Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-20 / 51-52. szám
Nagy barátunk ORSZÁGÁBÓL A Szovjetunió dúsgazdag természeti kincsekben. Kihaználá- suk összefügg az óriási méretű szállító berendezésekkel. Csupán a transz-szibériai főútvonalakon hatalmas arányú teherszállításokat bonyolítanak le. De a szibériai kincsek elszállítására 30—40 év múlva már kevés lesz tíz ilyen főútvonal is. Talán több tucatnyi párhuzamos acélfonalat kell húznunk a végtelen térségeken át? Nem, célszerűbb áttérni a széles nyomtávra, másfél helyett, négy és félméter szélességükre. Akkor a szibériai útvonal teherszállító képessége egyszerre 50—60-szorosára növekszik. Ennek az óriási feladatnak az elvégzése más államok érdekeit is érinti. Nyilvánvalóan célszerű a főútvonal továbbfolytatása egész Európán át. Akkor valósággá válik Lenin elgondolása arról a vasútról, amely Moszkvát összekötné Varsóval, Berlinnel, Párizzsal és a La Manche csatorna alatti alagúton — Londonnal. Keleti irányban kétfelé ágazik az út: egyik része Ulan Bátoron át Pekingig tart, a másik pedig eléri Vlagyivosztokot. Elképzelhető egy merész kanyar délfelé, Indiába is. Igaz, a Himalája alatt alagútra van szükség. Alagút? Ez talán a képzelet játéka? Nem. Korunkban ennél „hihetetlenebbnek“ tűnő tervek is megvalósulnak. Ahhoz, hogy az út az egész világot átfogja, Amerikát a Be- ring-szoroson át össze kell kötni Ázsiával. Akkor óránként 300 kilométeres sebesség mellett a szibériai főútvonaltól (Nyever vagy Magdagacsi állomástól) az Egyesült Államok vasútvonaláig terjedő 7200 kilométeres távolságot az expresszvonat 24 óra alatt teheti meg. Mikorra épülhet meg ez az út? Ez attól függ, milyen szoros nemzetközi együttműködést sikerül megvalósítani. A mérnök fantáziája határtalan. Már most látja, hogyan száguldanak majd a világkörüli úton a „bőség vonatai". RobogA rakéta szó hallatára az emberek gondolata idegen világokba szárnyal. Ám a rakéták, amelyek képesek arra, hogy átlépjék a világűr küszöbét, szerény földiszolgálatokat is teljesítenek. Az utóbbi években ezeknek a szolgálatoknak a skálája mérhetetlenül kiszélesedett. A légkör felső határa sokkal távolabbinak bizonyult annál a 300 kilométernél, amelyről még az iskolában tanultunk. Jogos az a feltevés, hogy a légkör vastagsága legalább 1100 kilométer. S ennek a levegőóceánnak a legalján éljük életünket. A fejünk felett, alig három-öt kilométer magasságban a Nap és a Föld együttes erőinek hatására alakul ki az időjárás. Megismerni az időjárás titkait. Nem is olyan régen még eseményszámba ment egy-egy rakéta felbocsátása, ma azonban ez mér megszokott dolog. Gondoljunk arra, hogy csupán a nemzetközi geofizikai év alatt a szovjet tudósok 125 kutatórakétát bocsátottak fel. Minden ilyen rakéta bonyolult szerkezet, amely sűrítve foglalja magában a műszakitudományos vívmányokat. S amikor az ember végigjárja azokat a üzemrészeket, amelyekben sokszáz alkatrészből összeszerelik a légköri laboratóriumokat, szinte minden lépésnél lenyűgözi azok hihetetlen pontossága. Egyes alkatrészek súlyát a gramm tizedré- szeivel, méreteit pedig csak mokronokkal fejezhetjük ki. Emellett a készülékeknek nemcsak pontosaknak kell lenniük, hanem az óriási megterhelést és rezgést is ki kell állniuk, amelynek a felbocsátásnál és a visszatérésnél óhatatlanul ki vannak téve. Ä készülékek a nagy magasságokból csakugyan csodálatos pontossággal közük a levegő-hőmérséklet, a légnyomás, a napradiáció stb. adatait. Fel sem lehetne ^sorolni mindazokat az adatokat, amelyeket az eget kutató meteorológiai rakétákba szerelt parányi készülékek gyűjtenek. Később csendes laboratóriumokban elemzik ezeket az adatokat, összehasonlítják a korábbiakkal és rendszerezik őket. Igen bonyolult feladat megzabolázni a szeszélyes Időjárást E feladat megoldása ott veszi kezdetét a rakétakilövő pályán, amikor felharsan a parancsszó: — Kész! S a halszerűén csillogó test vakító túzfarkával nyomban felröppen a megfejthetetlen titkokkal teli levegőóceánba. Fiatal művészek Vlagyimir Morozov még a le- ningrádi konzervatóriumban tanult, amikor szerződtette az Állami Akadémiai Opera és Balettszinház. A fiatal basszista hat hónap leforgása alatt tíz szerepben lépett fel. Meleg, bársonyos hangjával hamarosan megnyerte a leningrádi közönség elismerését. A képen Grenin szerepében látjuk Csajkovszkij Anyegin című operájában. TATYJÄNA LAVROVA Mindössze huszonkét éves, a Moszkvai Akadémiai Művész Színház tagja, ö Csehov Sirályában Nyina Zarcsenyaja szerepének legfiatalabb alakítója. 'Ezt a darabot 55 éve nem játszották itt. Tatjána Lavrovának tökéletesen sikerült megformálnia annak a fiatal lánynak sokrétű árnyalt alakját, aki súlyos lelki válságot élt át, majd felismerte a művészet roppant jelentőségét. A bemu-. tatón huszonháromszor hívták a függöny elé és viharos ünneplésben részesítették. VLAGYIMIR MOROZOV EDUARS MARCEVICS A klasszikus zene szerelmese, de ügyesen forgatja a vívókardot és a tornának is mestere. Nemrég ünnepelte huszonkettedik születésnapját. Még a sziniiskola növendéke volt, amikor már ellenállhatatlanul vonzotta őt Shakespeare és arról álmodozott, hogy majd egyszer, talán tíz év múlva, el- játszhatja Hamletet. A valóság elébe vágott az ábrándoknak. A moszkvai Majakovszkij Színház közönsége már most tapsolhatott Marcevics Hamletjé- nek. Általános vélemény, hogy Marcevics nagyon érdekes felfogásban tolmácsolja Hamletet. nak a háztömb nagyságú, kényelmes szerelvények. És mindegyiken ott a felirat: „London — Moszkva — New York“, „Moszkva—Delhi“, „London—Párizs—Peking “. A. B. MÁRKIN a Szovjet Tudorrá - nyos Akadémia Energetikai Intézetének tudományos munkatársa. Senki sem tagadja a tudósok terveinek merész voltát. Az építkezés azonban nagy befektetéseket igényel. Honnan teremtsük elő? Nyolcszázmillió rubel szükséges például ahhoz, hogy egyesítsük a Holt-tengert a Földközi-tengerrel, elrekesszük a Jordán-folyÓt és édesvizét öntözésre használjuk. 70 milliárd rubel kell ahhoz, hogy átalakítsuk a Föld északi féltekéjének éghajlatát és 40 milliárd ahhoz, hogy Afrika szívében két gigantikus méretű tengert, létesítsünk. De vannak más számadatok is. Csak egy országnak, az Amerikai Egyesült államoknak az évi katonai költség- vetése meghaladja a 40 milliárd dollárt. Az utolsó 45 év katonai kiadásai és előirányzatai fantasztikus ősz- szegre rúgnak: rubelre átszámítva 12 trilliót tesznek ki. Karakul Régi találós kérdés kezdődik így: „Hegyen-völgyön barangol a bunda meg a kaftán...“ Hát sehol annyi „bunda“ nem barangol, mint Türkméniában, hiszen itt, igen itt tenyésztik. Közép-Ázsia szikkadt mezőin legelnek a világszerte ismert karakül juhok. A Szovjetunióban különleges kutatóintézetek foglalkoznak e juh-fajta nemesítésével. Minden prémvásáron nagy sikerrel szerepel a szovjet karakül prém és ha a Szovjetunió az élen halad a legfinomabb perzsabundák versenyében, ez elsősorban a türkmén állattenyésztés érdeme. A kiváló minőségű türkmén karakül szőrme igen szép mintázatú, selyemfényű és dús, jól festhető és irhájának minősége is kitűnő. A belőle készült bunda rendkívül tartós, húsz- huszonöt évig viselhető. A csardzsői karakül szőrmegyárban évente fél millió szőrmét ké-' szítenek ki. MaJ napság a gépesítés és automatizálás korában is, vannak még munkafolyamatok, melyeket nem lehet gépesíteni. Ezek közé tartozik a szőrme osztályozása is, csak a gyakorlott szakember éles szeme tudja megkülönböztetni a sely- messég, színezés finom árnyalatait, csak a legérzékenyebb ujjak tudják a szőrme rugalmasságának és tömörségének apró különbségeit érzékelni. A csardzsól szakemberek több mint 200 csoportba osztályozzák a karakül prémeket. Az azonos csoportba sorolt szőrmék olyan egyformák, mintha egyetlen nagy darab részei volnának. A külföldi cégek megbízottai, akik résztvettek a nemrég Le- ningrádban tartott 31. prémvásáron, érdeme szerint értékelték a szovjet karakül szőrmét. Az árverésre bocsájtott 850 000 karakül szőrme szépsége, kiváló minősége és gondos kikészítése nagy tetszést aratott. A Moszkvában megrendezett vízi síversenyeken a íővá- Ili ros bajnoka címét a női számokban Tatjána Rosková, jjj egyetemi hallgatónő, a férfi számokban pedig Valerij jjj Szuszekin gépgyári művezető szerezte meg. A képen jjj T. Roskovát láthatjuk, ugrás közben. Leningríd jjj ezekben a na- jjj pókban új, gyö- jjj nyörű állomás- jjj épülettel gaz- jjj dagodott. A le- III ningrádi „Finn- jjj ország“ pálya- jjj udvar,’ ahonnan jjj a Finn-öböl vá- jjj rosai és Finnr ||| ország felé ve- jjj zet a vasút, már jjj elavult, az 1870- jj ben épített ál- jj lomás ugyanis, jj már nem felelt jj meg a jelenlegi jjj nagy forgalom jjj követelményei- jjj nek. Ezért a jjj régi közelében jjj most felépitet- jjj ték az újat. jjj Hogy képet jjj nyerjünk az jjj épület nagysá- jjj gáról, említsük jjj meg csak azt, jjj hogy a pálya- jjj udvar főcsar- jjj noka 1200 négy- jjj zetméter terű- jjj letű. A csarnok ||j váza egyöntetű jjj vasbeton, jj! A legbővebb vizű szovjet folyón, a Jeniszejen épül jjj a világ egyik legnagyobb vízierőműve, a krasznojarszki jjj erőmű. Maga Krasznojarszk is szépen fejlődik. A város- jjj ban hatalmas több íves vasbeton-hidat építenek, az épít- jjj A szovjet hegymászók tömegtúrát rendeztek Európa jjj legmagasabb hegyére, az Elbruszra. A tömegtúrán ezer- jjj négyszában vettek részt, munkások, alkalmazottak, kol- jjj hoztagok. A turisták feljutottak az 5595 méteres keleti llj és 5633 méteres nyugati csúcsra is. Az alpinizmus tör- jjj ténetében még nem volt példa rá, hogy ilyen sokan ||| vegyenek részt egy hegymászótúrán. A szovjet főváros fölött repül a Moszkvics helikopter, Mihail Mii új alkotása. A gép légcsavarjának lapátjai teljesen fémből készültek. Nem árt neki sem a fagy, sem a hőség. A kényelmes Moszkvicsot mindenütt kitűnően lehet alkalmazni) a városokban lé- gitaxi gyanánt, a mezőgazdaságban és az építkezéseknél is. jj: iü ::: m
