Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-02 / 31. szám

az NF f idei díjai V//////////////r/**, s///////////////////// Végétért a Karlovy Vary-i XII. Nemzetközi Filmfesztivál. Az eredményei alátámasztották a filmművészetben napjainkban világszerte megnyilvánuló ha­ladó irányzatokat. A nagydijat, egy kristályból készült föld­gömböt !. Talankin és G. Dane- llj szovjet rendező Szerjózsa című filmjének ítélték oda. A három fődljra W. Staudte rendező Rózsák az állatn- ügyésznek (NSZK) című film­jét, L. Ciulei rendező Lángoló folyó (Románia) című filmjét és fiatal litván rendezők kol­lektívájának Élő hősök (Szov­jetunió) című alkotását méltat­ták. A bírálóbizottság külondí- ját az Éjjel volt Rómában című filmért R. Rossellini és G. Ralli olasz rendezőnek, illetve film­színésznőnek ítélték oda. A bí­rálóbizottság ezenkívül díjjal jutalmazta a „Nie Er zeneszer­ző“ című kínai életrajzfilmet. A figyelemre méltó egyéni művészi teljesítmények jutal­mazásának kategóriájában a következő művészek részesül­tek értékelésben, Z. Brynych csehszlovák rendezőt a Kisiklás című filmért, J. Kališ filmope­ratőrt munkájának figyelembe­vételével, a kiváló fényképekért pedig Cecilio Paniagu spanyol filmoperatőrt a Sziget embere című filmért, L. Olivier angol filmszínészt a legjobE férfisze­repért a Komédiás című film­ben, és E. Geschonneck NDK- beli színészt kiváló teljesítmé­nyéért a Szárnyas emberek cí­mű filmben. A filmszínésznők csoportjában gyönyörű szerep­lése méltatásaként Töröcsik Marikát méltatták díjra a Kö­lyök című film főszerepének alakításáért. A bírálóbizottság nem ítélte oda az egész estét betöltő filmek forgatókönyvei­ért, zenei kíséretéért, és építő- művészeti megoldásáért elő­irányzott dijakat. A dokumentumfilmek közül *G. Pontecorvo olasz rendező Kenyér és kés című filmje nyert díjat. A népszerű tudo­mányos filmek kategóriájában K. Goldberger csehszlovák ren­dező Világűrutazás előtt című filmjét jutalmazták. A bíráló­bizottság a Ha lovam volna című mongol filmet és a Néma arcok című indiai filmet része­sítette külqp elismerésben. A dokumentumfilmek kategóriá­jába A forradalmi hadsereg alakulása című kubai film és a Ki akar katona lenni ? NSZK- beli filmalkotás részesült elis­merésben. A tizenhét ország filmhíradó szerkesztőiből összeállított nemzetközi bírálóbizottság kü- löndíját az Élő hősök című lit­ván filmnek ítélte oda. A Béke­védők csehszlovákiai bizottsága az általa adományozott díjat R. Rossellini olasz rendező Éjjel volt Rómában című film­nek ítélte oda. DOLD-MIHAJLIK: ORDASOK KÖZÖTT Ez a rendkívül izgalmas kém­regény a második világháború nehéz évében, 1942-ben kezdő­dik. A keleti arcvonal felderítő osztagának vezetőjénél, Ber- tjiold ezredesnél egy átszökött orosz tiszt jelentkezik és fel­ajánlja szolgálatait a Füh­re r n e k. Miután kiderül, hogy a tiszt Goldring bárónak, a ré­gebben a Szovjetunióba küldött kémnek életben maradt fia, fontos beosztást kap a keleti fronton, majd Franciaországban s végül Olaszországban is. A „báró“, miközben élvezi a nácik bizalmát, támogatja a legyőzött országok partizánjait és meg­szerzi a német hadvezetőség legféltettebb titkait. Élete soha nincs biztonságban és rendkí­vüli lélekjelenlétre, bátorságra és finom diplomáciára van szüksége az Ordasok kö­zöt t a váratlan és gyakran nagyon veszélyes helyzetekből. Az író remekül formálja meg a rokonszenves és mindenre elszánt fiatalember alaját, mi­közben úgy bonyolítja a cse­lekményt. hogy szórakozunk és izgulunk, és közben megismer­jük az egész náci hadigépeze­tet a maga teljes embertelen­ségében. Amikor a könyvet becsukjuk, pontos véleményünk van a sze­replőkről és érezzük, hogy ez megmásíthatatlan. Ami volt — elmúlt, el kellett pusztulnia, de a következtetéseket levonjuk egy életre. Ara kötve 23.— Kčs A. F. LAKTYIONOV: AZ ÉSZAKI-SARK MEGHÓDÍ­TÁSA. Ez az első magyar nyelven megjelent mű, amely összefog­lalja az Északi-sark kutatásá­nak történetét az első kísérle­tekről, — a győzelemig, — az ismeretlen jégvilág feltárásáig. Sok ország számos kutatója vállalkozott erre a hatalmas feladatra már akkor is, amikor még kilátástalan volt az ered­mény, és életükkel fizettek merészségükért a kutatók szá­zai. Nem szenvedtek azonban hiába, mert mindegyik hozzá tette a maga kis részét a nagy cél eléréséhez, — amely a XX. században, amikor az ember a technika összes vívmányait felhasználta, heroikus küzde­lem árán, — sikerült is. Az ember „berendezkedett" az Északi-sarkon. Érdekfeszítő olvasmány és maradandó élmény végigkísér­ni a kutyaszánon utazó expedí­ciók útját, harcát és gyakran kudarcait. Még érdekesebb azonban a korszerű jégtörők és repülőgépek munkáját figyelni, amint segítik az embert a még így is életveszélyes vállakózás­ban. Laktyionov műve az emberi tudás és kemény akarat nagy diadalának állít méltó emléket. Ara kötve 23.20 Kčs LÁNYOK ÉVKÖNYVE 1960. A 350 oldal terjedelmű szép kiállítású könyv nemcsak 1960- ban aktuális, mert sok hasznát vették volna a serdülő lányok a múltban is és leglényegesebb mondanivalói nem évülnek el. Sok-sok olyan kérdésre ad választ és felvilágosítást, amely minden korban felhangzott minden serdülő lány ajkáról. Azonkívül számos ismeretter­jesztő, művészeti és irodalmi fejezet teszi maradandóbbá az iskolában tanultakat, miközben hozzájárul a jó ízlés és a he­lyes világszemlélet kialakításá­hoz, és fejleszti az általános műveltséget is. A könyv tartalma a követke­ző csoportokra oszlik: techni­ka, természettudomány, föld­rajz, néprajz, közgazdaság, egészségvédelem, művészet, irodalom, versek, lányoknak- lányokról, asszonyokról ér rejtvények. Örömmel üdvözöljük ezt a hasznos kezdeményezést és a szerkesztő-bizottság körülte­kintő munkáját, amely segíti a serdülő lányokat az önképzés problémáinak megoldásában. Ara kötve 22.85 Kfia Takarékos tanulók BRATISLAVA I. KEDD: 11.30 Jő hangulatban 12.40 Népdalok 17.00 Az ifjúság zenéje 17.30 Fiatalok világa 18.00 Kívánsághangverseny 20.00 Tánczene: SZERDA: 11.20 Jó hangulatban 12.40 Német filmzene 14.05 Kellemes délu­tánt 15.30 Az ifjúság dalai 16.15 Operetthangverseny 18.00 Or­vosi tanácsadó 20 22 Tánczene; CSÜTÖRTÖK: 11.00 Nazim Hik- met verse 12.03 Fúvószene 13.30 Operakórusok 14.05 Kel­lemes délutánt 17.30 Pionírok félórája 18.00 Ajándékhangver- seny 20.00 Amíg'fiatalok vagy­tok... rádiójáték; PÉNTEK: 10.05 Tarka muzsika 1100 Atomfelhők nélkül — emlék- műsor 13.10 Napjaink dalai 15.00 Beszéljünk helyesen 16.15 Népdalok 17.30 Pioníroknak 18.00 Kívánsághangverseny 20.00 Szomorúságot és örömet a szerelemnek ... vidám daljá­ték; SZOMBAT: 12.03 Népi mu­zsika 12.40 Operahangverseny 13.10 Vidám hétvége 14.00 Pio­nírdélután 18.00 Asszonyoknak 20.00 Tánczene; VASÁRNAP: 9.00 Katonáink életéből 9.30 Vezess helyesen! Motorosok fi­gyelmeztetője 10.50 Élőszóval... 13.00 Földműveseknek 17.30 Sport 21.05 Dávid Teréz: Három kérdés. TELEVÍZIÓ — BRATISLAVA KEDD: 17.30 Gyermekeknek 20.15 Szórakoztató muzsika 21.00 Riportmüsor; SZERDA: 18.00 Legkisebbjeinknek 19.00 Kerékpáros világbajnokság 20.30 A rossz őz... színházi közvetítés; CSÜTÖRTÖK: 20.00 A világ az asztalunkon 20.30 Egy hölgy a víz mellől... cseh film; PÉNTEK: 14.30, 19.00 Ke­rékpáros világbajnokság 20.15 A tizenhármas körzet... cseh film; SZOMBAT: 18.30 Az elva­rázsolt kisfiú 20.35 Angyal a tetőn 22.05 Az én nagybácsim; VASÁRNAP: 14.00 Kerékpáros világbajnokság 20.00 Sok sze­rencsét a bátraknak! BUDAPEST, KOSSUTH RÄD1Ö KEDD: 10.25 Dallal-tánccal 11.20 Operett-kettősök 14.20 Békaemberek 16.15 Bordalok 17.15 Szív küldi ... 19.05 A Szabó család 20.30 Egy szélhá­mos vallomásai... rádiószínház SZERDA: 12.10 Operarészletek 12.50 Novella 13.10 Magyar nó­ták 15.10 Fiatalok Zenei Újság­ja 20.30 Tánczene CSÜTÖRTÖK: 10.10 Látogatás rokonnépeknél 12.10 Könnyű zene 13.15 Nóta­csokor 15.45 Az én keresetem... fiatalokról 18.40 Ifjú figyelő 19.10 Latnmermoori Lucia ... opera; PÉNTEK: 10.10 Népi muzsika 14.20 Felfedezők a Dunán 15.45 Elbeszélés gyer­mekeknek 16.15 Népdalok, nó­ták 17.15 Szív küldi... 19.20 Fórum; SZOMBAT: 12.10 Ma­gyar nóták 12.45 Mit olvas­sunk? 18.30 Szív küldi... 20.30 Vigyázz, kész, rajt... vidám műsor; VASÁRNAP: 11.00 Sze­A ragyolci nyolcéves közép­iskola igen figyelemre méltó eredményt ért el az iskolai ta­karékosság terén. Az iskola kétszázharmincegy tanulója a tervezett 31 ezer korona he­lyett 55 420 koronát takarított meg az elmúlt tanév folyamán, ami azt jelenti, hogy egy tanu­lóra 239,91 korona esik. Dicsé­retre méltó és példaadó az a mód, ahogy az iskola tantes­tülete a takarékosság gondola­tát és annak helyességét a ta­nítványokban és a szülőkben tudatosította. Az iskola tantes­tülete a takarékosság kérdését a szülői értekezlettel is részle­tesen megtárgyalta és a tanu­lóifjúsággal karöltve határoz­ták el, hogy a takarékossági akciót nemcsak kiszélesítik, de el is mélyítik olyképpen, hogy több éven keresztül takarékos­kodjanak a fiatalok. így biztos anyagi alapot teremtenek a to­vábbtanulásra. Hogyan valósítják ezt meg a ragyotciak a gyakorlatban? Ügy, hogy a tanulók szüleikkel egyetértésben a tanév végén az iskolai takarékosság kere­tében összegyűjtött pénzüket szétíratták saját betétköny­vecskéikre. A megtakarított pénzből csak annyit vettek ki, ami'a kirándulások, tanulmány­utak költségeit fedezte. A meg­jf ★ ★★★★★★★★★ relmes párok 12.15 Magyar nó­ták 14.00 Virágkorzó 17.10 Kin­cses Kalendárium 18.10 Sport 20.10 Vízkereszt... Shakespea­re vígjátéka. maradt összeget szétíratták a tanulók nevére kiállított betét­könyvekre, aszerint, hogy ki mennyi pénzt tett be eredeti­leg a bankba. Ezzel is elősegí­tették a pénz körforgását. A ragyolci tantestület tagjai ezzel is bebizonyították, hogy nemcsak a tanításban állják meg helyüket, hanem iskolán kívüli munkájuk is jó különö­sen gazdasági vonatkozásban. A takarékosságra nevelésben értek el kiváló eredményt. Ez­zel példát mutatnak a losonci járás valamennyi iskolájának, tanítójának és tanulójának egyaránt. SÓLYOM LÁSZLÓ Vágy Jó volna, hogyha jó lehetnék, biztosan beléd szeretnék, talán válladra hajtanám fejem, talán behunynám megfáradt szemem. Sírnál talán vagy mosolyognál, de hozzám nagyon kedves volnál, nem engednél már messze menni, téged kellene szeretni. A mező csupa selyem A mező csupa selyem, habzik a fény, madár billenti farkát a fűzfák hegyén. Tajtékos a búza, szél bujkál benne, szunnyad a krumpliföld szélesen heverve. A cukorrépatábla csupa csokor, mint kottás, üldögél a rengeteg bokor. Forrás buggyan lá,m az öntözők csövén, nézd, mily’ szép a falu a víz szivárvány függönyén. A kedves házak mind integetnek felém, rezeg a levegő a nyárfák tetején. Erős élet fogan, teli kacaj terem, lengeti zászlóit a munka és a szerelem. DÉNES GYÖRGY VIKII J^IM® II. K övetkező nap Rimaszombatba mentem a rozsnyói luteránus lelkésszel, kinek eszét tisztelni, szívét szeretni tanultam meg“ — írja Petőfi úti jegyzeteiben. A költő rövid kitérő után elmondja, hogy az előző év októberében Pest városában, bo­rozgatás közben „két gömöri fiatal emberrel“ barátságot kötött. „Sz. Lajossal, aki igen jó fiú . .. és H. Jancsival“. 1845 nyarán Rima­szombatba érkezve ezt a két barátját iparko­dott megtalálni. „H. barátom látott el Rima­szombatban létem alatt szállással, mi nem csekélység tisztújítás idejében, — írta a költő, — mikor a galambházak is meg vannak rakva vendégekkel... A puszta földön kelle hálni“. Szűk mellékutcában áll a háromablakos ház. Falán márványtábla hirdeti: „E helyen szállott meg 1845-ben Petőfi Sándor“. A táblát ne­gyedszázaddal ezelőtt Vallentinyi Dezsőné, (Győri Dezső édesanyja) készítette. Az ajtó alacsony, le kell hajolnod, ha be akarsz lépni az előszobába. Ebben az előszo­bában feküdt le a költő, miután köpenyét Vál­láról a padlóra kanyarította. „Későn érve szál­lásomra, minden ágyat megnépesedve találtam, s így nem maradt egyéb hátra, mint a földre fekünnöm ...“ emlékezik vissza Petőfi. A házban Drencsik Mária ötvenéves asszony lakik, öreg édesanyjával. Állnak az előszobá­ban,- nézik a padlót, a falakat, s szemükben büszkeség ragyog. — Itt feküdt, ezén a padlón, — mondja a feketekendős néni, s csak áll, csak néz, hol rám, hol a padlóra. A szűk kis előszobába íróasztalt állítottak, s telerakták apró dísztárgyakkal. Fölötte Petőfi arcképe függ, balkarján háromszínü nemzetőr­szalag. — Minden évben jön valaki —, mondja Drencsik Mária, aki a kórház varróműhelyében dolgozik, — minden évben. 1958 nyarán Dienes András, a híres Petőfi- kutató látogatta meg Drencsikéket. — Lefényképezte a házat, — mondja az anyóka. Áll, áll a ház, a régi, emléktáblás ház, s Drencsikékhez minden nyáron bekopog vala­ki. Egy-egy nagyvárosi ember, oldalán fényké­pezőgéppel, kezében notesszel. Itt aludt, a kemény padlón. 1845 nyarán Petőfi Sándor. S úti jegyzetei szerint nevezetes felfedezést tett: „Mint kerülheti ki az ember azt a kellemetlenséget, hogy a haja bepelyhe- sedjék". A régi vármegyeház épülete, melyben Petőfit táblabírónak eskették föl, „isten és Gömör megye kegyelméből“, a főtéren áll. Földszint­jén üzletek vannak, emeletén műhely. Az ok­mányokat, melyek Petőfi táblabíróvá választá­sát bizonyítják a helybeli levéltárban őrzik. Esett az eső, mikor a költő a megyeház ka­puján kilépett. Észre sem vette, hogy esik, mert „a megyeház szélső ablakából hölgyek néztek alá“, s 6 a lányok szemét nézte, „me­lyekből tiszta ég mosolygott“. A francia-rokokó stílusú épület a város leg­szebb emeletes háza. A 18. század végén épí­tették. Bejárata fölött latin felirat olvasható. A kapu boltíve alatt 1845-ben Petőfi kopott köpenye lebegett... A főtérhez még két Petőfi-emlék fűződik. A Széplaky-család, melyhez Petőfit me­leg barátság kötötte, annak a háznak emeletén lakott, melynek földszintjén ma az agitációs központ van. Az eme­letről négy ablak néz a főtérre. — Azon az ablakon lógatta ki lábát a költő, — mutat balkézről a második ablakra Holéczi Miklós, aki idáig kísért. A hagyomány szerint Petőfi szívesen időzött Széplakyék otthonában. Széplakyék kézzel fa­ragott íróasztala, — melyen az utolsó Szépla- kyné elbeszélése szerint Petőfi verset írt, — a múzeum birtokában van. Az' asztal még jó karban van, nem kezdte ki az idő vasfoga. Egy alkalommal Petőfi' Tompát is magával vitte Széplakyékhoz. Beszélgetés közben össze­szólalkoztak valamin. Petőfi, hogy haragját ki­fejezze, hátatfordított Tompának, kiült az ablakba és pipára gyújtott. A házat többször javították, most modern ablakai vannak, alattuk a helyi híradó hang­szórója függ. A téren, mely gyönge napfényben fürdik, valamikor két fogadó állott. Petőfi megemlíti úti jegyzeteiben. „Rimaszombat csinos kis város, de az a két roppant fogadó benne úgy veszi ki magát, mint mikor a kis unoka fölte­szi nagyfejű öregapja pápaszemét“. A Három rózsa szálló ma is áll, most Tatra-hotel a neve. A másik, a Fekete sas, minden valószínűség szerint abban az épületben volt, mely most a város ipari tanulóinak nyújt fedelet. Küleme keveset változott, ám falait többször átvakol­ták, átfestették. Homlokzatán 1845-ben kiter­jesztett szárnyú fekete sas díszelget. Az emeletes vízimalom a város déli szélén van, a vágóhíd mellett. Ha a Szíjjártó-utcából lefordulsz a Rima-partra, a víz folyását követ­ve néhány perc alatt a malomhoz érsz. A ma­lom hajdan földszintes épület volt, nehéz fából ácsolt kapuja 1823-ban készült. Ezt a kaput valószínűleg mellőzte Petőfi, mikor a város alatt folyó Rima vizéhez közeledett. Állsz a hídon és nézed a vizet, mely fehér habtarajokat vetve zubog le a zsilipről s fé­nyesen siklik a bóbiskoló fűzbokrok alá. Állsz a hídon, a malom mellett, talán épp azon a helyen, ahol 1958-ban Dienes András állott, világos ballonnadrágban, átizzadt ingben. Ahonnan Petőfi 1845-ben lepillantott a habok­ra, hogy alkalmas fürdőhelyet keressen magá­nak. Állsz a hídon s az úti jegyzetekre gon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents