Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-25 / 43. szám

/ »*-*■■* trie**** trt *■*■*'* *-* *■* *■*'*■* ■*■**■*■*■*'* * * iH> t'trt-árAint' ZSÉLYI NAGY LAJOS: 111 i *■'$ % s I. J 3 I ÍÉ ÉS Kiüli SZEPTEMBER KÖZEPÉN ZAJLOTT LE Bratislavában a jelenkori cseh és szlovák dráma fesztiválja. A fesztiválon részt vettek a prágai, bratislavai. plzenl. kassal, nyitral, brnói, osztravai színházak művészei, de ami a leglényegesebb, meg­ismerkedhettünk a jelenkori drámák és színművek legjobb­jaival. A jelenkori cseh és szlovák dráma fesztiválján bemutatás­ra fterült Oldfich Danek Szem- tôl-szembe, Fr. Pavlíček A szív labirintusa P. Karvaš Éjféli mise és Kálmán nagyapó feltá­madása, S. Blecha Ezer lépcső, J. Sever A vonat nem vár, Fr. Hrubín Augusztusi vasárnap, J. Topot Az ő napjuk, VI. Blažek Túl gazdag karácsonyest, P. Kohout Harmadik nővér, J. Drda: Dalskabáty a bűnös falu című színműve. Az előadott drámák és szín­művek témái a máról szólnak A felszabadulás utáni emberek életéről, az elmúlt tizenöt év sikereiről. Emberekről. Az idő­sebb generációról, akik között sok a becsületes, a múltban is harcos; elvhű ember, akik le­számoltak a múlttal és minden erejükkel azon vannak, hogy bekapcsolódhassanak mai éle­tünkbe. Ugyanakkor találko­zunk sok álszent, hamis szóla­mokat cséplő, másképp gondol­kodó és * másképp cselekvő, számító emberekkel, akik élnek s nem egy esetben nagyon is jól élnek, s akiknek legnagyobb gondjuk az, hogy megtartsák poziciójukat. Az előadott drá­mák és színművek foglalkoznak az emberek családi életével is. Bemutatják a mai dolgozó em­berek otthonát, feleségek és férjek viszonyát, szétesett csa­ládi életük problémáját. A szerzőknek sikerült kiélezni a családi életben felmerülő prob­lémákat s így a néző megálla­píthatja. hogy azok legnagyobb részt kispolgári eredetűek. Sajnos, csak egy színmű adott választ a jelenlegi kérdések megoldására. A jelenkori cseh és szlovák dráma fesztiválját bátran le­hetne az ifjúság fesztiváljának is nevezni. Nemcsak azért, mert a Nemzeti Színházban és a Hviezdoslav Színházban bemu­tatott előadásokon rengeteg fiatal szorongott, hanem azért is — és ez nagy pozitívuma a mai drámáknak és színmü­veknek — mert majd minden bemutatásra került dráma és színmű foglalkozott az ifjúság kérdéseivel. Bemutatta a mai fiatalokat, akik szeretik a mo­dern tánczenét, a legújabb di- vatú frizurát viselik, de tudnak komolyak is lenni, ha életbe­vágóan fontos kérdésekről van szó. Vannak ideáljaik, csak sajnos, a felnőttek közül kevés a példamutató. Az ifjúság életének legége­tőbb kérdéseire két szerző adott legtalálóbb választ. Fran­tišek Pavllček A szív labirin­tusa c. drámájában és Vladislav Blažek Túl gazdag karácsony­est c. színművében. Pavllček nagyon merész problémát vet fel. Foglalkozik a disszidált fiatalokkal A lágerekben síny­lődő, állandóan hazavágyó fiúk nehéz napjait összehasonlítja az otthonmaradt fiatalok éle­tével, akiknek nem könnyű, problémáikkal, tapasztalatlan­ságukkal sokszor zsákutcába jutnak, de végül megtalálják önmagukat s tudják, hol a he­lyük, hol a hazájuk. Fr. Pavllček így vezeti be drámáját: Azt akartam, hogy A szív labirintusa a legegysze­rűbb emberekről szóljojp, em­berekről, akik keresik hazáju­kat, végtelen szabadságukat... A dráma főszereplője, Vilém Just, öngyilkos lesz, mert le­leplezik, és kiderül, hány ember élete terheli lelkiismeretét. A néző elgondolkodik azon, mihez vezet a nyugati „szabad élet“ filozófiája. A fesztiválon VI. Blažek Túl gazdag karácsonyest c. szín­műve aratta a legnagyobb si­kert. A színmű a fiatalok prob­lémáival foglalkozik. Leleplezi az álszenteskedő, számító em­bereket, kigúnyolja őket, be­szédmodorukat, viselkedésüket. A néző önfeledten nevet, tap­sol. s csak a végén veszi észre, hogy tulajdonképpen az ál- szentességet, a szólamokat cséplő, számító embereik tehe­tetlenségén nevet. A mű szer­zője a szatíra éles fegyverével nevel. A mű legnagyobb értéke az, hogy választ ad a legége­tőbb kérdésekre, s meggyőzi a fiatalokat, hogy érdemes harcolni, Összefogni azok ellen, akik gátolni akarnák minden­napi étetünk fejlődését. Az előadott műveket másnap a színészek klubjában vita kö­vette. RITZKO BÉLA Októberi ének i. Ne engedd hozzám most az őszi egek kegyetlen bánatát! Világom minden kulcsa nálad ... Keresd, keresd, hogy megtaláljad: a boldogság érc-ajtaját. Ne hagyd, hogy szemem eltakarja október szürke feílege! Pereg a lomb a rőt avarra, hideg a szél, amely kavarja, — kedvem s virágom verte le. Deres falak közt életembe mosolyod hintsen fényt, hitet! Zúzmara-gyöngyös ősz se’ árthat, tüz-énekké lázad a bánat, ha sorsom, harcom elhiszed. II. Élünk mi itt sokan, — tudod Te - fénysóvár hívők, emberek: csillagos álmú kommunisták... E bolygót már tisztára mosnánk, s vizünkbe kormos tűz pereg. Hull a levél s már fojt a bánat? Kongóban piros véreső! Sírunk tűntén az ifjúságnak? Ott csecsemők halmán gomba nő. Ne engedd hozzám most az őszi egek idegen bánatát! — világom minden kulcsa nálad, segíts te is, ajtóim tárjad, — hagyd: zúduljon rám a Világ. HARASZTI GYULA Helyszíni riport helyeit Sápad a fa hűtlen lombja, Bágyadt már a nap korongja. Szürke felhők, ökörnyálak Szélirányban lomhán szállnak. Szőlőhegyen nóta járja, Hogy „ ... egri lány a babája"... De a ké2 is fürgén mozog, — A kadarka ránk mosolyog Karók között szoknya lebben. Gyűlik a fürt a vedrekben. A puttonyos térül, fordul S a présházban új bor csordul Bekukkantunk íde-oda. Pohár csendül,... szervusz koma! Aztán újra fel a hegyre, — Keskeny úton jaj, de messze. Messze biz’ a szőlőtábla, És gyenge a társam lába. S kalapját?... hogy félrecsapta. Jaj!... eldűl az istenadta. >■ >■ >■ > ■ i • í • ( ■ t ■ t ■ ( •t t < ■t ■ t ■ t ■ t •c * kiirt » * « i-trtr*' tiri ti kiririrkir**it1rkirirkirtrirkiriiit1rk1i > A napokban rájöttem, hogy “ miért nem tudok bará­tomnak, Csupa Jenőnek soha­sem ellenállni, ha kölcsönkér tőlem. Remek pszichológus. Elmondom, hogy jöttem rá .. Másodszülött gyermekem. Fe­renc a napközi otthon egyik markáns egyénisége, amennyi­ben többször történik rá hivat­kozás, mint elrettentő példára. Áldott jő fiú, de kicsit indula­tos, s ebbeli rossz tulajdonsá­gát szűnni nem akaró vereke­désekben vezeti le. Afféle fa­lurossza, csak nem a faluba jár, hanem az óvodába s így annak a rossza. Egy ízben azt tudakoltam tőle, bizonyos nagy csetepaté­ról érkezett híradás után: — Mondd, igaz az, hogy te ott a napköziben mindenkit versz? — Nem igaz, — válaszolta önérzetesen. — Csak a lányo­kat és a kisebb fiúkat. Ami azt bizonyítja, hogy a bátorság és lovagiasság dolgá­ban ugyan akad még nála némi javítanivaló viszont a kellő erő helyen való bevetésének jotosságával tisztában van. A köztünk levő baráti kap­csolatok kimélyítése s ezáltal ösztöneinek helyes irányba te­relése céljából néha érte me­DARVAS SZILÁRD: S'zctUmák /■Q ba rálság jegyében Már csak néhány nap választ el bennünket a barátsági hó­naptól. Városok, falvak, üzemek színpadain felcsendülnek az énekkarok akkordjai, suhognak a szoknyák, kopognak a csiz­mák, egy-egy tüzesszemű ifjú, izmoskarú munkás verset ta­nul. Készül a mezők népe, a bányák szénporos vájára, a hiva­talnok, a költő, az újságíró, hogy méltóképpen üdvözölje és ünnepelje az immár hagyományossá vált Csehszlovák-szovjet Barátság Hónapját. Készül mindenki. Mert nemcsak barátot, testvérnépet ün­nepel és köszönt, hanem az emberi szabadság bajnokát, az emberiség leghöbb vágyának, álmának, a gyermekarcú béké­nek zászlóvivőjét, elkötelezett harcosát. Barátság, béke — ikertestvér e két szó, ősi erő, íz van benne, emberemlékezet óta örök témája a költőknek, akárcsak a szerelem. Megéne­kelte Ovidius, Petrarca, Heine, Aragon, Petőfi, Ady, Maja­kovszkij ... Pompás az élet és csodálatos. Múlhat évre év, bennünk fris­sül a hév, a szeretet, az őszinteség; az orosz sztyeppek, az ukrán puszták népét köszöntik a szárnyaló dalok és dicsérik a szívből jövő meleg szavak. Dicsérik, köszöntik magyarul, csehül, szlovákul, Prágában, Kassán, Losoncon, mindenütt. Kopogjunk csak be Rozsnyón a Csehszlovák Szovjet Barátság irodájába, és kérdezzük meg Kliment András glvtársat, hogyan készülnek ők a barátság hónapjára. — A mi programunk, mint minden évben, most is gazdag. Számos irodalmi, gazdasági és politikai előadást tartunk, egész estét betöltő színdarabokat, színes esztrádokat rende­zünk, melyeket dalok és táncok tarkítanak majd. — Hány előadást tartanak? — Járásunk majdnem minden faludban, összesen 105-öt. — Mivel készülnek irodalmi téren? — 15 irodalmi előadást tartunk, szovjet írók és költők müveiből. S több mint 100 gyermek ■ mesedélutánt, 130 könyv­kiállítást rendezünk. — Hány előfizetője van járási viszonylatban a különböző szovjet folyóiratoknak? — Az áUandó előfizetők száma 2300. De általában több el­fogy. Jövőre elérjük a 3000 előfizetőt. Járásunk orosz szakos tanítói és tanárai segítenek majd az előfizetők gyűjtésében. Egyébként a kezdeményezők is ők voltak. — Milyen eredményeket értek el az orosz nyelv tanulása terén. — Eddig 38 népi tanfolyamunk volt, s az elért eredmények megnyugtatók. Majdnem minden hallgató elsajátította az orosz nyelv alapszabályait. Jövőre újabb 42 orosz nyelvtan- folyamot szervezünk. — Milyen a kapcsolatuk a CSISZ-szel és a CSEMADOK-kal? — A legtöbb kultúrmegmozdulást és előadást közösen szer­vezzük, szóval baráti... — Igen, a barátság, az összefogás, ezt példázza minden tettük, mert ahol a barátság, ott szeretet és béke van. Ennek a teljesebbé tétele, a mi vágyunk és célunk. Ezt kiáltotta teli torokból Majakovszkij is; „Ha múlnak az évek, az emléke­zetben maradion a harci szabály! Nyugat, s Kelet őrsein ébe­rebben állj, állj, állj! Izzón a munkásharc, heve égve, — a jel­szó nyíltan int: ömöljetek összeegy emberségbe, ti, mi, — mind! (tör) gyek délutánonként. Ezek a sé­ták eleinte elég rosszul sike­rültek, mert Ferike *az összes kirakatok előtt megáll azzal a nem is titkolt célzattal, hogy számlám terhére nagyobb be­vásárlásokat eszközöljön. Há­rom társzekér kevés lenne ah­hoz, hogy mindama fütyülőket, tehervonat okát, ólomkatonákat, trombitákat és egyéb közszük­ségleti cikkeket hazaszállítsam, amelyet egy ilyen ötéves gye­rek mint legsürgősebb bevá- sárlandókat szemrevételez. Kezdetben a gyermek elvon- szolására irányuló kísérleteim közepette gyakran került sor közelharcra, újabban azonban már nincs erre szükség. Kis­fiam ugyanis szakmát válasz­tott és azóta győz a pszicholó­gia. Ferike ez idő szerint sofőr­nek képzelt magát. Nem tudom, hol szerezte be ez irányú is­mereteit, lény, hogy kívülről fújja a különböző autómárkák nevét: csak egészen kis érdek­lődést kell tanúsítani szakmá­ja iránt és minden másról megfeledkezik. — Pobjeda... a Pobjeda ... — motyogja mellettem ballag­va és kezemet görcsösen szo­rongatva, — a Pobjeda az gyorsabb, mint a Zisz ... van elsőmotoros és hátsómotoros.. meg van BMV, meg Skoda meg Fakard... Eakard alatt a Packard ne­vű kocsit érti és ez az elszó­lás némi gondolattársítás foly­tán helytelen irányba tereli a társalgást, tudat alól nyilván előbukkannak a játékok, mert sebesen hozzáteszi: — Vegyél nekem kardot, meg puskát! Most jön a pszichológia. — Nem egészen értettem Fe­rikém, — mondom — hányféle motoros van? Rögtön felcsillan a szeme, megfeledkezik a puskáról és nyomomba szegődve máris lá­zas izgalommal hadarja: — Van elsőmotoros és hát só - motoros, meg Zisz, meg Pobje­da. A Zisz az gyorsabb, mint a Pobjeda... -Beleülök a Ea­kardba, lenyomom a karburá­tort ... meg van Fiat és Le- nyalt (Reftault) ... meg Bú­jik és Adler... — Mellettünk lakik az Adler Pista... — teszi hozzá elme­rengve. Eélek, hogy ennek a Pistá­nak különböző játékai vannak és megint valami gondolattár­sítás következik, épp azért pil- lanantnyi szünetet sem enge­délyezek, hanem megszaporá- zom lépteim és nyomban rá­csapok: — Hogy mondtad Ferikém, melyik gyorsabb? A Zisz vagy a Pobjeda? Felhúzott szemöldökkel töp­reng, érzi az ügy fontosságát. Aztán rázendít: — A Pobjeda... a Pobjeda.. Meg a Zisz... meg van első- motoros ... meg hátsómotoros, meg Citroén ... A szakmai továbbképzés ab­bamarad. Szerencsésen hazaér­keztünk. TI át erre jöttem rá a na­“ pókban. Mármint hogy Csupa Jenő ugyanezt csinálja velem, mielőtt kölcsönkér. Csak ő az irodalomról és a művé­szetekről faggat engem, úgy csinálva, mintha tényleg érde­kelné a véleményem. Ismeri a gyerekleiket és jó a pszichológiája... BRATISLAVA I. KEDD: 10.40 A Lúčnica mű­sorából 11.20 Zene mellett... 12.40 Népdalok 13.35 Melódiá­ról melódiára 16.15 Fúvószene 17.00 Az ősz a zenében 17.30 Foglalkozások iskolája 17.50 Fiataloknak 20.00 Szép muzsika mellett SZERDA: 11.00 Asszo­nyoknak 11.30 Ritmus és han­gulat 12.40 Filmzene 13.55 Szü­ret a népdalok szárnyán 15.00 Beszéljünk helyesen 15.05 Is­kolásoknak 15.30 A Föld énekel 16.15 Balettzene 17.00 Kíván­sághangverseny 18.00 Orvosi tanácsadó 18.15 Mindenkinek valamit 20.00 Szocialista mun­kabrigádoknak játszunk 20.30 Vörös dalok CSÜTÖRTÖK: 8.20 Csillagok a lelkiismeret felett 11.20 Zene mellett 12.40 Fú- vőszene 13.10 Oj dalok 15.30 Külföldi énekek 17.00 Barátaink zenéje 17.30 Ľudovít Štúr 20.00 Jegor Bulicsov — rádiójáték PÉNTEK: 11.00 Szülők iskolája 12.40 Kórusok köszöntik az ál­lamosítás ünnepét 16.15 Az új élet dalai 17.00 Zenei kapcso­latokról ... 20.00 Andrej Ba- gar — művész és harcos 21.00 Rádió népi-egyetem SZOMBAT: 9.30 Győzött a nép 10.50 Élő­szóval 12.50 Táncoljunk! 14.00 Kék és fehér — Ifjúsági rádió­játék 16.30 Népdalok 17.10 Dal­lal és verssel az őszről 18.00 Ki a hibás? 20.00 Szombati mulat­ság 21.00 Kék rózsa — operett VASÁRNAP: 9.30 Októberi nap­tár 11.00 Kivánsághangverseny 18.00 Fiatalokkal beszélgetünk 20.00 Péter — ifjúsági rádió­játék 20.55 Fiatalok kívánsá­gára ... TELEVÍZIÓ — BRATISLAVA KEDD: 20.00 Televíziós vér- seny SZERDA: 19.45 Maltz: Körhinta — televíziós játék CSÜTÖRTÖK: 20.30 Sportköz­vetítés PÉNTEK: 20.00 Két or­vos — dráma SZOMBAT: 20.00 Mondjatok ítéletet VASÁRNAP: 19.30 Lesz cirkusz! — cseh film. BUDAPEST, KOSSUTH RÁDIÓ KEDD: 11.10 Operettrészletek 11.20 Csárdások 12.10 Tánczene 13.20 Operettrészletek 14.15 Fiatalok Zenei Újságja 15.30 Élőszóval — muzsikával 20.30 Külföldi táncdalénekesek mű­sora SZERDA: 10.35 A holtak nem fizetnek adót — komédia 12.10 Klasszikus operettek 13.20 Népi zene 14.20 Tánczene 17.15 Szív küldi szívnek 17.50 Gondolat 19.20 Szívesen hall­gattuk CSÜTÖRTÖK: 12.10 Egy falu egy nóta 13.55 Hangleme­zek 15.10 Operettrészletek 16.00 Moszkvától Londonig — könnyűzene 17.15 Népdalcsokor 18.00 Zenekari muzsika 19.00 Tánczene 20.40 Verdi: Simone Boccanegra — dalmű PÉNTEK: 9.10 Tánczene 11.15 Mindenki kedvére 14.00 Népi zene 14 20 Az Ifjúsági Rádió műsora 15.50 Szív küldi szívnek 17.15 Ötórai tea 18.30 Népi zene 20.30 Vi­dám zenés esztétika 21.05 Ked­ves emlékek 22.20 Bartók mü­vek SZOMBAT: 8.40 Táncmeló­diák í 10.30 Énekszámok 11.30 Népi zene 12.10 Népszerű ope­rarészletek 13.05 Vidám zenés esztétika 14.35 Népdalok 15.10 Élőszóval — muzsikával 18.35 SzíV* küldi szlvne*k 19.15 Nagy mesterek muzsikájából 20.30 Olimpia után 21.30 Egy humo­rista 24 órája 22.35 Tánczene VASÁRNAP: 8.10 Hanglemezek 9.00 Zenei fejtörő 11.00 Ope­rettrészletek 12.15 Jó ebédhez szól a nóta 13.00 Néger spiri­tuálék 13.20 Rádiólexikon 14.00 Sportközvetítés 15.50 Szív küldi szívnek 17.10 Kincses Kalendá­rium 18.10 Tánczene 19.10 Ze­nés séta Becsben 20.15 Későn — rádiődráma.

Next

/
Thumbnails
Contents