Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-19 / 29. szám

A nőkre is gondoltak A Kelet-Szlovákiai Vasmű építése korlátlan munkalehető­séget biztosít a nők számára is. A Hron építkezési vállalatnál már eddig is 480 nő dolgozik különböző munkabeosztásban. S a harmadik ötéves tervben még jobban növekszik a nők részvétele e gigantikus építke­zésben. Ez évben több üzemi szakiskola nyílt, ahol elsajátít­hatják a tervező, darukezelő, részlegvezető, víz- és villany- szerelő szakmát is. — ★ — Négy év alatt A kelet-szlovákiai kerületben eddig a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését 230 szövetkezet vállalta. E nagy­szerű szocialista munkaver­senyben a terebesi járásé az elsőség 65 szövetkezettel. Má­sodik az eperjesi járás 38, harmadik a nagmihályi 35 szö­vetkezettel. — ★ — 1500 egyéni A nagymihályi járás is szép eredményeket ért el az egyéni és közös kötelezettségvállalá­sokban. Eddig az egyéni ver­senyzők száma 1500, a kollek­tíváké pedig 650. S íme, még né­hány mindent nyugtázó szám; 50 ezer mázsa kenyérgabonát, 82 ezer mázsa cukorrépát, 65 ezer mázsa burgonyát, több mint 5 ezer mázsa húst, és 975 ezer tojást adnak be terven felül. Serkentő és példaadó szántok ezek. — Egész biztos eljövök, — I mondta Géza bácsi, amikor mint a CSISZ falusi szervezete és az ifjúsági kollektíva vezetőjét meghívták a vezetőségi gyűlés­re. Valóban el is jött. Vagy tizen jelentek meg a vezetőségi gyűlésen, hogy megvitassák a bátorkeszi fiatalok felhívását; az ötéves terv négy év alatti teljesítését. Hiszen ők, Rózsika, Ilonka, Jolánka és a többiek a zöldség- termesztésben dolgozó 15 tagú kollektíva tagjai nagyon szere­tik a munkát. Az első napsugarak már kint találják őket a földeken, vidá­man megbeszélik a napi felada­tokat és közben újabb terveket szőnek. Azon gondolkodnak, hogy mivel tudnának hozzájá­rulni a terv teljesítéséhez. A hanvai CSISZ-tagok szor­gos keze alatt minden szépen fejlődik, mert szeretettel vég­zik a munkát. A CSISZ tagsági gyűlésen elhatározták, hogy 38 százalékkal túlteljesítik a ter­vet és a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt végzik el. Héthy elvtárs, a HNB elnöke felolvasta az EFSZ kötelezett­ségvállalását. 1964-ben hektá­ronként 40 mázsa kukoricát, 430 mázsa cukorrépát, 26,5 má­zsa gabonát termelnek és a ré­tekről 45 mázsa szénát gyűjte­nek be hektáronként. Helyén­való itt a hanvai CSISZ-tagok kijelentése: teljes támogatást nyújtunk az EFSZ-nek, hogy teljesíthesse kötelezettségvál­lalását. A szövetkezet vállalása a mi vállalásunk is. Ezt a fele­letet adták a CSKP KB-nak a mezőgazdasági termelés eme­lésére vonatkozó levelére. 435 köbméter komposztot készíte­nek, mint brigádosok segítenek a csúcsmunka idején, ősszel és tavasszal aktívan részt vesznek a rétek és legelők gondozásá­ban. Húszán közülük látogatni fogják a szövetkezeti munkais­kolát. Az ifjúsági kollektíva felkészül, hogy bekapcsolód­hasson a szocialista munkabri­gád címért folytatott verseny­be. Nemcsak formálisan, hanem szóról szóra teljesíteni akarják kötelezettségvállalásuk minden pontját. Nagy vita folyt az if­júság művelődésének kérdésé­ről is. Géza bácsi, a tapasztalt vezető is szót kért: — Feltétlenül távolítsuk el a múlt évben tapasztalt hiá­nyokat. Tudom például, hogy a fiatalok nem nagyon mutat­koztak a szakelőadásokon. — És valóban igaza van. Mi szor­galmas. és müveit fiatalokat akarunk nevelni. Szojko Boldi­zsár és Molnár József jelent­keztek a mezőgazdasági ta­nonciskolába. Elhatározták, hogy minden évben legalább három fiatalt küldenek tanonc­iskolába és egy CSISZ-tagot mezőgazdasági technikumba. A szövetkezeti tagok Országh elvtárssal, a szövetkezet elnö­kével és Okos elvtárssal, a HNB titkárával együtt nagyon dicsé­rik a hanvai szövetkezeti ifjú­ságot. — Mi a sok szép eredmény titka? — tesszük fel a kérdést. — Az, hogy tapasztalt kom­munista vezeti a kollektívát, ezért nőnek fel ott ilyen lelkes építők. JOZEF ŠVEC LAPOZGATÁS A „KRÓNIKÁBAN' Örömmel jelentették A kézsmárki Tatraľan válla­lat örömmel jelentette az or­szágos pártkonferencia részt­vevőinek, hogy a védnökségi szövetkezetekben a vállalt 800 köbméter komposzt helyett 250 köbméterrel készítettek többet és 55 ezer koronát takarítottak meg. — ★ — v ■ Rekordtermés A Nagvkeszi Állami Gazdaság kenderest részlegén rekordter­mést értek el. A 20 hektáros tábláról 958 mázsa árpát szál­lítottak raktárba. Ez azt jelenti, hogy 1 hektáron 47,9 mázsa árpa termett. Ezen a földterületen a múlt rendszerben a méltóságos úrék csak jóval több mint 2 hektá­ron tudtak ennyit elérni. Mikor megkérdeztük a gazdaság ve­zetőjétől, Cmarko elvtárstól, hogy mi a rekordtermés eléré­sének nyitja, így válaszolt: Ősszel időben elvégeztük a mélyszántást, tavasszal vagy még jobban mondva a tél folya­mán a simítást, egyszer mütrá- gyáztunk, másfél mázsa kálisót szórtunk el hektáronként. Min­den munkát agrotechnikai ha­táridőben végeztünk. MOLNÁR FERENC leveléből Ez évben, május 9-e előtt kezdődött. A komáromi hajó­gyár fiatal technológusaiból álló kollektíva akkor határozta el, hogy versenybe lép a szo­cialista munkabrigád címért. A kollektíva tagjai kidolgozták a kötelezettségvállalásuk rész­leteit és már-már azt hitték, hogy befejezték az előkészítő munkát, amikor .valaki megje­gyezte: — Fiúk, ne feledkezzünk meg a brigád krónikájáról. így történt, hogy azóta egy fekete füzetbe leírják, mi tör­ténik a brigádban. Ezt a füze­tet „bibliának“ keresztelték el. Dragún elvtárs brigádvezető társaságában mi is lapozgat­tunk ebben a füzetben... MÉRLEG — AMELY ÖRÖMET SZEREZ Egy fél évvel ezelőtt még senki se csodálkozott azon, hogyha a fiatal technológusok munkájában valami hiba for­dult elő. Hiszen az ember köny- r.yen tévedhet. Egy ember per­sze, de kettő már nehezebben. De amikor már tizenhat ember ül össze és olyanok, akik érte­nek a munkához, akkor a téve­dés kizárt dolog. Ezért, ha valamelyik CSISZ-tag olyasva­lamit végez, amiről a többiek nem tudnak, a munka végezté­vel közösen bírálják meg a munkát, hogy megelőzzék a kellemetlenségeket és komp­likációkat. „Amikor gondolkozni kezd­tünk a kötelezettségvállalá­sunkról, rájöttünk, hogy az üzemben a munkaidőt nem használjuk ki eléggé. Elhatá­roztuk, hogy munkába tíz perc­cel hét előtt járunk, elolvassuk az újságokat és pontosan hét órakor dolgozni kezdünk“. A krónika sok egyebet is elárul. Megemlíti, hogy a fiatal tech­nológusok májusban 18, és júniusban két újítási javaslatot nyújtottak be, annak ellenére, hogy negyedévente csak nyolc újítási javaslat benyújtását vállalták. És mi van a szakképzettség emelésével? A kollektíva ebben a tekintetben is dicséretet ér­demel. Heten tévúton végzik a fő- és középiskolát, a többiek pedig a pártoktatási ‘év vagy CSISZ oktatási év keretén beiül mélyítik ei tudásukat. A hajógyári fiatalok az el­múlt években is kötelességük­nek tartották, hogy segítséget nyújtsanak a falunak és a me­zőgazdaságnak. Dragún elvtárs kollektívája igyekezetét termé­szetesen a kötelezettségválla­lásokban is kifejezésre juttatta. NEM ZÁRKÓZNAK EL A versenyben álló kollektíva életében megfigyelhettük, hogy a munkába igyekeznek bele­vonni olyanokat is, akik nem tartoznak a kollektívához, úgy, hogy a kollektíva nevelőhatása a kollektíván kívül állókra is kiterjed. A kollektíván kívül ál­ló fiatalokat is bevonják a munkába és a kulturális vállal­kozásokba is. így aztán azok a fiatalok, akik még nem vesz­nek részt a versenyben, rájön­nek, hogy milyen nemes célt szolgál a szocialista munkabri­gád címért indított mozgalom. * * * — Hogyan sikerült megvaló­sítani a jelszó: szocialista mó­don élni? Dragún elvtárs előveszi a krónikát és onnan idéz: Színházba, esztrádműsorokra jártunk, beszélgetéseket ren­deztünk azokkal, akik tanulmá­nyi kiránduláson a Szovjetunió­ban jártak, kirándultunk a Vág völgyébe, mindnyájan aktív sportolók vagyunk, futballo­zunk, röplabdázunk és bekap­csolódtunk a sportéletbe. — Hogy győzték mindezt? A kollektíva tagjai csak mo­solyognak. — Mindent lehet, csak akarni kell. Hetenként rendszerint összejövünk és kiértékeljük az elmúlt időszakot. Majd megbe­széljük a jövő feladatokat. El­lenőrizzük a kötelezettségvál­lalások teljesítését és nem vá­runk arra, míg valaki „fent“ kiértékeli. Hiszen mindent ma­gunknak teszünk ... B-f. A két Mária, Medved’ová és Macíková ügyesen vezetik gépüket a tőkesorok között. Persze mindegyikük a „sa­játját“, és csak a fényképész kedvéért ültek mindketten egy kormáiiykerék mögé. MIKOR a három Holder-trak- tor megérkezett a szobránci ÄG szőlészetébe, a technikusok összedugták fejüket. Egy teljes nap telt el, míg végre azt mondhatlak, hogy most már megismerték a kis gépeket. Persze, magukban azt gondol­ták, hogy munkájuk nehezebbik része ezután következik, mivel három jelentkezőt kellett kiok­tatniuk a vezetés tudományára. A technikusok aggódása alap­talan volt. A három lány, a je­lentkezők, ügyes tanítványok­nak bizonyultak. Az igaz, amikor első nap megjelentek kis traktoraikkal a szőlőtőkék között, még a sző­lészet vezetője Pavlov elvtárs is bizalmatlanul tekintgetétt utánuk. De nem sokáig volt oka kételkedni a lányok ügyességé­ben. A kis traktorok engedel­mesen befordultak a tőkesorok közé. A lányok ügyesen irányí­tották a gépeket. Azóta a három lány igazi traktorossá vált. Már a kisebb géphibákat is kijavítják. A kis gépeket a többi dolgozók is megkedvelték. Nem kell már kapálni csak a tőkék között a sorban, mert a sorközökben gépek irtják a gyomot. AZ ÜJlTÖ Juraj Pavlov elvtárs, a sző­lészet vezetője addig kísérlete­zett, míg sikerült elkészítenie egy olyan ekét, amellyel a födést és nyitást is el lehet vé­gezni. Az eke használatával 145 ezer korona megtakarítást ért el a szőlészet. Az újítási javas­lat jelentősen hozzájárult a szőlészetben folyó munkálatok gépesítéséhez. Jó munkájáért jutalmon kívül még a Kiváló mezőgazdasági dolgozó kitün­tetést is megkapta. Terveiről szívesen beszél. Megmutogatja a gyümölcsfával beültetett vízmosásokat, s el­mondja, hogy ez évben is 40 hektárral bővül szőlőterületük. A harmadik ötéves terv végén már kétezer hektáron termel­nek szőlőt a szobránci dombo­kon. Már az idén elkezdik egy teljesen korszerű, gépesített pince építését, mely 3 és fél millió koronába kerül. ÜJ BORFAJTA Már évek óta kísérleteznek egy új borfajta kitermelésével. Az idei országos borkiállításon, Hodonínban elismeréssel be­széltek erről az új borfajtáról, amely a Szobránci fehér nevet viselt. A szakértők szerint igen emlékeztet a híres tokaji bor ízére. A kutatók szerint a szobránci dombok igen jól megfelelnek a szőlőtermesztés követelmé­nyeinek. Ezért kerül sor itt is a harmadik ötéves terv során a szőlőterület lényeges kiszéle­sítésért. Baráti segítség E gyönyörű júliusi napsü­tésben úgy fest a leleszi határ, mint egy lágyan ringó sárga tenger. Pacsirták tril­láznak a légben, prücskök ciripelnek a fűben, az árnyat adó rezgönyárfák és a füzek lombjai között egy-egy sze­relmes gerlicepár turbékol. S ott messze, a búzatenger közepében, mint valami óriá­si cserebogarak gördülnek tova a kombájnok, s az arató-kötözőgépek. Igen, a lelesziek is meg­kezdték az aratást, a holna­pi kenyér biztosítását. A lá­bonálló termény így szemre is csodás. A telt, súlyos ka­lászok lehorgasztják fejüket, mint az ülve szunyókáló fáradt ember. Az első kéve terményt július másodikon kötötte össze az aratógép. Azóta nap-nap után gyűlnek a ké­vék, sokasodnak a keresztek, telnek a büzas^árítók. Július 21-én már egy szál ter­ménynek sem szabad lábon állani. A learatásra váró te­rület pedig 450 hektár. Az időjárás nem a legkedvezőbb, hol esik, hol pedig rekkenö a meleg. Húsz nap van a búzakoszorú megfonásáig. Segítségre van szükség: több aratógépre és kombájnra. De honnét, hiszen itt már mindenütt aratnak? Azaz a Tátrában, illetve Poprád környékén még nem. A lelesziek segítséget kér­tek, amit majd viszonoznak, s a poprádiak adtak: öt ara- tó-kötözögépet. Lám, így ismeri meg és fogadja őszinte barátjának a poprádi szlovák dolgozó a leleszi magyar ajkú dolgo­zót. S a segítség viszonzása­kor, ha majd a Tátra alatt is szőkén ringatlak a gabo­naföldek, ez a barátság még jobban elmélyül. (török) Kasza alá hajlik Repes Mácsik Kálmán ag- ronómus szíve, ahogy végig­néz a kévesorokon. Hogyis­ne, hiszen a sovány, homo­kos bagotai határban régen volt ilyen árpatermés. S az aranyló kalászokat óráról őrára kisebb veszély fenye­geti, mert a táblát szaporán kerülgeti a kaszás vasparipa, Svarc István traktoros tart­ja rövid hajtószáron, de nem olyan feszesen, hogy hár­masba ne kapcsolhasson. Igaz, hogy a traktoron a 4-es sem fogna ki, dehát a ponyva, meg a kötőszerke­zet — jobb a géppel csínján bánni. így is halad, szinte faija a táblát. Alighogy el­vágtat előttünk, — még egy cigarettát sem szívhat el kényelmesen az ember — máris ott dohog újra a kö­zelben. Aztán kezdődik elöl­ről, távolodik, közeledik a futkosó gép zenéje. És a szőke kalásztenger enger delmesen kasza alá hajlik. Avatási Uívado Országjáró utunk közben az Ekecs közelében levő új- majori gabonaföldek mellett is megálltunk. Az öt kom­bájn egyikén a fiatal férfi mellett porvédő szemüveges asszonyszemély segédkezik. Őket kérdezzük először az aratás menetéről. — Hát nem panaszkodha­tunk. Tegnap .172 mázsát engedhettünk ki a tartályból — válaszol a beszédesebb gyengébb nemhez tartozó segédkombájnos. — Mennyit számítanak le­aratni ebben az idényben? — Tavaly 94 hektárnál * hagytuk abba. Kevesebb most sem lesz — ezt már a férfi mondja. — Megértik egymást? Összemosolyognak, minek kérdezzem újra. — Neve? — fordulok a férfihez. t — Kollár Gyula. — Es a segédkombájnosé? — Kollár Janka. — Testvérek? — csúszik ki a számon, de elszégyelni magam, arra már nem volt idő. Ügy rakták kezüket a szemem elé, hogy jól lát­hatón megcsillanjanak az arany karikagyűrűik. * * Egy másik kombájnos ép­pen akkor eresztette ki a magot a tartályból, de akár­hogy siettünk, mire odaér­tünk, Sztachovics László már újra indulásra készen állt. De pár szóra még meg­várt. — Hogyan állnak? — Bőven ömlik a mag, a pótkocsik nem győzik a gabona elhordását. Csak annyi a bajunk, hogy emiatt közben állni kell. * * * A dunaszerdahelyi begyűj­tési üzembe is benéztünk. Vass elvtárs igazgatóhelyet­tes éppen azt intézte el, hogy az udvarban levő 12 szárító- és tisztítógépből le­galább 10-et kivigyenek a szövetkezetbe. Bent már működött kettő, de jobb, ha a helyszínen is segíthetnek a gépek. Hiszen jiilius 25-re be akarják fejezni a gabona­begyűjtést. A szerdahelyi járásban jól halad az aratás. -la

Next

/
Thumbnails
Contents