Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-06 / 49. szám

Az elkövetkező évekre gondolunk A Bratislava közelében elterülő messze földön híres Limbách bortermő község EFSZ-tagjai elhatározták, hogy a pezinoki meliorációs szövetkezet keretében 120 000 korona költséggel 5 ha teraszos-szőlőültetvényt hoznak létre. A teraszok nagy esőzésekkor megakadályozzák a talaj elhordását. lava, Nedbalová ul. Oddelenie mimoriadné formy štúdia. Filmszínész szeretnék lenni: Csakis tehetségével tör utat magának. Menjen oda szemé­lyesen. Egy szomorú lány: Forduljon a következő címre: ROH Bra­tislava, Odborárske námestie, Právne oddelenie. Fájó szív: Hazánkban nyolc és tizenegyéves iskolák vannak, amelyek kilenc és tizenkét évesre épülnek ki. A felsőbb osztályokba való felvételnél a jó bizonyítvány számít. üzenetek < M. Piroska: írjon a követke­ző címre: ČSD Železničné uči- lište. Ifjúság: Bratislavában men­jen el a fedett uszodába. (Va- janského nábrežie). Lépjen be egy úszóegyesületbe és ott megtanul úszni. Érettségi után: Forduljon a következő címre: Zdravotnícka škola dr. Ivana Hálka, Bratis­(Befejezés az 1. oldalról) tette be a CSiSZ Központi Bi­zottsága a fiatal újítók és CSISZ-szervezetek országos versenyét a „Mindenki újító módon" jelszó alatt. Novotný elvtárs a CSKP or­szágos konferenciáján, a har­madik ötéves terv feltételeinek teljesítését illetően ezt mond-r ta: „Ehhez szükségünk van a munka tudományos megszer­vezésére és a nép magasfokú műveltségére“. Igen, tudatlan emberek kezében a legmaga­sabb fokú technika is élettelen technika csupán, nem beszélve arról, hogy maga a megterem­tése müveit embereket követel. Ezért nem véletlen, hanem ob­jektív szükséglet, ha felhívjuk a CSISZ-szervek és szervezetek figyelmét, hogy az ifjúság kö­rében folytatott nevelő munká­juk a szakképzettség növelé­sére és a politikai ismeretek fejlesztésére irányuljon. Ez a feladat, megnyerni az ifjúsá­got szakképzettsége és politikai ismeretei növelésére, szocialis­ta köztársaságunk összes CSISZ-szervezeteire vonatko­zik, Szlovákia CSISZ-szerveze- teire azonban kétszeresen ér­vényes. Szlovákia nagyméretű iparo­sítása következtében százával épültek a modern üzemek, vil­„Kommunista üzem. Nem, még nem élünk a kommunizmusban, de az üzemünk már útban van a kommunizmus felé“. Ezeket a szavakat Peter Grigorievics Szmolár technikus, a volt Kom- szomol-tag mondta nagy büsz­kén a kijevi Makszim Gorkij nevét viselő önműködő eszter­gákat gyártó üzemben. Az üze­met Komszomol-üzemnek ne­vezik, mert a komszomolisták építették és a dolgozók három­negyed része fiatal és Komszo- mol-tag. Peter Grigorievics a Komszo­mol idősebb élgárdájához tar­tozik, 25 évvel ezelőtt a Kom­szomol felhívására a dnyepro- petrovszki körzetből jött Ki- jevbe. A bányászból betonozó, s amikor az üzem felépült, a betonozóból gépész lett. Azu­tán pedig műszaki dolgozó. Ha­sonlóképpen mint a többi kom­szomol, akik az üzemel építet­ték. — Mit meséljek magamról? Ugyanazt éltem meg, amit az üzemünk. A kijevi Makszim Gorkij üzem története a szov­jet emberek hősiességéről szól. Amikor a fasiszta német had­sereg megtámadta a Szovjet­uniót, az üzem ötödik éve esz­tergákat és marógépeket gyár­tott. A munkások maguk épí­tették fel az üzemet. És amikor az üzemet az Ural-vidékére helyezték át, oda mentek. A harctér messze esett tőlük, de mégse távol. Az esztergák és marógépek helyett katonai fel­szerelést gyártottak — azok döngtek Sztálingrádtól Berlinig és Prágáig. Az üzemet elért eredményeiért a törös Zászló - renddel tüntették ki. Egy fél évvel Kijev felszabadulása után az üzemet újból átszervezték és megint csak esztergákat gyártott. És méghozzá jnilye- neketl A kijevi üzem önműködő esztergaberendezései a milánói és brüsszeli kiállításon is fel­tűnést keltettek. Sokkal jobbak, mint a kapitalista államokban gyártott fémfeldolgozó beren­dezések. — Ide nézzen, ilyen gépekkel akarunk utat törni a kommu­nizmus felé. — A kijevi gépmes­terek új, teljesen automatizált fémfeldolgozó berendezést mu­tatnak be, éppen próbaüzemel­tetés közben. A konstruktőrök csoportja 18 új modellen dol­gozik. Ezek közül két típus még az idén sorozatgyártásra kerül. A többi pedig a hétéves terv feladatainak teljesítése folya­mán. Az elv: egy mozdulattal két különböző operáció elvég­zése. Minél több operációt össz­pontosítani az egyes gépekre. Mert a kommunizmus ezt je­lenti: minél jobban megkímélni az embert, minél többet gépek segítségével elvégezni. Az új technika új embereket kíván. A kommunizmus pedig teljes embert. A műhelyben, ahol Peter Gri- gorieviccsel beszélgettünk ö és a részleg vezetője az egyedüli „öreg“ Komszomol-tag. A többi már mind fiatal és messze van­nak még a huszas évtől, de az a tűz, amely a régi Komszomol- gárdát fütötte, az bennük to­lanytelepejc, egészségügyi és művelődésügyi létesítmények. Ezek a modern technikával el­látott üzemek magas szakkép­zettségű és politikai ismeretű dolgozókat követelnek. És vall­juk be nyíltan, hogy ebben hiány mutatkozik. Például, míg 1959-ben köztársaságunkban ezer dolgozóra 153.4 főiskolát vagy szakiskolát végzett dol­gozó jutott, addig Szlovákiában csak 141. A cseh munkásosztály nem­csak, hogy aktívan segített és segít az új üzemek építésében, de ezerszámra küldte a cseh szakembereket, hogy ezekben az üzemekben dolgozzanak s a terv teljesítésével segítsenek az új szakemberek nevelésében Ezer és ezer szlovákiai dolgozó nyer szakképzettséget a cseh üzemekben. Nem támaszkodha­tunk arra, hogy az új üzemek építésénél ismét a cseh szak­emberek segédkeznek majd, hanem azon kell dolgoznunk, hogy az új szakemberek az ottani ifjúság soraiból kerülje­nek ki, ahol az üzemeket építik. Ezért a CSISZ-szervezeteknek, a pártszervezetek vezetése alatt, úgy kell irányítani az if­júságot, hogy minden fiatal dolgozó, — bármily munkasza­kaszon dolgozik is — a felada­tok teljesítésére egy mérnök szemével nézzen, hogy a tech­nikát necsak ismerje, hanem teljes mértékben ki is használ­ja­A Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség rnár néhány éve sikere­sen vesz részt a fiatal szak­képzett dolgozók nevelésében Például, ésak ebben az évben, Szlovákiában több mint 40 000 fiatal növeli Szakképzettségét. Egyes üzemekben, mint pl. a Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzemben, a komáro­mi Hajógyárban, a martini Sztálin Üzemek-ben és máshol, a CSISZ-szervezetek a Forra­dalmi Szakszervezettel és az üzem vezetőségével egyetem­ben, a pártszervezetek vezeté­se alatt távlati tervet dolgoz­tak ki az ifjúság szakképzett­ségének és műveltségének növelésére a harmadik ötéves tervben. Az ifjúság szakkép­zettsége és műveltsége növe­lése terén elért eddigi tapasz­talatok arra engednek követ­A kotoitotuMstu vább él. Elsők voltak, akik a „Kommunista-munka rész­leg" címet megkapták. Az üzemben persze vagy ötven munkacsoport küzd a kommu­nista munkabrigád címért és az idén 24 munkacsoport már meg is kapta a címet. A brigád azonban még távolról sem az egész részleg. Hogy az egész részleg elnyerje a büszke címet, sokat kell küzdeni a kollektí­váknak. De saját magukkal is küzdeni kellett. Nem volt olyan könnyű dolog példás munkafe­gyelmet fenntartani és elsajá­títani a modern technikát. Ki­vétel nélkül mindnyájan tanu­lunk, hogy szakmánk mesterei­vé váljunk. Kiváló technikusok és mérnökök, mert a jövő tech­nikája sokat láván a szakem­berektől. A kommunizmus forró szívekre vár. A kijevi Makszim Gorkji üzem már most magán viseli a kommunista üzem jel­legét. Amikor végigjártuk az üzemet, nem is akartuk elhinni, hogy egy gyár udvarán járunk. Hársfák, alma- és körtefák kö­zött egy valóságos liget köze­pén sétáltunk. Nem hiányoztak a virágágyak, a frissvízül tó, sőt a délutáni pihenésre előkészí­tett nyugágyak sem. Nem hiába hívják „liget-üzemnek“ a kijevi Makszim Gorkij üzemet. Ami­kor az üzemet építettük, a kommunista ember üzemét épí­tettük. Mit gondol, sikerült elérni? Nagyszerűen sikerült. Ebben az üzemben már a kom­munista holnap szava szólalt meg. KAREL DOUBERA Az aktíva elnöksége keztetni, hogy a harmadik ötéves terv folyamán, az egész dolgozó ifjúság fokozatosan bővíti műveltségét, a „Minden­ki újító módon“ elv szerint dolgozik, és életbe lépteti a tu­domány és technika legújabb vívmányait. Elvtársnők, elvtársak! A harmadik ötéves terv a fejlett szocialista társadalom további fejlesztésének gazda­sági terve lesz és nagy belső és nemzetközi jelentőséggel bír. Megteremti az anyagi fel­tételeket a CSKP XI. kongresz- szusa által kitűzött merész cé­lok elérésére, a szocializmus építésének befejezésére, és a kommunizmusba történő át­menethez szükséges erők foko­zatos összegyűjtéséhez. Cseh­szlovákia — a világ szocialista táborának egyik szilárd pillére — gazdasági hatalmának to­vábbi fejlődése, hozzájárul ah­hoz, hogy a szocialista államok 1965-ben a világ termelésének több mint a felét gyártsák, és így teljes győzelmet érjenek el a kapitalista világ termelése felett. Tudatában vagyunk, hogy a harmadik ötéves terv ered­ményeinek gazdag gyümölcsét elsősorban ifjúságunk fogja élvezni. Ezért a harmadik öt­éves tervet a mi programunk­nak, szocialista köztársaságunk összes fiataljai programjának tekintjük. Elsődleges felada­tunk legyen — minden erőnket, lelkesedésünket és tudásunkat azon gyönyörű távlatok meg­valósításának szolgálatába állí­tani, apielyeket a harmadik ötéves terv magában foglal. Boldogok vagyunk, hogy te­vőlegesen részt vehetünk ha­zánk nagy programjának meg­valósításában, a szocializmus­ból a kommunizmusba való átmenetben. Minden erőnkkel azSn legyünk, hogy a harmadik ötéves terv nagyszabású prog­ramja minden vonalon tökéle­tesen teljesüljön. PRIEVOZ! JEGYZETEK A CSISZ prievozi tagjait di­csérni szeretném, és a legna­gyobb igyekezettel kerestem olyan tetteket, amelyek meg­érdemlik az elismerő szavakat. Nehéz azonban jót mondani olyan helyről, ahol még minden csak terv, ígéret, megvalósí­tandó feladat, amelynek cšak egyesek jó szándéka a fedezete. Mert mi a valóság a prievozi CSISZ-szervezetben? Mezei elvtárs, Heller és Tiles elvtárs­nők munkakészsége és aktivi­tása nem elegendő a nagysza­bású tervek megvalósításához. Nem elegendő, mert hiszen ők is dolgozó emberek, akik csak a napi nyolc órai munka után áldozhatják szabad idejüket a szervezet ügyeinek intézésére. És úgy látszik, hogy jó szándé­kuk, lelkesültségük megtörik a tagság egy részének cinikus nemtörődömségén. Tudom, A Természet és Társadalom mutatványszámáról A Természet és Társadalom mutatványszáma van a kezem­ben. Az új folyóiratot nagy megelégedéssel olvasom. Bizo­nyára Ti is örömmel veszitek kezetekbe ezt az új folyóiratot, mert mindnyájunknak nagyon hiányzott. Hiányzott az iskolá­ból, hiányzott az üzemekből, az ifjúsági szervezeteink kultúr- helyiségeiből, egyszóval hiány­zott a gyakorlati életünkből. Köszönettel tartozunk a Csehszlovákiai Politikai és Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulatnak, hogy új folyóirat­tal gazdagította kulturális éle­tünket. Bizonyára érdekel Bennete­ket az is, hogy mivel foglalko­zik a Természet és Társadalom érdekesnél érdekesebb cikke­ket tartalmazó mutatványszá­ma. A lap Vítézslav Nezval „A Béke dala“ c. versével üdvözöl bennünket, majd Szemjonov szovjet akadémikus „A tudo­mány és technika jövője“ c. értekezése a tudomány előtt álló óriási pozitív lehetőségek - ről számol be. A technika az ember kezébe olyan eszközöket adott, amelyeknek segítségével a legnehezebb feladatokat is könnyen oldhatja meg. Ezekkel az eszközökkel ismerkedhetünk meg közelebbről e beszámoló­ban. A nagy nemzetközi sikert aratott brnói nagyvásár kiváló­ságait, érdekességeit mutatja be Túrna J.: Brno 1960 c. cikke. Az egyházi vezetők nevetsé­ges hittudományi vitáival, el­mélkedéseivel és elképzelései­vel az egyház hatalmáról a vi­lágűrben és az idegen bolygó­kon foglalkozik a „Nevetséges bűnök“ c. cikk. Karácsony előtti időszakban nagyon aktu­ális a karácsonyi ünnepekkel kapcsolatos vallási legendákkal és regékkel foglalkozó írás. A „Horogkereszt fekete reveren­dába burkolva" c. cikk a Vati­kán embereit mint a nácik se­gítőtársait mutatja be nekünk, és felfedi a Vatikán érdekelt­ségét az Eichmann-ügyben. A folyóirat érzékenyen rea­gál a magyarlakta vidékek problémáira. Beszámol a Dél- Szlovákiai Csilizköz talajjaví­tási építkezéseiről, Dél Szlová­kia iparosításáról, feleleveníti előttünk a huszas évek sztrájk­mozgalmát a szlovák és ma­gyar földmunkások közös har­cát a kenyérért és az ember­hez méltó életért. G. Borovik „A nagy ember és a tenger" c. riportjában be­számol a híres írónál, Heming- waynál tett látogatásáról, ér­dekes megfigyeléseket közöl Hemingwayrői mint íróról és halászról. A következő riport­ban egy afrikai állammal, a független Szomáliával, az or­szág gazdasági életével, lako­saival és földrajzi viszonyaival stb. ismerkedünk meg. Bizonyára mindenki nagy ér­deklődéssel fogja ólvasni a „Rakéták a természetben" cí­mű rövid tanulmányt. Itt a po­csolyák és tengerek mélyén élő állatokkal ismerkedünk meg, amelyek lökhajtásos módon re­pülnek, illetve penderülnek to­va. Nagyon könnyen sajátíthat­juk el több fizikai törvény lé­nyegét a „Filmezőgéppel a természeti törvények nyomá­ban" című, fényképekkel gaz­dagon illusztrált érdekes és tanulságos cikk alapján. Z. Dédinová: Ne féljünk a szépségtől c. riportja a prágai kozmetikai intézet megalapítá­sáról és működéséről számol be. Fiatalságunk, gyermekeink egészséges fejlődésének ést ta­nulásának elősegítéséhez látja el hasznos tanácsokkal a szü­lőket a „Szülők és gyermekeik" c. cikk. A mutatványszámban megis­merkedünk a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia csillagászati kutatóintézeteinek építésével a Lomnici csúcson, a dohányzás hatásával'orvosi és pszicholó­giai szempontból és más prob­lémákkal a tudomány és tech­nika világából. Nagyon érdekes ezenkívül Gleb Anfilov fan­tasztikus elbeszélése az ember visszatéréséről a világűrből. Az egész szám gazdagon van illusztrálva és szép, négyszínű mélynyomásos lakkozott cím­lappal ellátva Mind sokoldalú tartalmával, mind grafikai elő­állításával kielégíti a nagyigé­nyű olvasót is. Szeretettel olvassátok és ter­jesszétek ezt a folyóiratot, mert olvasása nemcsak kitűnő szórakozást jelent, hanem amit belőle tanultok, annak minden­kor és mindenütt nagy hasznát veszitek majd. Tölgyessy György, mérnök. hogy a cinizmus nagyon erős kifejezés, de vajon nevezhe­tem-e másnak azt a tényt, hogy a prievozi CSISZ-szerve- zet gyűlésein csak a tagság ötven százaléka jelenik meg! Vajon a tagság másik ötven százaléka valóban mind máso­dik vagy harmadik műszakban dolgozik, és ezért nem kapcso­lódhat be a közös munkába? Heller elvtársnő, a prievozi MNB dolgozója és a CS1SZ- szervezet vezetőségi tagja sze­rint a gyűlések tartalmilag nem kielégítők. Színtelenek, felületesek, tehát nem ébresz­tenek érdeklődést. Véleményem szerint ezen nagyon könnyű változtatni — hiszen nem a politikai éretlenség az oka a távolmaradásnak, hanem az ér­deklődés hiánya. A prievozi CSISZ-szervezet politikai munkájában fellelhető hiányosságokat az is bizonyítja, hogy bőven akad köztük olyan is, aki nemcsak a huligán-di­vatnak, de a huligán életfor­mának hódol. Mert ugyan mi másnak nevezhetném azt, ami­kor egy fiatal dolgozó ember — tökrészegen ordít a kocsmá­ban? Tizennégyen • jelentkeztek a népi orosz nyelvtanfolyamra és ez a szám szintén fenti állítá­saimat bizonyítja. Hogyan akarják megvalósítani Prievoz jövendő építői hazánk életet- szépítő, gigantikus terveit, ha nem tudják behatóan tanulmá­nyozni a szovjet tudomány leg­haladóbb módszereit, ha nem veszik tudomásul, hogy az orosz nyelv ma a műveltség alapfeltétele? Vajon elegendő és tökéletes-e az a nyelvtudás, amit az iskolában tanultak? Vajon megállhatnak-e az igen magas, de mégis fejlesztésre szoruló iskolai színvonalon ak­kor, amikor mindnyájan tud­juk, hogy amelyik nyelvet nem beszéljük, nem gyakoroljuk, azt elfeledjük. A tervek szé­pek. Tánccal egybekötött ötórai tea, zene- és énekkar létesíté­se, tánctanfolyam — szóval mindaz, ami szórakoztató és hasznos is. De reméljük, hogy nem fe­ledkeznek meg a politikai meg­győző munkáról, a közösségi szellem fejlesztéséről, a szo­cialista ember kötelességeinek állandó hangoztatásáról sem. Nem szándékom gáncsolni, ostorozni a prievozi fiatalokat, hiszen eredményeiket is isme­rem. Becsületes munkájukért, amellyel a pép kenyerét segí­tették begyűjteni, elismerő ok­levelet kaptak és a néhány nappal ezelőtt elkezdett Tanul­junk a pártról tanfolyamra már harmincán jelentkeztek. Remélem, hogy az aratási munkáknál látott lendület ere­je átsegíti őket a nehézségek hullámvölgyén és legközelebb már nem kell kutatnom a di­cséretet érdemlő tettek után, mert szép tervek helyett be­teljesült valóság hirdeti a di­cséretet. PÉTERFY GYULA A Zemianske Kostolany-ji póro­betón üzem dolgozóinak újító­javaslata szerint a termelésnél keletkező hulladékanyagokból 200 000 mennyezetbetétet állí­tottak elő. Az ilyen betétek 50- 40 százalékkal könnyebbek, mint a hagyományos módon gyártottak, és így a kívánt szi­lárdság betartása mellett 50 százalékkal kevesebb betont használnak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents