Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-27 / 39. szám

Bratislava, 1960. szeptember 27. IX. évfolyam 39. szám Ära 60 fillér A Szovjetunióval egyetemben a többi szocialista ország kép­viselői, köztük hazánk ENSZ- képviselete is aktív tevékeny­séget fejt ki a nemzetközi helyzet megjavítása érdekében. Novotný elvtárs beszédében, melyet nemcsak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, hanem az albán, belorusz, bolgár, len­gyel, magyar és ukrán küldött­ségek nevében is mondott, ki­fejezi, hogy a szocialista or­szágok politikája a kölcsönös tisztelet, egyenlőség, a benem- avatkozás, a kölcsönös előnyök és barátság elveire épülnek. Novotný elvtárs jókívánságait fejezte ki az új afrikai orszá­gok népeinek, melyek nemzeti szabadságukért számtalan ál­dozatot hoztak. Szószerint eze­ket mondotta: „A szocialista országok népe felette rokon­szenvez Afrika és más földré­szek népeinek felszabadító mozgalmával, mert a múltban maga is hosszú és elkeseredett szabadságharcot vívott. Antonín Novotný elvtárs, az ENSZ közgyűlésén. A. Novotný elvtárs az elsők között szólalt fel az ENSZ közgyűlésén Xizenötéves létezése alatt talán még soha sem tulajdonított a világ olyan jelentőséget az ENSZ-nek, mint ebben az év­ben. Erről tanúskodik számos ország állam- vagy kormányfő­jének, elsősorban is Hruscsov elvtársnak részvétele a XV. közgyűlésen. Ez a körülmény önmagában is elég jelentős ah­hoz, hogy minden eddiginél élénkebb figyelmet keltsen a vi­lág közvéleményében az ENSZ közgyűlése iránt. A világ ugyanis már több ízben meggyőződhetett arról, hogy Hrus­csov elvtárs az ilyen fontos fórum elé nem járul üres kézzel. A Szovjetunió kormánya egyetlen alkalmat sem szalaszt el, amikor lehetőség nyílik a nemzetközi feszültség enyhítésére. Az ENSZ közgyűlési terme, ahová ezekben a napokban az egész világ érdeklődésének fi­gyelme összpontosul. DÉNES FERENC AZ Ú| SZÓ FŐSZERKESZTŐJE A Rudé právo megalapításának 40-ik évfordulóján köztársaságunk elnöke Dénes Ferenc elvtársat, az Oj Szó főszerkesztőjét Munkaérdemrenddel tüntette ki. Az Oj Ifjúság ebből az alkalomból jókívánságait fejezte ki a kitüntetettnek és megkérte, vázolja olvasóinknak azt a küzdelmes utat, melyet a münchenelötti köztársaság­ban a kommunista sajtó dolgozóinak kellett megtenniük. UtUlll U mm* A z elvtársak ama kérdésé­^ re, hogy mikor és hogyan kerültem először kapcsolatba a kommunista sajtóval, nem egy­szerű a válasz. Tudjuk, hogy a kommunista sajtó útja hazánk felszabadulásáig valóban har­cos és nagyon nehéz volt. Ter­mészetes tehát, hogy a sajtó munkásainak is sok nehézség jutott osztályrészül. Ennek el­lenére mi a nehéz küldetést vállaltuk és a pártunk által reánk bízott feladatokat öntu­datos lelkesedéssel teljesítet­tük. Milyen volt az én utam? Er­Vendéglátás amerikai módra Az amerikai gengszterek me­tódusával dolgozik az utóbbi időben az amerikai diplomácia is. Ismeretes, hogy amikor a kubai küldöttség Fidél Castro vezetésével megérkezett New York-ba, hogy részt vegyen az ENSZ közgyűlésén, a rendőrség megakadályozta, hogy Fidél Castro válaszoljon az őt fogadó személyek üdvözlésére. Ez azonban az amerikai kormány­nak nem volt elég, provokációit tovább folytaivá, a külügymi­nisztérium Űtasífiására a New York-i szállodák^sorra megta­gadták a kubai küldöttség el­szállásolását. Végül, a Shelbur­ne szálloda késznek mutatko­zott befogadni a kubai küldött­séget. A küldöttség megérkezésekor azonban az említett szálloda tízezer dolláros óvadékot kö­vetelt a már befizetett ötezer dollár helyett. Ezt Castro mi­niszterelnök sértőnek találta és munkatársaival együtt elhagy­ta a szállodát. A szállodában támadt pénzügyi nézeteltérésen kívül a kubai küldöttséget fel­bosszantotta az a körülmény is, hogy nem engedték be őket a szálloda éttermébe. A szállo­da igazgatósága arra hivatko­zott, hogy a kubai küldöttség egyes polgáriruhás tagjai „nem viseltek nyakkendőt", holott enélkül a szállodába senkit sem engednek be." Castro miniszterelnök Ham- marskjöldnél tett látogatása előtt újságíróknak kijelentette, hogy ha nem talál megfelelő szállodát, sátrat ver a Centrál- parkban és ott tölti az éjsza­kát. Fidél Castro küldöttségé­vel együtt ezután a New York-i négernegyedben lévő Theresa szállodában helyezkedett el. A negyed néger lakossága Fidél Castrot nagy lelkesedéssel fo­gadta és minden lépését szim­pátiával követi. re a kérdésre kissé terjedel­mesebben kell válaszolnom, hogy a fiatal elvtársak jobban megértsék és megismerjék azokat a nehézségeket, ame­lyeket le kellett küzdeni, és amelyek dacára mégis örömmel és lelkesen végeztük munkán­kat. Már 1919-ben, a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság ide­jében mint 17 éves diák tagja Dénes Ferenc az Üj Szó fő­szerkesztője és a Szlovák Nem­zeti Tanács elnökségének tagja. lettem Košicén a Kommunista Ifjúmunkások Szervezetének. A Tanácsköztársaság bukása után, amikor mint volt vöröskatonát a prešovi internáló táborból szabadon engedtek, Košicére hazatérve beléptem a Vasmun­kások Szakszervezetébe és ez­zel egyúttal tagja lettem a Szociáldemokrata Pártnak is. 1920-ban a felsőipariskola el­végzése után, miután nehéz volt az elhelyezkedés, a vasúti fűtőházban lakatosként kezd­tem dolgozni. Sokáig azonban itt sem maradhattam. A fűtő­házból 1921 tavaszán — mint a košicei 1920. évi decemberi nagy sztrájk egyik szervezőjét — elbocsátottak. Ezután ke­rültem a szociáldemokrata vas­utas szakszervezet, az „Unió“ košicei titkárságába, ahol a szakszervezet magyar nyelvű lapjának, a Vasutas-nak let­tem a szerkesztője. De nem ez volt az első találkozásom a saj­tóval. A kommunista ifjúmun­kásoknak egyik fontos felada­tuk volt a párt lapjának, abban az esetben a Szociáldemokrata Párt marxista baloldali lapjá­nak, a Kassai Munkásnak ter­jesztése. Mint kommunista if­júmunkás, ezt a feladatot vé­geztem én is. Dacára annak, hogy érettségi vizsga előtt álló diák voltam, a város utcáin rikkancsként fennhangon kí­náltam a járókelőknek a párt lapját. Abban az időben ez a ténykedés nem kis feltűnést keltett, miután az ilyen mun­kát általában kopott ruhájú if­jak végezték és nem egy ren­desen öltözött diák. Én azon­ban valóban örömmel teljesí­tettem ezt a kommunista fel­adatot. Ezt tartom a forradal­mi sajtóval kapcsolatos első komoly tevékenységemnek. Ezenkívül sokszor segítettem a nyomdában a forradalmi sajtó csomagolásánál is. Büszke va­gyok arra, hogy a munkát egé­szen lent, mint egyszerű lap- terjesztő kezdtem meg. 1924-ben mint pártfunkcio­nárius egyik szerkesztője vol­tam a Klement Gottwald által szerkesztett Spartakus című újság magyar nyelvű testvér­lapjának, a Roham-nak, mely a párt közvetlen irányítása alatt álló forradalmi testneve­lési szervezetnek, a FRTJ-nek volt a lapja. (Folytatás a 2-ik oldalon) Biztosítom az új államok je­lenlévő képviselőit, hogy a szo­cialista államok hajlandók a legőszintébb együttműködést folytatni, mely elősegítené az új államok gazdasági, kulturá­lis és szociális fejlődését. Az állami függetlenségüket kivívó országoknak tartós bé­kére és arra a biztonságtudat­ra van szükségük, hogy meg­szilárdíthatják politikai függet­lenségüket, fejleszthetik gaz­daságukat és kultúrájukat an­nak érdekében, hogy kiküszö­böljék a gyarmaturalom áldat­lan örökét. A tapasztalatok iga­zolják, hogy ázsiai és afrikai országok fontos tevékeny sze­repet játszanak a népek béke­törekvésében.. Ez meggyőz bennünket arról, hogy az új államok népe is — minden bé­keszerető néppel egyetemben — olyan energiával folytatja majd a békeharcot, amilyennel nemzeti függetlenségéért küz­dött. Ám ne feledjük, hogy a gyar­matosító körök még karmaik között tartják Afrika egy ré­szét, Ázsia és Latin-Amerika egyes területeit. Sajnálatra méltó tény, hogy az említett területek képviselői ma még nem foglalhatják el helyüket az ENSZ tagjai sorában. . Az ENSZ kötelessége, hogy a világ haladó erőire támaszkodva to­vább támogassa e népek sza­badságtörekvését.“ A CSISZ KB által a CSKP 40. évfordulójának tiszteletére hir­detett építőverseny, az „ötéves tervet négy év alatt“ mozga­lom új feltételeket teremt a kötelezettségvállalások teljesí­tése terén. A CSISZ komáromi járási ve­zetősége, amely az „ötéves ter­vet négy év alatt“ mozgalom folyamán a legjobb tapasztala­tokra tett szert, a CSISZ KB VIII. plenáris ülésének határo­zata értelmében kiértékelte az eddigi eredményeket, hosszúle­járatú tervet fogadott el, amelynek alapján a komáromi járásban a fiatalok négy év alatt teljesítik a harmadik öt­éves tervet. A CSISZ járási vezetőségének terve azokra a tapasztalatokra és eredményekre támaszkodik, amelyeket a járásban a fiatalok a pártszervezetek támogatásá­val értek el. A terv az ifjúsági szervezetek és pionírcsoportok számára valóban kiváló progra­mot jelent, és magában foglalja azokat a feladatokat, amelyek a növénytermelés és állatte­nyésztés terén ránk várnak. A fiatalok a harmadik ötéves tervben 430 köbméter kom- posztot készítenek. A meliorá­ciós építkezés keretében 55 ki­lométer levezető csatornát lé­A sajtónap alkalmából nagy sikerrel lépett fel a Lúčnica, a CSISZ SZKB tánc- és énekegyüttese. Jozef Lénárt elvtárs, az SZÍ KP KB titkára mondott ünnepi beszédet a sajtónap bratislavai ünnepségén. Szeptember 21., a Rudé právo megalakulásá­nak évfordulója, hazánkban ha­gyományosan a sajtó napja. Ebben az évben a sajtó napja annál is jelen­tősebb, hogy a Rudé právoval egyetemben a Pravda megala­pításának 40. évfordulóját is ünnepeltük. Az idei sajtónapon az egész or­szágban meg­emlékeztek a forradalmi át­alakulások egyik fő harci eszközének, a kommunista sajtónak kelet­kezéséről, küz­delmeiről és győzelmeiről. tesítenek és 110 kilométer hosszúságban rendbehozzák a régi levezető csatornákat. Ha ezt a munkát elvégzik, akkor 1573 hektár területén járultak hozzá a termőföld hozamának emeléséhez. Ezekben a napokban megkez­dődött a főszezon a cukorgyá­rakban. A trnavai cukorgyárba már hordják a répát az idei jó termésből. A program leszögezi, hogy a növénytermelésben és állatte­nyésztésben elsősorban az új technika és technológia beve­zetését akarják szorgalmazni. A terv 80 ifjúsági kollektíva megszervezésével számol. Ezek közül 75 kollektíva bekapcso­lódik a szocialista munkabrigád elmért folytatott versenybe. A mechanizátorok körében 25 if­júsági kollektíva alakúi. A fiatalok kellő figyelmet fordítanak arra is, hogy állan­dóan emeljék szakképzettségü­ket. Azokon a munkahelyeken, ahol a legjobb eredményeket érik el, rövidlejáratű szeminá­riumokat rendeznek, ahol ki­cserélik tapasztalataikat. A harmadik ötéves terv felada­tainak teljesítésében nagy sze­repet tölt be az a verseny, amelyet a CSISZ járási vezető­sége, valamint a járási nemzeti bizottság hirdet. A verseny ke­retében a legjobb kollektívák és egyének között minden év­ben 30 ezer koronát osztanak szét. A szocialista munkaver­seny kiértékelése alkalmából készített fényképek a legjobb dolgozók kiállítására kerülnek és a harmadik ötéves terv hő­seinek albumában nyernek el­helyezést. MIKULÁŠ PAVOL

Next

/
Thumbnails
Contents