Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-04 / 40. szám

Május elején levelet közöltünk lapunk hasábjain három fiatal embertől, akik elmondták tapasztalataikat és tanácsot kértek, vajon lehet-e boldog házasság fizikai és szellemi munkát végzők között. Azóta számos levél érkezett szerkesztőségünkbe, a levelekből sokat közöltünk lapunk .hasábjain.

A vita megmutatta, hogy olvasóink nagy általánosságban és nagy többségükben helyesen látják a kérdést, helyesen ítélik meg azokat a nagy változásokat, amelyek hazánk társadalmi rendszerében bekövetkeztek a fel- szabadulás óta. Kétségtelen, hogy a múltban a házasulandó anyagi helyzete és iskolázottsága igen jelentősen befolyásolta azt. hogy a fiatalok összeházasodhattak-e vagy sem. Itt azonnal meg kell jegyeznünk, hogy az Iskolai végzettség a múltban bizonyos gazdasági előnyt is jelentett és elsősotban ebből a szempontból ítélték meg azt, ha választani kellett iskolázott és nem iskolázott ember között. Még ma is sokan, akik mindenek elé helyezik az iskolázott egyéneket, ebbői az „előnyből“ indulnak ki.

Tény, hogy hazánkban megbecsülik az értelmiséget és munkája szerint jutalmaznak minden embert. Csakhogy az országunkban beállott politikai és társadalmi változásokból kifolyólag ma már nincsenek lényeges szociális, boldogulási különbségek az úgynevezett értelmiségi és fizikai munkát végző egyének között. Hazánkban minden embernek a munkáját a munka értéke szerint a munka jelentősége és az elvégzett munka mennyisége szerint jutalmazzák. Ebből kifolyólag nem jelent és nem is jelenthet gazdasági előnyt, ha valaki úgynevezett értelmiségi munkát végez. A két munkaterület amúgyis mindinkább összefolyik, összeolvad, eltűnik a köztük lévő különbség. Gondoljunk csak arra, hogy egész iskolarendszerünk ma már erre épül fel Mindenkinek ebben az országban meg kel! ismernie az igazi termelő munkát, azt a munkát, amely minden értéket (anyagi értéket) létrehoz, a fizikai munkát. Nem lehet jő szocialista értelmiségi dolgozó az, aki nincs tisztában a fizikai munka elsődlegességével, aki nincs tisztában azzal, hogy mindennél fontosabb az anyagi javak termelése. Természetesen ezzel nem akarjuk és nem is becsüljük le az értelmiségi dolgozókat, az ő munkájuk is rendkívül fontos. ők is jelentősen hozzájárulnak elősegítik a termelő munka sikerét.

Ügy gondoljuk, mindezzel olvasóink nagy része tisztában van. Sokkal lényegesebb azonban az a kérdés, amely a vita során felmerült, vagyis, hogy a műveltség azo- nos-e az iskolázott sággal. Ügy, mint a hozzászólók nagy többsége, mi is világosan leszögezzük: Iskolázottság és műveltség nem egy és ugyanaz. Helyesen álla-' pitották meg azok a hozzászólók, akik hangsúlyozták, hogy iskolázott ember is lehet durva, faragatlan és érzelmileg primitív. Ugyanakkor lehet udvarias, kultúrált és érzelmileg kifinomult a fizikai munkás. Ez tehát nem az iskoláktól függ, nem attól, ki mennyi iskolát végzett el. Az ember kultúrált- ságát, műveltségét, érzelmi gazdagságát sok minden be- folyásoija. Befolyásolja egész környezete, a családja, amelyben felnövekedett, a könyvek, amiket elolvasott, a színházak, a mozik, a koncertek, a rádió, az üzem, a munkahely és munkatársak, egyszóval minden, ami körülveszi az embert, miközben végzi a maga társadalmi feladatát, munkáját. Es még egy. Az emberek kulturáltsága, érzelmi gazdagsága, sohasem befejezett, megváltoztathatatlan,

hanem folyton változó és különösen változó a fiatal embereknél. Vagyis minden ember formálható egész a haláláig. Minden ember művelődik lelkileg és szellemileg gazdagszik, élete végé- ‘9Mindebből világos, hogy egész társadalmi rendszerünk odafelé fejlődik: végleg megszüntetni mindenféle különbséget az emberek között. Ebből kifolyólag a szerelem és a párválasztás egyetlen kritériuma a jövőben a szeretet, a vonzalom, a szerelem lesz. Már ma is ez kell, hogy legyen a döntő. amikor a fiatalok házas- társat. élettársat választanak, Harcolni kell mindenféle régi nézet ellen, az olyan nézetek ellen, ameek holmitéle gazdasági előnyökből kiindulva igyekeznek befolyásolni a fiatalok élettársválasztását. A Szovjetunióban már évtizedek óta, nálunk is a felszabadulás óta sok ezren, sőt tízezren élnek boldog házastársi életet fizikai és szellemi munkások. Az ilyen házasságoknak a száma a jövőben növekedni fog, és egyáltalán nem lesz probléma a foglalkozásbeli különbség.

A házastársak boldogsága egyáltalán nem attól függ, amint azt a „Tapasztalt lány gondolja. Teljesen egyetértünk azokkal, ' akik elítélik a véleményét. Az ember családi boldogsága, szerelmi boldogsága nem függ attól, hogy valaki iskolázott-e avagy sem. Mindennél fontosabb az igaz szerelem, a tökéletes lelki har- mónia, a megértés és vég- leien ragaszkodás egymáshoz. Az. hogy egyformán gondolkozzanak, egyformán ítéljék meg az élet különböző problémáit, a családi életben és a társadalom életében egyaránt. Az egyforma életszemlélet független a munkakörtől. Az érzelmi gazdagság független a munkahelytől. A kultúráltság független attól a munkától, amit az ember végez.

A SZERKESZTŐSÉG.

——— ------------— —\

Fontosabb-e a szerelem?

VITAZÄRÖ CIKK

A bratislavai ČH a bajnokság élén

Az elmúlt heti elég változó időjárás mintha jóakarattal viseltetett volna a labdarúgás művelőivel és — nem utolsósorban — rajongóival szemben. A csehszlovákiai I. ligabajnokság múltheti fordulói már a hét folyamán, szerdán jó játékkal örvendeztették meg a labdarúgás híveit. Prágában került sorra az ottani Spartak és a Kladno közötti mérkőzés, melyen időnként nagyjában igen jó játék folyt. A Spartak jő játékkal 5:3-ra verte a kladnoi bányászcsapatot, melynek hátsó formációinak néha kissé túlbuzgó igyekezete sem tudta megakadályozni Kvašňákék ezúttal meglepően jól gördülő támadásait. A prágai Spartak már jó ideje nem lőtt egy mérkőzésen öt gólt, és a mintegy 25 000 prágai néző megelégedetten távozott a mérkőzésről.

A forduló különben a prágai csapatok győzelmével indult. Ugyancsak eredményesen végezték mérkőzéseiket a Dynamo Praha és a Spartak Stalingrad is. Az utóbbi a jelenleg válsággal bajlódó Ostravát fektette kétvállra (2:0), míg a Dynamo nehéz, síkos talajon a trnavai Spartakot verte a legkisebb különbséggel (2:1). Az eredmény a Dynamo számára hízelgőnek mondható, mivel a trnavaiak a II. félidőben jó játékukkal ki tudták egyenlíteni a prágaiak első félidőbeli fölényét és csak a balszerencse fosztotta meg őket az egyenlítéstől.

A vasárnap nagy eseménye a bratislavai rangadó volt. A Slovan utolsó sikerei nyomán nagyszámú szurkolói joggal várták kedvenc együttesük sima győzelmét, bár a szakemberek inkább döntetlen eredménnyel számítottak. Habár a Červená hviezda csupán egyetlen góllal győzött (1:0), minden objektív nézőnek el kell ismernie, hogy a ČH minden tekintetben jobb volt ellenfelénél és az eredmény a Slovan szempontjából hízelgőnek is mondható. A ČH-ban elől meglepően jől játszott Gáborik, aki mint hátravont középcsatár kü- lörtösen az első félidőben jó

Tippelj velünk

1. ČSSR—NDK atlétika 2

2. Magyarorsz.—Jugoszlávia X

3. Prostéjov—Sp. Brno KPS X

4. VČHZ Pardubice—Semily X

5. Jihlava — Trebič X 1

6. Pudlov—Meopta Pŕerov 1 2

7. TZ Tŕinec—S. Vsetin Z. 1

8. Krásno — Zvolen X 1

9. Podbrezová—Lučenec 1 2

10. Ružomberok — Mikuláš 1

11. Gottwaldov—Plzeň 2 1

12. Sokolovo — Varšava —

13. Košice—DVSC Debrecen X 1

14. Holice — Trebová X

így kedd! volna

Sazka: X 1 1 1 1 1 2 X - X 1 1 X

Športka: 9, 20, 23, 30, 32, 35

labdákkal látta el társait és ha kellett hátul is segített. Nagyon jól rombolt a Hviezda védelme és az egész mérkőzés alatt alig engedte kibontakozni a Slovan nem túl folyamatos támadásait. A mérkőzésen kemény, gyors játékot láttunk. A ČH ötösfogata tértölelő átadásokkal gyakran megközelítette Schroif kapuját, és a Slovan különben jól védő kapusának egyetlen bizonytalansága csapata vereségét okozta. Javoreknek a másik oldalon kevés dolga akadt.

Prešov és Nitra a bajnoksági pontokon megosztoztak.

Nagy érdeklődés előzte meg a Hradec Králové—Dukla Praha mérkőzést. Nos a tavalyi bajnok Hradecnek végre sikerült hosszabb idő után igazolnia, hogy országunknak egyik legjobb csapata és győzelme révén a Dukla átengedte vezető helyét a bratislavai Červená Hviezdának. Trenčínt a brnoi vereség a táblázat végére vetette vissza.

AZ EREDMÉNYEK: Spartak Praha Sokolovo — SONP Kladno 5:3 (3:0), Dynamo Praha — Spartak Trnava 2:1 (2:0), Slovan Nitra — Tatran Prešov 1:1 (0:0), Červená hviezda Bratislava — Slovan Bratislava 1:0 (1:0), Červená hviezda Brno— TTS Trenčín 4:2 (3:1), Baník Ostrava — Spartak Stalingrad 0:2 (0:2), Hradec Králové — Dukla Praha 2:1 (1:0),

£z Wilma

Néhány adat a „fekete gazella" képéhez.

Wilma Rudolph 1940. június 23-án született Tennesse-ben, egy szegény néger család tizenhetedik (!) gyermekeként. A világ leggyorsabban futó nője 180 cm magas és mindössze 58 kiló. Már a melbournei olimpián is részt vett s az amerikai staféta leggyorsabbjának bizonyult, de akkor még csak bronzéremre futotta. Gyermekkorában egy autóbaleset következtében másfél évig csak mankók segítségével járhatott.

Ha mindezt összegezzük, meg kell állapítanunk, hogy nem lehetett könnyű részére azt a könnyedséget elérnie, amellyel a három aranyérmet nyerte.

ki. erőviszonyok kiegyenlítődnek

A római olimpiai játékok szemléltetően igazolták az amerikai könnyüatiétika megtorpanását. Melbourneben a férfiak 24 versenyszámából még 9 bajnokságot az USA atlétái nyertek, ugyanakkor a Szovjetunió ötöt. A két állam atlétái együtt tehát az aranyérmeknek több mint a felét vitte haza. Ezzel szemben Rómában a Szovjetunió két bajnoksággal többet, Amerika viszont öttel kevesebbet nyert, A női számokban már Melbourneben is erősen lemaradtak az amerikaiak a Szovjetunió lányai mögött.

Amennyiben az olimpiai bajnokságok első hat helyezését

7—5—4—3—2—1 pontozással

(az ún, nem hivatalos pontozással) értékeljük, az Egyesült Államok lemaradása még feltűnőbben megnyilvánul.

1952-ben, Helsinkiben az amerikai atléták még 182 pontjukkal egyedül többet szereztek, mint az utánuk következő hat ország együttesen. A Szovjetunió atlétái akkor 57 ponttal végeztek a második helyen, Melbourneben (1956) az amerikai atléták fölénye még mindig döntő volt (1. USA—187 p„

2. Szovjetunió—89.5 p.) Rómában a két állam között máresak 42 pont volt a különbség és ugyanakkor Németország közös csapatának erőteljes előrenyomulását Is észlelhetjük.

A római olimpia ezt is bizonyította, hogy a könnyűatlétika ma már világszerte annyira fejlett, hogy egyre több ország versenyzői képesek egészen kiváló eredményekre. Hiszen ezen az utolsó olimpiai versenyen egy hatodik hely is klasszis teljesítményt igényelt és ezúttal már 32 országnak akadt olyan atlétája, aki egy-egy számban a hat legjobb közé került. Köztük találhatunk egészen váratlanul olyan országbeli versenyzőt Is, amelyről eddig atlétikai, sőt egyáltalában sportvonatkozásban nem nagyon hallhattunk. így pl, az etiópiai versenyző azonnal mint maratoni bajnok mutatkozott be, mégpedig világcsúcsnak számítható eredménnyel.

Egy bajnoksággal, a 800 méteres síkfutással bővült Rómában a nők műsora és amíg Melbourneben a női aranyérmeket öt ország versenyzői vitték haza, Rómában a tíz bajnokságból hatot a Szovjetunió, hármat — Wilma Rudolph révén — az USA, egyet pedig Románia nyert.

Még szembetűnőbb a női atlétikában a németek előretörése, akik a pontversenyben az Egyesült Államokat is megelőzték. (1. Szovjetunió 74 p., 2. Németország 40 p„ 3. USA

26 p.)

A római olimpia könnyüatlé- tikai pontozása a következőképpen alakult:

Férfiak:

1. USA 136 p„ 2. Szovjetunió 94 p., 3. Németország 63 p., 4. Lengyelország 41 p., 5. Nagy- Britannia 25 p., 6. Űj-Zélánd

22 p„ 7. Ausztrália 18 p., 8. Magyarország 16 p., 9. Olaszország 15 p., 10. Svédország 14 p„ 11. Finnország 11 p„ 12. Franciaország és Brit-Nyugatindia 10— 10 pont.

Nők:

1. Szovjetunió 74 p., 2. NÔ*- metország 40 p„ 3. USA 26 p.,

4. Nagy-Britannia 23 p., 5. Lengyelország 17.5 p„ 6. Románia 11 p., 7. Csehszlovákia 8 p„ 8. Olaszország 7 p„ 9. Ausztrália

6.5 p., 10. Üj-Zéland 3 p„ 11. Franciaország 2 p.

Az összetett pontozás eredménye:

1, Szovjetunió 168 p., 2. USA 162 p., 3. Németország 103 p„ 4. Nagy-Britannia 48,5 p., 5. Lengyelország 48 p., 6. Üj-Zéland 25 p., 7. Ausztrália 24.5 p„ 8. Olaszország 22 p„ 9. Magyar- ország 16 p., 10. Svédország

14.5 p., 11. Románia 13 p„ 12.

Franciaország 12 p„ 13. Finnország 11 p., 14. Brit-Nyugat- india 10 p., 15. Csehszlovákia

és Belgium 8-8 p„ 16. Dél-Af- rika és Etiópia 7-7 pont.

öt-öt pontot szereztek Marokkó és Tajvan, Svájc 4 p., Írország, Kuba, India, és Por- to-Ríco 3-3 p., Norvégia, Izland, Venezuela, Hollandia és Kenyia 2-2 p„ és végül Jugoszlávia, Dánia és Kanada 1-1 pontot szereztek.

Búcsúzik a kard hőse

a magyar kardcsapat tagja már a győzelmi emelvényen állt, hogy átvegye a csapatbajnokság olimpiai aranyérmét.

Gerevichet világszerte a klasszikus kardvívás legjobb képviselőjének tartják. A római olimpia után a nápolyi Testnevelési főiskola vívó- igazgatói állást ajánlott fel neki, Gerevich azonban mint edző otthon szándékozik gyü- mölcsöztetni sokéves vívói tapasztalatait.

A Magyar Népköztársaság legutóbb a Munka Érdemrendjével jutalmazta a kiváló sportembert.

—sm—

Gerevich Aladár, a magyar sport hétszeres olimpiai bajnoka elhatározta, hogy az aktív versenyzést abbahagyja, több vívőversenyen nem indul.

A jelenleg 50-esztendős Gerevich, számtalan nemzetközi kardverseny egyéni győztese, az utolsó évtizedek folyamán tagja volt minden jelentős versenyen induló magyar kardcsapatnak. 1952-ben olimpiai bajnokságot nyert. Legidősebb tagja volt a római olimpia magyar részvevőinek és e világ- versenyen induló versenyzők nagyobb része még a világon sem volt, amikor Görevich Aladár a losangelesi olimpián mint

Késő bánat

ovim i aitbit úti v> r «w

án 54,8-ra úszta a 100-métert és új amerikai csúcseredményével csak 2 tizedmásodperc- cel maradt el a világcsúcstól. Biztos volt benne, hogy indul Rómában, hiszen már csak egy akadályon, a detroiti válogató- versenyen kellett túljutnia. Bizakodása jogos volt, hiszen utoljára biztosan verte ellenfeleit, Larsont, Clarkét és a többit.

Farrell azonban megbetegedett, kórházba került, ahol kivették a vakbelét. Nyolc nappal a műtét után augusztus elején mégis ott volt a detroiti nagy versenyen.

Nem rajtolhatott azonban a kőről és amikor az indító elsütötte a pisztolyát, Farrell a vízben csak egy lábbal rugaszkodott el az uszoda falától, a fordulóban is lemaradt, de 56,1-el még így is , harmadik lett. Mégis csak a közvélemény nyomására jutott el Rómába — mint tartalék. A 100-méteres gyorsúszásba be sem nevezték. A következmények ismeretesek: a 100 métert az ausztráliai Devitt nyerte Farrell honfitársa, Larson előtt. Farrellnek pedig csak a stafétába!1! nyílt alkalma bebizonyítania különleges képességeit. 54.4-re úszta csapatának utolsó tagjaként a 100 métert.

Az USA sportvezérel pedig gazdagabbak lettek egy tapasztalattal.

Amerika szurkolói nagy le- hangoltsággal kommentálják kedvenceik római szereplését.

Kenneth Wilson, az amerikai olimpiai bizottság elnöke, az utóbbi napok folyamán hangsúlyozta, hogy rövidesen egy illetékes nemzeti sportbizottság ül össze Rómában tapasztalt hibák tanulmányozására. Szerinte hosszúlejáratú program összeállítása szükséges, amely felölelne minden sportágat. Wilson mindenekelőtt az Amerikában eddig eléggé lemaradt labdarúgásra, vívásra, tornára és gyeplabdára kívánja felhívni a sportoló ifjúság figyelmét.

Reformokra szorul Amerikában azonban a válogató bizottságok munkája is. A bizonyíték erre többek közt a súlydobó Nieder és a gyorsúszó Farrell esete is,

Az atlétikai válogató versenyek már júniusban, az országos bajnoksággal kerültek lebonyolításra. Az előírások alapján a bajnokságok első hatom helyezettje kerülhet számításba az olimpiára. Bill Nieder — a későbbi olimpiai bajnok — aki az utolsó év folyamán többször verte a sokszoros világ- rekorder O’Brient, a válogató- versenyen indiszponáltsága miatt csak negyediknek végzett. Hogy mégis kijutott Rómába, azt csak annak köszönheti, hogy még az olimpia előtt kétszer is világcsúcsot javított és a közvélemény nyomására vál-