Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-18 / 16. szám

i brigádja“ mozgalom a mun­kásosztály legszélesebb ré­tegeit öleli fel — férfiakat és nökat, tapasztalt munká­sokat. és az iskolát moat végzetteket, a nehézipar öa a közlekedés, a könnyű- és az élelmiszeripar dolgozóit". A mozgalomban jelentős szerepét töltenek be a kom­munisták. A szóbahforgó kilenc moszkvai gyárban a kommunista munkabrigád­ban részt vevők 21.3 száza­léka párttag vagy tagjelölt, 22 százaléka komszomol. Ez a közvéleménykutatás is a szovjet munkások szak­mai képzettségéről művelt­ségéről tanúskodik A meg­kérdezettek nagy többsége érettségizett, 6.5 százalékuk főiskolán tanul vagy most készül a felvételire. A bri­gádtagok képzettsége lehe­tővé teszi, hogy rövid idő alatt elsajátítsák a legfej­lettebb technikát. A kérdő­íveket kitöltő munkások kö­zül minden negyedik újító. Mindössze két éve, hogy a mozgalom megindult. A munkások képzettsége, lel­kesedésé, és a mozgalom tömegjellege biztosítéka, hogy a szovjet munkások nagyszerű kezdeményezése újabb sikerek forrása lesz. „A kommunista munka él­munkása és brigádja“ meg­tisztelő cím elnyeréséért folyó mozgalom újabb len­dítő erő abban a harcban, amélyet a szovjet munkás­osztály vív a kommunizmus győzelméért. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történeti Intézetének mun­katársai kérdéseket tettek fel kilenc nagy moszkvai gyárban a kommunista mun­kabrigádok tagjainak és él­munkásainak, hogy választ kapjanak arra: kik vesznek részt e mozgalomban mi­lyen tömegeket mozgat meg. A több mint 1400 kérdőívre adott válaszokat feldolgoz­ták és ennek eredményeiről beszámol az Izvesztyija. A megkérdezettek több­sége több mint tíz éve dol­gozik és közülük minden negyedik még a háború előtt került a gyárba. A mozga­lom gerincét tehát a tapasz­talt munkások alkotják. A meglátogatott brigádok tag­jainak több mint 40 százalé­ka 30 évnél fiatalabb, 52 százalékuk nő. „A kérdőívekre adott vá­laszok Ismételten arról ta­núskodnak — Írja az Izvesz­tyija, — hogy „a kommunis­ta munka élmunkésa és Dfhor if críclfic A Vosztok páratlan diadalút­ját hírül adó nagyszerű közle­mény mondatait követve, a le­nini békedekrétumnak 1917 októberében az egész világra szertezengő szava után, most újra hasonlóan világtörténelmi pillanatban szólt szovjet földről a szózat a világhoz. Akkor, 1917-ben a föld első proletár­forradalma győzelmének Ide­jén. most pedig a Föld szocia­lista emberének első kozmosz­­beli útja órájában szólt az em­beri történelem legmagasabb­­rendú társadamát építő új kor új embere. A szovjet emberek abban a közleményben, amelyben hí­rül adták a páratlan győzelmet, így fordultak a világ népeihez és kormányaihoz: „A világűr meghódításában elért győzel­meket nemcsak népünk, hanem az egész emberiség eredmé­nyének tekintjük. ^Eredmé­nyeinket és felfedezéseinket nem háborús célokra hanem a népek békéjének és biztonsá­gának céljaira használjuk fel... Ezen az ünnepi napón újból a béke szavával fordulunk a né­pekhez és kormányokhoz... Vessünk véget a fegyverkezési hajszának! Valósítsuk meg szi­gorú nemzetközi ellenőrzés mellett az általános és teljes leszerelést!“ Ezt üzente a szov­jet nép, a párt, a kormány száz- és százmillió embernek, a Főid lakóinak. Az elmúlt hetekben számos olyan jelentést közöltek a vi­láglapok, amelyekből már ki­­sejlett, hogy értesüléseik sze­rint a szovjet tudománynak már csak egy-két lépés kell ahhoz, hogy elküldje csodálatos útjára az első ürhajőst. Ám ezek a jelentősek csak körítés­ként szolgáltak azokhoz a kom­mentárokhoz és vezércikkek­hez, amelyek éppen a leszerelés kérdésében foglaltak el negatív álláspontot. Elég csak a Daily Expressnek egy néhány nappal ezelőtti cikkére gondolni, amely megírta, hogy . az oroszok most sokkal több pénzt és erőfeszí­tést fordítanak azoknak a ha­talmas rakétáknak előállítására, amelyeknek célja a világűr fel­kutatása“. Ez a cikk, amely néhány értelmes és néhány mondvacsinált érvvel igyekszik megmagyarázni, hogy miért tartja a Szovjetunió fontosabb­nak a tudományos űrkutatást a katonai programoknál, azzal a sokat kommentált és hang­súlyozott amerikai nyilatkozat­tal fejeződik be, amely szinte felhívás arra, hogy a Nyugat fokozza rakéta-felkészültségét. Ez a jelentés így hangzik: „Washingtonban az Egyesült Államok hadseregének korsze­rűsítésével megbízott Lawrence Lincoln dandártábornok kije­lentette, hogy a szovjet hadse­reg legmodernebb küzdőfegy­verekkel való ellátottsága kö­rülbelül négy-ötszöröse az amerikai hadsereg ellátottsá­gának". Mindezt azután közölte az angol lap hogy megállapí­totta: „Hruscsov szerint... el­sőbbséget kell adni a Venus­­kutatSsnak és az ember világ­űrbe való kilövésének az el­riasztó haderő fejlesztésével szemben.. Ma, amikor a világ népeihez intézett felhívás mondataiban olyán határozottan és rendkí­vüli erővel szólal meg újra a szocialista világrendszer népei­nek tántoríthatatlan békeaka­rata is, bizonyos megdöbbenés­sel hallja az ember, hogy a nyugati világban még mindig akadnak, akik a tömegpusztító fegyverek raktározásában kí­vánnak versenyt folytatni, ahe­lyett, hogy elfogadnák a szov­jet nép felhívását: használja fel az emberiség közösen a szovjet tudomány csodálatos eredményeit az emberiség bé­kéje és boldogsága javára. Csak a minap fogadta a Figaro című párizsi lap tudósí­tóját B. A. Schriever tábor­nok, aki „az amerikai légierő űrkutatásának nagymestere“ sokatmondó címmel szerepel a francia lap riportjában. Ez az „űrkutató“ a következőt mon­dotta: „Én nem akarok a Hold­ba jutni, feladatom az, hogy katonai lövedékeket gyártsak“, Schriever ezután az új amerikai pusztltórakétáröl, a „Minute­­man“-^ áradozott. (Milyen különös véletlen — vagy talán nem is az, hogy ezt a rakétát „Perc-embernek" nevezik...) „A Minuteman — folytatta Schriever - sokkal kisebb, könnyebb, mozgékonyabb mint elődei, hatósugara és atomtöl­tete nagyobb, mint elődeié .. Az amerikai tábornoknak ez a legfontosabb: hatósugár és atomtöltet. Milyen jó, hogy az emberiség többsége már nagyon jól tudja, hogy az efféle „perc­emberkék“ kora nem tarthat már sokáig. Amikor Gagarin őrnagy visszatért a Földre űr­béli útjáról, százmilliók értet­ték meg egyszerre, hogy a tör­ténelem új korszaka új értel­met és új távlatokat ad annak a most újra rendkívüli .erővel felhangzó szovjet javaslatnak: „Vessünk véget a fegyverkezési hajszának! Valósítsuk meg szi­gorú nemzetközi ellenőrzés mellett az általános és teljes leszerelést!" GÄRDOS MIKLÓS Néhány perccel a leszállás után * ★ * Felejthetetlen felvétel Jurij Alekszejevics Gagarinról akit a világűrbe való repülése előtt Maünovszklj marsai! pai .tócsára főhadnagyi rangról őrnaggyá léptették elő. Kepunxon i.agannt mint ko-J. A. Gagarin, a szaratovi ipariskola elvégzésével egyidejűleg sárlahdáző látjuk. KúűnŐ játé_ lil#. a helyi Aero klubban sportrepülő vizsgát is tett. káért már oklevelet is kapott. Moszkva élteti Gagarint. A lelkesedés mindenkit magával ragad. Hurrá Gagarin. A semlegesség amerikai magyarázata Dolores Ibárruri nyilatkozata a nemzeti megbékélés politikájáról Dolores Ibbaruri, a Spanyol Kommunista Párt elntíke nyi­latkozatot adott a Neues Deutschland tudösitójának, melyben a több! között a következőket mondotta: Az amnesztia az életet és a szabadságot jelentené a spa­nyolok tízezreinek, akik sok éves emigráció után hazatérné­nek, ha nem lennének kitéve a rendőrségi üldözésnek. Franco tábornok kormánya azonban a spanyol értelmiség és a nem­zetközi közvélemény befolyásos képviselőinek követelése el­lenére sem hajlandó erre. Arra a kérdésre, hogy milyenek a kilátásai a spanyol ha­zafias erők nemzeti megbékélésének, Ibárruri elmondotta­­a nemzeti megbékélés politikájának egyik fő. célja volna meg­semmisíteni „az új polgárháború" madárljesztőjét, amellyel Franco tábornok igyekszik Igazolni diktatúráját. A nemzeti megbékélés abban a formában, ahogy a kommu­nista párt javasolja — mondotta Ibárruri — nem jelentene osztálybékét, viszont helyreállítaná az állampolgárok közötti normális kapcsolatokat, amelyeket a polgárháború lerombolt. A kommunista párt javaslata előkészítené a talajt a Franco­­ellenes erők esetleges megegyezéséhez. A nemzeti megbékélés politikája alapot szolgáltatna arra, hogy egyesült erővel dönt­sék meg a diktatúrát és békés úton valósítsák meg Spanyol­­ország demokratikus átalakítását. számít hatnak. Tisztjeik . kor­ruptak, akik csak jó pénzért, szép autókért, villákért és csi­nos barátnőkért harcolnak. Az amerikai katonai támogatás ke­retében ugyanis ez volt a hasz­nuk. így aztán könnyen kiszá míthatő, meddig tarthat még Noszavanék egész dicsősége. A VII. flottának tehát Isméi ki kellett futnia. Most azonban már nem elnyomni szándékoz­tak a laoszi függetlenséget ha­nem „megmenteni“. Kennedy elnök Washingtonban a sajtó képviselői és a televízió közön­sége előtt egy nagy térképre mutatva kifejtette, hogy a Szo­­vannah Phumát támogató szov­jet segítség veszélyezteti La­osz semlegességét. A felkelők címére küldött fegyverszállít­­mányok ezzel szemben a „sem­legesség biztosítását" szolgál­ják. A szovjet szállítmányok­nak tehát azonnal meg kell szűnniük, de az amerikaiak folytatódjanak. így képzeli el az USA elníll a laoszi semle­gességet, és amennyiben ebbe a Szovjetunió bele nem egyez­ne, Amerika tengerészgyalog­­ságot meneszt Laoszba. A laoszi ügyet Kennedy kü­lönben próbatételnek jellemzi. És ebben igaza van. Arról van ugyanis szó, beváltja-e ígért tét az új elnök, mely szerint nem kívánja folytatni a vá­lasztási harcok folyamán általa oly gyakran ostorozott Eisen­­hower-Dulles-féle külpolitikai irányzatot. Most azonban ki­derült hogy ez az irányzat nem változott: Egy kis polgárhábo­rú nem árthat, ha~az USA-nak valahol nem felel meg egy semleges kormány, esetleg egy kisebb háború, sem ha a pol­gárháború nem úgy végződik, ahogy Ők azt elképzelték. Amikor Kennedy átvette hi­­, atalát, maga állapította meg, milyen mélyre süllyedt Ameri­ka tekintélye a világ előtt a rövidlátó, kardcsörtetö Eisen­­hower-DuIles irányvonalú poli­tika következtében. És hogy majd ő — Kennedy, változtat ezen a politikán Aztán paran­csot adott a Vll. flottának, hogy fusson ki Laosz felé... És ez lenne az új amerikai kül­politika irányvonala? A régi csatahajók, tengerészgyalog­ság ... erőszak! Időközben — ahogy a leg­utóbbi napokban értesülünk — a kedélyek Washingtonban le­csillapodtak és a VII, flotta visszahúzódott támaszpontjai­ra. Közben ugyanis Moszkvában is mondtak egyet-mást. Felkelő Pionírok Szövetsége Négy hónappal ezelőtt a ke­letázsiai partok mentén állo­másozó amerikai VII. flotta hirtelen kifutott, hogy meg­mentse Laoszt a semlegesség­től. Mert ez a semlegesség — ahogy akkor Washingtonban magyarázták — nem más, mint „veszélyes kommunista csel­szövés“. Ezért: Le a laoszi semleges kormánnyal! És az USA polgárháborút zúdított Laoszra. Néhány jő pénzért megvesz­tegetett laoszi herceg és tábor­nok, felszerelve amerikai tan­kokkal és ágyúkkal, taiföldi és délvietnami zsoldosoktól kö­vetve Vientina ellen vonult és rommá lőtte a fél várost. De aztán változás következett. A puccsisták hatalma nem ért el olyan messzire, mint nehéz tü­zérségük lövegei. Második of­­fenzívájuk, amellyel az egész országot szerették volna ha­talmukba keríteni, összeomlott, mert időközben a kormány és a Pathet Lao egységei segítség­ért folyamodtak. Néhány hete már, hogy a lá­zadók mindenütt visszavonul­nak és verést verés után kap­nak. Az imperialista-bérenc tá­bornokok jól tudják, hogy a néptömegek támogatására nem Az Ifjú Kubai Felkelők Szövetsé­ge, a kubai ifjúság egységes ifjúsági szervezete mellett ezekben a napok­ban megalakultak az első pionírszer­vezetek. A kubai pionírszervezet a népi forradalom tiszteletére a Fel­kelő Pionírok Szö­vetsége nevét vet­te fel. A pionír­szervezetbe 7-13 éves korú iskolás­gyerekeket vesz­nek fel. Azok a pionírok, akik betöltik 14, életévüket, belép­hetnek az Ifjú Ku­bai Felkelők Szö­vetségébe. Gíulio Fernandez és Margarita Ro­­mez első kubai pionírokat vendé­gül látta a Kubai Köztársaság elnö­ke, Osvaldo Dorti­­cos és a forradal­mi kormány elnö­ke, Fidél Castro. A SZOVJET MUNKÁSOK mozgalma

Next

/
Thumbnails
Contents