Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-20 / 51-52. szám

A

frikában mindig valami új van kialakulóban — jelentette ki már kétezer évvel ezelőtt Aristoteles. Ám ezek a szavak sosem voltak oly aktuálisak, mint ebben az évben, melyet nem véletlenül neveznek „Afrika évének“. Hónaponként sőt hetenként változott Afrika térképe. Oj, független államok keletkeztek, új fejezet kezdődött fekete-Afrika történetében.

1950-ben Afrika négy független államában 55 millió ember élt, ez körülbelül Afrika lakosságának egynegyedét tette ki, — nem beszélve arról, hogy a Délafrikai- Unió nem egész három millió fehér lakosa még így is uralkodik a tizenegy millió színesbőrű felett. Ez a földterület három millió 395,749 négyzetkilométer, valamivel több az egész kontinens területének egy tizedénél. Egy évvel ezelőtt azonban már tíz önálló állam létezett Afrikában, 9 millió négyzetkilométer területen. Ez a terület már csak valamivel kevesebb, mint Európa területe (10,5 millió négyzetkilométer). Tehát 96 millió ember szabadult fel a gyarmati rabság alól, ami Afrika lakosságának kétötödét jelenti.

Igen, ez volt tavaly. De mit jelentett Afrika számára az 1960-as év? Az 1960-as év a kolonializmus valódi katasztrófáját jelentette. További tizenhat állam: Szomália, Kongói Köztársaság, Togo, Kamerun, Mauritánia, Mali Államszövetség, Elefántcsontpart, Felső Volta, Dahomey, Niger, Csád, Középafrikai Köztársaság, Kongó Köztársaság, Gabon, Malgas Köztársaság és Nigéria népe vallhatja magát szabadnak. Ez a közel kétszáz millió szabad ember az egész kontinens felét uralja.

Igen — Afrikában mindig valami új van kialakulóban. És valóban. A fekete Afrika felszabadító mozgalma fei- tartózhatatlanul megy a maga útján. Hiábavaló a belga és a többi imperialisták minden cselszövése. Mobutuk és Kaszahubuk még akadhatnak ugyan többen is, de a fekete afrikai már kiegyenesítette derekát. Mindez persze még ennél is többet jelent. Az erők eltolódását, az ENSZ-ben, mely nemcsak, hogy a felszabadító mozgalom további menetét gyorsíthatja meg, hanem olyan fontos nemzetközi kérdések kedvező megoldását is befolyásolhatja, mint a leszerelés.

A fiatal afrikai államok előtt persze még hosszú út áll. A volt gyarmatosítók nem mondanak le és nem is mondhatnak le egykori kincsesbányájukról. Intrikákat szőnek, zsoldosokat fogadnak és gazdasági nyomást gyakorolnak a fiatal gyönge államok ellen. Példa erre a kongói eset is. Ám mindez semmit sem változtat a lényegen. Az idő az afrikaiaknak dolgozik.

»*

„Annak ellenére, hogy a fekete Afrikával kapcsolatos ismereteink egyelőre igen f oszló - nyosak — írja egyik cikkében a Courriére de ľ UNESCO - a most napfényre kerülő tények alapján meg kell állapítanunk, hogy Közép- és Kelet-Afriká- ban is, már régen élt a homo sapiens... Tudatlanságunk korlátáit felszakítja a városok, kőépületek panorámája, zajos kikötök, távoli tengerekre suhanó hajók, fegyvercsörgés, nagyszerű államok és királyi pompa jelenik meg képzeletünkben ...“

Közel száz éve, hogy Renders angol tudós, a dzsungelben, a Limpopo folyönál (mostani Dél-Rhodésia) szilárd kőfalak nyomára bukkant. A későbbi kutatások során kitűnt, hogy ezek egy hatalmas erődítmény romjai. Ügy gondolták, hogy ez Zimbabwe, az Ofir legendás vidékén fekvő város, ahonnan Salamon és Sába királynője drágaköveket hozattak. A legújabb kutatások azonban bebizonyították, hogy a Bantu néger törzs kultúrájának maradványairól van szó, amelynek vi- rágzási időszaka a feljegyzések

szerint a VI. és XIII. század közötti időre esik.

Rhodésia más helyein is találtak ehhez a kultúrához tartozó nyomokat. Megmaradtak egyes bányák nyomai, ahol egykor aranyat, rezet, vasat és cinket bányásztak.

Kelet-Afrika partvidékén, a mai Szomáliában és Tanganyi- kában, egy másik, Suaheli nevű néger törzs városainak maradványait találták meg. E törzs kultúrája kb. a XV.—XIX, század között virágzott, amikor a gazdag suaheli városok élénk kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn a tengerentúli országokkal. Suaheli mondák szerint a törzs előkelő személyiségeinek házában „ezüst lépcsők vezettek az elefántcsontból készült ágyakhoz". A Sua.i heli törzs egyik. legfontosabb városa Mombasa volt, amelynek a XV. században, amikor itt a portugálok megjelentek, nem kevesebb, mint 20 000 lakosa volt

Az afrikai kultúra további középpontja Etiópia volt, amelyet a régi egyiptomiak „istenek földje“-nek neveztek.

De nézzük csak meg mély eb omália (7) Területe 650 000 négy- zetkilorňéter, lako- SXÄáWr sainak száma 1 millió 950 000, fő- gJLr városa Mogadiscio.

Az egykori Brit- Szomáliból és Olasz-Szomálibó! egyesült független köztársaság. De továbbra is a külföldi tőke befolyása alatt áll. Minden nagyobb ipari vállalat és banánültetvény az olasz tókések kezében van.

ongói Köztársaság: (8) Területe 2 millió 344 932 négyzetkilométer, lakosainak száma 14 millió, fővárosa Leopoldville.

Az egykori Belga

A szabadság fényében

Marokkó (1) Királyság, egykori francia protektorátus, 450 ezer négyzetkilométer, 10 millió lakos, fővárosa Rabat.

Tunézia (2) Köztársaság. Egykori francia protektorátus 125 650 négyzetkilométer, hárommillió 782 ezer lakos, fővárosa Tunisz.

Líbia (3) Föderatív királyság. Egykori olasz gyarmat. 1 750 000 négyzetkilométer, 1 150 000 lakos, fővárosa Tripoli.

Egyesült Arab Köztársaság (4) Egyiptom és Szíria föderatív köztársasága. Egykori angol-francia érdekterület. 1 000 000 négyzetkilométer, 27 millió lakos, fővárosa Kairó.

Szudán (5) Köztársaság. Angol-egyiptomi kondomi- nium volt. 2 500 000 négyzetkilométer, 10 209 000 lakos, fővárosa Khartoum.

Etiópia (6) Föderatív császárság. 1 200 000 négyzet- kilométer, 18 millió lakos, fővárosa Addisz-Abeba.

Guineái Köztársaság (9) Egykori francia gyarmat. 260 000 négyzetkilométer, fővárosa Conakry.

Libéria (10) Köztársaság, 95 400 négyzetkilométer, 2,5 millió lakos, fővárosa Monrovia.

Ghana (25) Köztársaság. A Brit Nemzetközösség tagja, egykori angol gyarmat az Aranypart területén. 237 850 négyzetkilométer

4 691 000 lakos, fővárosa Accra.

Délafrikai Unió (27) Köztársaság. A Brit Nemzetkö- i zösség tagja, 1 224 206 négyzetkilométer. 15 millió lakos, közülük hárommillió európai. A parlament székhelye Fokváros, a kormányzaté Pretoria.

Kongóból és Katangából keletkezett. Óriási gazdasági kincsekkel rendelkező ország. Az eddig ismert uránkészletek 80 százaléka itt található meg. A hetven éves belga gyarmaturalom munkanélküliséget, éhséget, különféle betegségeket és nyomort hagyott hátra.

ogo (11) Területe 57 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 1 millió 200 000, fővárosa Lome.

Egykori francia gyámsági terület. Melyet német és angol gyarmati uralom előzött meg. Gazdag trópusi növényzet, kakaó, kávé és kókuszpálma ültetvények díszítik területét. Külkereskedelmének háromnegyed részét a kakaó és a kávé jelenti. A gyarmati uralom akárcsak másutt is Afrikában, lehetetlenné tette ipari fejlődését, noha kedvező feltételek voltak különösen a gyapotipar fejlesztése számára.

amerun (12) Területe 432 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 3 millió 120 000, fővárosa Yaoundé. Köztársaság, egykori francia gyámsági terület.

Brit-Kamerun jelenleg is gyámsági terület — fővárosa Bouea, vagy az ősszel függetlenné vált Nigériához, vagy szövetségi alapon — a? „Egyesült Kameruni Köztársasághoz“ fog tartozni.

ali Államszövetség

(14) Területe 1 millió 400 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 6 millió, fővárosa Dakar.

A Francia-Sze- negálból, a Francia-Szudánból egyesült föderatív Köztársaság, a Francia Közösség tagja. Az egykori két gyarmat politikai fejlődése nem volt egyenlő. Míg Szenegál nagyon is a francia gazdasági és politikai élet befolyása alatt állt, addig Szudán a nemzeti felszabadító mozgalom középpontjává lett.

lefántcsontpart

(15) Területe 322 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 3 millió 91 000, fővárosa Abidjan.

A Francia Közösség tagja. A francia gyarmatosítók a múlt század nyolcvanas éveiben szállták meg a területét. És ez időtől fogva Francia- ország egyik leggazdagabb gyarmata lett. Függetlenségét már 1958-ban kikiáltották, de lényegében csak ebben az évben nyerte el teljes önállóságát. Fejlett mezőgazdasággal és helyi iparral rendelkezik. Gazdasági életének és kereskedelmének az alapját a kávé és kakaó képezi..

első-Volta (16) Területe 240 000 négyzetkilométer, ^£^1 lakosainak száma 339 476, fővárosa Ouagadougou. Volt f francia gyarmat, a

" Francia Közösség

tagja.

ahomey (17) Területe 112 200 négyzetkilométer, lakosainak száma 1 millió 720 000, fővárosa Cotonou.

Köztársaság, a Francia Közösség tagja. Már a 17. század közepén létezett, de a francia gyarma- tósítók a 19. század kilencvenes éveiben gyarmatukká változtatták. A gyarmati rendszer itt is, akárcsak másutt lehetetlenné tette azlipari fejlődést. Az ültetvények itt is idegen kézben vannak.

^iger (18) Területe " 1 millió 189 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 2 millió 427 271, fővárosa Niamey.

Köztársaság, volt francia gyarmat, a Francia Közösség tagja. Lakosainak túlnyomó többsége délen, a Niger folyó körül telepedett meg. Az ország északi felét, mely területének háromnegyed részét alkotja, száraz puszta borítja. Víz hiányában nagyon lemaradt a mezőgazdaság is^ Gazdasági életében jelentős szerepet játszik az állattenyésztés, de iparról egyáltalán nem beszélhetünk.

ád (19)* Területe 1 millió 247 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 2 millió 580 000, fővárosa Fort-Lamy.

Köztársaság, volt francia gyarmat, a Francia Közösség tágja. Gazdaságilag nagyon elmaradott ország, fő terméke a gyapot, mely külkereskedelmének négyötödét képezi. Ipara nincs, közlekedési eszközök hiányában az egyes területeket karavánutak kötik össze. A század elején kerültek francia uralom alá. Területe síkság, óriási kiterjedésű szavannákkal. Északi részét sivatag képezi.

özép-Afrikal Köztársaság (20) Területe 617 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 1 millió 770 000, fővárosa Bangui. Francia gyarmat

volt, L Francia Közösség tagja. Az afrikai kontinens egyik legszegényebb földrésze. Lakosainak túlnyomó többsége földműveléssel foglalkozik. Főképp gyapotot és kávét termelnek, a mezőgazdasága ez az egyoldalúsága oda vezetett, hogy az ország állandó élelmiszerhiányban szenvedett. Az ipari termelés a kezdet kezdetén van.

.ongó Köztársaság j(21) Területe 360 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 764 000 fővárosa Brazzaville.

Az egykori Belga Kongó mellett terül el, volt francia gyarmat, most a Francia Közösség tagja.

Csád, A Közép Afrikai Köztársaság és Kongó Köztársaság azt tervezik, hogy megalakítják a Közép Afrikai Köztársaságok Unióját, mely nem kimondott államszövetség, de tervek szerint a külpolitikát egy később létesítendő közös szerv intézné. , /

abon (22) Terület» 280 000 négyzetkilométer. Lakosainak száma 411 000. Fővárosa Libreville.

• Köztársaság, volt francia gyarmat, a Francia Közösség tagja. A Francia Egyenlítői Afrika részét képezte. Gazdag természeti kincsekkel rendelkező ország, főként mangán, nafta, vas és urán lelőhelyekkel rendelkezik. A világ mangántermelésében első helyet foglalja el, a Szovjetunió után. A szakemberek becslése szerint a közeljövőben Afrikában első helyre kerül a naftatermelésben.

igéria (26) Területe 878 447 négyzetkilométer, lakosainak száma 30 millió 300 000. Fővárosa Praia.

Államszövetség, 1960 októberig angol gyarmat, jelenleg a Brit Nemzetközösség tagja.

ialgas Köztársaság (23) Területe [589 260 négyzetkilométer, lakosainak száma 976 000 fővárosa Tananarive. Volt francia autonómterület, Madagaszkár szigetén, a Francia Közösség tagja. A múlt század derekán került a franciák hatalma alá, mely időtől fogva lankadatlan harcot vívott fölszabadulásáért. Gazdag kincslelőhelyekkel rendelkező ország, az afrikai viszonyokhoz viszonylag fejlett iparral rendelkezik és gazdasági életében jelentős szerep jut mezőgazdaságára is.

ben fekete Afrika belsejét, a Szaharától délre fekvő területet. Itt is voltak egykor Afrika határain túl is ismeretes országok. A Benin királyság pl. egyike a legrégibb néger államoknak

A királyság egészen a XIX. századig ellenállt az európai gyarmatosítók támadásának. Ekkor aztán befejeződött a történelme.

A Szaharától délre azonban még más néger államok is léteztek: Mali, amelyből nemrégiben a hasonnevű autonóm köztársaság létesült, továbbá Joruba, a mai Nigéria területén, Asanti, a mai Ghana területén, és Ghana, amely egykor a mai Ghánától északra terült el. A középkori Ghánát az arabok már a X. században ismerték és „Aranyország"-nak nevezték. Fővárosának, Kumbi Saleh-nak a romjait 1914-ben találták meg.

Fekete Afrika kultúrájáról és történelmi jelentőségéről további tények is tanúskodnak, így pl. az, hogy Szudánban, a Chartumtól nem messze fekvő

kis sziget, Meroe, néger lakói már időszámításunk előtt 650 évvel ismerték a módját, hogyan kell ércből vasat készíteni, és hogy ez az ismeret jó 2000 évvel ezelőtt hatolt be Afrika belsejébe: vagy az, hogy fekete Afrika legrégibb művészi tárgya, amelynek korát meg lehetett állapítani — a Nigéria cinkbányáiban megtalált, úgynevezett „nők" civilizáció korából származó keramika — az időszámításunk előtti első évezredből származik.

Mindez, és még sok más tény bizonyítja, hogy Afrika nem „történelemnélküli" világrész. Ellenkezőleg: gazdag történelmi múlttal rendelkezik.

A szabadság hajnalán

SIIÍftRA LEONE (24) Részben brit gyarmat, részben brit protektorátus, a árit Nemzetközösség tagja. Függetlenségét 1961. április 27- én kiáltják ki. 72 600 négyzetkilométer, kétmillió lakos, fővárosa Freetown.

ALGÉRIA (28) Francia gyarmat, 2 380 000 négyzet- kilométer, 10 143 000 lakos, ebből 1 100 000 európai. A kormány helytartójának székhelye Algír.

IFNI (29) Spanyol provincia. 1500 négyzetkilométer, 38 300 lakos, fővárosa Sidi- Ifni.

SPANYOL-SZAHARA (30) Spanyol gyarmat, 298 875 négyzetkilométer, 23 ezer lakos, fővárosa Villa-Cisne- ros.

FERNANDO POO (31) Spanyol provincia, egykori neve Spanyol Guinea. 2017 négyzetkilométer, 40 450 lakos, fővárosa Santa Isabel.

RIO MUNI (32) Spanyol gyarmat, ugyancsak Spanyol Guinea része. 26 ezer négyzetkilométer, 165 800 lakos, fővárosa Bata.

Ifni, Spanyol-Szahara, Fernando Poo és Rio Muni 1959 júliusa óta elméletben az anyaországhoz csatoltatott, tehát azzal egyenlő jogokat élvez, gyakorlatilag ez azonban mit sem változtat a gyarmati sorson.

ZÖLDFOKI-SZK (33) Portugál gyarmat, 4033 négyzetkilométer, 148 331 lakos, fővárosa Praira.

PORTUGÁL GUINEA (34) Portugál gyarmat, 36 125 négyzetkilométer, 510 775 lakos, fővárosa Bissau.

SAO TÓMÉ és PRINCIPE (35) Portugál gyarmat. 964 négyzetkilométer 60 159 lakos, fővárosa Sao Tómé.

ANGOLA (36) Portugál gyarmat. 1 246 700 négyzet- kilométer, 4 380 000 lakos, fővárosa Luanda.

MOCAMBIQUE (37) Portugál gyarmat. 771 000 négyzetkilométer, 5 800 000 lakos, fővárosa Lourenco Marques.

Valamennyi portugál gyarmat 1951-ben „tartomány" lett, természetesen szintén minden változás nélkül.

FRANCIA SZOMÄLIPART (38) Francia gyarmat. 21 700 négyzetkilométer, 64 ezer lakos, fővárosa Djibouti.

COMORE-SZIGETEK (39) Francia gyarmat, 2160 négyzetkilométer, 169 000 lakos, fővárosa Dzaoudzi.

Francia Szomáli és Como- re-Szigetek jogilag autonóm,

önálló pénzüggyel és admi- J nisztrációval rendelkező > egységek a Francia Köztár- [ saságon belül. i

GAMBIA (40) Sainte Ma- [ rie- és Georgetown-szige- tekből álló brit protektorá- [ tus. 10 368 négyzetkilomé- ! tér, 279 686 lákós, fővárosa'1'1 Bathhurst.

UGANDA (41) Brit ptfA* tektorátus, 243 410 négyzet-’ [ kilométer, 5508 lakos, fővá- í rosa Entebbe.

KENYA (42) Brit gyarmat. ! I 582 646 négyzetkilométer, [ hatmillió 48 ezer lakos, fő- városa Nairobi.

ZANZIBAR és PEMBA [ SZULTANÄTUS (43) Brit protektorátus. 2462 négyzetkilométer, 277 ezer lakos, fővárosa Zanzibár.

RHODÉSIA és NYASSZA- FÖLD FÖDERÁCIÓJA (44) Észak-Rhodésia és Nyassza- föld. föderációja brit pro- 1 tektorátus, Dél-Rhodésia önálló állam. 1 268 630 négy- 1 zetkilométer, 7 070 000 lakos. [ A föderáció fővárosa Salisbury.

BECSUÁNFÖLD (45) Brit protektorátus. 712 000 négyzetkilométer, 295 ezer lakos, fővárosa Mafeking.

SWAZIFÖLD (46) Brit protektorátus. 17 364 négyzetkilométer, 237 000 lakos, fővárosa Mbabane.

BASUTOFÖLD (47) Brit protektorátus. 30 344 négyzetkilométer 563 854 lakos, fővárosa Maseru.

RUANDA-URUNDI (48) Belga gyámsági terület, 54 172 négyzetkilométer,

4 262 000 lakos, fővárosa Usumbura.

TANGANYIKA (49) Brit

gyámsági terület, 939 329 négyzetkilométer, 8 324 000 lakos, fővárosa Dar es Salam.

DÉLNYUGAT-AFRIKA (50) [ A Délafrikai Unió mandá- ! tumterülete, 823 876 négyzetkilométer, 418 104 lakos, fővárosa Windhoek.