Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-16 / 33. szám

KI HITTE VOLNA?...

Hát igen. Évekkel ezelőt ki hitte volna, hogy a szívderítő nótát meg a vérpezsdítő táncot ki lehet csalogatni a borgőzös korcsmából? De arra még inkább ki gondolt volna, hogy ha már kihozzák, akkor a dolog nem is marad annyiban, hanem rátermett és, szabad hazánkban mind magasabb kulturális színvonalra emelkedő népünk művészetet csinál belőle.

' fezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor végignéztem a Csicserben megtartott járási CSEMADOK-nap kujtúrszámait. Hogy miért? Az majd kiderül, fegyelőre kezdjük ott, hogy merész, de mindenekelőtt elismerést érdemlő dolog volt a csi- cserlektől a nagy kezdeményezés. Hiszen Csicsefhen ilyen még nem volt, mert nekik, a látástól vakulásig robotoló földművelőknek mikor is lett volna idejük járási kulturális fellépések rendezésére? De ahogy megnőtt az életszínvonal, ahogyan a rádió, mosógép, meg sok minden egyéb, eddig alig ismert háztartási gép az élet mindeiyiapjának nélkülözhetett len eszköze lett, olyan mértékben kezd belopakodnj, teret követelni munkás hétköznapjaink szabad idejébe.

Szép ez; jó ez. Ezt éreztem az egész Idő alatt. ÉS még valamit — nagy/ nagy akaratot, cselekedni vágyást , kultúrcso- portjaink többségében. Mert egész délelőtt rossz volt az Idő, mégis összegyűltek szép számmal a járás CSEMADOK kultúr- csoportjal. A klskövesdiek jól sikerült fellépése, szólóénekeseik számai, a szerdahelyiek verbunkosa, de különösen Tóth Jancsi viharos tapsot kiváltó szereplése. Továbbá a kistárká- nyiak csoportjának számai, no és nem utolsó sorban a csicse- riek locsolási jelenete ritkán látott jó kedvre derítette a népes közönséget.

A szomszédos bésiek 2 autóval érkeztek Csicserbe, de nem hiányzott ’ Nagykapos, Vajány, sőt a messzebb környék kultú- rálódni, művelődni, szórakozni vágyó sok-spk lakosa sem. A nap népszerűségét legjobban talán mégis a csicseri Szilvás! bác&i fejezte ki, amikor azt mondotta:

— Mikor ezt a sok szép fiatalt táncolni látom, amikor a nótákat hallom, jómagam is elfelejtem, hogy maholnap 70 esztendő nyomja a vállam.

Sok mindent kellene még felsorolni a nap eseményeiről. Emberekről szólni, akik éjszakákba nyúló fáradhatatlan készülődéssel tudásuk javát vitték a szabadtéri, színpad dobogójára. A szocialista kultúra önzetlen terjesztői valamennyien dicséretet érdemelnek. De a sok közül mégis hadd említsem mag Kiss Jánosné nevét, aki olyan színesen tudta összekötni a terjedelmes műsort, hogy joggal érdemelte ki a közönség elismerését.

A látott sok széphez nem mondhatunk mást ' csak azt, hogy hasonlót gyakrabban szeretnénk látni. Jó lenne, ha a estesért CSEMADOK-nap olyan kezdet lenne, amit sok-sok hasonló követne. Különösen most.

amikor az aratási munkában elfáradt emberek kétszeresen megérdemlik a szórakoztatást.

Befejezésül még annyit, hogy ahogyan nem fukarkodtunk a megérdemelt elismerő, szavak-, kai, úgy nem szabjuk szűkre azokat a reményeket sem, hogy a csicseri rendezvényt még sok szívet, szemet lelket gyönyörködhető kulturális összejövetel követi. Az aratási kultúrbrigá- dok startja jó volt, várjuk a még jobb folytatást. [H. Gy.)

Miroslava és Josef Toman:

Ahol a madár sem jár.

Valóság és költészet szerencsés találkozása ez a mű. A végtelennek látszó csehországi fenyőerdők költői leírása és reális ábrázolása az erdő és az erdőlakók életének.

Az erdőben mindig történik valami az ember beavatkozása nélkül is. Az erdő éli a maga titokzatos életét és ahol lelkiismerettel és szaktudással az ember is közreműködik, hasznossá válik az ember munkája az erdő számára és az erdő az ember számára. Ott meggyógyulnak a beteg fák és gyorsabban nőnek, biztosabban fejlődnek a gyenge csemeték.

Sokszor hallottuk már, hogy az erdei ember más, mint a többi ember, A szerzők, akik tanulmányozták ezt sokszínű életet, megismertetnek minket az erdővel is, az erdei emberekkel is, és egy harmadik fajta emberrel is, aki a tudományos munkát hagyta el az erdőért és odaadó munkával sikerült az erdőt, és az erdei emberek életét is szebpé és lobbá tennie.

Ára kötve: Kős 23.30.

Századunk

korp

arancsa

Mennyi izzó vágy égetett harminc éve már engemet, formálódtam szakadatlan, önmagamat nem tagadtam.

Vallani mást ma se vallók, ami vagyok az maradok,

Mindén tettben, pici tárgyon embert-védő törvény álljon.

Magyar, szlovák, cseh, francia, legyen néger, tatár fia, mint a fény a térben, ott van az egyszerű ember szóban.

Ki az embert másképp méri, korunkat az meg nem érti! Mint szerelem, szerelemnek, törvénye a természetnek:

őszre tél jön, tavaszra nyár, ki tudhatja mióta már, nem is ezen múlik minden, ám azon, ha hited nincsen.

Hited, mint tölgy gyökerei legyen oly mély és emberi, légy ennél több: kommunista, ez századunk korparancsa.

TÖRÖK ELEMÉR

Obrucsev: Utazás Plutóniába.

E fantasztikus regény olda-' lain Truhanov professzor expedíciója a Jeges-tenger eddig ismeretlen részének tanulmányozására indul.

Csodálatos módon azonban a Föld gyomrába Jutnak, ahol a földön már régen kihalt állat- és növényvilágot találnak. Ennek az érdekes képzeletbeli világnak a leírása, — amely tulajdonképp a Föld történetének valamennyi korszakát ismerteti, — nemcsak tanulságos és Ismeretterjesztő olvasmány, hanem érdekes cselekményénél fogva Izgalmas, kalandos ifjúsági regény is. Hősei bátor emberek és kiváló tudóspk, akik sokszor él’etveszélyes helyzetekben oldják, meg nagy feladataikat, hogy a tudományos kutatást gazdagítsák.

Ára kötve Kčs 13.80.

Kovács-Kapás:

Tanuljunk szlovákul.

A Szlovákiai Pedagógiai Könyvkiadó nagy hiányt pótolt ennek a Kézikönyvnek a kiadásával és a szerzőknek azt az Igyekezetét, — hogy könnyen elsájátít- hatóvá tegyék a szlovák nyelvet, — bizonyára nagy örömmel üdvözllk azok az olvasók, akik naponta érzik, hogy hiányos nyelvtudásuk milyen gyakran nehezíti meg munkájukat és szórakozásukat is/

A könyv terjedelme 380 oldal. A mindennapi éjőtben nélkülözhetetlen társalgási gyakorlatokat, nyelvtani te.agyará- zatokat és szótárt tartalmaz. Zjsebkönyv nagyságúi,yü^goskék műanyag ’kötésben; mar a- könyvesboltok polcain,«? várja az ér«- déklődpk hág'ir'tébffl'át,: '

Ára kötve: Kčs 15.40. (E. V.j

Fraňo Kráľ: Zúg a hegyi patak.

Fraňo Kráľ névé- nem Ismeretlen a magyar olVásóközönség előtt. Prózai művet kőiül már néhány megjelent magyar nyelven. Most a „Zúg a hegyi-patak"-ban, válogatott verseinek magyar fordítását kapja kezébe az olvasó, amelyek, keresztmetszetét adják a költő életútjának, fejlődésének, világszemlé- létetének és harcos helytállásának. A kötet sok verse szól az ifjúságról és az Ifjúsághoz, amely méltó példaképének tekintheti őt.

Ára kötve: Kčs 13.30.

így üüéz ki...

I960, július 2-a az amerikai kujtúra történetébe a dzsessz- forradalom napjaként vonul be. A „forradalom“ Newport amerikai tengeri fürdőhelyen tört ki és az a körülmény Idézte elő, hogy 12 ezer dzesszkedvelő nem kapott már jegyet a dzsessz- fesztiválra. Amíg a hangverseny nem kezdődött meg, a csalódottak fel-alá sétáltak. De rögtön a hangverseny megkezdése után a bátrabbak támadást intéztek a park és palota ellen, amelyben a fesztivált tartották. Nekimentek a kerítésnek, whiskys üvegeket dobáltak a közönség körébe. A helyi rendőrség köz- befépett, de a fanatikus dzsesszrajongók nem hallgattak a szép szóra és elkezdődött a haddel- hadd.

Kikből állt a dzse6szért síkra- szálló hadsereg? A Newyork Times című lap szerint tüzetesen végignézték a harcosok ingén látható jelvényeket, a fiatalok ugyanis a bostoni, ohiéi és indiánial egyetem hallgatói. Miért lett Newport a „harcok mezeje“? A leggazdagabb amerikai családok, ott építették fel villájukat. Hét’évvel ezelőtt egy bizonyos Luis Lorilliard elhatározta, hogy a „kultúrát“ elhozza erre a tengeri fürdőhelyre. Lorilliard Amerika „dohánykirálya“. Tengerparti palotájában rendezi meg minden nyáron a „Dzsessz fesztivált“. 1952 óta

BRATISLAVA I.

KEDD: 11.30 Jó hangulatban

12.40 Tömegdalok 17.30 Fiatalok világa 20.00 Tánczene; SZERDA: 10.05 Külpolitikai kommentár 12.40 Filmzene 14.05 Kellemes délutánt 15.30 A föld énekel 18.15 Szovjet operettekből 18.15 Kívánsághangverseny

20.20 Tánczene; CSÜTÖRTÖK: 1Ö.40 A Lúčnica énekel 12.03 Fuvószene 13.30 Operákból 15.00 A hazáról 17.30 Pionírok félórája 18.00 Kívánsághangverseny

20.00 Közvetítés a Nemzeti Színházból: KoŠibovék; PÉNTEK:

11.00 Üj holnap elébe .,. 12.40 Friss muzsika 14.05 Kellemes délutánt 17.30 Pioníroknak 20.00 Operetthangverseny; SZOMBAT:

11.00 Üj könyvek 12.03 A vasutasoknak 13.10 Vidám hétvége

14.00 Pionírok délutánja 16.50 Üt a Holdra 18.00 Asszonyoknak

20.00 Tánczene; VASÁRNAP:

9.30 Műsor vasutasainknak 10.50 Élőszóval 13.00 Földműverseinknek 16.00 A szocialista munka brigádjainak játszunk.

17.30 Sport 21.05 Humor a nyárban.

TELEVÍZIÓ — BRATISLAVA

KEDD: 20.00 Asszonyok negyedórája 21.15 Kabaréműsor; SZERDA: 18.00 Legkisebbjeinknek 20.00 Ballada rongyokból — a prágai ABC színház műsora. CSÜTÖRTÖK: 20.00 Halhatatlan

egyre nagyobb számban keresik fel a dzsesszrajongók a dzsessz „Mekkáját“, ahonnan Amerika Hangja közvetíti a dzsesszhangversenyeket.

A „dzsesszforradalmat“ követő reggel összeült a newporti városi tanács és azt a határozatot hozta, hogy kénytelenek beszüntetni a fesztiválokat.

A sors Iróniája, hogy a fesztivál rendezője Willis Conover, / az Amerika Hangja Ismert hír- magyarázója, aki kijelentette, hogy a leadó híradásaiba „nem visz politikát. A dzsessz önmagáért beszél, optimista szellemével közvetlenül hat a külföldi hallgatókra és közvetve pedig azt a hatást váltja ki, hogy a hallgatók azonosítják magukat Amerikával és azzal, amit képvisel. Az összetétele párhuzamos Amerika „szociális-politikai“ sémájával: egyéni szabadság a csoportos együttműködés keretében.“

Szóval így néz ki „az egyéni szabadság és a csoportos együttműködés“, amint azt a whiskys üvegekkel - lOlytatott verekedés és Newport utcáin véghezvitt „Szodoma“ mutatja.

Ezek a diákok az amerikai jövő reményei. Lehet azonban, hogy Willis Conever, az Amerika Hangja hírmagyarázója találóan fejezte ki a lényeget, amikor ezt mondta: ,,A ml dzsesszünk önmagáért beszél“.

kéziratok 20.00 Üdvözöljük vasutasainkat! 21.00 Kaleidoszkóp; PÉNTEK: 18.00 Gyermekeknek

20.00 Learattunk . . 21.00 Mindenki nyertes .. szovjet film- vígjáték; SZOMBAT: 17.00 Sport

19.30 Nemzetközi eseményekről

20.00 Vidám Magyarország 22.20

Halló, ez tévedés... román film. VASÁRNAP: 11.15 Földműveseinknek 16.30 Sport 20 00 Születésnapi csokor... esztrádmű- sor. ,

BUDAPEST — KOSSUTH RÁDIÖ KED: 10.25 Nótacsokor 12.10 Zenés ajándékműsor 15.10 Egy falu — egy nóta 17.15 Szív küldi... 19.35 Népdalcsokor 20.30 Szabad szerkesztés SZERDA:

11.00 Pillantás a nagyvilágba

14.00 Dalok 15.10 Fiatalok Zé- nel Újságja 19.10 Könnyű zene

20.30 Tánczene; CSÜTÖRTÖK:

11.20 Operettrészletek 12.10 Könnyű zene 15.45 Az Ifjúsági Rádió riportműsora 17.45 Lányok, asszonyok ... 19.10 Kodály: Háry János; PÉNTEK:

10.10 Népi muzsika 14 20 Madárlesen ... 15.10 Élőszóval — muzsikával 20.30 Tanuljunk könnyen, gyorsan nyaralni! SZOMBAT: 11.30 Tánczene 12.15 jó ebédhez szél a nóta 14.00 Gondolat 16.00 Irodalmi riport

18.10 Lelki klinika .. 20.20

Kincses Kalendárium; VASÁRNAP: 9.00 Mikrofonnal az országban 13.10 Magyar nóták

14.00 Szív küldi... 15.35 A világirodalom humora 17.35 Nevető falu 20.15 Angot asszony lánya ... operett.

Tietegségemnek és ezzel

■L* összefüggő hiányos műveltségemnek köszönhetem, hogy Hatvani István professzor nevét qsak néhány évvel ezelőtt hallottam először Zenés rádiójátékot hallottam róla, egészen véletlenül. Nem emlékszem, kik voltak a mii szerzői, melyről azonnal megállapítottam, hogy rendkívül sikerült alkotás: játszva, szórakoztatva ismerteti meg az embereket Hatvani tanári ténykedésével, jellemével. A játék tartalma emlékezetembe vésődött, úgyszintén Hatvani professzor alakja, aki különc, bohém, ám emellett jószívű és nagyeszű emberként tapadt meg képzeletemben.

Azóta, hogy tudomást szereztem létezéséről, — pontosabban arról a tényről, hogy élt valamikor a IS. században Debrecenben egy Haťbani nevű híres professzorunk, — kiváncsion kerestem a kezembe akadt könyvekben, lapokban a személyével kapcsolatos további adatokat. Hol született? Ki volt az apja? Mi minden történt vele a rádiójáték keretén túl? Ezekre a kérdésekre szerettem volna választ szerezni. Sajnos, fáradozásomat sokáig nem koronázta siker.

Évszakok jöttek, évszakok mentek, s tűnődő perceimben gyakran eszembe jutott Hatvani professzor, akit diákjai rajongásig szerettek, aki kísérleti célokra megvásárolta az öreg, részeges pedellus csontvázát, é$ bátran szentbe, mert szállni

3$&&'zÁJLő. eJn&ékek.

a hajdani sőt étje jű, maradi pol- >. gárok előítéleteivel.

Egyszer aztán, nagy ögömöm- re és meglepetésemre, egy öreg könyvben lapozgatva a következő mondatra bukkantam: Hatvani István orvos és debreceni tanár 1718. november 21-én született Rimaszombatban.

Rimaszombatban született tehát, Gömör fővárosában, a „zöld ják városában", Tompa és Blaháné városában!

Nosza, felderítő útra indultam. Hónom alatt a vármegye kulturális emlékeit tartalmazó vaskos könyvvel beállítottam Holéczi Miklós tudós profesz- szorhoz, hogy — ha sokat nem is — legalább a lényeges ^adatokat feljegyezzem szűkebb hazám régen elporladt fiáról.

Apja könyvkötő mester volt, s Hatvani István tizenöt éves koráig a rimaszombati alsó iskolába járt, majd később Losoncon, Kecskeméten és Komáromban folytatta tanulmányait. 1745-ben Debrecen város segítségével külországba ment, „felsőbb tanulmányok hallgatása céljából“. Gyalog és postakocsin utazott, mivel a kapott összeg bizonyára nem volt nagy, ám a puszta tény, hogy a cívisváros elvállalta támogatását, arról tanúskodik, hogy Hatvani már abban az időben is rendkívül éleseszű, jó felfogású tanuló lehetett.

1747—48-ban Bázelben lelkésszé és orvosdoktorrá avatták. A felavatás után Leydenben tanári állást kínáltak föl neki,

. de Hatvani nem fogadta el a vonzó, fényes jövővel kecsegtető ajánlatot.

isszatért Debrecenbe, s tudományos kutatásainak élt. Sokoldalú tudós volt, orvostudománnyal, fizikával, csillagászattal foglalkozott. Betegeket is gyógyított, eredeti és igen hatásos módszerei messze földön híressé tették a nevét. Csillagászati értekezéseivel világhírűvé lett, cikkeit a külhoni tudományos lapok gyakran közölték. Az 1769-ben feltűnt üstököst és az 1770-ik évi északi fényt tudományosan észlelte. Lassan személyére és a debreceni iskolára vonta a tudományos világ figyelmét. 1786 november 16-án halt meg. Sírköve a debreceni főiskola könyvtára mellett látható.

— Nevéhez sok ördöngős mondta fűződik, — mondja Holéczi Miklós, — melyeknek semmi alapjuk sincsen. Egy biztos: állandó ellentétben állt a külvilággal, mely alatt főleg a bot- fiilü debreceni hivatalnokokat és zsíros polgárokat kell érteni.

Az őr döngöl mondákat, a. babonás képzelet és a tréfáló diákkedély szülte. Hatvani nem misztikus alak volt, hanem komoly tudós: aki iskolai fizika óráit számtalan, abban az időben még szokatlan kísérlettel tarkította.

Tudja meg hát mindenki, aki eddig nem sejtette: Hatvani István, akit a rádiójátékban Bessenyei Ferenc keltett életre, Rimaszombatból indult, a helybeli gimnázium küszöbét koptatta. A régi gimnázium a 16. században létesült, s kezdetben földszintes épület volt. Később emeletet húztak föléje, s végül 1872-ben kétemeletes, nagy iskolává bővítették. Feljegyezni- való érdekesség, hogy abban a helyiségben, ahol hajdan Hatvani édesapjának könyvkötő-műhelye volt, a gimnázium kibővítése után az iskola tanári szobája kapott helyet.

Nem tartozik a tárgyhoz, de itt említem meg: a régi gimnár zium közelében áll az az épület, melynek emeleti szobájában 1849-ben, Világos előtt, Görgey a cári-orosz intervenciós sereg tisztjeivel tárgyalt. A szomorú emlékű ház földszintjén^ ma hangszerüzlet van, emeletét magánlakások foglalják el. sajnos, Hatvani István, szü- lőházának már a nyomát sem találhatnánk meg a városban. Holéczi Miklós szerint a szülőház a református templom közvetlen közelében állt, annak az emeleletes háznak az udvarában, melyben most vaskereskedés van. A szülőház nyomai csupán egyetlen fényképfelvételen maradtak fenn, melynek a múzeum falai közt kell lennie. A fényképet — mivel a múzeumban átrendezés folyik, — igen nehéz lenne megkeresni.

Kár, hogy már nem létezik a küszöb, melyen átlépve Hatvani István elindult, hogy fáklyát gyújtson, s szerte lobogtassa a világba a debreceni iskola hírét. Szülővárosában nincs szemmel látható emléke, mely előtt az utókor tiszteleghetne. Az egyetlen dolog, amit megtehetsz; leülsz a főtéren a könnyű leveleket libegtető fiatal fák alá, s elnézed a házat, melyben a vaskereskedés van. S a bejárón túl elképzeled a kisded házat, s a fiatal Hatvanit, amint könyvei fölé könyökölve lélekben a végtelen, magas ég csillagai közt jár, vagy fizika-dolgozata fölött tűnődik, míg asztalán sercegve ég a faggyugyertya, s fénye narancsszínűre festi a virrasztó diák értelmes homlokát.

■ * * *

'T'ompn Mihály szülöhózrt nem az idő vasfoga, ha nem a háború pusztította el Ugyanabban az utcában állt amelyben a Blaha Lujza-ház s a sors kegyetlen akarata folytán mindkét hajlékot bombatalálat érte.

Ha ma végigsétálsz a Tompautcán (most is így hívják), a kicsiny boltokat elhagyva deszkapalánkhoz érsz, melyen túl dudva, papsajt, és porcfű burjánzik. Ezen a helyen állt Tompa szülőháza. A költő élet- történetét mindenki ismeri, — a ház külsejét pedig nem írhatom le, mert a háború szele elfújta a falait.

— 1944. december 19-én, délelőtt 10 órakor pusztult el a ház, — mondja Holéczi Miklós, mintha egy kedves rokona haláláról beszélne. — Az emléktábla darabjait a múzeumban őrzik. Talán gipsszel sikerül majd kipótolni a hiányzó részeket.

iJovány vigasz: 1902-ben ^ Molnár Gergő 'amásfali asztaloslegény szabad óráiban unalomból elkészítette a Tompa-ház pontos mását, s a makettet üveg alatt őrzik a múzeumban. A makett kitűnő munka, még a kicsiny, sárga kukoricacsövek sem hiányoznak a ház eresze alól. Aki kiváncsi a Tompa-emlékekre, ezt a hiteles másolatot bármikor megtekintheti.

A múzeumban különben megtalálható Tompa íróasztala, több könyve és néhány kézirata. t költő szobra, melyet Holló •ncbás hangonyi születésií ■••brászmüvész készített, a n'tzeum folyosóján áll, arccal i T impa-utca felé, ahol a szülőház helyén, a palánk mögött porcfii, dudva és papsajt burjánzik. VERES JANOS