Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-13 / 50. szám

D A. MUSUTIN:

BItó

„TY. J.": Nem írta meg, hogy átmeneti vagy téli kabátot akar-e csináltatni, ezért olyan modelleket választottunk, amelyek mindkét célnak megfelelnek. A szőrmés tabáton a szőrme íelyétt sajátjából

is készülhet a gallér. Mindkét kabát praktikus, elegáns és évekig viselhető. A kékesszürke szín megfelel: mintás anyagot ne vegyen.

„CSINTALAN BOCS“: Strassz

ékszer 17 éves lánynak nem való. Stólát viselhet.

Valószínűleg barna vagy

annyira divatos színes cipőkkel. Valljuk be, hogy a zöld vagy piros cipőt nyugodtan felhúzzuk, anélkül, hogy kitisztítottuk volna. Ez pedig egyrészt nagyon csúnya, másrészt káros a cipőre nézve. A bőrnek ui. szüksége van arra a zsiradékra, amit a krémen keresztül kap, különben elveszti fényét s hamarább tönkre is megy.

A cipőt védeni, gondozni, szintén tudni kell. Kefével csak a megszáradt sarat vesszük le a cipőről, nem fényesítünk vele. Tartsunk külön rongyot minden színű krémhez, és ugyancsak külön, jó puha rongyokat a fényesítéshez. A krémet vékonyan kenjük a cipőre, de egyben dörzsöljük is, különösen, ahol folt van. Ha barna krémmel tisztítunk, a krém mindig világosabb legyen a cipőnél. A színes, továbbá szürke, drapp, stb. cipőket persze fehér krémmel tisztítjuk.

Az antilop cipőkön az antilopot drót- vagy gumikefével tisztítjuk, de ne felejtsük el krémmel bekenni a cipő „rámáját".

Sokan azt hozzák fel mentségül tisztltatlan cipőjükre, hogy siettek az öltözködéssel, s cipőtisztításra nem jutott idő. Ez bizony nem kifogás, márcsak azért sem, mert a cipőt nem akkor kell kitisztítani, amikor felhúzzuk, hanem amikor lehúzzuk, vagy este lefekvés előtt. Mindenesetre cipőt piszkosan nem teszünk el.

Hogy cipőink sokáig kitartsanak, a tisztításon kívül arra is ügyelnünk kell, hogy ne menjenek ki a formából. Ezért legjobb, ha minden cipőt sámfán tartunk. S ha valóban gondozni akarjuk cipőinket, varrjunk részükre flanellzacskőt és tartsuk abban, így az esetleges karcolásoktól is megóvjuk.

Végül pedig: a javításokat idejében végeztessük el, ne járjunk félretaposott sarokkal. Tudjuk, hogy ez nagyon csúnya, és ha a cipőt túlságosan letapossuk, nem lehet rendesen megjavítani.

KOVÁCS M. kérésére közöljük a birsalmasajt -jc receptjét: A birsalmát meghámozzuk, magházát v kiszedjük és puhára főz- ■¥■ zük, ekkor levét lecsur- j- gátjuk és szitán áttörjük.

Megmérjük és ugyanit olyan súlyú cukrot vízbe mártva, feltesszük főni, míg nagyon sűrű nem ■fc lesz. Most az áttört gyü- mölccsel összekeverjük, 10 percig főzzük, majd citromlével nedvesített formába tesszük. Diót vagy hámozott mandulát teszünk bele.

Kezdő háziasszonyokhoz

Hányszor halljuk a megjegyzést „... arra már nem jutott időm..1." Bizony ez hiba, de van segítség. A háztartási tennivalók időbeni elvégzésének nyitja: az időbeosztás. Nem lehet úgy dolgozni, hogy megcsináljuk, ami eszünkbe jut, vagy ami éppen nagyon sürgős, s amire már nem „jut idő", hát az marad. Minden háziasszonynak, ha alkalmazásban is van, be kell osztani a háztartási és más teendőket. Tudnia kell — legalábbis hozzávetőlegesen — mit végez el azon a héten, és pontosan, mit aznap. Vagyis tudja, melyik nap fog vasalni, és melyik nap megy a fogorvoshoz. így aztán nem fordul elő, hogy azt mondja, sokáig voltam a fogorvosnál, már nem jutott időm vasalni, vagy: sokáig vasaltam és már nem volt időm elmenni a fogorvoshoz.

Ha percre nem is tudjuk kiszámítani időnket, hiszen nem tudjuk pl. mennyi időt vesz igénybe a bevásárlás, tudnunk kell, mihez fogunk, ha hazajövünk, nehogy akkor kezdjünk gondolkozni, mit is kell csinálni, amikor már otthon vagyunk. Ehhez persze tudnunk kell, melyik munka mennyi időt vesz igénybe. Ebbe hamarosan belejövünk. Ne igyekezzünk egy napra több munkát beosztani, mint amennyit gondolunk, hogy elvégzühk És még ennél is fontosabb, hogy az üzletből jövet ne álljunk meg „csak egy percre" beszélgetni a szomszédasszonnyal csupa lényegtelen dolgokról, csak azért, mert találkoztunk, mert az ilyen „perc" igen hátráltat a munkánkban. Akkor szórakozzunk, amikor annak itt az ideje, amikor „betervezett“ munkánkat már elvégeztük.

Csodák és mi rejlik mögöttük

4 természeti jelenségek már a legrégibb idők óta foglalkoztatták az emberek képzeletét. Az ember különösen a cikkázó villámoktól, a viharoktól, felhőszakadástól félt, — hiszen hányszor okoztak súlyos veszteségeket, hányszor tettek vagyonában kárt, és nemegyszer a halálát is okozták. Az ember már ősidők óta szeretett volna magyarázatot találni a természeti jelenségekre. S mivel nem állt módjában, tévhitben élt és babonákat terjesztett. A villám és mennydörgés istene a mitológiában igen előkelő helyet tölt be. Az emberek szerettek volna az istenségnek hitt jelenségek káros hatása elől menekülni és az istenek kegyét megnyerni. Ezért még az emberáldozattól sem riadtak vissza.

Az ember viszonya a természet elemi erőihez nemcsak a vallási kultuszban mutatkozik. Az ember már az ókorban szerette volna saját céljaira felhasználni a természeti erőket és minden erejét oda csoportosította, hogy legalább ártalmatlanná tegye őket. Már a régi egyiptomiak réz-árbó- cokkal védelmezték templomaikat a villámcsapás elöl. Ilyen „villámhárítókat“ Palesztinában már Salamon király temploma mellett is felállítottak. Dacára annak, hogy ez az épület igen szeles területen épült, több ezer éves fennállása alatt egyszer se ütött belé a villám.

A vallások követői az ilyen jelenségeket gyakran „isteni csodának“ tartották. A természettudományok fejlődése folyamán a csodákba menő eseményeket a tudósok megcáfolták és a természeti erőkről szövött elképzeléseket tökéletesen megdöntötték.

A világűrben lejátszódó folyamatok alapos felismeréséhez hosszú évszázadokra volt szükség. A szovjet űrhajókon és mübolygókon végzett megfigyelések rendkívüli módon hozzájárultak a világűr felkutatásával foglalkozó tudományágak fejlesztéséhez. Ma már meglehetősen tisztában vagyunk a Földünket körülvevő légkör rejtelmeivel. Ismerjük az atmoszférikus folyamatok és a meteorológiai elemek, mint a légnyomás, hőmérséklet, lég- nedvesség, szférikus összetételének lényegét. Megtudjuk magyarázni az olyan természeti jelenségeket, mint a villámlás, mennydörgés, fagy, hó, köd, jégeső. Ha a Földet nem venné körül levegő, akkor víznélküli, teljesen kihalt kietlen planéta lenne. Fárasztóan unalmas fevésztjóslóan beborult, majd elsötétedett és vaksötétség állt be, hirtelen szélvihar kerekedett és a levegő teljesen lehűlt. 10 órakor már éjszakai sötétségbe borult a láthatár. A babonásak teljesen elvesztették fejüket és jajveszékelve kiáltozták: „Haldoklik a Nap! Mit tegyünk?“ Azt hitték, eljött a világvége. A sötétség déli 2 óráig tartott. Hasonló napfogyatkozást még nem jegyeztek fel a krónikák.

HOGYAN KELETKEZETT EZ A SZIBÉRIAI SÖTÉTSÉG?

JJ gyanabban az időben az Ural vidékén hatalmas szélvihar következtében óriási erdőtűz pusztított. Hatalmas erdőségeket tett tönkre. A hirtelen keletkezett forgószél fellületén elképzelhetetlen volna mültek a vér láttán, ruházatuaz emberi élet. Nem létezne eső, hó, jégeső és szél. Tudósaink nagy fontosságot tulajdonítanak a légkör tanulmányozásának. A szovjet tudomány eredményei az egész emberiség számára utat nyitnak a természeti erők megismeréséhez és legyőzéséhez.

AZ „EGYIPTOMI SÖTÉTSÉG - PALACKOLVA“

A bból, hogy a természetin** domány hogyan magyarázza meg például a széllel mint természeti jelenséggel összefüggő „csodákat“, világosan látjuk, hogy a vallási elképzelések tarthatatlanná válnak.

Vegyük például a bibliából ismeretes, „egyiptomi sötétséget“, amely állítólag azért takarta el az emberek előtt a napot, mert az emberek rosz- szak voltak és sok bűnt követtek el. A Vatikánban a „Vallásmúzeumban" még ma is látható egy palack, amelyben a magyarázat szerint az „egyiptomi sötétséget“ tették el emlékül.

Az egyiptomi jelenséget természetesen nem vezethetjük vissza valami „csodára", hasonló jelenségek napjainknak is megfigyelhetők és a tudomány pontosan megmagyarázza, hogy az ilyen „csodák“ miért keletkeznek.

A Szovjetunióban, az Ob és Jeniszej folyó vidékén 1938. szeptember 18 án váratlanul sötétség állt be. Különös reggelre ébredt a környék lakossága. Délelőtt 9 óra táján a napfény szemlátomást tompult. A felhők különös sötét-szürkésbarna színt vettek fel. Az ég

Hasonló jelenséggel már jó- néhányszor találkoztunk. A 20. század elején Franciaországban, Törökországban is esett vörös eső. Másszínű esőzések is előfordultak. 1956-ban Kijev környékén például „tejeső" esett.

Ezeket a „csodákat" mindig a szél okozza. A széles síkságokon a szél orkánszerű erőre tesz szert és sokszor nagy- mennyiségö téglaport szedhet fel, a „tejeső“-nél az esővíz rendszerint kréta vagy agyag - részecskéket szippant fel.

L urópa északi és nyugati részében, az Alpesekben is gyakran vörös hó esik. Éjjeleken keresztül vastag vörös hóréteg fedi a földet és az embereket borzalomba ejtik, pedig veszélyről szó sincs. Ezekben az esetekben a hópelyhek a szél által egy vörös vízinövény apró sejtjeit hozzák magukkal és egysejtű élőlényeket, amelyek érzéktelenek a hideg ellen, hihetetlen gyorsan szaporpdnak. Ezért lesz már néhány órán

gyákat is magával visz. Az amerikai Tornádó-szél háztetőket, háziállatokat és embereket is magával sodor. 1956-ban Szibériában a forgó-szél egy Igvat emelt a magasba és két kilométernyi távolságban telje- sen szétmarcangoltan letette.

A tudomány, mihelyt felfedi a természeti erők „titkát", azonnal az ember szolgálatába állítja őket.

Természetesen felmerül a kérdés, vajon az időjárást is irányítani tudja-e az ember?

A probléma megoldása egy egész sor technikai intézkedést tesz szükségessé, és ezek csakis arányos mértékben hajthatók végre. A kapitalista államokban, ahol a termelésben anarchia uralkodik az ilyen hatalmas feladat tervszerű végrehajtásáról szó sem lehet.

A kapitalista gazdálkodás a maga tekintetnélküli terv- szerűtlenségében egyenesen maga ellen felbőszíti a természeti erőket, — vízözönt, szárazsagot, homok-esoket idéz belül vörös a ho. A zöld, vagy ... . , . . ,

,ňmrt*yí,ií- hŕ, to ritifn el°- a P°l9ari társadalom tehenyalábolta a finom hamut és pernyét, 10 kilométeres magasságba magával vitte és a sötét- fekete füstfelhöket messzire kergette. A felhők egy 600 kilométer hosszúságú és 200 kilométer szélességű területre vetettek árnyékot. így keletkezett a „szibériai sötétség“.

„FEKETE VIHAROK — VÖRÖS ZÁPORESŐ“

AQAQáprilisában Dnyepro- lyktOpetrovszk és Ogyessza között olyan vihar keletkezett, hogy a szél több millió tonna port és földet egész Nyugat - Európa országaiba hurcolt magával. Hasonló jelenséget jegyeztek fel 1957 nyarán is. Donbas környékén a szél hatalmas tömegekben szénport kevert fel, ugyanakkor a Szovjetunió nyugati részén komoly „napfogyatkozás“ mutatkozott.

A szél már sokszor megtréfálta az embereket. A vallásos emberek a szél szeszélyes játékaiban gyakran „isten ujját

“ — vagy „isten haragját“ vélték látni. Így például 1608-ban Franciaországban vörös felhők lángoló csóvákként bukkantak fel az égen. Közben rettenetes förgeteg és záporeső keletkezett, vérvörös cseppek hulltak a földre. Az emberek meg résár gaszínü hó se megy ritka ságszámba. Zöldszínü hóval Nyug at-Euró pában gyakran találkozunk. A zöld színt apró vízinövény idézi elő. Norvégiában nem ritka a sárga hó, ahol a hó színét ugyancsak egy ott élő sárga színű növény okozza.

A szél nagyon furfangos. A 19. század elején egy perzsa vidéki városban apró húsféleségek hulltak. Sokan azt hitték, hogy eledelről van szó, amit a madarak hullattak el. De a „hús-eső“ túl sűrű volt. Néhány centiméternyi magasan takarta a földet. Az égből pottyant „húsnak" nem volt romlott vagy kellemetlen szaga. Kisült, hogy egy répaféle, melyet Perzsiában különösen a juhok kedvelnek. A szél tömegesen hozta magával.

Dániában egyszer 20 percen keresztül élő rákok estek az égből. Máshelyen pedig csigák és más tengeri állatok. Spanyolországban, Portugáliában, saljuk, nem egyszer „hering-eső" esett, amikor A szél Marokkóban hatalmas magtárak tetejét ragadta magával és a gabonát nagy meny- nyiségben egész a spanyol tengerparton rakta le. Az emberek azt hitték, hogy „isten áldása“.

A szél néha egész szekér trátetlen a természeti erőkkel szemben és sokszor ennek tud-, ható be, hogy a természeti jelenségekről még mindig sok hamis nézetet táplálnak.

Az időjárás megváltoztatásával összefüggő problémák megoldása a szocialista társadalomra hárul. A Szovjetunióban már sok szép eredményt értek el az időjárást befolyásoló tényezők irányítása terén. Moszkvában már 1952-ben sikerült felhőket elterelni és mesterségesen felhőket előidézni. Több- ezer köbméter felhő előidézéséhez csak néhány kg speciális vegyiányagra van szükség. Ezt az anyagot szétpermetezik,

hogy azután a levegőben a párát sürűsítse. Sikerült már

mesterséges esőt is előidézni. A természeti jelenségek nyitjára vezétő kulcsot természetesen csakis a tudomány nyújthatja az embernek. Nem kell prófétának lenni, hogy meg jó- közeledik az az idő, az ember felszerelve a kommunista társadalom fejlett tudományának és technikájának ismereteivel úrrá lesz a természet erői felett, kedve és szüksége szerint irányítja majd a szeleket, esőt és a hóviharokat is.

kát vérfoltok borították. Mindenki azt hitte, hogy „véreső“ folyik. A papok azonnal rámutattak arra, hogy a sátán keze játszik közre. Sokan azt hitték, — a „véreső“ a világ végét jelenti. A vörös cseppek ugyanúgy felszáradtak, mint a rendes esőcseppek és senkinek sem történt semmi baja.

Lourdes — a turistaforgalom milliárdokat hozó „üzeme“

I tudomány és technika

Repülő autó: Alekszej Szmolin szovjet autótervező, akinek versenyautói több európai csúcsot tartanak, nemrég elkészítette a repülő autó eredeti műszaki terveit. A repülő-autó folyóhoz vagy más akadályhoz érve a levegőbe emelkedik és átrepül felette.

Szmolin a geológusok számára kidolgozta a repülő- autó egy másik változatát is: a kisméretű repülőterepjárót, amely a tajgán, a sivatagokba és a távoli északon használható kitünően.

Műanyaggal bélelt acélcső: Az Első Uráli Csőgyárban a papíripar és a cellu- lózefeldolgozó ipar részére az eddig gyártott zománcvagy gumibélésű acélcsövek helyett viniplaszttal (PVC) bélelt csöveket készítettek A cellulóz- és papíripar a feldolgozás keretében kénsavat, sósavat, salétromsavat, ammóniagázt, klórt, etilalkoholt, ásványolajat, s más, erősen korrodáló

anyagokat, koncentrátumo- kat szállít 20—100 C fok hőmérséklethatárok közt. A gyár közlése szerint a vini- plaszt bélésű cső mindezeknek jól ellenáll és fenti hő- mérséklethatérok között sértetlen marad a bélés.

A világ legnagyobb mező- gazdasági szél-erőműve: Kazahsztánban Akmolinszk közelében üzembe helyezték a világ legnagyobb mező- gazdasági szél-erőművét. A 12 szélmotor együttes teljesítménye 400 kilowatt. Az erőmű a gépjavító állomásnak, valamint a környék kolhozainak ad áramot. Szélcsendes időben az áram- fejlesztőket diesel-motorokkal üzemeltetik.

Ők is ugyanúgy viselkednének: A Puerto Rico-i tropikus orvostudományi intézetben vizsgálatokat végeznek annak megállapítására, hogy miként viselkednek a majmok — főként az emberszabású majmok — a számukra szokatlan helyzekísérlet alkalmával az intézet kertjében elhelyezett hatalmas ketrecbe embereket ültettek, viszont a majmokat szabadjára engedték. A kutatók természetesen .gondoskodtak arról, hogy a majmok ne mászhassanak át a kerítésen és ne szökhessenek meg. De ettől fölösleges volt tartaniuk. A „szabadjára" engedett állatok ugyanis a ketrecbe zárt emberek körül tolongtak, bedugták kezüket a rácson, igyekeztek megsimogatni, illetve „piszkálni“ őket. Egyik-másik majom ebédmaradványaival, dióval kínálta ketrecbe zárt gazdáit. A kísérlet végén a majmokat minden nehézség nélkül ismét össze lehetett fogni.

E vizsgálat azt bizonyította, hogy bizonyos esetekben a majmok hasonlóképpen viselkednek, mint az emberek — főként mint a gyermekek.

ŰJ IF li'SM’, — a i SIS/ S/i ■akim Kó/(i nti Bizottságának tvpja Megjľlľnik mlrulin kedden Kiadja a Smena. a CSIS/ Szlovákiai Kiiip nil Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Pražská 9 — leleŕon 415-41 — Ponaflók JO !• fts/eikes/tó Szőke József — Nvmtila a Západoslovenské tlačiarne 01, Bra’Islava, ul. Nár. povstania U. Előfizetés egy évre S1.20 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. K-ll*01529