonban nemcsak traktorok és különböző talajmegmunkálő, növényápoló gépek szüksége­sek. A fiatalok ugyan vállalják a gépek kezelését és a velük folytatott munkát, mert hiszen a fiatalok általában szeretik a gépeket. Ebben az esetben azonban nemcsak a gépekhez, azok kezeléséhez kell érteni, hanem magához a növényter­mesztéshez is. hiszen lényegé­ben véve így azok termesztik azt a növényt, akik megdolgoz­zák géppel. Tehát a komplex gépesítés is csak úgy vezet si­kerre, ha a géppel dolgozók egyaránt értenek a gépekhez és az agrotechnikához. Amikor még kézi erővel dolgozták meg a kukoricát, akkor is értettek a dolgozók a kukorica termesz­téséhez. A kapához érteni lé­nyegében véve nem kell és A korszerű ál­lattenyésztés­ben s így a ba­romfitenyész­tésben is nagy szerepe van a takarmányok biológiai érté­kének. Vitami­­nos és antibio­tikumokkal el­látott takarmá­nyokat készíte­nek a barom­fiak számára. A Horni Pocer­­nic-i állatte­nyésztési kuta­tóintézetben ing. Z. M ii 11 e r és asszisztense D. Mattusová vért vesznek a tyúktól, hogy a vérplazmában levő vitamin­mennyiséget megállapítsák. Darzsilingbe költöztek át, ahol a Himalája-klub támogatásával mint a külföldi expedíciók, te­­herhordozói biztosíthatták meg­élhetésüket. Körülbelül 700 évvel ezelőtt kerekedtek fel a mai sherpák ősei, egykori buddhista szerze­tesek és értelmiségiek, — Ti­­betnek Kínával határos tarto­mányaiból, hogy új hazát ke­ressenek. Átvágtak a Himaláján és annak déli lejtőin több ezer­méteres magasságban olyan vad vidéken, amelyet az állatok legtöbbje is elkerül leteleped­tek és új hazát alapítottak: Szola Khumbut. Kőből és vaskos gerendákból építik házaikat, amelyeket többnyire zsindellyel fednek. Földszintes, szögletes épületek ezek, de akadnak közöttük emeletesek is. Társadalmuk a feudalizmus és a patriarchális rend sajátos keveréke. Minden falunak megvan a maga földes­ura, a falut azonban a főlámák és a választott tanács kormá­nyozzák. Megszűnt a jobbágyi alárendeltség. A nagy családok a pátriárka köré csoportosulva együtt élnek a tágas kőudvar­házakban, amelyekhez rendsze­rint lámaista kápolna és könyv­tár tartozik. Az ott található könyvek szinte kivétel nélkül a lámaizmus imakönyvei, ame­lyeket maguk a sherpák nyom­tattak harminc, a tibetinél egy­szerűbb írásjelekkel. Évszáza­dokkal ezelőtt — az európaia­kat is megelőzve — ismerték már a papírosra való nyomtatás fortélyát s ma is előállítanak fából készült papirost, házilag is kezdetleges üzemekben. Közöttük járt utazók leírása szerint igen fejlett a sherpák technikai érzéke és a kezdetle­ges eszközök dacára ügyes szerszámokat, lakatokat készí­tenek. Művészetük is megér­demli a dicséretet, különösen szobrászatuk és festészetük, amelyeket elsősorban a láma­kolostorok és kápolnák díszíté­sében gyümölcsöztek meg. Ádáz küzdelmet kell vívniuk a mostoha természettel. Tera­szosan kiképzett kis földjeiken főleg kölest és kukoricát ter­melnek, valamint burgonyát és helyenként árpát. Legfontosabb azonban számukra a yack. A yack-tehenek nemcsak a nagy zsírtartalmú tejet adják, hanem vérüket is fogyasztják. A sher­pák főtápláléka a yack-vajfal kevert tea. A legutóbbi évtizedekben egyre több sherpa talál foglal­kozást, kereseti forrást az ex­pedícióknál. Azt állítják, hogy először egy brit hegymászó A. M. Kellas alkalmazta őket, még az 1921-es brit Everest­­expedíció előtt, s azóta részt vettek valamennyi Himalája­­expedícióban, igen nagy jártas­ságra tettek szert a havas és jeges terepen való hegymászás­ban. Legismertebb közülük a nepáli Tensing, aki Hillaryval együtt feljutott a Mount Eve­rest csúcsára. Tensing volt az 1953-as brit Himalája-expedí­ció sherpúinak szeldárja — fő­nöke. Ő szervezte meg a teher­szállító és a hegymászó sherpák csapatait, valamint a posta futárszolgálat biztosítását az expedíciói állandó tartózkodási helye és a legközelebbi falu, illetve rövidhullámú rádióadó között. Az akkori expedíció óriási méreteire jellemző, hogy csupán a sherpüknak járó pénzt tizenkét teherhordó sherpa vit­te. Szola Khumbu területén a világtól elzárkózott hegyi fal­vakban- ugyanis nem fogadják el a könnyen szakadozó papír­pénzt, és ezért nepáli ércpénz­zel kellett fizetni munkájukért. A sherpákat több sherpáni nő, feleség — is lekísérte többnyire teherhordóként, de akadtak köztük, akik a konyhán a sza­kácsnak segítettek. A sherpák közül a legjobba­kat a Himalüja-klub érdemeik elismeréséül „Tigris" - jel vénnyel tüntette ki. Rendszerint közülük kerülnek ki a „csúcstámadók", akik c hegymászókat a csúcsra is el­kísérik. a kapálás sem kíván különös ( technikai feladatot. De ha a / traktor elromlik vagy valami­lyen munkagép nem jól műkő- S dik, és csak mondjuk két napig I üzemképtelen égy-egy rnegmű. velő eszköz, már akkor is nagy ) földterület marad műveletlenül. Hiszen géppel több embert he- ( lyettesíthetünk, de ha nem mű- < ködik a gép, ugyanannyi ember j munkája vész kárba. Ezért kell ( maximális szaktudást megkö- < vetelni a komplex gépesítési j munkacsoport tagjaitól. A i szaktudás fejlesztéséről gon- 1 doskodnak is a szövetkezetek , vezetőségei és különböző tan- 1 folyamokra küldik a gépkezelő- \ két vagy iskolázást szerveznek i számukra. A fiatalok részvétele a mező- . gazdasági termelésben tehát új módszereket követel, mégpedig géphez és agrotechnikához kell értenie minden fiatalnak egya­ránt. Ha elsajátítják a tudomá­nyokat, csak akkor megy jól a munka. Megváltozott tehát a mezőgazdasági munka fogal­ma és szaktudás nélkül el sem képzelhető a teljes gépesítés. A kézi kapáláshoz vagy lóhaj­táshoz nem kell különlegesebb tudomány, ezért mondták min­dig azelőtt, hogy a parasztnak nem kell- tanulni. Ma pedig sokat kell tudni a megváltozott körülmények folytán és a fia­talok büszkén ülnek a traktor­ra, mert tudják, hogy tőlük függ a hús és a kenyér terme­lése.- ta - ván -- * -Hová utazzunk ? A Turista nemzeti vállalat az év minden szakában rendez ki­rándulásokat. A kirándulás költségei általában nem kerül­nek sokba és kitűnő szórako­zást nyújtó utazásról van min­den esetben szó. Nemsokára a Kis-Kárpátok erdeibe ren­deznek egy-egy kiruccanást. Elsősorban a történelmi neve­zetességű vöröskői és detrekői várkastélyokat tekintik meg, valafnint a szomolányi „Driny“ nevű barlangot. A kirándulók megismerkednek a Kis-Kárpá­tok állat- és növényvilágával. Szebbnél szebb tájakat láthat­nak és különböző népszokáso­kat tanulmányozhatnak. A rész­vételi díj 41 korona, belépője­gyekkel együtt. Útikalauzról szintén gondoskodnak. Az utazás időszakai a követ­kezők: április 23., május 28., június 25., július 16., augusztus 8. és szeptember 3. Ugyancsak 41 korona részvé­teli díjért szervez kirándulást a Turista Lednicére és annak környékére. Az utazás napjai a következők: május 14., június 4., július 9., július 23., augusz­tus 13., és augusztus 27. Meg­tekinthetik a kirándulók a led­­nicei kastélyt, a vadászati mú­zeumot, a gyönyörű, több mint 200 hektáros parkot, a pálma­házat és a híres minaretet, amely 123 m magas és a tete­jéről gyönyörű kilátás nyílik a vidékre. Az utazással kapcso­latban érdeklődni és jelentkez­ni lehet a Turista nemzeti vállalatnál Bratislava, Stalino­­vo námestie 14, K. H. Versenyfelhívás A besztercebányai kerület egyik falucskájának szö­vetkezeti dolgozói értékes versenyfelhívással fordulnak Közép-Szlovákia mezőgazdasági dolgozóihoz. A falucska a rimaszombati járásban van, neve: Vel'ká Suchá. Mi a versenyfelhívás lényege és mik a főbb pontjai? Először is az, hogy vállalták: az 1961-es gazdasági év­ben 12 hektár területen 60 mázsás hektárhozamot érnek el cukorrépából, továbbá a szövetkezet vezetősége egy hektárnyi kísérleti földterületen ezer máz^a hektárho­zamot ér el. Ahhoz, hogy e kötelezettségvállalásokat teljesítsék már idejében elvégezték a teljes és alapos talajelőké­szítési munkákat, beleértve a különböző szántásokat és a trágyázást is. Az istállótrágyán kívül megfelelő meny­­nyiségű műtrágyákkal biztosítják a cukorrépa tápanya­gát, az egész vegetáció idejére. Rendkívüli figyelmet fordítottak a munka minőségére és időbeni elvégzésére, így például a cukorrépa egyelését az első két levél ki­fejlődése után 6-8 napon belül elvégzik. A sorokban csak a legerősebb répákat hagyják meg - 20—22 cm-es távolságban. Biztosítják, hogy egy hektárnyi területen legkevesebb 70 ezer cukorrépa maradjon. A második kapálás előtt a cukorrépát újra megtrágyázzák, mégpe­dig 70—100 kg-os salétromadaggal hektáronként. Nagy gondot fordítanak kiváltképp a zsenge cukor­répák folyamatos növekedésére. E célból többször per­metezik a gyommentesített répákat szuperfoszfátos hígított trágyalével. Az elegendő és a jó tápanyag biz­tosítására a tenyészidő második felében könnyen old­ható foszforos és káliumos trágyával hintik be a földet. Ebből a műtrágyakeverékből 200 kg-ot hintenek el hektáronként. Közismert tény, hogy minden növénynek van kártevő ellensége, rovarok vagy különböző bogarak. így ter­mészetesen a cukorrépának is. A szövetkezet vezetősége az ezek elleni védekezésére is felkészült, kiváltképp a répabolha és a levélfoltok ellen. Ilyen védekezési mód­szer többek között a száraz nyár esetén a mesterséges öntözés, amit 10 hektárnyi területen végezhetnek majd el. E nagyszerű felajánlásokat két szocialista munkabri­gád és 40 egyén tette. A fent említett néhány számadat azt jelzi, hogy á Vel'ká Sucha-i EFSZ dolgozóinak min­den feltétele megvan a kötelezettségvállalásod telje­sítésére. S vajon lesz-e a példamutató szövetkezetnek követője vagy túlszárnyalja? Ez jelenleg még kérdő­jel, ám hisszük, hogy rövidesen hírt adunk majd erről is. S talán nem egy olyan szövetkezet is akad, mely arról ad hírt, hogy a 600 mázsás hektárhozamot túl­szárnyalta. Ennek a teljességéről csak ősszel adhatunk majd hírt. S mi hisszük, hogy ilyen híradásra sor kerül és hisszük azt is, hogy e nemes versenyben a fiatal szövetkezeti dolgozók lesznek a példamutatók. (t) Egy katona: Az írást, hogy közölhessük, elsősorban alá is kellett volna írnod. A levelet pedig konkrétabban kellett vol­na megfogalmazni. D. F. Tornagörgő: örülünk a színjátszó-csoportok sikerei­nek. írjál másról is, szívesen közöljük. K. Z. Zemplén: A cikket kö­zöltük. Ügy látszik, fellendült nálatok a szervezeti élet. A párkányi magyar tannyelvű tizenegyéves középiskolában páitunk alapításának 40. évfordulója tiszteletére kiállítást rendeztek. A kiállításnak igen nagy sikere volt. Különösen a politechnikai készítmények gazdagították a kiállítás anya­gát. Alapossággal elkészített kézimunkák díszítették a kiál­lított lakberendezési tárgyakat. Bitter Károly, a politechni­kai kör vezetője és a kör tagjai dicséretet érdemelnek a szép és jó készítményekért. A kiállítás rendezősége is komoly és hasznos munkát végzett, nemcsak a jó rendezésért, hanem azért is dicséretet érdemel, mert a kiállított tárgyakon ke­resztül megmutatta a tanulók felkészültségét az életre és ügyességüket. SZÍVESEN leveleznénk Gábor Tamás Budapest, XIV. kerület Cházár András út 6. Különféle témákról levelezne magyarul, 17 éves diák. Rácz Edit, Veszprém, Vörös csillag út 1. sz., Magyarország. Magyarul levelezne, filmről, ze­néről, 16 éves diák. Tarnay Hedviga, Kaposvár, Bartók Béla u. 3. sz., Magyar­­ország. Sportról, zenéről leve­lezne magyarul, képeslapokat cserélne, 17 éves diák. Tompa Margit, Nagykanizsa, Vörös hadsereg út 7. sz., Ma­gyarország. Sportról, papírszal­véta és képeslapok gyűjtéséről levelezne magyarul, 16 éves diáklány. Babica Ágnes, Nővé Zámky, DSS mad'. X./a, CSSR. Magyarul szeretne levelezni különféle té­mákról, 16 éves diáklány. Zsibrita Sándor, Chlaba c. d. 45. okr. Nővé Zámky, CSSR. Magyarul, szlovákul levelezne sportról, táncról és színészké­peket cserélne, 18 éves. Kárpáti Anikó, Budapest VI. kér., Révai út 8. sz. Magyarul szeretne levelezni és papírszal­vétát cserélne. Tőzsér Mária, Gyöngyös II. Alkotmány út 13., Magyaror­szág. Mindenféle témáról sze­retne levelezni magyarul és képeslapokat cserélne, 17 éves tanuló. Hutnik Sarolta, Zalaegerszeg, Ságvári utca 10. Magyarország. Irodalomról, táncról levelezne magyarul, 17 éves gimnáziumi tanuló. Fülöp Ildikó, Nemesszalók, Veszprém megye Magyarország. Csehszlovákiai fiatalokkal leve­lezne és gyufaskatulya-címké­­ket cserélne, 16 éves gimnáziu­mi tanuló. Dritomsky Dominik DMD, Biely Kríz 4, Bratislava CSSR. Színészképek gyűjtéséről és egyéb témákról levelezne ma­gyarul, szlovákul vagy oroszul, 16 éves diák. Zsembery Erzsébet Új-Sze­ged, Bérkert u. 48. Magyaror­szág. Különböző témákról leve­lezne magyarul, 18 éves tanuló. Király Ilona Balástya, Tán­csics Mihály u. 2., Magyaror­szág. Magyarul levelezne szí­nészképek, tájképek és papír­­szalvéta gyűjtéséről, 16 éves. Vecsernyés Aranka, Szeged, Kálvária sor 14/a, Magyaror­szág. Magyarul, oroszul leve­lezne irodalomról és egyéb té­mákról, 18 éves diáklány. Tjia Tek Djin, Djl Pasar 53, Sukabumi Java, Indonézia. Bé­­lye99yűjtésről levelezne ango­lul és papírszalvétát cserélne. Wallner Tamás, Székesfehér­vár, Március 15. u. 6. sz. Ma­gyarország. Filmről, sportról levelezne magyarul, 17 éves gimnáziumi tanuló. Ferenci Katalin, Pápa, Sza­badság út 22. Magyarország. Magyarul vagy angolul levelez­ne különböző témákról, 18 éve« diáklány. Himalája-expédíció elképzel­hetetlen a sherpák közreműkö­dése és segítsége nélkül. Ezt minden komoly célok elérésére vállalkozó expedíció vezetője tudja, s a sherpák nélkül egyetlen távolról érkezett em­ber sem kezdhet a Himalája ég - benyúló csúcsainak a meghódí­tásához. Edmund Hillary, aki már kétszer megmászta a „vi­lág tetejét", s egyszer a Mount Everestre is feljutott, az elmúlt hónapban ismét sherpák segít­ségével indult útnak a Himalá­jába. A csehszlovák világjárók Zigmund és Hanzelka is sher­pák kíséretében járják a Hima­láját s készítenek filmet a cso­dás vidékről. De kicsodák a sherpák, a Hi­malája idegenvezetői? A sherpák hegylakók, szükebb hazájuk a Szola Khumbu nevű kerület Kelet-Nepálban. Tibeti eredetű nép, nyelvük közeli ro­kona. a tibetinek; kistermetű, keménykötésű emberek s meg­van bennük a született hegyjá­rók minden pótolhatatlan érté­kes adottsága — írja róluk Sir John Hunt, a Mount Everestet meghódító 1953-as brit Hima­lája-expedíció vezetője. — A sherpák közül sokan az indiai A sherpák gyermekei korán hozzászoknak a teherhordáshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents