Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-04 / 14. szám

Bratislava, 1961. április 4. X. évfolyam, 14. szám Ára SO fillér. • ÖTVENEZER TRAKTOROSRA VAN SZÜKSÉGÜNK « JOBBAN LIORÁCIOS ÉPÍTKEZÉSEK TERVEIT. KÉSZÍTSÜK EL A ME­A dunaivánkai baromfitenyész­tő kísérleti intézetben Kráľ Erzsi baromfigondozónő az egyes tyúkok tojásait külön kartotékra jegyzi fel. Megtisztelő feladat Értékes eredmények Minden szö­vetkezeti kong­­pfgf —resszus tükör, mely hűen meg-TnSC ^ mutatja, rögzíti levele2Ö a mezőgazda- fárSQ sag helyzetet, s egyben irányt mutat és utat szab a kitűzött cél felé. Két év telt el a negye­dik kongresszus óta. A nagy szövetkezeti család ez aránylag rövid idő alatt szép eredményeket ért el. Ezt leg­­hűebben tükrözték a felszóla­lások. Kicserélték a szilárd ju­talmazás bevezetésében szer­zett tapasztalatokat, beszéltek az egyesítés előnyeiről, az új munkamódszerekről és techno­lógiáról, és sokan kértek töké­letesebb, jobb minőségű gépe­ket. Nem egy felszólaló foglal­kozott az önköltségcsökkentés­sel és a munkatermelékenység növelésével, amely kérdésekről bizony azelőtt elég keveset be­széltek. A küldöttek egyhangú meg­állapítása, hogy ifjúság nélkül elképzelhetetlen a szövetkeze­te^ további fejlődése. Ezt hangsúlyozza a határozat is, amely egyben figyelmezteti a szövetkezeteket, hogy a XI. pártkongresszus határozatát: évente 40—50 000 fiatal meg­nyerése a mezőgazdaság szá­mára, — nem teljesítjük. E fel­adat teljesítésére különleges figyelmet kell fordítani és fő­ként sok fiatalt kell kiképezni traktorosnak és gépesitőnek. A szövetkezetben dolgozó ifjúság munkájáról, életéről, problémáiról több fiatal kül­dött beszélt. Mindannyiuk vé­leménye, hogy lehetséges tel­jesíteni az ötéves terv felada­tait négy év alatt, és csak raj­tunk múlik, hogy mikor és mennyire tudjuk eltüntetni az ipar és a mezőgazdaság, vala­mint a falu és a város közötti különbséget. Számukra a szövetkezetek megalakítása nem a célt jelen­ti, hanem az utat a szocialista nagyüzemi termelés felé. A szövetkezetek fejlődésük új szakaszába lépnek. Nagy meg­tisztelő feladat s egyben a munkásosztály elvtársi segít­ségének megnyilvánulása, ha arról beszélhetünk, hogy a mezőgazdasági termelést 1970- ig az ipari termelés színvona­lára emeljük. Természetesen elsősorban is a fiataloknak kell beülni a szakiskolák pad­jaiba, magas szakképzettséget szerezni, hogy a cél elérését minél jobban elősegíthessék. A közép-kínai Csianghszi tarto­mányban 29 föld­művest felvettek a Kínai Tudományos Akadémia tarto­mányi szervezeté­be. Jelenleg a kínai akadémia Csiang­hszi tartományi tudományos kuta­tóintézetének 7 24 munkás és paraszt munka­van, csupa olyan ember, aki saját erejéből küz­dötte fel magát a tudományos kuta­tói színvonalra. Ér­tékes tudományos kutatómunkát vég­zett például Kan Csu-csang, a kínai népi felszabadító hadsereg volt tá­bornoka, aki kidol­gozta a tartomány minden vidékén megtalálható vörös föld megjavításá­nak módszereit. . Kan Van-taj, egy egyszerű földmű­ves, hosszas kísér­letezés után olyan eredményt ért el, amelynek során a korábban sovány­nak tartott földön meg lehetett két­szerezni a termést egy népi kommu­nában. Égy Ho Laj­­csang nevű föld­műves, kommúna­­tag, olyan rizsfaj­tát kísérletezett ki, amely viszonylag gyenge minőségű földön is fiat ton­nával jobb termést ad hektáronként, mint a többi rizs­fajta. Egy 29 éves földműves olyan gyapotfajtát ter­melt ki, amely fel­tűnően ellenálló a rovarpestissel szemben. Ilyen em­bereket vesznek fel tagnak a tudomá­nyos kutatóintéze­tekbe és teszik le­hetővé számukra, hogy tovább tanul­janak és a tudo­mány rendelkezé­sére álló eszközök segítségével még nagyobb eredmé­nyeket érjenek el a társadalom javá­ra végzett munká­jukban. Beszélgetés a párt harcosaival RUDOLF FABRY: Beszélnem kell veletek Álmodom, nem haltam meg, bár szívem elcsendesült. Az élet learatott kalászait nem sirattam. Fejem felett a magas, csillagos égbolt terül. Ez házam mennyezete. — A soktornyú város alattam. Mellettetek s mindenütt ott vagyok s élek ismét, harci zászló vagyok, melyet a tavaszi szél meglenget. Dal vagyok, mely a világban békét, megértést hint szét, s mosoly a gyermekszemben. Beszélnem kell veletek. Az életet védem én, örökké éber őrszem, sose tekintsetek halottnak, soha. soha! Hogy szépet álmodjam itt lent a szlovák földben, síromra, amit kérek, napfényes orgona. A halál igazi fiainak a rózsa semmitérő. A halottnak virág nem kell, nem érzi illatát. Csak az élőt nevezi testvérének az élő, úgy jöttem hozzátok, mint édestestvér, barát. Jöttem, hogy szeressem várostokat, virágzó parkjait, a gyermekeket, a szabadságot, a népet, mely oly derék, hogy nézzem a Dunát s az életet, mely zajlik, s ha kell, újból meghaljak. Mellem pajzs lesz, mely megvéd! Esküszöm, hogy amíg csak leválnak a'tajgák felett az éjféli csillagokból vakító repeszdarabkák, bár várnak rám otthon, itt maradok veletek s örökkön magasra tartom a békének zászlaját. Üzenjétek meg anyámnak a messzi távolba, hogy könnyével ne öntözze kiskertünkben a nyírfát, mert kik elestek, azoknak szíve nem ^dermed meg soha, ha hálás testvérszív hevíti emlékművük gránitját. Bratislava, 1960. III. 26. t Fordította: FÜGEDI ELEK Megzabolázzák az Ipoly folyót Újszerű közös regionális vizsgálat és program készül a csehszlová magyar határterület távlati fejlesztésére társaság is kiépítsen megfelelő csatlakozásokat. A mostani kö­zös tervezési határterületen is át fog haladni egy ilyen „E" jelű európai út. Az üdülőhelyek, üdülőterüle­tek kijelölése is szóbakerült a megbeszéléseken. Az Ipoly-völgy rendezése komplex feladat. A víztározó létesítése együtt oldható meg a többi feladattal és ami ör­vendetes, ez a kompiex feladat nem külön ügye a baráti Ma­gyar Népköztársaságnak , és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságnak, hartem közös teendő lesz az elkövetkező években. ÜJ VASÚTVONALAK LÉTESÍTÉSE SZÜKSÉGES i- A víztároló létesítése esetén i- a meglevő vasútvonalak egy I- részét át kellene helyezni. Ha i- egyes hiányzó vasúti szakaszo­­i- kát megépítenének a határon !s át, a vonatok kerülő nélkül, i- hamarább jutnának el rendel­ik tetési helyükre és egyes tele­­a pülések a vasúti összekottetés­­íi bé újonnan bekapcsolódnának. Magyar részről felvetették azt j. a lehetőséget is, hogy az Ózdi k Kohászati Üzemek alapanyagát i_ ne a Sajővölgy-Miskolc-Hatvan r- vasútvonalon — nagy kerülővel n juttassák Salgótarján feldolgo­zz zó üzemeibe, hanem a jóval 10 rövidebb úton, Bánrévén, Füle- 10 ken, Csehszlovákián keresztül. n A közös tervezés folyamán dé­ri rül majd ki, hogy ez gazdasá­­is gos és lehetséges megoldás lesz-e. iz Az utak összekapcsolása, i- összhangolása is megoldást kí­­- ván. A csehszlovák úthálózat i- a határon több helyen megsza- I- kad, nem kapcsolódik a magyar íz terület útjaihoz. Ugyanígy pél— i- dául az új Hatvan, Salgótarján >- közötti útnak nincs folytatása y a határon túl. Az úgynevezett a ENSZ-utak több irányból fut­ta nak köztársaságunk területére a és a későbbiekben szükség lesz i- arra, hogy a Magyar Népköz­teljesebb mértékben megfelel a magyar érdekeknek, a buda­pesti ülésen meg is állapodtak az Ipoly vízrendszerének sza­bályozásával kapcsolatos prob­lémák közös megtervezésében, Az elgondolások szerint a tá­rozóban felfogott víz egy ré­széve! meg lehetne oldani Sal­gótarján és a fejlődő Nagybá­­tony ma még'hiányos vízellá­tását is. Akkor lehetséges volna aj magyar oldalon regio­nális vízmüvet létesíteni. Egyúttal ezzel megoldanák a tavaszi kártevő áradások elleni védelmet is. Az Ipoly évenkénti kártevé­séről érdekes adatokat tudtunk meg az Országos Vízügyi Fő­­igazgatóságon. Az Ipoly-völgy­­ben csaknem minden évben 17 360 hektár terület kerül víz alá. Csehszlovákiában 11 300 hektár, Magyarországon 6 060 hektár. Az elöntés általában 1-3 hétig tart. A tavaszi-nyári árvíz egyes években kétszer is sújtja a vidéket. Értékes lege­lőket, kaszálókat borít el a víz és ez az állattenyésztés fejlő­dését gátolja mindkét ország­ban. Nemcsak azzal, hogy a ta­­karmányhozam alacsony, ha­nem oly módon is, hogy az árvíz levonulása után a lapá­lyokon mélyebb fekvésű terüle­teken visszamarad a víz egy része, amely „melegágya“ a nádnak, sásnak, és legfeljebb savanyú fű terem, amelyet a szarvasmarha nem szívesen fo-Ipolypartt résziét Az Ipoly folyó évrol-evre több ezer holdat áraszt el. A csehszlovák-magyar határfolyó rendezési terveit a két ország vízügyi szervei elkészítették és közös vízügyi műszaki bizott­ság is alakult a tervek össze­hangolására. A közelmúltban négy napon át ülésezett a ma­gyar-csehszlovák regionális tervezési munkákat irányító KGST-bizottság. Daniel Matej­­konak, a Szlovák Tervbizottság elnökhelyettesének vezetésével öttagú csehszlovák bizottság érkezett Budapestre. A tizen­egy tagú magyar bizottság ve­zetője Lux László, Kossuth­­díjas építészmérnök, építész­ügyi miniszterhelyettes volt. Az Ipoly-völgy végleges ren­dezése mindkf»* baráti ország számára igen fontos. Egyrészt az ármentesítés szempontjából, másrészt a csehszlovák tervek a szlovák oldalon feltárt szén­medencében hőerőmű létesíté­sével az egyre nagyobb ütem­ben iparosodó Szlovákia terme­lését kívánják elősegíteni, és ehhez nagy hűtővíz tárolóra volna szükségük. A tavasszal, nyár végén az Ipoiyban lezú­duló jelentős vízmennyiséget egy nagy tározó-tóban lehetne felfogni és a villamosáram­termelésen túl a vizet Dél- Szlovákia mezőgazdasági terü­leteinek öntözésére is fel le­hetne használni. MIRŐL SZÓL A JAVASLAT? A csehszlovák javaslat a Itg-Februárban minden járásban egtartották a CSISZ alapszer­zetek elnökeinek iskolázását, ilön figyelmet fordítottak az <olázáson pártunk alapítása . évfordulójára. Alighogy ha­mentek a CSISZ-funkcioná­­asok, azon kezdtek gondol­­idni, hogyan is valósíthatják eg a nagy terveket. A kötele­­ttségvállalásokat ellenőriz­k, hátramaradt azonban még ly fontos feladat, a párt idős, demes tagjaival való beszél­­tés megrendezése. A Dimit­­v üzem CSISZ-funkcionáriu- i is jól feljegyezték ezt a ladatot. Először a párt elnö­­hez, majd a városi CSISZ- zottsághoz fordultak. Addig rtak, kerestek, amíg Puha nce elvtársat javasolták, aki párt régi harcosa, Komszo­­ol-vezető, s nem egyszer for­­ilt már meg a volt Dinamit­­’ár kapujában. A beszélgetést az internátus­­n lakókkal tartották meg. ik-sok érdekességet hallottak fiatalok. Egyeseket különö­­n érdekelt a bratislavai fia­lok munkája, élete az első íztársaság idején. Puha elv­­rs beszélt a főrévi, a dorn­­ipeli, a téglamezei komszo­­ol-sejtek munkájáról. Beszélt május elsejei felvonulások­l, a fiatalok új nevekkel is­­erkedtek meg, olyanokkal, :ik életüket áldozták a sza­­idságért. De nemcsak a Dimitrov­­:emben van ez így, hanem igyon sok üzemi és iskolai ilSZ-szervezetben. Szlovákiá­in ez ideig több mint 4 ezer 51SZ- és pionírszervezertfen illgatták meg a fiatalok az ősebb párttagokat. Minden-IS hol nagy érdeklődéssel várják ^ a beszélgetést, hisz sokat nyúj­­tanak. Nagyban elősegítik az | ifjúság kommunista nevelését, ff Fiatalok traktorra Az Újságírók Házában a CSISZ SZLKB dolgozóival értekez­letre jöttek össze az újságírók és megvitatták, hogy a mező­­gazdaságban dolgozó fiatalok hogyan érvényesítik a nagy­üzemi technológiát, és hogyan emelik szakképzettségüket és általános műveltségüket. Juraj Varholik elvtárs,' a CSISZ SZLKB titkára ismertet­te a CSISZ SZLKB plenáris ülé­sének eredményeit. Ma 55 ezer fiatal fiú és lány dolgozik a mezőgazdaságban. Az a körül­mény, hogy ezer és ezer trak­toron 14 ezer fiatal traktoros szánt és vet, bizonyítja, hogy a fiatalok mennyire érdeklőd­nek az új technika iránt. A traktorosok számát azonban még keveseljük. A terv 50 ezer traktorossal számol. Ezért a CSISZ azt a határozatot hozta, hogy az ötéves terv teljesítésé­nek éveiben negyedévenként 4000 szakminősítéssel rendel­kező traktorost nyer meg a mezőgazdaság számára. Gyakran előfordul — sajnos túl gyakran, hogy a traktoron olyan fiú ül, aki csak a fék- és gázkezeléshez vagy csakis a traktor vezetéséhez ért. A CSISZ szervezetei az úgyneve­zett holt szezonban — télen és a tavaszi, valamint az őszi munkaidény között traktoroso­kat kiképző tanfolyamokat rendeznek. A CSISZ egyik leg­fontosabb feladata az, hogy a fiatalokat traktorosoknak és egyáltalában a mezőgazdaság­nak megnyerje. Az elmúlt évben a mezőgaz­daságban dolgozó ifjúság egész sor kiváló munkaeredményt ért el, például több mint 952 ezer köbméter komposztot ké­szített, tízezer hektár terüle­ten végezte el a talajjavítási munkálatokat. Ha a nemzeti bizottságok a meliorációs épít­kezések tervét jobban készí­tették volna el, akkor az ered­mények még jobbak lehetné­nek. Ez a megállapítás egyben figyelmeztetés is. A fiatalok a meliorációs építkezéseken az idén is visszamaradnak a fel­adatok teljesítésében, különö­sen a keletszlovákiai síkságon, a moldavai síkságon, továbbá Nyugat-Szlovákia keleti részén és Záhorie vidékén. «y/^ ////////////////y

Next

/
Thumbnails
Contents