Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-02 / 31. szám

A csehszlovák olimpiai csapat névsora

Szerdán július 27-én este a Csehszlovák Olimpiai Bizottság elnöksége és CSTSZ. KB titkársága közös ülésen véglegesen összeállították azok névsorát, akik részt vesznek a római olimpiai játékokon. Csehszlovákia színeit tehát a következő versenyzők képviselik:

KERÉKPÁROZÁS:

Tandem: J. Miklušica — D. .Škvarenina. Üldöző verseny: F.

1946-ban egy cseh falucskában néhány fiatal gyerekből álló kis baráti társaság egyszer azon tanakodott, hogy az iskola és a délutáni tanulás után mivel üsse agyon szabad idejét. Ketten, hárman amellett kardoskodtak, hogy jó volna délutánonként focizni, mert kezd. már unalmassá válni, hogy nap mint nap valamelyikük lakásán jönnek össze és mindig csak valami társasjátékot játszanak. Ast kezdeményezők balszerencséjére azonban a többiek egyhangúan leszavazták őket, mondván,'hogy nem tudnak focizni, meg aztán mit szólnának otthon, ha mindig „szétrúgnák“ a cipőjüket. így aztán egy lépéssel sem jutottak előbbre, maradt a társasjáték.

Másnap azonban „forradalmi“ változás állt be a gyereksereg életében. Ezen a napon is a szokott helyeit találkoztak, hogy megbeszéljék a további, teendőket, de valaki hiányzott közülük.

— Hol lehet Karel? — kérdezgették egymástól. — Máskor mindig ö az első, aki itt van.

Mindegy, várni kell. Mert az már csak természetes volt, hogy egymás nélkül egy lépést sem tesznek.

Már éppen el akartak indulni pajtásuk lakása felé, amikor feltűnt a kis Karel Paulus, egy alacsonyt ermetií szőke fiú. Egyik kezében nagy gumilabdát szorongatott a másikban pedig valami ruhaszárit óköt elet ló- bált, nyilván otthonról csente el. A többiek elképedve tekint- gettek, hol egymásra, hol meg

Duchoň, J. Volí, SI. černý, J. Chlistovský, Tartalékok: B. Jauering, J. Opavský.

LOVAGLÁS:

Idomitás: F. Šembera, Fr. Hrúzik.

KAJAK — KENU:

.C 1: T. Polakovič, C 2: J.. Kodes,« V. Vokál. K 1: VI. Čep- čiansky. K 2: Fr. Vršovský — Fr. R íha. 4X500 m K 1: VI. Čeprá. Sehogysem értették, mi fog ebből kisülni.

— Gyertek csak velem — mondta Karel, a többiek pedig szótlanul követték „vezérüket". Elvezette őket a ligetbe, fogta a kötelet, kifeszitette két fa közé, majd ellentmondást nem tűrő hangon szögezte lg:

— Volley-ballozni fogunk.

— Huurá! — kiálltottük a

többiek, örvendezvén az új játéknak. . ..

Pillanatok alatt megválasztották a• két csapatot és megkezdődött a ülték. Ettől kezdve abbamaradtak a társasjátékok, mert hát a volleyball, az az igazi. Hírük hamarosan elterjedt az egész faluban, s mivel a jó példa ragadós, másutt is szerveztek hasonló csapatokat úgy, hogy rövidesen valóságos kis bajnokság alakult a fiatalok között.

Paulus azonban nem sokáig játszott barátai között, mert egyszer az egyik ifjúsági csapat edzője meglátta ót és rábeszélte, hogy menjen csapatába játszani. Körei nem hitt a fülének. „Lehetséges ez? Igazi sportoló lesz belőlem?“ — kérdezgette magában. Dg nem sokat töprengett, hanem boldogan követte jövendő edzőjét, hiszen tudta, érezte, hogy igyekezettel, töretlen akaraterővel és lelkesedéssel jó sportoló válhat belőle.

És Paulusból nem ' csakhogy jó, hanem kiváló sportoló lett. Olyan, aki nemcsak Csehszlovákiában ismert, hanem akinek a nevét rövidesen az ország határain túl is megtanulták.

čiansky, VI. Špaček, Fr. Vršovský, M. Pavelec. Tartalék: VI. Holý.

Nők: KI: E. Kutová, K 2: E. Kutová — E. Kolínska.

ATLÉTIKA:

200 m: V. Mandlík, 4X100 m váltó: J. Trousil, VI. Mandlík, Zd. Váňa, J. Jirásek, J. Slégr, 5000 m és 10 000 m: M. Jurek, J. Bohatý, Maratón: dr. P. Kan- torek, Magasugrás: J. Lanský.

Mert attól kezdve, hogy minősített sportoló lett, az események rohamosan követték egymást. Nemsokára bekerült az ifjúsági válogatottba, majd. az alig 18 éves játékost a nagy- válogatott keret edzéseire is meghívták.

1953-ban elérkezett élete nagy pillanata. A bukaresti Világifjúsági Találkozón részt vett a csehszlovák válogatott is és Paúlus India ellen bekerült a'csapatba. Mindjárt első nemzetközi szereplése igen jó benyomást keltett, olyannyira, hogy ettől kezdve állandó tagja a válogatott keretnek. Pedig azóta már hét év telt el, de Paulus még mindig a régi. Tudása, népszerűsége cseppet sem kopott meg. Nincs egyetlen olyan játékos sem, aki any- nyi éljenzést, annyi tapsot kapott volna, mint éppen ó. Amikor az ellenfél valamelyik játékosának hatalmas elütése után már-már minden elveszettnek látszik, akkor valahonnan, mintha csak a föld alól bukkanna ki, ott terem Paulus és hatalmas ruganyosságával, nagyszerű labdaérzékével megmenti a szinte lehetetlen helyzetet.

Hét év... Mennyi, kedves emléke fűződik Paulusnak e hosz- szú időszak nagy eseményeihez ... A legszebb emléke azonban mégiscsak az, amikor 14 évvel ezelőtt kis röplabda-csapatát megszervezte.

Ki tudja vajon e nélkül lett volna-e belőle világhírű játékos ...

Távolugrás: J. Netopilík. Rúdugrás: R. Tomášek. Súlylökés: J. Skobla, J. Plíhal. Diszkosz: Zd. Némec, Zd. Cihák. Nők — gerely: D. Zátopková, VI. Peskova. 800 m: B. Kulhavá, 80 m gátfutás: A. ^Stolzová. Távolugrás: VI. Pfikrylová.

ÚSZÁS:

200 m pillangó: P. Pazdírek, 200 m mellúszás: V. Svozil, M. Kadlecová, 100 m pillangó: M.

Skupilová.

TORNA:

Férfiak: F. Danis, K. Klečka, J. Šťastný, P. Gajdoš, J. Trmal és valószínűleg P. Krbec Nők: E. Bosáková, V. Cáslav- ská, A. Tačová, L. Švédová. A további két versenyzőt A. Ma- toušková, L. Honzíková, H. Ružičková és V. Trmalová közül választják ki.

ÖKÖLVÍVÁS:

B. Nemeček, J. Törő, J. Nemec. SÚLYEMELÉS:

Zd. Otáhal, Zd. Srstka, V. Syrový.

EVEZÉS:

Kétpárevezős: V. Kozák, P. Schmidt, Nyolcas: B. Janoušek,

J. Švéda, J. Véntus, L. Pojezný, J 5v*c, V. Pavkovič, J. Jindra, 3t. Lusk, M. Koníček. Kormányos négyes: P. Pulkrábek, O. Tikal, P. Hofman, R. Nový, M. Koníček. Kormányos kettős: M. Strejček, V. Chalupa, Fr. Stanek, Kormányos nélküli négyes: M. Jíška, R. Libái, J. Starosta, J. Blažek.

BIRKÓZÁS:

J. Kormanik, J. Švec, V. Tóth,

K. Matoušek, B. Kubát.

SPORTLÖVÉSZET:

Sportpisztoly: VI. Kudrna, K. Mucha, tartalék: Fr. Maxa. Gyorspisztoly: J. Hrneček, J. Sváb, tartalék: V. Trojan. Kisöbű sportpuska: O. Hofínek, D. Houdek, tartalék: J. Sulovský. Nagyöbű sportpuska: VI. Stíbo- rik. Fr. Prokop, tartalék: K. Perrhan. Koronglövés: V. Zavážal, V. Kolba, tartalék: J. Hrách.

KOSÁRLABDA:

J. Baumruk, Zd. Bobrovský, J. Kinský, Zd. Konečný, Fr. Konvička, B. Lukašík, D. Luka- šík, VI. Pištelák, B. Ryllich, J. Šťastný, J. Tetiva, B. Tomášek. Tartalékok: K. Baroch, VI. Cho- choláček, J. Marek.

Tippelj velünk

1. Honvéd—Dorog 1

2. Ferencváros—Pécs 1

3. Diósgyőr—Csepel 1

4. Vasas—MTK 1 X

5. Győr—Szeged X 2

6. Tatabánya—Dózsa X 2

7. Salgótarján—Debrecen 1

8. Ostrava—VŽKG 1

9. Chomútov—Plzeň 2 X

10. Náchod—Radotín 1

11. Slovan Blava—Piešťany 1

12. Motorlet—Košice 1

13. Sokolov—Kladno 2

14. Kurím—Žižkov 2

t

így kelleti volna

Športka: 14, 19, 22, 35, 43, 44 Sazka: 111X12111211

■ mmmMár három hét múlva megkezdődnek Rómában az olimpiai játékok. A képen Róma egy részét, előtérben az új stadiont, mellette az edzési stadiont látjuk.

floudu’0 mág, müwUfy a

Lengyel remények

. A lengyeleknél is meggyorsultak az olimpiai előkészületek. Jelenleg több mint 300 versenyző szerepel az olimpiai keretben. A végleges 200 tagú csapatot a napokban jelölik ki. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a lengyel versenyzők csak az utolsó pillanatban augusztus 22-én utaznak Rómába, mert nehezen bírják a huzamosabb külföldi tartózkodást.

Alig egy hónappal az olimpia előtt Önként felvetődik a kérdés, milyen sportágakban várhatnak a lengyelek jó szereplést Rómában.

Elsősorban atlétikában. Ismeretes, hogy az utóbbi két évben milyen nagyot lendült előre a-lengyel atlétika Akkor, amikor Melbourne-ben még csak két : érmet szereztek — Krzesinska női távolugrásban arany-, Sidlo pedig gerelyhajításban ezüstérmet — az 1958-as stockholmi Európa-bajnokságon

már hat számban szereztek a lengyelek első helyet. Az Európa-bajnokok — Krzyszko- wiak (5000 és 10 000 m), Chromik (3000-en akadály), Szmidt (hármasugrás), Piat- kowszki (diszkosz) és Rut (kalapács) — keményen dolgoznak az olimpiai kitüntetésért. Az idei nemzetközi versenyeken azonban még csak Krzyszko- wiak, Szmidt, és a 400 m-es Kowalszki szerepelt kiemelkedő formában, de Piatkowszki is kezd magára találni. Rut sérüléséből felépülve ismét szorgalmasan edz. A lengyel atléták edzője azzal ifidokolja ezt a viszonylagos lemaradást, hogy versenyzőit „késleltetve“ — az olimpiára akarja csúcsformába hozni.

ökölvívásban, amely sportág ugyancsak a lengyelek erősségei közé tartozik — még inkább elfogadták a késleltetett formába hozás elméletét, azzal érvelve, hogy az ökölvívókat-Rómára

még az atlétáknál is nehezebb huzamosabb ideig csúcsformában tartani. A lengyelek kipróbált nagy versenyzőiken, kívül — mint például a háromszoros Európa-bajnok félnehézsúlyú Pietrzykowszki és a középsúlyú Walasek — néhány új erősségre is számítanak. A számbelileg is komoly utánpótlás ugyanis nagy reményekre jogosít fel. A fiatal kisváltósúlyú Kasprzyk például a tavaszi ranglistán még csak a negyedik helyen áll súlycsoportjában, ma a lengyelek komoly római ígéretének- látszik.

A súlyemelés az egyik legfiatalabb sportág Lengyelországban, rohamos fejlődése alapján azonban a lengyelek jó szereplést várnak versenyzőiktől Rómában. Az 1959-es varsói világbajnokságon megszerzett második helyet szeretnék megőrizni a nagy nemzetközi seregszemlén is, ami nehéz feladatnak látszik, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok csapata is szeretné helyre állítani megcsorbított nemzetközi tekintélyét.

Vívásban a lengyelek elsősorban kardcsapatukra számítanak. Melbourne-ben csapatban és egyéniben második helyen végeztek a magyarok mögött. Az 1959-es budapesti VB-n pedig felküzdötték magukat az első helyre. Vívóik most jó formában vannak és jogosan bizakodnak a sikeres szereplésben. Párbajtőrözőik is sokat fejlődtek, hiszen az idén sorra került budapesti nemzetközi párbajtőr-versenyen a második helyen végeztek a magyarok mögött.

Labdarúgásban a lengyelek bíznak abban, hogy megszerzik a csoportelsőséget és bejutnak a középdöntőbe. Ott azonban valószínűleg a magyarokkal kerülnek szembe, amit már sokkal nehezebb feladatnak tartanak. Ezen kívül szeretnék még bejegyezni nevüket evezésben — Kocerkával — tornában — Kottownával — valamint kajakkenuban és céllövészetben is a legjobbak közé.

Fontosalib-e a szerelem?

Nem szabad olyan kijelentéseket tenni, mint azt a „Férfi“ tette: „... igazi szerelem a nők részéről nincs“. Ez természetesen — különösen a nők soraihan — nagy felháborodást keltett. Nem állítjuk, hogy nem való, amit írt, viszont tekintetbe kell venni azt, hogy milyen nő mondta. Mert egy rendes gondolkodású lány nem tesz olyan kijelentéseket, hogy ő csakis orvoshoz vagy mérnökhöz megy feleségül.

A továbbiakban pedig „Ibi“-nek szeretnék felelni. Nem véletlen, hogy ön sem ért egyet a „Férfi“-vel. Viszont Ön épp olyan szigorúan bírálta el a férfiakat. Gondolkodjon el rajta, egyik félnek sem szabad a másikat ilyen szigorúan bírálni. Nem szabad egy kalap alá venni sem a nőket, sem a férfiakat. Vannak nők és vannak férfiak, akik tudnak igazán, őszintén szeretni és mindkét részről vannak viszont olyanok, akik a másikat csak bolondítják. Nem ■ szabad azt állítani, hogy egy férfi vagy egy nő sem tud szeretni igazán, hiszen akkor nem lennének boldog házasságok, márpedig vannak és lesznek is.

Molnár Béla

LEMONDANI KELL!

Nem mindig elég a kitartás ahhoz, hogy megpuhítsuk szüléink elhatározását. Saját magamról tudom. Még az' iskolában megismerkedtem egy fiúval, aki szintén diák volt. Három évig jártunk együtt, akkor tetszett, de később rájöttem, nem ő az igazi. Érettségi után munkahelyemen megismerkedtem egy másik fiúval, aki nem végez éppen fizikai munkát, de nincs érettségije, csak két éves mesteriskolája, és falusi. Nagyon megszerettük egymást és két évig kitartottunk. Amikor szóbakerült, hogy összeházasodunk, szüleim kitagadtak. Férjem anyjához költöztem, megesküdtünk és nagyon boldogan élünk. Mind a ketten dolgozunk. Nem kaptam hozományt, sem nászajándékokat, de a legszükségesebbet már beszereztük. Persze, hogy ezt meg tudja valaki tenni, ahhoz szeretet, megértés, az egymás segítése és a beosztás elengedhetetlen.

A három jóbarát egyikének azt üzenem, nem volt az a lány igazán szerelmes, ha nem tudott lemondani semmiről. Talán még kevesebbről sem mint én — a szülői szeretetről, fényes esküvőről, háromszobás berendezett lakásról, nászajándékról. Talán önző voltam, mikor nem az ő akaratukat, de a saját boldogságomat néztem ?

„Egy fiatalasszony“

_________________________’J

NEM AZ ÉRETTSÉGIN MÚLIK

Figyelemmel kísérem az Új Ifjúság hasábjain megjelenő hozzászólásokat a „három jóbarát“ leveléhez.

Érintve érzem magam annyiból, hogy én is tanítónő vagyok. Egy nagyobb községben tanítok, ahol több tanítónő, tanító és sok fiatal van.

Van alkalmam megismerni őket, mert a CSISZ-szer- vezet összehoz minket. Ezek közt a fiatalok közt is van mindenféle foglalkozású, képzettségű és gondolkozása

Sajnqs, itt is tapasztaltam, hogy vánnak fiatalok és nem csekély számban, akik nem igyekeznek és nem is akarnak beleilleszkedni a kollektívába. Miért?

Egyszerűen azért, mert nem szívesen szórakoznak el minden fiatallal, hanem mindig az „új“ után szaladnak. Ha valaki megjelenik a láthatáron, különösen értelmiségi dolgozó vagy olyan családból való, mindjárt hozzáférkőznek és vele foglalkoznak.

Ezek után méltán háborodhatnak fel azok a fizikai munkát végző lányok, akik munkatársaik a fent említetteknek, hogy mint munkatársaikat még csak illemből sem kérik fel egy táncra.

Egyesek állítását, , hogy a tanítónők sokat képzelnek magukról — mert érettségizettek — nem lehet általánosítani. Nem egy fiatal és idősebb kolléganőm férje végez fizikai munkát, mégis boldog házaséletet élnek.

Szerintem nem az érettségin múlik két fiatal boldogsága, hanem az őszinteségen, megértésen és szeretetem

Egyetértek Papp Benő levelével, hogy mindenki vizsgálja meg önmagát és azután keressen egyéni jellemének megfelelő élettársat.

Czakó Vera

BOLDOG HÁZASSÁGOK VOLTAK ÉS LESZNEK

Figyelemmel kísérem az Új Ifjúság hasábjain megjelenő vitahozzászólásokat. Ügy gondolom, hogy hozzászólásainkkal már eddig is számtalan fiatalnak segítettünk a helyes út megválasztásában. Az sem kerülte el azonban figyelmemet, hogy az utóbbi időkben a vita egyes esetekben egyre jobban kezdi elveszíteni eredeti küldetését. Igaz ugyan, hogy azért vita, hogy vitázzunk, megmondjuk vélemér nyűnket. Szem előtt kell tartani azonban azt is, hogy az újságot és hozzászólásainkat több ezren olvassák és ezért fontos, hogy mielőtt leírnánk véleményünket, újra átgondoljuk.