Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-01 / 44. szám

íl**¥***¥■*■¥ ‘ A nagy évforduló A történettudósok 1492-t, Amerika felfedezésének évét a középkor befejezésének és az újkor kezdetének ismerik el; és ez az évszám joggal tekinthető a világ- történelem egyik legfontosabb határkövének, hiszen Ko­lumbusz korszakalkotó hajóútjával az'emberi társada­lom egész fejlődése új irányt vett. Nem csekélyebb jelentőséggel bír a vitág történeté­ben 1917, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom éve is. Negyvenhárom esztendővel ezelőtt, 1917. november 7-én (az orosz naptár szerint október) megbukott a világ akkori legnagyobb és legreakciósabb államának kormánya és vele együtt rombadölt a cári abszolutiz­mus rendszere. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom véget vetett egy századokon keresztül uralkodó népellenes politikai rendszernek és amikor a Lenin ve­zette Oroszországi Kommunista Párt proletárdiktatúrája vette át a Forradalom irányítását, az egész világ el- nyomottai fellélegeztek. A Nagy Forradalom felrázta a világ dolgozóit, a szocialista mozgalom mindenütt új erőre kapott és megindult egy folyamat, mely alapjai­ban rázkódtatta meg az uralmon levő kapitalista tár­sadalmi rendszert. Azóta elmúlt 43 év. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom óta, a szovjet nép magára utalva, ellenségektől üifözve égy új világot teremtett. 1920-ban H. G. Wells, a modern irodalom egyik leg­nagyobb alakja, Moszkvába tátogatott, ahol 'Lenin fo­gadta. Hazatérte után Londonban így vélekedett a Leninnel a Szovjetunió teljes villamosítására vonatkozó beszélgetéséről; „Elképzelhető-e egy ilyen óriási, vég­telen erdőségekkel és műveletlen muzsikokkal teli bi­rodalomban merészebb terv, technika, ipar és kereske­delem hiányában? A teljes elektrifikálást végrehajtót- yýák mák Hollandiában, beszélnek róla nálunk is és ezek- s' ben az országokban érdemes is foglalkozni vele. De .,ilyesmi elképzelése Oroszországban nagyon sok fantá­ziát igényel. A magam részéről nehezen hiszek benne..“ Wells nézetei azután megváltoztak. A második világ­háború küszöbén, röviddel halála előtt így nyilatkozott: „A Szovjetunió a béke és a rend egyedüli támasza a Földön és jómagam támogatni kívánom fejlődő kom­munista pártunkat." A szovjet nép közben átvészelt egy borzalmas, gyil­kos háborút. Az ország nagy része romokban hevert, emberek milliói pusztulnak el. De a fasiszta hordák a Nagy Októberi Forradalom szellemét, Marx és Lenin örökségét nem tudták kiirtani. Az öreg harcosok váll­vetve a fiatalokkal újjáépítették és felvirágoztatták a világ első szocialista államát, az októberi szellem Európában és Ázsiában valóra váltotta népek milliói számára a szocializmust. Ez a szeltem vezérli ma már az emberiség nagy részének a sorsát, véget vet az em­ber ember úttal való kizsákmányolásának és utat mutat azok részére, akik még mindig harcolni kénytelenek az elnyomatás ellen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szelleme győzelmét ünnepettük e napokban New Yorkban, a ka­pitalizmus fellegvárában is, amikor az ENSZ fóruma előtt Afrika népeivel együtt örültünk a gyarmati iga alóli felszabadulásuknak, nemzeti függetlenségük kiví­vásának. Es az 1917-es év forradalmi szelleme kísért a kapi­talista országokban is, ahol a dolgozók milliói szerve­zett tömegekben harcolnak jobb jövőjükért és a ki­zsákmányolás ellen. A jövő történészei tehát teljes joggal számíthatják egy új történelmi korszak kezdetét 1917-el, a Nagy Októberi Szociatista Forradalom évével. Mexikó kétmillió négy­zetkilométer terjedelmé­vel nagyobb területen fekszik, mint az Összes nyugat-európai állam. 1848-ban Mexikó kétszer akkora volt mint Texas, Üj-Mexikó, Kalifornia és más országrészek, me­lyeket az Egyesült Álla­mok rabolt el tőle. Az amerikai intervenciós háborúk folyamán állan­dóan fokozódott a gyű­lölet az amerikaiak elien, akiket „prlngos“-nak ne­veztek el. Sok külpoliti­kai kérdésben Mexikó haladó álláspontot kép­visel. Például ellenezte a Franco-Spanyolország- gal való diplomáciai kap­csolat felvételét, a Szov­jetunió mellett a világ egyedüli állama volt, amely az 1939-es évi Müncheni egyezményt nem ismerte el, nem volt hajlandó katonákat kül­deni az Észak-Korea el­leni rablóháborúba és az amerikai államok konfe­renciáján tiltakozott a forradalmi Kuba belső ügyeibe való beavatkozás ellen. Felvételünk Mexikó fő­városában készült. v » A* k* kirk~**r+*r+ ++-lrtr*rk*** #■**** ***+ JfUMMMMMMMMMkv Dr Haspel Erzsébet: Az élet építőkövei A kovamoszat (diatomae) egysejtű növényi szervezetek, melyeknek sejthártyája a kova­savtól megkeményedett s ezen véüöburkuk nagyon különböző, néha gyönyörű alakzatokat mu­tat. Ezekhez hasonló gyönyörű élőlények az állatok világában is találhatók: az ún. foramini- ferák. Mészburkolatuk van. Az állatok nagyon érdekes egysejtű csoportja főként az ún. ostorpálcasok (flagella ta) csoportja, amelyek ostorpálcá- juk segítségével mozognak és amellett — úgy, mint a növé­nyek —, chlorophyll! is tartal­maznak, s ézért a növény- és állatvilág határszélénél állnak. Chlorofylu, azaz a levél zöldjét tartalmazzák a növényvilágból és önállóan mozognak, ami vi­szont az állatok világára mutat. Legismertebb közöttilk az Eug- lena viridis, melynek még „sze- mecskéje" is van, természete­sen csak egy egyszerű világos­ságot befogadó folt alakjában az egysejtű testecske felületén. Rendszeres beosztásuk nem egységes, sokan az állatok, so­kan a növények közé sorolják, és mindez legerősebb bizonyí­téka annak, hogy mind az álla­toknak, mind a növényeknek közös' ősük van. Eddig azon sejtekkel foglal­koztunk, melyek önmaguktól fogva életképesek. A magasabb rendű növények vagy állatok azonban nagyszámú sejttel rendelkeznek, s amellett az egyes sejtjek a szervezetben különböző teendőket végeznek. Itt á sejtek között szoros mun­kaelrendezés van és az egyes sejtcsoportok mindig bizonyos rend szerint nagyon különleges munkát látnak eL Az ilyen Sejtcsoportokat, melyek bizo­nyos teendőt végeznek, szövet­nek nevezzük. A szövetek pedig a növények vagy állatok szer­veit alkotják, mint például a leveleket, tövét, avagy kezet, agyvelőt stb. Kimerítő jellemzést adni az összes növényi vagy állati szö­vetekről nagyon hosszadalmas volna. Csak egész különös és nyomatékos eseteket akarunk felhozni, azért, hogy megvilá­gítsuk, hogy a sejtek milyen változáson mennek át azáltal, hogy megfelelő különleges fel­adatukat teljesíthessék. A növények testéből leírjuk azon érdekesen hozzáalkalma­zott sejteket, amelyek az ún. növényi szállító szövetet képe­zik. Ezek feladata a vizet és a tápláiékoldatot az egész nö­vényi testen átvezetni. Ezen feladat megoldására ezek a sejtek egymásba kapcsolódnak, mint a víz- vagy gázvezeték, A sejthártyák a két szomszédos sejt összetalálkozásánál át vannak lyukasztva, vagy pedig teljesen hiányoznak, úgyhogy egész összefüagö csővezetéket alkotnak. Hogy az ily módon képzett hosszú csövek ne lapo­sodjanak el vagy nyomódjanak össze, különféle módon alá vagy ki vannak támasztva, megerősítve, például gyűrűsen vagy csavaralakban, sót gyak­ran különféle erösitősejtekkel vannak ellátva, melyek szá­mukra mint a vasbetón erős támasztékul szolgálnak. A sejtek alkalmazkodását az erősítő, illetve támasztó fela­dathoz észlelhetjük mind a nö­vényeknél, mind az állatoknál. Nyomatékos erősítőszövet a nfi- nyeknél a szklerenchym, mely esetben az egyes sejteknek oly vastag és megkeményedett fa­laik vannak, hogy ezek majd­nem többségben vannak a sejt élő tartalmával. Ilyen sejteket például a gyümölcsök magjai­ban lelünk. Az állatok támaszló szöveténél előhozzuk a nagyon erős, csontszövetet, mely ásvá­nyi, szénsavas és foszformész- anyagból tevődik össze. Taián legérdekesebb példa a sejtek alkalmazkodására, fe­ladataik teljesítésére az ideg­szövetek sejtjei, melyeknek ki­tünően összeállított felépítése felülmúlja a modern összekö­tő- és távtechnika összes talál­mányait. E sejtek feladata az összes külső befolyásokat a központi idegrendszerbe vezet­ni és onnan viszont visszave­zetni a reakciót az egyes szer­vekbe. Az idegszövet idegsej­tekből van összetéve, melyek nagyon nagyok és telefonköz- pontszerü feladatuk van. Min­dig több nyúlvánnyal bírnak, melyeket kábelzsinórokkal le­hetne összehasonlítani. E nyúl­ványok szétágazott vége ideg- fonalakkal Szövi át az egyes szerveket. Nagyon érdekes ezen az a tény, hogy az idegszálak feladata elektromagnetiküs be­folyások továbbvezetése, mint a villanykábelnek, s eszerint felépítésük is ehhez hasonló. Fehér köpennyel vannak be­burkolva, amelynek valószínű­leg vlllanylzolációhoz hasonló feladata van. Ebben a rövid tanulmányban is láthatjuk az élő szervezetek s azok egyes részeinek nagy alkalmazkodóképességét az adott életfeltételekhez, illetve feladatukhoz, melynek szolgál­nak. Látjuk, viszont azt is, hogy alapépítőkövük, a sejt, alapjában véve ugyanaz mind a növény-, mind az állatvilág­ban, akkor Is, ha mikroszkópl- kusan klcsipy vagy óriásmére­tű egyénekről van szó. Ezen építőkövek azonban nemcsak külső alakjukra nézve ugyan­azok, de anvaguk összeállításá­ban sincs lényeges különbség. Az élő szervezetek Összetétele alapjában véve ugyanaz, s mind a növényeknél, mind az álla­toknál nem nagyszámú ősökre vezethető vissza, melyeket a nem élő természetben is meg­találunk. A különbség az élő és nem élő anyag között tehát talán nem is olyan alapvető, mint amilyennek látszik, s le­het, hogy eljön az az idő, ami­kor az élet lényegének felfede­zésével áthidaljuk az űrt az élő és nem élő természet között. A világ érdeklődése most Franciaország felé fordul, ahol a francia belpolitikai helyzet egyre bonyolultabbá és feszül­tebbé válik. Napok óta híre jár, hogy Fárizsban jobboldali összeesküvés folyik, s ennek tudható be, hogy de Gaulle elnök vidéki körútja kapcsán különleges rendőri biztonsági intézke­déseket foganatosított. A legutóbbi jelentések algíri mozgo­lódásokról számolnak be, s' bizonyos hírügynökségek arról értesítenek, hogy magában Párizsban is nyílt zászlóbontásra készül a jobboldal. A francia helyzet bonyolultságát jelzi az „atom Utöerő“ törvényjavaslatáról rendezett parlamenti vita is. Mint a szavazás eredményei bizonyítják, nagyszámú képvi­selő támogatta a szocialisták, a jobboldali függetlenek és a radikálisok közös bizalmatlansági Indítványát. S bár a tör­vényjavaslatot szótöbbséggel elfogadták, párizsi politikai körök véleménye szerint a kormány pyrrhusi győzelmet aratott. A szavazásnál megmutatkozott, hogy a képviselők jó része nem ért egyet a de Gaulle — Debré kormány atompolitikájá­val és csak a kormány zsaroló manőverezésének köszönhető a törvényjavaslat megszavaztatása. Élesedik az elnökválasztási harc az Egyesült Államokban. Mindkét jelölt a távozó elnök, Eisenhower nyakába igyekszik varrni a felelősséget mind­azokért a baklövésekért, ame­lyeket az amerikai kormányzat külpolitikai és belpolitikai sí­kon elkövetett, Egy titkos je­lentés került nyilvánosságra, amely az amerikai tekintély hanyatlásának tényeit sorakoz­tatja fel, s ennek kapcsán arra a megállapításra jut, hogy Kennedy esélyei láthatóan megjavultak. Az utolsó szakaszához érke­zett választási hadjárat az amerikai-nyugatnémet viszony­ban is érdekes problémát vetett fel. Nixon kijelentette, hogy elnökké választása esetén haj­landó elismerni az Odera-Neis- se határt. Ezt a kijelentést utóbb ugyan kimagyarázták, de a republikánus-párti elnökjelölt „elszólása“ nagy megdöbbenést keltett bonni politikai körök­ben. Sokan felvetik, hogy ezzel elöreveti árnyékát az adenaueri külpilitika esetleges veresége. A nyugati politikusok körében is kezdik mpgértenl, hogy az Odera-Neisse határon nem le­het változtatni. E fejlemény láttán súlyosan hibáztatható Adenauer külpolitikája. A kan­cellár elmulasztotta, hogy idő­ben kezdjen tárgyalásokat Len­gyelországgal és így elérkezett az óra, amikor nyilvánvalóvá válik a bonni diplomácia vere­sége — Írja a Frankfurter Rundschau. Tovább bonyolódik a zavaros helyzet Kongóban. Nyugati hírügynökségek belga források­ra hivatkozva jelentették, hogy az imperialista bérenc Mobutu szeptember 14-én végrehajtott államcsínye után alakult „fő­biztosok tanácsa" közleményt adott ki, melyben azt állítja, hogy az ENSZ egyes tagállamai, név szerint Ghana, Guinea és Marokkó összeesküvést szőnek a kongói nemzeti hadsereg el­ien. Ez a fogalmazás azért sántít, mert a kongói nép egyetlen törvényes képviselője a parlament és soha sem vonta mog a bizalmat Lumumba kor­mányától. Véget kell vetni en­nek az állapotnak, ha azt akar­ják, hogy ne súlyosbodjék a helyzet a kongói fővárosban. Megnyílt Abidjamban az afrikai kerekasztal-értekezlet, amelyen a volt francia gyar­matok képviselői vannak jelen. Az értekezleten jelen van Ka­merun, Kongó, Dahomey, Mau­ritánia, Niger, Senegál, Elefánt­csontpart, a Közép-Afrikai Köztársaság és Gabon képvise­lője. A DOLLÁR ÁRNYÉKÁBAN Dwyght D. Eisenhower az Észak-amerikai Egyesült Álla­mok elnökének funkciója e na­pokban lejár. 1960. november 8-án Amerika polgárai új elnö­köt és kormányt völasztanak. Arról van szó, hogy két politi­kai párt, a demokrata és a re­publikánus párt elnökjelöltjére szavaznak-e nagyobb számban? A jelöltekről, az új elnök poli­tiká járói, Amerika jövő bel- és külpolitikájáról azonban nem a két párt dönt, hanem a leg­nagyobb monopóliumok, a Mor- ganok és Rockefellerek, az a hatvan család, amely Ameri­kában uralkodik. Az egyszerű amerikai polgár bármelyik jelöltre adja is le szavazatát, a helyzeten mit sem változtat. Az új elnök csak a'zoknak az érdekeit, védi,, akik számára az utat a Fehér Ház­hoz dollárokkal kitapasztották. A választási kampány tulaj­donképpen már égy évvel eze­lőtt megkezdődött. A legélén­kebb előkészület a pénzügyi központban, a Wall Streeten folyik, ahol alaposan meghány- ják-vetik, hogy a következő négy év tartamára melyik párt Titkos jelentés arról amit mindenki tud Az egyik legnagyobb ame­rikai rádió és televíziós há­lózat a napokban ismertette az Egyesült Államok tekin­télycsökkenéséi öl szóló tit­kos jelentés egyes részle­teit. A közlemény megálla­pítja, arról a jelentésről van szó, amelyet Kennedy szenátor említett Nixonnal folytatott legutóbbi televí­ziós vitájában. Az I960 au­gusztus 29-ről keltezett ok­mány szerint az a vélemény uralkodik, hogy tíz éven belül a Szovjetunió sokkal erősebb lesz, mint az Egye­sült Államok. A jelentés a szövetséges kormányok vé­leményét és a külföldön végzett közvóleménykuta- tások eredményeit tartal­mazza. Amíg arra a kér­désre, hogy jelenleg a két állam közül melyik a hatal­masabb, megoszlik a véle­mény — bár némileg a Szovjetunió javára billen a méi leg, csaknem egyöntetű a válasz, arra a kérdésre, hogy ki lesz erősebb 1970- ben; a Szovjetunió. Még Nyugat-Németországban is a Szovjetunió' javára dőlt el a közvéleménykutatás. A jelentés azzal vigasz­talja az Egyesült Államokat, hogy bár a Szovjetunió erősebbé válik, az Egyesült Államok „pusztító, megtor­lásokra“ képes. A rádióköz­lemény hangsúlyozza, hogy a titkos jelentésekre vonat­kozó tájékoztatásokat olyan forrásokból szerezte, ame­lyeknek megbízhatóságához nem fér kétség. mutatkozik a legalkalmasabb­nak. A jelöltek között volt a többszörös milliomos Rocke­feller is. Hogy lehetetlenné te­gyék Rockefeller belépését a ; Fehér Házba és |ff háttérbe szo­rítsák a befo- ! lyása alatt álló í monopólnumok s előnyben része- • sítését, R. Nixon : jelölésében ál­■ lapodtak meg annak ellenére, Richard Nixon hogy a politi­kus múltja nem jelent ajánlást a választókö­zönség számára. Ez azonban nem zavarja a monopólistákat, mert Nixon sikertelensége ese­tén a „győzedelmes demokra­táknál" is biztosítják pozíció­jukat. Majdnem úgy tűnik, mintha Kennedy, a demokrata­jelölt még rokonszenvesebb lenne számukra, aki maga isv többszörös milliomos családból' származik. Mindkét párt ez év júliusában állította fel elnök­jelöltjét és ugyanekkor hirdet­ték ki a két párt programját is. Ha összehasonlítjuk a két párt programját, akkor megál­lapíthatjuk, hogy a demokraták és a republikánusok között alig van valami különbség, nemcsak a külpolitikára, hanem a belpo­litikára vonatkozólag is. Mind­két párt a monopolisták jogait védi, nem ismeri el a Kínai Népköztársaságot és annak képviseletét az ENSZ-ben, mindkét párt Csan-Kaj-Sek ér­dekeit védi. A republikánusok állásfoglalása élesebb, de talán nyíltabb. A Monroe doktrínát hirdetik és a NATO, SEATO és CENTO agresszív szerződések álláspontjára helyezkednek. Mindkét párt a lázas fegyver­kezés hive, csak az indoklásban térnek el egymástól. A közgaz­dálkodás terén a két párt fel­fogása kissé eltér egymástól A demokraták programja sze­rint Amerika úgy oldhatja meg a gazdaság válságos kérdé­seit, hogy ha öt százalékkal emeli a terme­lését, ez pedig azt jelenti, hogy ha megkétsze- John Kennedy rezi a termelés növekedését. Az amerikai közgazdászok szerint ezt a növekedést csakis inflá­ció útján lehet elérni. A de­mokraták ezzel szemben azt ígérik, hogy Amerikát megmen­tik az infláció elől. A republi­kánusok is emelni kívánják a termelést, de nem mondják meg mennyivel. Szemmel lát­hatóan szabad kezet akarnak nyújtani a magánvállalkozá­soknak, és lehetetlenné tenni a kormány beavatkozását a gazdálkodásba. A néger kérdés megoldásé­ban is mindkét párt csak hamis ígéreteket tesz, de lényegében egyik se járul hozzá a faji ül­döztetés . megszüntetéséhez. A választási harcok folynak. Egyik vagy másik párt győz, a helyzet nem változik. Ha a republikánusok vesztenek, akkor az Eisenhower kormány 17 milliomos tagja helyet cserél a Kennedy csoporthoz tartozó 17 milliomossal. Biztosítják a monopóliumok nyereségeit és az amerikai nép továbbra is a munkanélküliség veszélyének van kitéve, az áremelkedés és az adóteher emelésének árnyai ijesztik. Egyre növekedik azon­ban azoknak az egyszerű ame­rikai polgároknak a száma, akik helyesen ítélik meg hazájuk helyzetét. Amerika népe előbb vagy utóbb kettétöri a két-párt rendszert és alapjában meg- reszketeti a monopóiisták uralmát. AMERIKA ÓCEÁNIA 2.9 MILLIÓ 68 millió AFRIKA tmmm PA M. * /»till i in. a uit 1 tmmfflmtti mmm mmtm 10.4 MILLIÓ ÁZSIA 1 ALAK' l MILLIÓ EMBER Még mindig tartományi rab­ságban élnek. Grafikai ábránk az 1960. októ­ber 1-1 helyze­tet mutatja, miután Nigéri­ában harminc millió ember nyerte el fel- szabadulását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents