Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-08-16 / 33. szám
Követi Príbelský Brdiart? A sofőrt két dolog foglalkoztatja az úton. Hogy megtartsa a kormányt és magát az ülésen. Az út csupa gödör. És itt még szó sincs a Keletszlovákiai Vasművek építkezéseihez vezető útról. Az emberek ugyan gyorsan betonoznak, de egyszerre nem győzik keresztül-kasul aszfaltozni a hétszáz hektárra kiterjedő építkezést. így a sofőrök „járhatatlan“ utakon vezetik kocsijukat, süppednek a sárban, porban, gödröket, göröngyöket ugrálnak keresztül... A sofőrökön kívül éppen ezek az utak az „okai“, hogy a boHa Nagyidéról Bocsárdra gyalog akarsz menni, porosán, vagy nyakig sárosán érkezel. De nem kell gyalog menni. Felteszed a kezed, a százegyes megáll, bevesz a fülkéjébe, s egy-kettőre Bocsárdon vagy — igaz, hogy agyonra rázva. gi kollektíváról. Ez az egyetlen, ami kihúzhatja őket a csávából, mert ha a fiatalok összefognak, összeadják eszüket, mindig valami jót gondolnak ki. A gondolatot tett követte. Ján Príbelský ifjúsági kollektívája már február elején bejelentette kötelezettségvállalását, mely szerint nemcsak a tervet re, hengerekre... már nem kellett soká várni. Ahol lehetett, mindenütt régit használtak fel, és az éppen olyan jól szolgált, mint az új. így terelte magára a figyelmet Ján Príbelský kollektívája, melynek tagja Vojtech Küpper, Tibor Boros, Ernest Gáflik és Michal Timoč- ka. így kezdtek beszélni Ján csárdi javítóműhelyben oly rengeteg a munka. De most már jó. Van mit tenni az esztergapadra vagy frézába, van mit esztergályozni vagy frézál- ni. Amikor az év elején ide jött Ján Pribeľský, sokat kellett volna esztergályozni és frézál- ni, de nem volt mivel. És most Itt az egész kollektíva túlteljesítik, hanem megoldják az anyaghiány problémát is. A műhely mögött a hulladék- vasba szánt öreg alkatrészek temetője volt és ez szemet szúrt nekik. Odamentek az ócskavashoz, átvizsgálták és amire szükségük volt. régi fogaskerekeket, tengelyeket kiválasztották ... Az egész művészet abban állt, hogy a nagyobb elromlott anyagból, kisebb megbízhatóbb alkatrészt készítenek. Egy egész kocsiravaló alkatrészt a műhelybe vittek, anyag már volt, éspedig teljesen ingyen. A teherautók pótalkatrészeire, tengelyekre, fogaskerekekHány emeletes az atmoszféra? Ján Príbelský és Ondrej Brdiar kicserélik tapasztalataikat, melyeket a szocialista ifjúsági brigád versenye közben Szereztek. légy okos! Csinálj, amikor nincs mivel! És az emberek kérik az alkatrészeket. Vedd, ahonnan akarod, de adj! Žiar nad Hronom-ban. ahol Ján Príbelský, CSISZ-tag dolgozott, jó ifjúsági kollektívák voltak. Amikor Lučanský mérnökkel elment a Keletszlovákiai Vasművek építkezésére, nem egyszer gondolkozott az ifjúsáDr. Heinrich Faust, az. atmoszféra szélrétegeineb kérdéseivel foglalkozó német meteorológus, kutatási eredményeként megállapította, hogy a troposzféra és a sztratoszféra között, mintegy tíz kilométer magasságban úgynevezett nullás réteg helyezkedik el. Ebben a zónában található a troposzférikus szél- maxixnuin. Első pillanatra furcsának tűnik ez a meghatározás, hogy a szélmaximum éppen a nullás rétegben helyezkedik el, de érthetővé válik, ha figyelembe vesszük, hogy a Földhöz közelső magasnyomású térség felfelé és a sztratoszférikus lefelé irányuló szél áramlásai itt fordulnak meg, ebben a zónában egyenlítik ki egymást. A proÉ óm fore eso ferm elé». fém áram Príbelský CSISZ-tagról. a CSISZ alapszervezetének építési referenséről, ma már pártjelöltröl. Egyben azonban a szomszédos kollektív CSISZ-tagjai Ondrej Brdiár vezetésével megelőzték őket. Ők ugyanis már néhány hónapja sikeres versenyben állnak a szocialista munkabrigád címének elnyeréséért. A fiatal vasesztergályosok azonban még nem versenyeznek,' de versenyezni fognak. Ján Príbelský szerint mindent jól át kell gondolni, mert mind ez ideig, ha a Brdiár-kollektíva versenyét élénk figyelemmel is kísérték, magukra nem gondoltak. Ez persze hiba volt. CSISZ- szomszédaik után azonban soVojtech Küpper a leggyakorlottabb dolgozó káig már nem maradnak le, mert Príbelský a fiatalokkal a Bocsárd fel vezető úttal, gyalja. Az emberek és a verseny terén olyan a helyzet, mint a Boéiar fel vezető úttal. Az útkaparók az utat egyenesítik. A címért folytatott verseny — az embert. JÄN R1ŠKÁ A harmadik ötéves terv értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1965-ig az egy főre eső termelésben maga mögött hagyja Nyugat-Európa legfejlettebb országait. Ugyanebben az időszakban 1500 Kwo-ról 2700 Kwo-ra emelkedik a viHanyáramtermelés. A munka termelékenysége tekintetében már most túlhaladtuk Nagy-Britanniát és Franciaországot. A moszkvai „Nagy tű fíü fesszor szerint ez a nullás réteg rendkívül fontos szerepet játszik a Föld időjárási viszonyait kialakító széláramlások keletkezésében. Az elmélet a nagy magasságban folytatott repülés szempontjából rendkívül jelentős. Ezeknek a rétegeknek az összetételét még nem ismerjük elég alaposan. A meteorológiai kutatásokhoz használatos léggömbök legfeljebb 30 kilométernyire emelkednek, a szputnyikok viszont 300 kilométeren felül kezdik csak adatgyűjtő munkájukat. Elsősorban .kutatórakétákra vár a feladat, hogy a meteorológiának ezt a „senkiföldjét“ alaposabban felderítsék. Moszkvában, a Sabolovkán Su- hov mérnök 150 " ‘ méter magas •5^ televíziós an- tennája 60—70 kilométer tá- volságra töké- . letes képet köz- vetít. Ez azort- ban az egész * >- moszkvai kör- zet számára nem elegendő. A moszkvai Nagy tú. A — televíziós stúdió (hét emelet.) B — három gyorsfelvonó. C — háromemeletes vendéglő. D — Az alsó kilátó. E — Felső kilátó, F — Árboc az antennákkal, 116 méter. Tehetséges szovjet építészek remekművet terveztek. Ez az érdekes épület azonban nemcsak azért egyedülálló, mert fél kilométeres magasságával felülmúlja a 250 méter magas Lomonoszov Egyetem épületét. Egyedülálló épület lesz már azért is, mert előrefeszített vasbetonból készül és, nem lesz rajta semmi sem, amit a mostani építészeti technikában ne alkalmaznának. A Nagy tű nemcsak csúcsmagasságú épületnek készül. A műépítészeket magával ragadja a Nagy tú lendülete és szépsége, melynek vonala és belső szerkezete tökéletesen kifejezi a mai kor szellemét. A rendes felszerelésen kívül az egész épületet lentről le öt milliméter vastagságú acéldrőttal vonják be. Mire váló ez a vékony drót? Hihetetlenül hangzik, de ügy van, hogy minél vékonyabb az acél, annál nagyobb a feszültsége. Tekintsük meg a moszkvaiakkal és a turistákkal együtt a már kész épületet. A 65 méter átmérőjű alapépület magában foglalia a televíziós központ és a segédtermek kerek, hét emeletes épületét. Belépünk az egyik gyorsfelvonóba. A fülkében 17 személy fér el. 15 perc múlva már a 375 méter magas kilátó erkélyére érkezünk. Fejünk felett egy 116 méter magas acélból készült televíziós antenna emelkedik. Néhány emelettel alattunk színes alumíniumánál és műanyaggal kirakott vendéglőt helyeztek el. A torony kilátójában és a vendéglőben egyszerre 900 ember fér el. A Nagy tű átmérője ebben a magasságban 7,5 méter, a vasbeton falak vastagsága pedig 20 centiméter. Szinte érezzük, hogy a torony a szél hatása alatt hajladozik. Ez így is van, mert erős szélben a torony csúcsa és a tengelye között az eltérés 4 métert tesz ki. A torony legnagyobb ellensége a szél. Évente 2—3-szor négyzetméterenként 80 kg-os nyomást gyakorol rá. A moszkvai körzetben minden 40—50 évben egyszer olyan erős szél támad, melynek nyomása négyzetméterenként 250 kg. A Nagy tű kibírja az uragán forgószél nyomását is, melynek ereje négyzetméterenként 400 kg. Moszkva körzetében az ilyen szélförgeteg egyszer fordulhat elő tizenötezer évben. De még ez a veszély sem fenyegetheti a moszkvai Nagy tűt. S végül jegyezzük le Európa legmagasabb épületeit: • 148,3 méter magas a moszkvai rádióleadő állomás Suhov tornyának az antennája. 9 184 méter magas a Német Demokratikus Köztársaság televíziós adóállomásának a tornya. • 240 méter a moszkvai Lomonoszov Egyetem épülete. • 300 méter a párizsi Eiffel torony. • 508 méter a moszkvai Nagy tű. ^""QIQ'T szövetkezeti vJIjL szervezeteinek ALAKITASAROL sére mélyebb hatást gyakoroljanak. Ez a biztosítéka annak, hogy a CSISZ szövetkezeti szervezetei tevékenységükben szép eredményeket érnek el. A JÁRÁSOKBAN és a falusi szervezetekben a CSiSZ-íunk- cionáiiusok körében egyre gyakrabban felvetődik a kérdés, vajon helyes-e, hogy az EFSZ- ekben CSlSZ-szervezeteket alapítanak Ezek a viták nem véletlenül keletkeznek, az adott helyzet megkívánja, hogy jelenleg feltétlenül tekintetbe vegyük a falu életében beállt társadalmi és gazdasági változásokat és azt a körülményt, hogy a kis- és középparasztok túlnyomó része az EFSZ-ekbe tömörül. Ezek a történelmi változások természetesen visszatükröződnek a falusi ifjúság életében és munkájában is. Évről évre szélesednek a szövetkezetekben dolgozó fiatalok sorai és ma már a szövetkezetek föld jein több mint 40 ezer fiú és lány dolgozik. TANULJUNK A TAPASZTALATOKBÓL Két út áll előttünk. Az első; A CSISZ-szervezetek tevékenységét fokozatosan és céltudatosan oda irányítsuk, hogy azok segítséget nyújtsanak a szövetkezeti fiatalok és a szövetkezetek problémáinak megoldásában. Ha feladatunkat ezzel a célzattal végezzük el, szép eredményeket érhetünk el. Az 1955—56-os évben a CSISZ da- másdi szervezetében (a volt zselízi járásban) 42 százalékban fiatal szövetkezeti tagok dolgoztak. A többi fiatal a szövetkezeten kívül állt. Fokozatosan növekedett a szövetkezeti tagok száma, és igy már 1957-ben a CSISZ-tagság 80 százaléka az EFSZ-ben dolgozott. A CSISZ- szervezetekben tekintettel voltak a szövetkezetben dolgozó fiatalok egyre növekvő számára és ezért a falusi szervezetek alkalmazkodtak a tagság körében mutatkozó szükségletekhez. A CSISZ-tagok tevékenysége szorosabb kapcsolatba került a szövetkezettel. A vezetőség túlnyomó részben fiatal szövetkezeti tagokból állt, a tagsági és vezetőségi gyűléseken főként a szövetkezeti fiatalságot érintő kérdésekről, az alapszabályok betartásának ellenőrzéséről esett sző. A céltudatos irányításnak köszönhető, hogy a CSISZ-szervezet kezdeményezte az EFSZ-ben a silózást, sikeresen szervezte meg a szövetkezetek és az ifjúsági munkacsapatok között a szocialista munkaversenyt és gazdag kulturális tevékenységet fejtett ki. Ennek a céltudatos munkának köszönhető, hogy a CSlSZ-szer- vezet jellegzetesen szövetkezeti ifjúsági szervezet lett. Ezen a fejlődési folyamaton Dél- Szlovákiában sok szervezet ment keresztül. A tapasztalat azt mutatja, hogy a CSISZ járási vezetősége meggyorsíthatja és irányíthatja vezetőségével kötött megálla- e tevékenységet, mégpedig úgy, podás alapján a CSISZ helyi hogy fokozza a fiatal szövetke- szervezetéből átcsoportosítjuk zeti tagok szervezettségét, a fiatal szövetkezeti dolgozókat a CSISZ alapszervezeteinek te- és az EFSZ keretében önálló vékenységébe aktívan bekapcsolja a szövetkezeti tiatalokat, és a CSISZ tagsági gyűléseken fokozottabb mértékben a szövetkezeti fiatalok kérdéseinek megoldásával foglalkozik. SZERVEZZÜNK AZ EFSZ-EKBEN CSISZ-ALAPSZERVEZETÉKEI A második üt; A CSISZ járási CSTSZ-alapszervezeteket létesítünk. A jelenben negyvenhárom szövetkezeti CSISZ-szervezet működik és közülük több kiváló eredményt ért el. A CSISZ gutái szövetkezeti szervezetéről jól tudjuk, hogy a szövetkezeti ifjúság körében céltudatos nevelő tevékenységet fejt ki. Aktívan elősegíti, hogy a szövetkezeti fiatalok emelik szakképzettségüket, látogatják a szövetkezeti munkaiskolát és kétéves tanoneviszonyba lépnek. A legtehetségesebb fiatalokat a mesteriskolába és a mezőgazdasági technikumba küldik, aktívan dolgoznak az ifjúsági munkacsapatokban, A fiatal szövetkezeti tagok részt vesznek a szövetkezeti gyűléseken, hozzászólnak a gazdálkodás kérdéseihez, és az utóbbi években a fiatalokat az EFSZ vezetőségébe is beválasztják. Hasonló a helyzet Udvardon is. 1956—58-ban a szervezet rosz- szul működött, annak ellenére, hogy a szövetkezetben több mint ötven fiatal dolgozott. A szövetkezetben tavaly alakult meg az ifjúsági szövetség szervezete. Jelenleg a helyi és a szövetkezeti szervezet is jól működik. De nem mindenütt ez a helyzet. Például a CSISZ nádszegi szövetkezeti szervezetének megalapítása után a CSISZ helyi szervezetében lényegesen esőkként a tevékenység. A CSKP KB határozata alapján az EFSZ-ekben szövetkezeti pártszervezetek, illetőleg pártcsoportok alakulnak. Az a körülmény, hogy az EFSZ-ekben CSISZ-szervezetek létesülnek, lehetővé teszi, hogy a CSISZ-szervezetek valóban a pártszervezetek közvetlen irányítása alá kerüljenek és a fiatal szövetkezeti tagok neveléALAKlTSUNK IFJÚSÁGI MUNKACSAPATOKAT Sok olyan CSISZ-szervezet létezik, melyeknek 7-10 és még több tagja az EFSZ-ben dolgozik. Ilyen esetekben felmerül a kérdés, vajon nem volna-e helyes, ha szövetkezeti CS1SZ- szervezetet alakítanának. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisszámú tagsággal akkor érjük el a legjobb eredményeket. ha teljes mértékben a CSISZ alapszabályaiban lefektetett elvekre támaszkodunk, amelyek hangsúlyozzák, hogy az EFSZ-ekben a CSISZ-mun- kacsoportokat a falusi szervezetek tartozékainak kell tekinteni. A tapasztalatok továbbá azt mutatják, hogy a szövetkezeti fiatalokból szervezett munkacsapatok a falusi szervezetek vezetőségével közösen sikeresen megoldhatják a szövetkezeti ifjúság problémáit. A CSISZ-nek ma az adott körülmények között olyan tevékenységet kell a falvakon kifejtenie, hogy megteremtse a kellő feltételeket ahhoz, hogy mezőgazdaságunk eleget tehessen a megoldásra váró feladatoknak és a CSISZ-szervezetek képesek legyenek megszervezni és egyesíteni a szövetkezeti fiatalokat a sikeres szövetkezeti gazdálkodásért vívott harcban. ALOJZ BUZNA
