Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-19 / 29. szám

OLVASÓINK közül bizonyára már sokan gyönyörködtek a hegyi vidékek dús erdeiben és megcsodálták a hatalmas szál fenyőket. De vajon hány fiatal gondolkozott azon, hogy az er­dőség is, beleértve a síkvidéki erdőket is, mennyire szolgálja mezőgazdaságunkat. Fásítás nélkül nemcsak esztétikai szempontból festene rosszul a vidék, hanem a talaj termőere­jét sem lehetne fokozni. Arra törekszünk, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt tel­jesítsük. A mezőgazdasági ter­melés pedig el sem képzelhető erdősítés nélkül, és hogy elér­jük az ötéves terv négy év alatti teljesítését, bizony az eddigieknél többet kell törőd­nie a fiataloknak a fásítással. Aki hegyvidéken járt, ahol általában sok a növényzet, lát­hatta, hogy egy kis borulásból milyen hamar keletkezik ko­moly eső. A Csallóköz és Dél- Szlovákia egyes részeinek pedig gyakran a komoly felhőképző­r-------------------------------­A galántai járásban, Vág- sellyén szeptember 1-én mezőgazdasági technikum nyílik az EFSZ funkcioná­riusai részére. A technikum­ba azok a zooteehnikusok, agronómusok és egyéb szö­vetkezeti vezetők jelentkez­hetnek, akiknek még nincs meg a kellő képzettségük. Föltétel: mezőgazdasági mesteriskolái vagy az egy­éves EFSZ elnökképző tan­folyami bizonyítvány és öt­éves szakgyakorlat. A taní­tási nyelv a magyar lesz. A havi tanulmányi segély 700 koronától 1500 koronáig terjed, amit a családi álla­pot szerint szabnak meg. A tanulási idő egy év. Az egyéves tanulás után a vég­zettek érettségi bizonyít­ványt kapnak. Az érdeklő­dők a következő címhez for­duljanak: Pôdohospodársky odbor rady ONV, do rúk súdruha inž. Tótha, Galanta. A Vágsellyei Kertészeti Mesteriskolába 17. életévü­ket betöltött egyének je­lentkezhetnek. Az iskola két éves és a tanulmány után mesterlevelet ad. Tanulmá­nyi segély és internátus biz­tosítva. A tanulmányi segély a családi állapottól függően 500-tól 700 koronáig terjed havonta. Az ellátatlan gyer­mekek után családi pótlékot is adnpk. A szocialista üze­mek dolgozói 600 korona ruházkodási díjra is jogo­sultak az egész tanulmányi időre, azonkívül teljes ellá­tásra és havi 100 korona zsebpénzre. A nős tanuló feleségének eltartására 500- tói 5Ó0 korona összegben részesülhet havonta. A ha­vonta egyszeri családlátoga­tási költségeket megtérítik. Az összes tansegédeszközt ingyen kapja minden tanuló. Az iskola címe: Poľnohospo­dárska majstrovská škola, Sala, okr. Galanta. AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA A mocsár kiszárai dés sem ad csapadékot, inkább a hőmérsékleti különbség sze­let idéz elő és még jobban ki­szárad a talaj, elsatnyul a nö­vényzet. Amikor a fásitatlan területeken úgy kellene az eső, mint a falat kenyér, az erdő- sebb részeken akkor is elég csapadék van. De figyeljünk fel egy másik dologra. Hazánk egész területéről évente 90 milliárd köbméter víz folyik el teljesen kihasználatlanul és a növények sem részesülnek egy­általán ebből a csapadékból. Körülbelül 28 milliárd köbmé­ternyi az a csapadékmennyiség, amit a növények fölhasználnak hazánk területén évente. Ez távolról sem elégíti ki az opti­milliárd köbméternyi víz mégis kárbavész, akkor is, ha sok helyen elszárad a kukorica. Ho- gya.n segítsünk hát a bajon? Vissza kell tartani a vizet, meg kell fékezni folyásában. Igen, ez az egyetlen lehetőség és megoldódik a vízellátás kérdé­se. Ezt pedig erdősítés nélkül nem érhetjük el, mert éppen az erdő hatására csökken a szél ereje és egyúttal a talaj kiszá­radása is, de még más dolog is előadódik. Például az erdős hegyoldalakról egy normális esőzés után néhány hétig csör­gedezik le a víz. Ez azt jelenti, hogy az erdő hosszú ideig tá­rolja és adagolja a vizet, mert a talaj, a növényzet és a lehul­lott levelekből kialakult vastag humuszréteg és a moha tarta­lékolja a nedvességet. A fásí- tatlan területekről néhány óra alatt lefolyik a víz, ami gyakran árvízveszéllyel jár. De ez nem­csak a hegyvidékre vonatkozik, hanem a síkságra is. Ha fásí­tunk, annyit jelent, mintha ha­talmas víztároló medencét épí­tenénk öntözés céljából. Tehát az erdőre ne csak úgy nézzünk, mint egy természeti szépségre, hanem úgy is, hogy az egy ter­mészeti jóság. Az elmondottak alapján láthatjuk, hogy a pio­nírok, CSlSZ-tagok milyen nagy segítséget nyújtanak mezőgaz­daságunk további felvirágozta­tása érdekében, akkor, amikor fásítanak. Alig van CSISZ-, vagy pionír­szervezet, ahol ne foglalkoztak volna fásítással. Ha csak 50 vagy 100 facsemetét ültettek el valahol, kihasználatlan terüle­ten, már ez is segítséget jelent. Közismert például a Dunaszer- dahelyi Erdészeti Igazgatóság akciója a fásítással kapcsolat­ban. A Csallóköz hasznavehe­tetlen, mocsaras területeire kanadai harsakat ültettek és a fák már gyönyörűen diszk­nek. A mocsár pedig lassan ki­szárad, tehát a fásítással egyúttal talajjavltási munkát is végzünk. A fásítás állandó feladata a CSISZ-tagoknak. Igaz, nem nyári feladat, hanem őszi vagy tavaszi. De éppen a mezőgaz­dasági termelés érdekében kell felszínen tartani ezt a kérdést és gyakrabban kell foglalkozni vele. És ha az erdőkbe kirán­dulunk vagy a Magas Tátra csúcsait járjuk, jusson eszünk­be, hogy milyen fontos az erdő és a fásítással milyen sokat segíthetnek a fiatalok a mező- gazdaságnak. B. I. malis szükségletet. De a 90 Očován jelentős talajjavítási és alagcsövező munkálatok foly­nak. Bőként a fiatalok végzik el e feladatokat. A llESZ 62 tagja is részt vesz az alagesövezésben. j Meghallgatunk-tanácsolunk j Nem tudom, hogy szere­tem-e? Hallgasson a szívére! Mivel azt írja, hogy mind a kettőt egyformán szereti, gon­dolkozzon, melyik a kettő közül a legmegfelelőbb. Ebben a kér­désben természetesen ne csak a szerelemre hallgasson, hanem vegye fontolóra mindkét fiú jellembeli vonásait, szorgalmát, munkaszeretetét. Nem gondol­ja, hogy az sem ártana, ha a szülei tanácsát kikérné? Őszintén szólva, korához képest már határozottabb is lehetne. Tatjána. Amennyiben a dol­got nem tisztázták és még megvan a mód hozzá, csak he­lyeselni tudjuk, ha az iskola padjai közt fölmerült apró- cseprő differenciákat a diákok egymás közt maguk rendezzék, A ballagás megtörtént és most, amikor kikerülnek az életbe, magukkal viszik a haragot? Ez nyilvánvalóan nehéz űtravaló a pályafutásra. Ismételjük, meg kell találni a módját, hogy ki­béküljenek és a többi dolog már magától következik. Mert érzem, hogy szeretsz, és mégis féltelek. Kissé korai­nak tartjuk most az eljegyzést. Nem valószínű, de lehetséges, hogy másfél év alatt az érzel­mek megváltoznak és akkor csak a kárörvendőknek szerez­nének örömet. Az eljegyzés még nem biztosítja a kölcsönös szerelmet, főként az olyan fia­taloknál, mint maguk ketten. Egyelőre levelezzenek és majd a két év letelte előtt jegyezzék el magukat egymással, mert akkor már a bizalom is nagyobb lesz. Hervad. Leghelyesebb az vol­na, ha személyesen találkozná­nak mind a két lánnyal. Ezt a dolgot levél útján elintézni szinte lehetetlen. A lányokat, ha ismerik, akkor tekintse úgy, hogy komoly változáson esett át az eddigi kapcsolatuk. Ebben az esetben a levezést szüntes­sék be és így az ügy lezárul. Ha nem ismeri és most kezdtek levelezni, akkor találkozzanak mind a ketten a két lánnyal. Várok rád. Ne csodálkozzon azon, hogy a fiú öltözködését kifogásolják, mert a jampecés ruházkodás a városban sem talál helyeslésre. Valószínű, hogy a viselkedésében is van valami ellenszenves. A falusiak pedig még szigorúbban ítélik meg a divatot. Tanácsoljuk, hogy a fiatalember, minthogy öltözködése ilyen felháborodást váltott ki, öltözködjön szoli- dabban. Ha mégis kitart a jam- peces külső mellett, akkor ér­demes azon gondolkozni, hogy kell-e miatta, mivel szerelem­ről úgy sincs szó, az egész falu előtt lejáratni magát. Csak félig lenne meg az, ami nincs. A harmadik személy közvetítését csak akkor vegye igénybe, ha az illető nem fogja észrevenni, mert ezzel mindent elronthatna. Véleményünk sze­rint kár a dolgot erőltetni, mert amint maga is írja, már nem veszi önt észre. Az ilyen fiatal lány mint maga, igazán talál kárpótlást. A meggondo­latlanságok pedig csak nevet­ségessé tehetik. Lévát a Kilimandzsárótól jó párezer kilométer választja el. Ezt a két helyet mégis össze­fogja egy név, Kittenberger Kálmáné, a híres vadászé és tudósé. Mert bizony ennek a nagy utazónak az útja Lévától a Kilimandzsáróig vezetett. A nagy tudós Léván szüle­tett, s itt kezdte meg az isko­láit is. Az akkori viszonyok szerint vidéki kisvárosban nőtt fel és bizony abban az időben még nem volt labdarúgás, ha­nem még a longaméta járta, az is csak kora tavasszal. Ugyanis 1881-ben született. Viszont kárpótolta őt minden szórako­zásáért, hogy szabad idejét kint tölthette a természetben. Fi­gyelte a rovarvilágot, a mada­rakat, a madárvonulást. Ismer­te a bogarak, lepkék és a kü­lönböző fajtájú madarak lelő­helyét. Lassanként így sodró­dott' érdeklődési köre az állat- és növényvilág felé, később pedig vágyálma lett, hogy meg­ismerje az egzotikus afrikai növény- és állatvilágot. Amikor elvégezte a „szegények iskolá­ját", ahogy a tanítóképzőt ne­vezte, Budapestre ment, ahol a polgári iskolai tanárképzőben tanult tovább. Amikor tehette, ellátogatott a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol Bárányos Jó­zsef, a föpreprarátor és doktor Madarász Gyula, a híres orni­tológus foglalkozott vele. Ügy látszik, tehetséget véltek ben­ne. Ekkor érkezett vissza Üj- Guineából Bíró Lajos magyar utazó, aki a fiatal Kittenber- gerben az utazási és kaland­vágyat még jobban felfedezte. Később doktor Madarász egy afrikai expedíció tagjává aján­lotta Kittenbergert. Ez 1902- ben történt, amikor megkezdte útját Afrika felé. Afrikában sok állatot és rovart gyűjtött a Magyar Nemzeti Múzeum és a budapesti állatkert számára. Az expedíció útja hosszú ideig tartott. 1906-ban Kelet-Afriká­ban főként ornitológiái gyűj­tést végzett. A Kilimandzsáró­tól az Aruszka fennsíkon át indult el és a Tanganyika terü­letén fekvő Meru hegységig jutott el, a Nagyszakadék szé­léig, amely 4558 méter magas­ságban van, Teljesült tehát az álma, meglátta Tanganyikát, bejárta Afrika nagyobb részét. Majd 1906-ban trópusi betegség sújtotta és útját meg kellett szakítania, haza kellett térnie. Egy év múlva azonban újra út­nak indult a Vörös-tenger dél­nyugati partján lévő Danakil- földre. Egész sor ismeretlen adatot tárt volna jel, azonban hazarendelték, hogy töltse le katonai szolgálatát. 1908-ban újból útrakelt és a Viktória — Nyalza vidékét járta, amely ha­talmas tó, Uganda és Tanganyi­ka államokban fekszik. Főként a ruvánai sztyeppét tanulmá­nyozta. Itt gyűjtött talán leg­több állatot, amelyet haza hozott az állatkert számára. Negyedik útja alkalmából a kongói őserdők titkait akarta feltárni, de közben kitört a vi­lágháború és angol hadifogollyá vált. Az angolok elkobozták egész gyűjteményét és felsze­relését. Négy év múlva Indiá­ban nagyon boldog volt, amikor csúzlit szerezhetett és azzal lödözhette a gyűjtésre szánt madarakat. Öt esztendőt töltött az indiai Ahmednagarban mint hadifogoly. A háború végén érkezett vissza. A fehérterror nem tette lehetővé az újabb útját. Később azonban mégis eljutott Afriká­ba és Belgakongóban tanulmá­nyozta az állatvilágot. Ez a lévai tudós hatalmas tudományos munkát végzett. Gyűjteményeit az Annales hist, nat. muzei. nationalis. Hungari- ci és Archívum Zoologicum 1909- és az 1910-es kötetei is­mertették. 1926-ban jelent meg Vadász- és gyűjtőúton Kelet- Afrikában című könyve, amely sok kiadást ért meg, angol és francia nyelvre is le kellett for­dítani. 1930-ban pedig a Meg­változott Afrika című könyve jelent meg. Harmadik munkája a Kilimandzsárótól Nagymaro­sig címmel 1956-ban jelent meg eredeti kéziratának másolata alapján, meri az eredeti kézira­tot 1944-ben egy bombatámadás elpusztította. Ez a müve nálunk is megjelent. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó 1955-ben adta ki írásait, Kelet -Afrika vadonjaiban címen. Kittenberger Kálmán emléke Léván elevenen él. Igen sokan ismerték, szerették és igen so­kon emlékeznek rá. All még a ház is, melyben a jeles Afri- ka-kutató született. A lévaik joggal büszkék rá, mert tudo­mányával az emberi haladás ügyét szolgálta. MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ A tesmagi pionírok egy csoportja a. Magas Tátrában, ahol tanulmányozták, hogy az erdő milyen hasznos a mezőgazdaság szempontjából. Vidám utazás Még a múlt év nyarán vállal­ták a nagykiirtösi építészeti iskola tanulói, hogy brigádmun­kát végeznek a közeli EFSZ- ekben, a munka után kapott bevételből pedig kirándulásra utaznak. így vált lehetővé, hogy nemrég kétnapos autóbuszki­rándulást szerveztek Sliáéra, Sklenóra és Počúvadlora. A bri­gádmunkáért 9 ezer koronát kaptak és ez az összeg fedezte az utazás költségeit. Az út igen vidáman telt el. Sokat énekeltek, és mivel ma­gukkal vitték hangszereiket is, nem maradt el a zenekíséret sem. A nyár folyamán még két kirándulást szerveznek. Az egyiket a Tátrába, a másikat pedig máshová, valami szép helyre. Remélik, hogy ugyan­olyan jól sikerül ez a két ki­rándulás is, mint az első, ahon­nan mindenki örömmel megtel­ve tért haza. Velebný Imre, Ipolyíödémes Segítenek az ifjúsági munkacsoportok Alighogy elkezdődött az ara­tás, de sok helyen már a vége felé közeledik. Nem azért, mintha kevesebb gabona te­remne, mint máskor, vagy ki­sebb lenr»^ a vetésterületünk. Inkább azýŕt, mert a szövetke­zeti tagok fcs általában a dolgo­zók nem holmi ünnepnek tart­ják az aratást, mint azelőtt, és nem úgy ütik el az aratás meg­szervezését, mint a falusi nagy­gazda, aki valamikor felült a kocsira félünneplő ruhájában, kalásszal díszített kalapjával, a lovak közé vágott az ostorral és vitte az aratókat aratni a búzaföldjére. Tény, hogy az ilyesmit komoly ünnepnek tar­tották vagy legalább is ünnepé­lyes pillanatnak. De nem a dol­gozók ünnepe volt ez, hanem csak a falusi nagygazdáké, a bérlőké vagy az uradalom tu­lajdonosáé, persze abban az esetben, ha jó volt a termés is. Valójában az, aki aratott és markot szedett, kora hajnaltól késő estig izzadva dolgozott a tűző napon, az soha nem ün­nepelte az aratás kezdetét. Az ilyen ember inkább káromkod­va számolta a kereszteket és felsóhajtott a föld végén az akácfa alatt, hogy a fene egye meg, kilenc keresztet kell rendbe tenni, amíg a tizedik az enyém lehet. A marokszedő, aki többnyire a fia vagy a tizen­három éves lánya volt, pedig felsóhajtott, hogy — és ma me­gint csak meggyet adtak uzsonnára ezek a nagygazdák. Ma, az aratás másképp megy. Annyira másképp, hogy sok fa­luban sokan akkor tudják, hogy aratás van, amikor elképedve látják, hogy a hetvenhektáros árpatáblát egy nap alatt levág­ták a kombájnok. Igazában véve a rendszerünkben lehető­vé vált, hogy a korszerű mező- gazdasági gépek segítségével úgyszólván napok alatt vége az aratásnak. És utána aztán lehet ünnepelni, vidám aratóbált ren­dezni. de ennek az ünnepnek nem Péter-Pál szaga van, mint régen a magángazdálkodás kor­szakában. Alig van falu vagy állami gazdaság, ahol a fiatalok ne alakítottak volna ifjúsági mun­kacsoportokat a nagy nyári munkák gyors elvégzése érde­kében. Ezek az ifjúsági munka- csoportok főként a kéveössze- hórdásnál és a kombájnnal le­aratott gabona szárításánál vesznek részt. A fiatal kombáj- nosok pedig kötelezettségeket vállalnak, hogy hány hektár ga­bonát aratnak le veszteség nél­kül, rövid idő alatt. Például Ondrus Márton, a rétéi EFSZ kombájnosa vállalta, hogy 120 hektárt arat le az idén. Mészá­ros Imre Galántán 100, Mrva Stefan, Alexander Šercel a fe­ketenyéki EFSZ-ben szintén 100 hektár gabonát tesz rendbe. Az érsekújvári járásban a 16 ezer hektárnyi tavaszi árpát napok alatt aratták le. Nemesócsán és Tanyon is so­kat segítenek a fiatalok az ara­tásban. A komáromi járás álla­mi gazdaságaiban a gabonatisz­títás és a kéveösszehordás javát a fiatalok végzik. Min­denhol dalolva, vidáman megy a munka. Vigyáznak a megter­mett gabona minden szemére, mert minden szem a mienk és minden kiló búza ellátásunkat teszi jobbá. Nemsokára, amikor vége lesz az aratásnak, egy vidám aratóbálban újra talál­koznak a fiatalok, ahol a jó munka után vígan szórakozhat­nak. (bi> o Gép gép mel­lett volt a Brnoi Nemzetközi Árumintavásá­ron. Az idén természetesen még nagyobb lesz a kiállítás mérete. Megna­gyobbították a kiállítási pavi­lonokat és több ország vesz részt a minta- vásáron, mint tavaly. Bizony jó lesz megnéz­ni ezt a techni­kai és kulturá­lis szempontból kimagasló kiál­lítást. o

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents