Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-20 / 51-52. szám

gSSWjp; Bratislava, 1960. december 20. Ä CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGINAK LAPJA IX. évfolyam, 51.—52. szám Ara 1.20 Kis ‘ $ 5 Az új észténdőbén minden olvasónk munkájához sok sikert, magánéletében boldogságot kíván a szerkesztőség DÉNES GYÖRGY: BEKE Béke, béke, béke! Acél-szivek harangoznak Béke, béke, béke! Ezii9t-csengetyúk zokognak Béke, béke, béke! Madarak dalba fbnnak. Béke, béke, béke! Bús lombok rádhajolnak. A világ benned ébred. Habos márványba vésnek. Szívben, kenyérben élni. Ez a te küldetésed. Fegyver vasában élni, ha óvni kell a gyengét. Zúgd tele fehér orkán a vén föld gyapjas csendjét! Fűszálon harmat ébred. A lelked ragyog benne. Lepke ring át a lombon. Te vagy a kedve lelke. A gyermek várat épít, tenyerén arany homok, csókolja öntudatlan bársonyos szép homlokod. Béke, béke, béke! Acél-szivek harangoznak. Béke, béke, béke! Ezüst csengetyűk zokognak. Béke, béke, béke! Galambok búgnak mélyen. Béke, béke, béke! Köszönj a csendes éjben. KORA 111 V-H HtltltittlHttttttt t t-t -H-S-kt-M-S­smét búcsúzunk egy őesztendőtől, és üd­vözöljük az újat, ab­ban a reményben, Ilii hogy számunkra és minden jóakaratú ember szá­mára még jobb lesz, még sike­resebb. mint az 1960-as év. A mérlegelések, fontolgatá­sok ideje ez, amikor az otthoni eredmények értékelése mellett az emberek leginkább a világ- események kialakulására gon­dolnak. A szivek Ilyenkor meg­telnek a remények felemelő és kétséget aggasztó érzéseivel. S épp ebben az időben érke­zett hozzánk a biztatás hangja, mely szebb minden ünnepi po- hárköszöntőnél. Lehetséges-e a tartós világ­béke? „Mi kommunisták erre így felelünk: A háború nem elke­rülhetetlen, a háborút el lehet kerülni, a békét meg lehet védeni és tartóssá tehet tenni. A háború elhárításának lehető­sége az új világhelyzet reális tényeiböl következik. A szocia­lista világrendszer korunk egy­re döntőbb tényezője“. öt világrész kommunistáinak szavai ezek. Azoké az embere­ké, akik 1917-ben megdöntöt­ték földgömbünk egyhatodán a régi világot, és azoké, akik­ben az ^Októberi Forradalom lángja felgyújtotta a felisme­rés fényét. Gazdag, de drágán megfizetett tapasztalatokkal lépett az emberiség az új isko­lába, hogy leszámoljon a múlt­tal, hogy megtanulja a törté­nelem fejlődésének törvényeit, hogy ráismerjen a dolgok mi­benlétére. De Így megtalálta az igazság kulcsát. Az emberek százmilliói emel­kedtek fel a megismerés ma­gasabb fokára, és megteremtet­ték az új társadalom világrend­jét, melynek embere már nem hitt a régi világ álszent igéinek. Elkezdett gondolkozni, és élni a maga módján. Ennek ered­ményeképp nagyszerű dolgokat alkotott az emberi ténykedés minden ágában. Bebizonyította a régi társadalmi törvények visszamaradottságát és helyet­tük újakat, jobbakat teremtett, így léptek a szocialista orszá­gok egy új korba, az emberies- séa korába. z emberiesség nevé­ben szól hozzánk nyolcvanegy ország kommunista és mun- • ’ fridPlft’j káspártja is. Az Igazi humanizmus megnyilvánulása­képp. hiszen a szocializmusnak nincs szüksége a háborúra, mert a szocialista országok kö­q vetkezetesen Lenin tanítása alapján dolgoznak, amely a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének elvét tette magáévá. „Korunkban csak egy válasz­tás van, a népek és az államok előtt, vagy a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése és versenyzése, vagy a tömegpusztító atomhá­ború. más út nincs“, mondja ki a világ népeihez intézett kiáltvány. Igen, a békéről a nyugati or­szágok kormányai is beszélnek, de ebben a kérdésben nem a szavak, hanem a tettek szá­mítanak. A szocialista világrendszer nem akarja erőszakkal meg- dönteni a kapitalizmust, de ugyanakkor a szocializmus és kommunizmus ellenségei évti­zedeken kifresztül áskálódnak a mi vilájji^ndszerünk ellen, fejüket egyre csak azon törve, miképp fojthatják vérbe a szü­lető új rendet. Kezdetben úgy gondolták, hogy ez könnyen megy majd. és csak mosolyog­tak, abban a hiú ábrándban ke­csegtették magukat, hogy a szocializmus épfjése kátyúba jut a nehézségek súlya alatt. Azután a mosoly a-z ajkukra fagyott, a felszabadult emberek először az elmaradott Oroszor­szágot Ipari nagyhatalommá változtatták, megzabolázták a folyók árját, és uralmukba vet­ték a végtelen világűrt is. De nemcsak a Szovjetunió, a mi szocialista országunk népe is nagy dolgokat művelt az elmúlt tizenöt esztendő alatt. Becsületes, nyíltszemű em­berek szerte a világon látják sikereinket, látják, miben hagy­tuk el a kapitalizmust, látják állandóan növekvő fölényünket a kapitalizmus felett. ilágrendünknek sajá­tos arculata van. Nin­csenek kapitalistái és bankárjai, háborúra éhes tábornokai és egymást kizsákmányoló polgá­rai, de ezzel szemben vannak munkahősei és építői, vannak űrkutatói, fiai és, leányai, akik minden tudásukat népünk bol­dogságának szentelik. A mi világunk alapelve a béke biztosítása, a népek nyugodt együttélése. Ezért mi bizalom­mal és reménnyel indulunk neki az 1961-es évnek, abban a tudatban, hogy van a világon elég erő, mely ha összefog, biztosíthatja, hogy az emberi­ség már ebben a korban örökre megszabaduljon a háború ve­szélyétől. Ď

Next

/
Thumbnails
Contents