Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-03-28 / 13. szám

!/(/ w a UHVM «t. £ 18 y s • «i „DIÁKLÁNYOK", „KÉK-FEHÉR", „Ifi ÉVES“ ÉS „MARIET­TA" kérésére közöl­jük ezeket a szép kék-fehér ruhákat. Az első kazakruha. plisszírozott vagy ra­kott szoknyával, fe­hér ovális betétrész­­szel és gallérral. Az ujjak is fehér pánt­ban végződnek. A felsőrészt elől három gomb diszíti, de a kazak nem goinboló­­dlk, egybeszabott! A 2. ruha nagyon fiata­los, a nyakat kissé szabadon hagyd kivá­gással, divatos, váll­ra boruló nagy gal­lérral és manzsettá­­val, melyeket fehér pánt díszít. A gallér és a manzsetta ké­szülhet fehérből is. A 3. ruha bo szok­nyája, elől fehér, a mellényrésszel egy­beszabott gallérral. A meltényrész pici gombokkal gombolő­­dik. A manzsetta fe­hér. „TAVASZ" ballon­kosztümöt és „MAG­DI“ ballonkabátot kér. Az itt közölt kosztüm a legújabb vonalú, a tűzés lehet az anyaggal azonos, vagy elütő szinü. MAGDI a kabátot bármilyen hosszúság­ban csináltathatja. Amennyiben jól áll (v. i. barna vagy fe­ketehajú) mustárszí­­nűból csináltassa. Ifj. PAPP SÁNDOR­­NÉ: A ballonkabát ÄNÄPFÉN minden élénk színben divatos. A választás­nál vegye tekintetbe ruháinak színét és ami archoz jól illik. Né z e t ü n k szerint élénk kék vagy zöld felelne meg a legjob­ban. MINT BARÁT és ellenség Egykor'a hófehér, „alabást­­rom" bőr volt a női szép­ségideái jelképe. A nők napernyővel védték magukat a perzselő sugaraktól, nehogy bő­rük valamennyit is veszítsen fehérségéből. Később „divatba jött“ a lebarnult bőr, mégpedig annyira, hogy ma már a fiatal nők szinte versengenek a bronz színű bőrért, ami már úgy hoz­zátartozik a nyári ruhához, mint a cipő. A bronz szín 1 azonban nem­csak szép‘, ha­nem egészsé­ges is. Isme­retes, hogy a napsugarak hatására a bőrben az egészséghez annyira szükséges D vitamin képződik. Teljes nap­­fényhi&iy a félelmetes rachitis betegség okozója. A napfény számos betegségnél játszik gyó­gyító szerepet. Jót tesz a reu­más megbetegedéseknél, csopt­­tuberkulózisnál, fontos egyes bőrbetegségek kezelésénél, gyó­gyítóig hat az általános le­­gyengülés esetében, mert meg­felelő, lassú adagolás mellett erőre kap a legyengült szerve­zet. indemellett a napozással az * egészségeseknek is nagyon kell vigyázni, s nincs veszélyesebb gondolat, mint a kívánt bronz színt reg­geltől estig megszerezni. Na­pozni csakis mérsékelten, az időtartamot fokozatosan növel­ve lehet, különben napszúrás vagy súlyosabb esetekben a na­gyon fájdalmas és esztétikailag is csúnya bőrhámlással járó, napégés lesz a köyetkezménye. Legjobb, ha a napozást már tavasszal. 5 perces időtartam­mal kezdjük, melyet lassan fél órára hosszabbítunk s ennél meg is maradunk. Tavasszal a déli órákat választjuk a napo­záshoz. amikor a nap a legerő­sebben tűz, nyáron a délutáni órák a legalkalmasabbak, ekkor délben már tilos a napozás.' A napozáshoz természetesen bekrémezzük magunkat, különö­sen a váltakat — ezek igen fo­gékonyak — és szemsarkakat, hogy ráncok ne képződjenek. Megjegyezzük, hogy a szabad­ban végzett munkánál is szépen le lehet sülni, de vigyázni kell, hogy alaposan be legyünk kré­­mezve — és attól függ, milyen erősen perzsel a nap — ne hagyjuk sokáig fedetlenül a testünket. Ugyanéi vonatkozik a sportra is. K áros a nap a tüdőbetegek, krónikus vesegyulladásban és magas vérnyomásban szenvedők, továbbá krónikus szívbetegek részére, valamint minden lázzal járó betegségnél, tízért az ilyen betegek óvakod­janak a naptól, mert a szépség nem ér fel az egészséggel és náluk a napozásnak súlyos, kö­vetkezményei lehetnek. • • * • • M • • * „GIZELLA ÉS GABRIEL­LA“: A színes harisnyák vi­selésével kapcsolatban tudni kell, hogy ez sportos viselet, kosztümhöz, kabáthoz illik, elegáns ruhához nem. Emel­lett nagyon kell ügyelni, hogy a harisnya színe men­jen egész öltözékünkhöz. Pl. egy sárgás-barnás kosztüm­höz szép a zöld harisnya, de ugyanakkor kell, hogy még valami zöld legyen rajtunk, pl. a sál, blúz vagy pulóver, s a sapkának legyen zöldhöz illő színe, pl. sárga. Ha kabáthoz viseljük a harisnyát, nemcsak arra kell ügyelni, hogy a kabáthoz menjen, hanem az alatta lé­vő ruhához, ill. szoknya­blúzhoz is. Pl. Szürke ka­báthoz szép piros vagy sö­tétkék harisnya, de képzel­jük el, milyen csúnya, ha levesszük a kabátot, s alatta zöld ruha, vagy lila blúz, ill. pulóver van. A szín-össz­hang tehát igen fontos sze­repet játszik! Megjegyezzük még, hogy a színes harisnya csakis szép lábon előnyös és csak jó alakúak viseljék, mert miu­tán feltűnő, magára vonja « figyelmet. Végezetül: feltéve, hogy Illően, a fenti szabályokat betartva viselik, fiatal lányo­kon szép az élénk színű ha­risnya, de nézetünk szerint a fekete harisnya olyan di­vathóbort, ami se nem szép, se nem fiatalos, tehát nem szükséges követni. „MOSOLYGÓS SZŐKE KIS­LÁNY": Vajszínű cipót ve­gyen, az mindenhez illik. Ruhafazont és tanácsot a ruhára vonatkozólag később közlünk. VALÓSÁGOS ZSÁKUTCA • A CSAPDA ÁLLA ÜRESEN ROP­PANT • AZ ÉKSZEREK FÉNYÁRJÁBAN • VAJON MIÉRT MENEKÜLTEK ? w 'irmiric sírhalom“ — így hívnak egy völgyet Pe­­kingtől mintegy 50 km-nyire A hegykatlant — amelyről ma­ga a neve ti eleget mond — magas — át hatóikét atlan hegy­­kosznrú zárja körül. Csupán dél jelöl, két hatalmas sziklaőr, a Tigris és a Sárkány-csúcs lábá­nál csörgedező hegyipatak men­tén nyílik szűk bejárat a völgy­be. Ez a természetes erőd őrzi a Min dinasztiából származó kínai császárok nyugalmát. A „Harminc sírhalom“ völgy hosz­­szú éveken át relytélyes volt a régészek előtt. Csak a szocia­lista forradalom győzelme után kezdődött kutatások derítettek fényt mivoltára. A kutatások most sem értek véget, és bizo­nyosan sok érdekességet tárnak még fel. Erre lehet következ­tetni az eddigi eredményekből is. Cszsu Di volt az első kínai császár, aki földi maradványait e völgy szentnek mondott föld­jébe temettette. Uralkodói neve Jun-le volt és halála után, ősi szokás szerint, még egy nevet kapott. Ez a háromnevű császár a tizenötödik században az em­lített völgy közepén csaknem egy kilométeres átmérőjű, gúta­­alakň földhalmot hordatott össze sírhalmául. A földgúla tulajdonképpen a császári palo­tával felérő sírbolt a védöbur­­ka. Körülötte is pazar díszítésű hófehér márvány épületek áll­nak, mintegy tizenöt méter magas, sárkányfej figurás szob­rokon. Cszsu Di császárt a Min ural­kodóház további tizenkét ural­kodója követte. Ők. már ide te­­mettették feleségeiket és sze­retőiket is. Sírhalmaik előtt ott áll császári palotájuk kicsinyí­tett mása. A halottak neveit öskínai hieroglifek őrzik már­ványlapokba vésve. De vdjon hol a bejárat a titokzatos sír­halmokba? \léhány tudós elhatározta, I ' hogy felkutatják a halot­ti erődök bejáratát. Kutatásuk céljából Cszsu I-czjuna sírhal­mát választották. Ez a. császár 1573-tól 1620-ig volt Kína ural­kodója. Sírja monumentális al­kotás, száz és száz munkás nyolc évig építette. Az építő­anyagot, homokot, követ, föl­det mintegy 20—30 km-nyi tá­volságból a völgy egyetlen szűk bejáratán át szállították. A tu­dósok először a töltést és a földszinti épületet kutatták át, de eredménytelenül. Ezután két magas kőfalra terült figyelmük. A földalatti bejárat ezekkel a falakkal volt szellemesen áj­­cálzva. A felfedezés nagy izgal­mat keltett. A kutatók fény­szórókkal felszerelve elindultak a földvágatban. A folyosó szűk volt, tele éles kanyarokkal és megtévesztő egérúttal. Azután egyszerében vége szakadt. A tudósok útját hatalmas kőlap állta. Vajon nem folytatódik a folyosó a kőlap mögött? A kí­nai szellemességre méltó mó­don nem f or gat ja-e a kőlapot rejtett gépezet? Elmozdították a kőtömböt, s megjött a válasz. Sem folyosó, sem gépezet. Az eddigi földvágat — zsákutca volt... A régészek újból kezdhették az egészet. Oj bejáratot keres­tek s amikor végre találtak, megismétlődött az előbbi eset: botorkálás a szűk folyosón, kör tömb és — zsákutca. Hónapok, évek teltek így. Nemrég érke­zett hír a titokzatos völgyből: A sok próbálkozás végre meg­hozta a sikert: megtalálták az igazi bejáratot! Egyelőre titkon tartják a fel­fedezés módját, mivel jónéhány sírbolt feltárása vár még a ku­tatókra, s helytelen volna, hogy 'a nagy, történelmi értékű tár­gyak, melyek bizonyosan bőven találhatók a sírboltokban, ava­tatlan kezekbe kerüljenek. A másik ok: A Cszsu l-czjuna császár maradványaihoz vezető út rendkívül veszélyes volt s könnye:i lehet, hogy a beavat­kozók életükkel fizetnének a kontárkodásért. Mindjárt a folyosó elején ha­talmas kőbálvány zuhant a bá­tor tudósok orra elé, csak a véletlen védte meg. őket a biz­tos haláltól. Ez a csapda évszá­zadokon át lesett az áldozatra, de végül is üresen csattant az álla. A folyosó több helyen nehéz, vaskos ajtókkal volt el­zárva, s amikor kinyitották, sűrű nyilzápor zúdult a láto­gatókra. Ezeket a nyilakat is pár száz évvel ezelőtt állították be, hogy a nagy halottak nyu­galmát őrizzék. A nyilak vége mérgezett volt! Ezen a folyo­són is hatalmas kőfal állta a kutatók útját. Megint zsák­utca? Ez egyszer nem! Amikor a tömböt ledöntötték, nem a töltés zsákutcát jelző sárga földje, hanem az utolsó aka­dály, gyönyörű díszítésű, arany­veretes kapu tűnt elő. Ezt sem volt könnyű kinyitni, mert be­lülről hatalmas kőtömbbel tá­masztották be. Hosszú erőfeszí­tés után az utolsó akadály is félregördült, és a fáradhatatlan tudósok előtt feltárult az éve­ken át keresett földalatti palo­ta minden fényűző pompájával. A császár földöntúli székhe­­lye három elkáprázta­­tóan gyönyörű fő teremből áll. A termek boltozatának díszíté­se igazi mesteri munka. Építé­szeti szempontból figyelemre méltó, hogy a hatalmas termek boltozata nem szorul támasz­szoborra. A termekbe nyíló aj­tó szárnyak nyílás közben kü­lönböző daliamat hallatnak. A középső terem közepén három trónus áll, tiszta már­ványból, előttük különféle val­lási szertartási tárgyak, gyer­tyák, füstölők, vázák és olaj­tartók sorakoznak. Az utolsó helyiség a legtágasabb. Közepén mintegy derékmagasságnyi áll­ványon három fakoporsó fek­szik; középütt a császáré, két­oldalt a feleségeké. Körülöttük garmadával hevernek a fényes drágaságok, tündöklő ékszerek, aranycsészék, és tálcák. Külö­nösen egy főnix díszítése, női arany homlokdísz és a drága­kővel kirakott császári arany­kard vonja magára a figyelmet. Ebben a helyiségben, bórzsá­­kokba rejtve találták a császári kincseket, az aranyovet, koro­nát és más ékszereket is. A ko­porsók körül szolgák, hivatal­nokok, és lovak figurái „sürög­­nek-forognak“ — jelképesen „szolgálják" urukat és úrnőiket sírontúli életükben. A többi kisebb helyiség azon­ban meglepően, ismeretlen okokból — üres. Néhány talált tárgy kérdésesé teszi, hogyan került oda. A termek kövezetén elkorhadt deszkadarabok he­vernek: nyilván a védöpadlózat maradványai, amelyen a nehéz kőtömböket szállították. Talán nem volt a mtinkásoknek elég idejük, hogy eltakarítsák? Az oldalsó helyiségekben sok moz­zanat és apróság vall arra, hogy akik elvesztették fejvesztve menekültek. Miért? Talán az a sors várt reájuk is, amely a monda szerint Attila kopor­­sóvívöit, hogy hírmondó se ma­radjon belőlük? A „Harminc sírhalom" völgy még mindig a titkok völgye. A fáradatlan kutatók azonban lépésről lépésre előre haladva bizonyosan fényt derítenek a mindenható császárok különc­ködő hóbortjának eme néma, de sokatmondó tanúira. Komszomolszkaja pravda nyomán P. J.. Mit adnak 45 ezer dollárért V­Az Egyesült Államokban a legrégibb ünnep a Hálaadás napja. Ez .az ünnep eredetileg a szüreti mulatságnak felelt meg. Az amerikai kontinensen kb. 300 évve! ezelőtt keletke­zett. 1690. november 24-én a Hálaadás napján a New-York Timesben két hír jelent meg, amely közelebbről megvilágítja az amerikai életet. A lap tár­sadalmi rovatában, amely a leg­gazdagabb amerikaiak életével foglalkozik, reklám-hirdetés jelent meg, amely rendkívül drága ajándéktárgyakra hívja fel azoknak a figyelmét, „akik­nek mindenre telik“. Az ünnep­napok alkalmából a gazdagok gyakran zavarba jönnek, nem tudják, milyen ajándékokkal lepjék meg egymást. A társa­dalmi rovat ezért segítségükre siet. Egy luxuselárusító hely több igen „alkalmas“ ajándékot ajánl a vásárlók figyelmébe: a férjek 27 ezer dollárért négy­üléses női repülőgépet vásárol­hatnak, a feleségek pedig 149 ezer dollárért hétüléses repü­lőgéppel kedveskedhetnek fér­jeiknek. Vagy talán a divatos ujjnélküli szőrmemellényt ve­szik meg, ára 7950 dollár. A szőrméből készült ágytakaró ára 7500 dollár. Vagy pedig a 45 ezer dolláros szörmebundát ta­lálják alkalmasabbnak? A „napi hírek“ között egy ötéves fiú és egy négyéves lányka fényképe is látható. Az anyjuk egy játéküzletben el­hagyta a két gyermeket. Mie­lőtt magukra hagyta volna a gyerekeket, ruhájukra cédulát tűzött, és ezt írta rá: Gyerme­keimet Mihálynak és Máriának hívják, vallásuk katolikus. A gyerekek rendesen be vannak oltva. Imádom őket, de nem áll módomban eltartani a gyereke­ket, nincs annyi pénzem, hogy ételt vásároljak számukra és nincs hely. ahová lehajtsák fe­jüket. Remélem, hogy ezentúl boldogabbak lesznek. Talán va­lamikor majd eljövök értük, de most kétségbeejtő a helyzetem. Köszönöm, hogy segítettek raj­tam“. Az amerikai lapok nemrég írtak olyan gyermekekről, aki­ket közvetlenül éhhalál fenye­get. Nem két-három gyermek­ről volt szó, hanem 100 és ezer meg ezer kis amerikai polgár­ról. Louisianában az állami hi­vatalnokok abban az igyekeze­tükben, hogy megtörjék a né­gerek harcát az elkölünítés ellen, a kampányt azzal élezték ki, hogy egész egyszerűen be­szüntették a néger lakosság számára juttatott segélyeket, a munkanélküli segélyt és a rokkantjáradékot. Ez az intéz­kedés 5000 louisianai néger családot érintett, több mint 23 ezer gyermeket. A New-York Post című lap tavaly szeptember 11-én ripor­tot közölt arról, hogy a nége­rek New-Orleansban a gyer­mekek számára ki akarták har­colni a rendes iskolai oktatást. A riporter lejegyezte, hogy mit mondott az egyik magán jóté­konysági egyesület alkalma­zottja röviddel azután, hogy a négerektől elvonták a mun­kanélküli-segély kifizetését: — Hivatalos helyiségünkben a szegény néger anyák kicsiny gyermekeikkel a földön tanyáz­tak néhány napon keresztül. A gyermekek gyakran szinte hisztérikusan visítottak. Ami­kor megkérdeztem, hogy mi bajuk van, kitűnt, hogy már két nap óta nem ettek. Az 1959-ben nyilvánosan kö­zölt hivatalos adatok szerint 32 millió amerikai család jöve­delme nem tesz ki többet mint évi 2500 dollárt. Ha számításba vesszük, hogy a kormány egy négytagú család számára lét­minimumnak az évi 4800 dollár jövedelmet tekinti, akkor aztán valóban megérthetjük, hogy millió és millió amerikai polgár számára a gyakorlatban mit jelent a „népi kapitalizmus“. Gondoljunk arra, hogy millió és millió ember évi 4800 dol­lárból „élhet“ meg, ezzel szem­ben 45 ezer dollár értékű bun­dákat hirdet a reklám. 45 ezer dollárból tíz család élhetne egy éven keresetül. A hivatalos statisztikai adatok közlésével még nem változott meg az át­lagos amerikai anyagi helyzete, sőt a helyzet napról napra rosszabbodik. A kormány 1960 végén beismerte, hogy a lakos­ság 6.1 százaléka munkanélküli. Vezető burzsoá közgazdászok azzal számolnak, hogy a mun­kanélküliség Amerikában egyre nő és 1961-ben a munkanélkü­liek száma 6 millióra emelke­dik. A nagyiparosok szövetsége azt szeretné elérni, hogy az új politikai irányzat további adó­engedményeket érjen el és a szakszervezetek jogait még jobban megcsorbítsák. A kor­mányváltozás után az Egyesült Államokban még jobban kiéle­ződik az osztályharc és ádáz küzdelem fejlődik a gazdagok reakciós körei és az egyszerű dolgozó nép között. Ebben a harcban az amerikai nép arra kényszeríti Kennedy kormányát, hogy tartsa be ígé­retét és az Egyesült Államok­ban javuljon a szociális gon­doskodás, reformálják a polgári jogokat és emeljék a legala­csonyabb béreket. S végül re­videálják Eisenhower és Dulles külpolitikáját. Az amerikai po­litikai és gazdasági életben zivataros idők várhatók. A reakció jól telkészült a kor­mányváltozásra, de téved az, aki nem számol az amerikai nép harci felkészültségével. Az amerikai nép egyre gyakrabban felemeli a hangját. S. Bursik rajza USA-ban megkezdték a te­levíziós telefonkészülékek tömeges gyártását. A római kiállításon egy olyan gépet mutattak be. mely osztályozza, számolja és csomagolja a pénzt. Na­gyobb feltűnést keltett az a gép, mely leveleket címük szerint osztályoz. Egy elek­tromos szem végzi el a hi­hetetlennek látszó munkát. Amszterdaméiban bemu­tatták azt az üveget, mely húszszorosán jobb, mint a régi. Az Ural egyik üzemében olyan gépet gyártottak, mely képes 800 m mélységbe és 8,75 m szélességbe a földbe lyukat vájni. Egy angol szakember ki­számította, hogy a robot egy 1 kilowattóra fogyasztása 10 órai nehéz munkának felel meg a háztartásban. Indonéziában Celebesz szigetén különös fafajta nő. Ennek a fának az a tulaj­donsága, hogy átlátszó tisz­ta gyanta-termést ad, mely a világpiacon igen keresett cikk. Ez a gyanta, melyet dammar gyanta név alatt is­mernek, a sziget Tavuti ta­va mellett a legelterjedtebb. Innen kerül a világ minden tájára. ŰJ IFJOSAG — a CS1SZ Szlovákia) Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená a CSIS2 Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — PostaflÔk 30. — Fószerkesztó Szóké József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne ől, Bratislava, ul. Nôr. povstania 41. Előfizetés egy évre 31.20 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgélata. Kéziratokat nem firzilnk meg és nem adunk vissza. K-ll*11132

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents