Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-20 / 51-52. szám

AII. Országos Spartakiád A z új év küszöbén öröm­mel és büszkeséggel te­kinthetünk vissza a tá­vozó év eseményekben és si­kerekben gazdag napjaira. Kü­lönösen örvendetes, hogy hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 15. jubiláris évé­ben kijelenthettük: hazánkban győzött a szocializmus! A nagy sikerekből a csehszlovák spor­tolók is derekasan kivették ré­szüket. Egész dolgozó népünk a Szovjetunió iránti hálánk, sze­retetünk és megbonthatatlan barátságunk jeléül gyönyörű ünnepségeket rendezett hazánk szovjet hadsereg általi felsza­badítása 15. évfordulójának alkalmával. Ezen ünnepségek június utolsó és július első napjaiban érték el csúcspont­jukat Prágában, a Strahov-sta- dionban megrendezett II. Or­szágos Spartakiádon. A ll. Országos Spartakiádon a sok külföldi részvevő között megjelent Borisz Polevoj híres orosz író is, aki­nek különösen lenyűgöző emlé­kei vannak Strahovra. Amikor a szovjet tankok 1945 május 9.-én felmorzsolták az utolsó náci ellenállást, katonai repü­lőgép szállt le a Strahov-sta- diónban. Borisz Polevoj ugrott ki belőle mint haditudósító. Látta akkor a háború okozta ezernyi sebből vérző országot. Látta azonban a szabadság fe­letti örömünket is és a szo­cializmus építéséhez a határta­lan kedvet és vágyat. Tíz év múiva az 1. Országos Spartaki­ádon 1955-ben meggyőződött arról, hogy vágyainkat tettekre változtatjuk. A spartakiádtól el volt akkor ragadtatva és a má­sodikra ismét eljött. Ezúttal azonban már az országba, ahol a szocializmus győzött, össze­hasonlítást végezhetett. Az '„Egy igaz ember története" kiváló regény szerzője őszintén beismerte, hogy nem talál sza­vakat, melyekkel kifejezhetné benyomásait és teljesen fel­ölelné azt a szépséget, erőt és elevenséget, a békés munka iránti ujjongó hódolatot, az emberiség legnagyobb ideáljai­nak köszöntőjét, amit a II. Or­szágos Spartakiád kifejezett. I dézzük emlékezetünkbe, hogy a II. Országos Spár- takiádon — ha eltekin­tünk a próbáktól — az ifjúság napjaiban június 23-tól 26-ig 371941 gyakorlatozó lépett fel 650 000 néző előtt és a felnőt­tek napjaiban június 30-tól jú­lius 3-ig 349 662 gyakorlatozó 835 000 néző előtt. A tornászok ilyen nagy tömege még nem lépett fel semmiféle testneve­lési ünnepségen a világon. Fel­lépésük annyira elragadó, le­nyűgöző volt, hogy az öröm és lelkesedés könnyeit váltották ki a nézők — a külföldieket is beleértve — hatalmas tömegei­ben. A z új év küszöbén a továb­bi munkánkhoz új erőt és lelkesedést merítve a II. Országos Spartakiád sikeré­ből, tudatosítsuk első polgá­runk, a CSKP KB első titkárá­nak és köztársasági elnökünk­nek, Antonín Novotný elvtárs­nak szavait: „Akarjuk, hogy az ember magasan művelt, egész­séges legyen, hogy örömteli és megelégedett életet éljen. Eh­hez nagyban hozzájárulhat ép­pen a testnevelési mozgalom jó működésével minden város­ban, minden üzemben és min­den falun. Fogjunk hozzá az új munkához olyan lelkesedés­sel, amilyennel előkészítettük és átéltük a II. Országos Spar­takiád felejthetetlen napjait. A harmadik spartakiáddal még jobban lepjük meg magunkat és a világot. >•: iMER, az NDK fiatal INGRID RAFFER JOHNSON, a tízpróba olimpiai győztese. A XVII. Nyári Olimpiai Játékok A ugusztus utolsó napjaiban az egész sportvilág fe­szült érdeklődése a XVII. Olimpiai Játékok színhelye, Ró­ma felé irányult. A hatalmas előkészületek szerte a világon arra mutattak, hogy rendkívüli sporteseménynek leszünk ta­núi. És bizony nem csalódtunk. A római olimpia minden te­kintetben felülmúlta az eddigi olimpiai játékokat. A római versenyeken 84 ország 6140 sportolója vett részt és 93 olimpiai rekord született. A római olimpia a szovjet at­léták fényes győzelmével zá­rult. Összesen 103 érmet, ebből 43 aranyérmet szereztek. Az Egyesült Államok csapata 71 érmet (ebből 34 aranyérmet) szerzett. A pontarány 683.5: :463.5 a Szovjetunió javára. A csehszlovák sportolók 3 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzérmet sze­reztek és 76,5 ponttal a 84 or­szág versenyzői között a t.isz­tulajdonosa — mű- és toronyugrásbaa. teleire méltó 11. helyen végez­tek. T izenhat nap! küzdelmek után a zászlókat levon­ták, a tűz kihúnyt, az olimpia véget ért. Azonban a sportéletben sincs megállás. Tovább folytatódtak a bajnoki küzdelmek. Oj események, problémák, izgalmak következ­tek. De a múlt idő szitáló köde nem homályosíthatja el a ró­mai olimpia fényét, amely be­világítja a világ sportolóinak útját egészen Tokióig. R óma tizenhat napja nagy­szerű tanulságokkal szol­gált az egész világnak. Amit a küzdelmek hevében csaknem- mindenki meglepe­tésnek, világcsodának, hihetet­lennek tartott, az utóbb nyu­godt szakértelem fényében ter­mészetes, ésszerű következmé­nyévé válik egy edzésrendszer­nek, sportmunkamódszernek, emberi tulajdonságok és ké­pességek komplexumának. Mi­ért tudta megőrizni a hegemó­niát a Szovjetunió sportja ezen az olimpián is? Mi a tanulsága a gyarmati elnyomatás alól szabadult népek sportbeli fej­lődésének? Mi okozta a „meg­lepetések olimpiája“ meglepe­téseit, vitathatatlanul esélyes világcsúcstartók lemaradását, ismeretlen tehetségek üstökös­ragyogását, kételyekkel foga­dott jelentések beigazolódását? Minden országban attól függ a sport fejlődése, hogyan adják meg a választ ezekre és a to­vábbi kérdésekre, hogyan tud­BOHUMIL flÉMEČEK, fiatal ök ölvívőnk szereplése az olimpia nagy meplepetései közé tar­tozott. Biztosan győzte le ellenfeleit és aranyérmet szerzett. nek magukkal Tokióba — Ró­mából. z olimpia azonban nem csak nagyszerű versenyek sorozata volt, hanem a békének, a barátságnak valami A tünk mindannyian, akik a bé- ért küzdünk szerte ezen az kéért, az életért, a szebb jövő- egész, szép, emberlakta földön. ják hasznosítani az olimpiai olyan elragadó megnyilvánulá- tapasztalatokat, mennyit visz- sa is, amelyből erőt meríthe­'sssssss/ssrrs,sss,/,sss/Yŕs/s//sssrsss/ssŕssssssssssŕss,ssssssŕsssssssssssrsss,sssssss*. A számok tükrében A következő táblázat nem ki- 11. Csehszlovákia 5 2 3 76,5 ván kommentárt. A római olim- 17. Bulgária 1 3 3 39 pián 84 ország sportolói között ... és Csehszlovákia mérlege a szocialista tábor 7 országa Sportolóink a 12 olimpián, vett részt és a következő he- melyen eddig részt vettek, 24 lyezést érte el: arany-, 29 ezüst- és 25 bronz­érmet, valamint összesen 649,5 1. Szovjetunió 43 29 31 683,5 pontot szereztek. A Rómában 2. USA 34 21 16 463,5 szerzett 76,5 pontban a követ­3. Németország 12 19 11 282,5 kezöképpen részesedtek: tor­4. Olaszország 13 10 13 230,5 nászok 23, evezősök 14, ökölví­5. Magyarország 6 8 7 150,5 vók 10,5, birkózók 10, atléták 6. Lengyelorsz. 4 6 11 148 8, kenuzők 5, lövészek 4 és ko­10. Románia í 1 • 77,5 sárlabdázók 2 ponttal. KREPKINOVA, szovjet atlétanő 637 cm-es távolugrását látjuk a képen, mely új olimpiai rekordot jelentett.

Next

/
Thumbnails
Contents