Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-16 / 33. szám

As L lahúarugé liga izgalomba hozta a dik mérkőzést a ČH Brno és Nitra között hétfőn lapzárta után játsszák) 24 gól esett, ami átlag 4 gólt jelent egy.mérkő­zésre és a csatárok jő gólké­pességére vajlana, ha ebből 10 gól nem egy mérkőzésen (Trenčín — Dukla Praha) esett volna. A hazai pálya ezúttal nem bizonyult „biztos talajnak'1, hisz a hazai csapatok csak három mérkőzést nyertek, két mérkő­zést a vendégek és egy döntet­lenül végződött. A pontarány 7:5 a hazaiak javára, a gőlarány pedig 12:12. mérté össze.-, erejét. Kladno megmutatta „foga fehérjét“ döntetlen .eredményével a Slo­van ellen és játékával igazolta, hogy Kladnon nem fogják kö.ny- nyen osztogatni a pontokat, addig Trenčínben a prágai Dukla jiemvárt jégkorong ered­ményt ért el. Reméljük, hogy a szimpatikus trencséni csapa­tot ez a nagy vereség nem töri le. Meglepetések közé tartozik az ostravai Bánik és a prágai Sokolovo magas veresége. Kíváncsiak voltunk a két li­gaújonc bemutatkozására, hisz mindkét csapat a legjobbak közé tartozó két élcsapattal EREDMÉNYEK: Trnava—Pre­šov 1:0 (1:0), ČH Bratislava —' Baník Ostrava 4:1 (2:0), Tren­čín — Dukla Praha 2:8 (0:3), Hradec — Sokolovo 4:1 (1:0), Dynamo Praha — Stalingrad 0:1 (0:0), Kladno—Slovan 1:1 (0:1). AZ I. MÜREPÜLŐ VILÁGBAJNOKSÁG BRATISLAVÁBAN soortesemény lesz Már az ejtőernyősök Bratislavában megtartott világbajnok­sága idején bátortalanul kezdtek a kuloárokban suttogni az I. Mürepülő Világbajnokság megrendezéséről. Csehszlovákia kezdeményező javaslatot terjesztett elő a FAI (Nemzetközi Repülő Szövetség) párizsi konferenciájára, melyet kisebb vál­tozásokkal a konferencia jóváhagyott. így a római vetélkedé­sek idején a sportnaptár egy további nagy eseménnyel lesz gazdagabb -f- az I. Műrepiilő Világbajnoksággal. Augusztus 28-ka és szeptember 4-ike között tehát az sportrepülők egész vilájga kezet fog Bratislavában. Megkezdődött a labdarúgó liga. Sok ilyen szép gólt akarnak látni a szurkolók Többhetes szünet után szom­baton auguszt.us 13-án meg­nyíltak a labdarúgó-stadionok kapui, sok, ezer néző a lelátó­kon izgalommal Várta a játék­vezető sípjeízését és hatalmas kórusban felhangzott a „Hajrá fiúk!“. s;,Az I. liga hét gyepsző­nyegén mindössze 154 labdarú­gó kergeti a labdát és mégis — a labdarúgás a legtömegesebb sport. És a szurkolók, a futball- kedvelők e hatalmas tömege ma már nem elégszik meg csak a „saját“ csapatának győzelmé­vel. Jó sportot, színvonalas, gyors, izgalmas és „fair play“- játékot akar látni. Ha ezt nem kapja meg, már a legközelebbi mérkőzésen megmutatkozik ez a gyengébb látogatottságon. Annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban labdarúgóink szép nemzetközi sikereket értek el, még mindig sokat kell javul­niuk gyorsasságban, taktikai felfogásban és játékstílusban, hogy elérjük a világ legjobb csapatainak színvonalát. Ez a színvonal főleg a ligacsapatok technikai felkészülésétől, já­tékfelfogásától, küzdeniakará­sától és erkölcsi-politikai fej­lettségétől függ. A labdarúgó bajnokságok 1960—61 évfolya­mának megnyitása alkalmával elvárjuk tehát, hogy ez az év­folyam a csehszlovák labdarú­gás színvonala emelésének út­ján további nagy lépést fog jelenteni előre, melyet aztán a nemzetközi téren elért továb­bi nagy sikerek koronáznak. Az I. forduló mérkőzéseiből még nehéz tiszta képet alkotni az egyes csapátok formájáról. Egyet azonban meg lehét álla­pítani, hogy a csapatok jól fel­készültek a ligaküzdelmekre, amit az általánosan jó erőnlét igazolt. Úgy látszik, hogy ebben az évfolyamban is az élcsapatok közé fognak tartozni a Hradec Králové, Slovan Bratislava, Dukla Praha,, Spartak Praha Stalingrad és az . Ostrava. A. szombaton 0$, vasárnap ie.játra szott hat mérkőzésen (a hete-. Tippeli velünk 1. B. Ostrava—Slovan X 2. Dukla Praha—Kladno 1 3. Prešov—Trenčín 1 4. Stalingrad—Trnava -1 X 5. Nitra—Dynamo Praha 1 X 6. Hradec—ČH Brno 1- 7. ČH Blava—Sokolovo 1 8. Kbeľy—Dečín 2 X 9. K. Vary—Liberec 1 10. Prostéjov—K. Hora X 1 11. Sp. Brno—TJ VŽKG 2 12. Čelákovice—Pardubice 2 13. Otrokovice—Kobylisy ‘ 1 X 14. L. Ko$ice—B. Bystrica 1 Akaratlanul is felvetődik a • kérdés miért rendezik meg a műrépülés világbajnokságát éppen Bratislavában? Nos; en­nek több 'oka van. Amikor az ejtőernyősök világbajnokságát megrendezték a vajnori repülő- téren a külföldi versenyzők és vezetők egyaránt elismeréssel nyilatkoztak1 a verseny meg­szervezéséről és megrendezé­séről; valamint a szívélyes ven­déglátásról és arról a rendkí­vüli érdeklődésről, ami a durra- parti városunkban megnyilvá­nult- a verseriy iránt. Ez indokolja, hogy a választás Bratislavara- esett. Az pedig, hogy'Csehszlovákia kapta a vi­lágbajnokság > megrendezését^ erre vonatkozóan nincs is szükr— ség magyarázatra. Ennek egye­düli indoka a fcsehszlóvák mú-‘ repülés rendkívül magas szín­vonala. ' ‘ 1956 óta Angliában minden évben megrendezték á mürepülők nem'hivatalos világ- bajnokságát,’ és ezeken a ren­dezéseken Csehszlovákia mindig bekerült a döntőbe. 1956-ban a második helyet, 1957-bén' vi­lágba jnokságót1 ’szeréztek a csehszlovák mürepülők;1 azután 1958-bán á második helyet sze­rezték meg. 100 és 800 méter közötti ma­gasságban. Az egész repülő világban óriási érdeklődés nyilvánul meg a vajnori repülőtéren megren­dezésre kerülő I. Műrapülő Vi­lágbajnokság iránt. A rendező­ség asztalán eddig kilenc or­szág benevezése fekszik. Ezek a következők: Csehszlovákia, Szovjetunió, Lengyelország,- Bulgária; Magyarország, Svájc, NSZK, Nagy-Británnia és Fran­ciaország. Az I. Mürepülő Vi­lágbajnokságon Csehszlovákia színeiben a következő 10 repülő indpl: Bláha (Praha), Bezák (Praha), Húlka , (Otrokovice), Stoklasa (Brno);. Trebatický (Bratislava)-, Šoue (Zvolen), SkáCélík' (Ol-orhoue), Beseda. (Líberec), Krenčová (Olomouc) és Xóékeťtivá (Ótorftbüc). :•* A világbajnokság ünnepélyes megnyitása alkalmából a vajno­ri repülőtéren Vasárnap au­gusztus 28-án nagy.repüiőnapot. rendeznek. Valamennyi külföldi pilótának lehetősége lesz, hogy bemutassa mesteri exhibicióját. A világbajnokság idején kiállí­tást rendeznek, a dunaparti .vá­roskán. A világbajnoki címet az a versenyző tjy&ri el, aki a Jcöte.- lezí* és Szabadon, választott gyakorlatokban a legmagasabb r pontszámót éri el. A kötelező így kellett volna sy^or^t hát percig tart.-A re­J pülonek 1000 meter hosszú es 600 méter széles1 légtérben kell vizsgáznia tudásáról, mégpedig Športka: 8, 9, 12, 28, 39, 41 Sazka: 1 2 2 1 2X1X21 IX A rendezőség már most min­dent elkövet, hogy az I. Műre­pülő Világbajnokság jól sike­rüljön :és á. sportrepülők is olyan elismeréssél nyilatkozza­nak a rendezésről, szívélyes vendéglátásról és a közönség nagy érdeklődéséről, mint an­nakidején az ejtőernyősök a IV. Ejtőernyős Világbajnokság után. a diétásak A SZOVJET SPORTOLÓK OLIMPIAI ELŐKÉSZÜLETEI­RŐL, összeállításáról tájékoz-/ tatta Nyikolaj Romanov, a Szov­jet Sportegyesületek és Sport- szervezetek Szövetsége Köz­ponti Tanácsának elnöke a vi­lágsajtó képviselőit Moszkvá­ban. Romanov elmondta, hogy a római olimpia méreteit tekintve az eddigi legnagyobb sportese- - meny lesz, hiszen nyolcvanhat ország hatezer versenyzője in­dul a küzdelmekben. A.minde­nütt tapasztalható hatalmas arányú felkészülésből és az egyes spbrtágakban elért idei kimagasló eredményekből ítél­ve minden bizonnyal kiváló eredmények is születnek majd Rómában. A szovjet sportküldöttség végleges létszáma 308—310 fő lesz. Közülük mintegy kétszá­zan első ízben vesznek részt az olimpián, viszont sok olyán idő­sebb versenyző is elutazik Ró­mába, aki harmadszor indul majd küzdelembe az ötkarikás zászló alatt. A szovjet váloga­tottban minden szövetségi köz­társaság képviselve van, a spor­tolók 53 város sportköréből kerültek ki. AZ OLIMPIAI VÁLOGATOTT ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT több mint egyéves előkészület előzte meg. A különböző versenyeken mint­egy kilencszázan teljesítették az előírt olimpiai szinteket, s az olimpiai keret tagjai kö­zülük kerültek ki. Elsősorban azokat válogatták be, , ákik egyenletesen szerepeltek. Az elmúlt hetekben az előkészüle­tek során a szovjet sportolók több kiváló eredményt értek el, az atléták például hat esetben állították be vagy döntötték meg a világcsúcsokat. A GYEPLABDA ÉS A LABDA­RÚGÁS KIVÉTELÉVEL, a szov­jet sportolók minden sportág­ban indulnak Rómában. válo­gatott keretben számos 'világ- és Eurőpa-csúcstartó, világ, Európa-, olimpiai és szovjet bajnok van. A ridi atlétikában például a két Press-nővér, a rövidtávfytó Krepkiná, Bisztró­vá, a 800 m-en induló Sevcova, a gerelyhajító Ozolina, a férfi atlétikában a ' tízpróbáző Kuz- nyecóv, a kalapácsvető Rugyen- kov a távolugró Ter-Ovanesz- ian, a hosszútávfuté Bolotnyi- kov, Artinyuk, evezésben indul az olimpiai bajnok Ivanov és a Berkutov—Tyukalov-kettős. súlyemelésben Vlaszov, Vorob- jev, Pljukfelder, tornában Lati- nyina, Asztahova, Sahlin, Tyitov, Azarjan, vívásban Zabelina ós Habarov, Igen sok tehetséges fiatal is helyet kapott az' olim­piai csapatban. A szovjet csapat legidősebb­jei a súlyemelő Vorobjev és Lomakin, valamint,.a sportlövő Lomarov egyaránt 36 évesek. A legfiatalabb a tízpróbáző Gyacskov és az úszócsapat tag­ja, Kuzmin, akik az idén töltik be 17. életévüket. A SZOVJET OLIMPIAI VÁLO­GATOTT tagjai a hátralevő na­pokban Moszkvában és a Szov­jetunió néhány más városában közös edzésekkel készülnek fel a nagy versenyre. A csapatot különrepülőgépekkel szállítják Rómába. Az első repülőgép ko­sárlabdázókkal, birkózókkal, ví­zilabdázókkal és más .sportágak képviselőivel augusztus 11-én indul az olasz fővárosba. A szovjet versenyzőket számos orvos, gyúró és szakvezető kí­séri az olimpiára. Az olimpiai falu szovjet részlegében a helyi szakácsok munkáját csak egy szovjet szakács,segíti. A válo^ gatott kiküldetése mintegy két­millió rubelbe kerül.-ROMANOV -HANGSÚLYOZTA: a szovjet sportolók ezúttal is jól akarnak szerepelni. Mint is­meretes, Helsinkiben 22 arany-, 30 ezüst-, , és 15 - bronzérmet szerzett a szovjet együttes, Melbourne-ben már 37-re nö­vekedett az aranyérmek száma, s ezenkívül 29 ezüst- és 32 bronzérmet is magukkal vittek a., szovjet versenyzők. — Gyakran teszik fel a kér­dést, mi a magyarázata a szov­jet sportolók kiváló eredmé­nyeinek ? Röviden ügy lehetne válaszolni erre a kérdésre: az, hogy a Szovjetunióban a sport valóban a tömegeké — jelen­tette ki Romanov megállapít­ván, hogy jelenleg mintegy 24 millió sportolót tartanak nyil­ván a Szovjetunió 190 000 sport­körében. Fontosabb-e a szerelem? HOZZÄSZÖLÄSOK a HÁROM JÖBARÄT LEVELÉHEZ SAJÄTMAGUNK ALAPOZZUK MEG BOLDOGSÁGUNKAT Ügy vélem, a fizikai és szellemi dolgozók közötti szerelem problémájához sok a hozzászólás — holott ilyen probléma csak igen kis mér­tékben létezik, vagy talán, csak éppen tengődik, elhaló-' ban van. Bevallom, egy ki­csit restellem magam, mert az egész úgy fest, mintha mi fizikai munkások (ma­gam is až vagyok) vádát emelnénk az értelmiségiek ellen, hogy nem_ „szeretnek“ eléggé bennünket. Vegyük szőkébbre a kört! Tegyük fel, én fizikai dolgo­zó akarnék egy tanítónőt — a szó egész értelmében — magaménak vélni, szeretni, udvarolni, feleségül venni. Az ilyesmi természetes do­log, ebben semmi rendkívüli nincs, ha ... de miért aka­rom a tanítónőt? Talán fő­képp azért, mert értelmisé­gi? Mert magamat is több­nek vélném mellette, „ma­gasabbra jutottam“-ot érez­nék, ha enyém lenne? Ha azért, akkor sajnálatra méltó vagyok, akkor hiány­zik belőlem egy munkás, egy férfi önérzete, és mint ilyentől nem csodálkozom, ha a tanítónő elfordul. Vagy talán a tanítónőben a müveit nőt is akarom? És éh is vagyok a műveltség ama fokán, vagy még maga­sabban ? Úgy érzem, ilyen esetben nagyszerű és érthe­tő a vonzalom — de a taní­tónő csak azért nem akar engem, mert munkás va­gyok? Ilyen esetben a taní­tónő sajnálatra méltó, aki­ben viszont túl nagy az Ön­bizalom. Tehát újból csak le kell szögeznünk, a boldogság, a boldog szerelem, a boldog házasság, nemcsak értelmi­ségiek pártján, nemcsak a tanítónők oldalán áll. A gyökerei mindannyiunkbah megvannak egyformán, le­gyünk akár értelmiségiek, akár fizikai dolgozók. Minden! fiatal elsősorban a saját énjében keresse az életét körülvevő körülmé­nyek okait. Elsősorban saját magunk vagyunk életünk boldogságának megalapozói, a többi csak befolyással le­het ránk. Legalábbis a mi országunkban ez már így van. „Megint egy férfi!“ GYAKOROLJUNK ÖNKRITIKÁT! Vannak kivételek, mint azt már sokan mások is pa­pírra vetették, de önök nem tartoznak a kivételek közé! A tanítónőket okozva for­dultak a nyilvánosság felé, közben nem gondoltak arra, hogy éppen maguk a hibá­sak! C. László MEGÉRTÉS KELL Végeredményben, nem lé­nyeges az, — ha megértés van a két fél között — hogy az illető milyen munkát vé­gez. Erre vonatkozólag ne­kem is van némi tapasztala­tom. Ott van a baj, hogy a fiatalok gyakran nem bel­sőleg, hanem külsőleg érté­kelik egymást. Udvaroltam én is egy lánynak, aki fizikai munkát végez. Jómagam szellemi munkát végzek. Be­szélgetésünk folyamán több­ször felvetődtek olyan kér­dések, amelyek az én mun­kámmal voltak összefüggés­ben. Észrevettem, hogy a lánynak nem nagy az érdek­lődése munkaköröm iránt. Pedig áz fontos, hogy a két fiatal érdeklődési köre egy­forma legyen. Mert furcsa és unalmas élete lenne an­nak a férfinak, aki például nem szereti a zenét és a fe­lesége szenvedélyes zongo­rista. Nagy hiba, "hogy a fia­talok sok esetben csak „megismerkedni“ akarnak és nem „megismerni“ egymást. Több hozzászólásban olva­som, hogy egyesek fölhábo­rodnak a Férfi áltál írt meg- • jegyzésen. Ehhez csak any- nyit, hogy igenis, van még „Spartak-szerelem“. Ezt azonban így magyaráznám: A nők hiúbbak, mint a fér­fiak, s nemcsak az autónak, de kisebb dolgoknak, éksze­reknek is jobban tudnak örülni, mint a másik nem. „Margaréta“ azt írja. a Férfi hozzászólása fölhábo­rította. A dologban az a leg­érdekesebb, hogy ő erre azt mondja: „A férfiak nem szeretnek őszintén“! Ezt nem mondanám. Ismét saját tapasztalatomból veszek példát. Én őszinte voltam, de áz előbb említett lány, , hozzám nem volt az, A fér­fiak is tudnak őszintén sze­retni, hiszen a „Három jó barát“ közül az egyik ilyen volt. A jövőben, ha hozzá- . szólásunkat írjuk, ne vádol­juk se a férfiakat, se a nő­ket azzal, hogy nem szeret­nek őszintén. Három jóbarát! Ahhoz, hogy kölcsönös szerelemmel találkozzunk, megértésre . van szükség, igaz, ez nálam pont fordítva van, ugyanis az a diáklány, akibe szerel­mes vagyok egy-egy felve­tődő problémánál hevesen ellenkezik, vitázik velem. Ez az, amire szüksége van a ta­nítónőknek! Képesek lenné­nek önök arra, hogy nevelési problémákról, irodalomról, történelemről vitázzanak velük? Nem hiszem! A taní­tónők igenis büszkék, hiszen a legfelelősebb munkát vál­lalták, s hogy ezt a munkát becsülettel végezhessék, olyan társra van szükségük, aki megérti — esetleg segíti őket munkájukban.' Ne legyenek nagy vágyaink az életben. Ne követeljünk mástól többet sem értelmi fokon, se másképp, mint amennyit mi magunk nyúj­tani tudunk. A szerelmet megértésre és kölcsönös megbecsülésre alapozzuk. Lehet —, de csakis megér­téssel — két különböző (fi­zikai és szellemi) munkát végző egyén között is jó házasság. x Ha az egyik fél többet tud, mint a másik, iparkodjék nevelni, tanítani párját, hogy az esetleges szellemi különbség kiegyen­lítődjék köztük, hiszen tu­dással egyikünk sem szüle­tett — így mindenki számá­ra egyaránt elérhető. Szöszi AZ ÚJSÁGÍRÓK KÉRDÉSEIRE VÁSZOLVA Romanov a többi között elmondta, hogy a Szov­jetunió sportvezetőinek véle­ménye szerint Moszkvában bár­milyen nagyszabású sportver­senyt meg lehet rendezni.,Az 1968, éyi olimpia megrendezé­séről a Nemzetközi Olimpiai Bizottság csali 1962-ben dönt. A szovjet sportszervek azonban javasolták a NOB-nak, s a kü­lönböző európai sportszerveze­téknek, hogy a pánamerikai és az ázsiai sportjátékok mintájá­ra 1962-ben Moszkvában ren­dezzenek európai sportjátéko­kat — valamennyi olimpiai sportágban. Ne felejtsen el Állami sorsjegyet vásárolni! A főnyeremények 50 000 Kčs értékűek! Minden ötödik sorsjegy nyer HÚZÁS 1960. AUGUSZTUS 31-ÉN A sorsjegyeket árusítja és a nyereményeket kifizeti valamennyi Állami takarékpénztár — . . - - *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents