Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-10-04 / 40. szám
Túl az őszi h Az emberekre már kabátot ™ parancsol a reggel, sárguló levelet kerget a szél, tomposán lapul a hajnali köd, kopaszodik a határ és nyakunkban az ősz. Szegény ősz! Hiába ontja búsás áldását a gyümölcsöskert, hiába telít meg csűrt és magtárt a termő róna, a költők száza és ezre mégis inkább csak az elmúlást énekli meg a haldokló őszi tájból. Sajátosságánál fogva a földművesemben azonban túl néz ezen az őszi hervadáson s a letarolt kukoricatábla hátterében inkább már azt veszi észre, hogy az elhintett magból a bágyadt nap gyengülő melegétől is hogyan sarjad, hogyan tör magasba az új élet, a jövő évi kenyér reménytkeltő zöldje. Talán éppen ezért alakult ki a föld emberének fegyelmezett következetessége, mert az ösz- szel elvetett magból már azt is látnia kellett, hogy a második tavaszon milyen karéj kenyeret szelhet majd a családja. Élete, életlehetősége függött tehát a következetes jövőbe nézéstől. S ha régebben a né- hányholdas „gazdaságban“ a jövőbelátás igazgatta tevékenységét a helyes útra, mennyivel inkább hasznossá válik ez a sajátossága most , amikor egy-egy falu boldogabb holnapjának megalapozásához százak hasonló jótulajdonsága összpontosul. Ügy ám! kiért például hogyan is juthattak volna el a somorjai szövetkezetesek a fejlődésben idáig, ha a faluközösség nem ilyen következetességgel keresi a boldogulást. De — dicséretükre legyen mondva — nem tagadták meg paraszti mivoltukat. Bölcsen cselekedtek és a további szándékaik mégin- kább ilyenek. Kellett és kell is ez, mert a városnak számítható nagy- faluban nem volt könnyű dolog a belterjes nagyüzemi mezőgazdálkodás megvalósítása. A szövetkezet vezetői kezdettől fogva arra törekedtek, hogy a termelésben a legkevesebb munkaerőt igénylő leghaladóbb és természetesen a leggazdaságosabb módszereket alkalmazzák. Az elsők között vedelték be a gépi fejést, a tyúkok tojatóketreces és a baromfiak mélyalmozásos nevelését, a sertések önetetéses hizlalását, a növendékállatok nyitott istállózását és egyebeket. Korszerű gazdasági épületekből a járás szövetkezetei közül aránylag talán egy sem mondhat annyit a magáénak, mint éppen a so- morjaiak. És még lényegesebb az, hogy valamennyit saját épi- töcsopor lukkal és önsegéllyel épitelték. r alán furcsa, hogy a so- morjaiak a munkaerő - hiány ellenére mindjárt az EFSZ megalakulása után szövetkezeti építócsoportot szerveztek, hiszen sok helyen éppen a munkaerőhiányra való hivatkozással álltak félre az önsegélyes építkezéstől. Az eredmények a somorjaiakat igazolják, akik ötletességükkel egy csapásra két legyet ütöttek. Először is így a helybeli iparosok is munkát kaptak a szövetkezetben és természetes, hogy a csúcsmunkák idején a földeken is szívesen segédkeztek. Az sem kisebb jelentőségű, hogy az építöcsoportba a fiatalok is örömmel jelentkeztek. És ami nem kevésbé lényeges — az önsegélyes építkezés következtében kb. kétmillió koronát megtakarítottak és az épületek is gyorsabban elkészültek. A szemfüles vezetőség arra is rájött, hogy bár a szövetkezeti tagságot nem egykönnyen vállalják a fiatalok, azért csúcs- munkák idején mindig szívesen segédkeznek. Az igazán érdemleges segítséget fel is használja a szövetkezet vezetősége. Például a több mint 2000 köbméter' komposzt készítése is na! Összekötik A dunaszerdahelyi tizenegyéves és nyolcéves iskolák átvettek az egységes földművesszövetkezettől 55 hektár területet, amelyet az agrotechnikai követelményeknek megfelelően tudományosan művelnek meg. Az iskolák hallgatói elsősorban Is talajt vizsgálták meg. A talajvizsgálatot Varga tan- felügyelő vezetése mellett örömmel fogadták nemcsak az érdekelt iskolák igazgatói és tanári kara, de az iskolák növendékei is, hiszen már világos előttük, hogy a talajt megművelni, a talajt megszeretni csak annak helyes megismerése alapján lehet. A növendékek tehát a mezőgazdasági munkák ABC-jénél, a talaj megismerésénél kezdték meg nagy jelentőségű gyakorlataikat. az elméletet a gyakorlattal Kívánnunk kell nekik, hogy legyenek következetesek továbbra is a növénytermelési tények tervszerűségének megfigyelésében, adatgyűjtésében, a hatalmas mező- gazdasági anyag rendezésében, elemzésében. A dunaszerdahelyi iskolák felkészültsége, az idei előkészítő munkája, problémalátása, céltudatossága kell, hogy inspirálja az egyéb tantestületeket is éspedig az ösz- szes járásainkban, hogy hasonló talajvizsgálatokkal kezdjék meg egyik legszebb feladatukat. Képünk igazolja, hogy az iskola lányhall- gatői miként tanulják megismerni a talajt; eiőírt föld- szakértői mődon veszik a talajmintákat. KMOSKO LADISLAV földszakértő mérnök I években sertésólat építenek az anyakocák részére, 98 férőhelyes istállót a teheneknek, 1000 férőhelyes korszerű sertésólat a hízóknak, nyitott istállót a növendékeknek, ezeken kívül egy központi takarmánykeverőt, külön helyiséget a sertések nedves takarmányának keveréséhez, 1 tejhütőt, betonutat a 'faluból ki a telepre és így tovább. Betontégla (kváder) készítő gépet is vásárolnak,, ezután a falak anyagát helyben- készítik. Munkaerő s főképp sok fiatal kell tehát a somorjai EFSZ-be, hogy sikeresen megvalósíthassák a nagy terveket. Persze mit sem érnének ezek a tervek, ha nem követnék őket következetes intézkedések. De követik. Mégpedig olyanok, hogy a fiatalok ne csak brigádmunkára kívánkozzanak a szövetkezetbe, hanem tartós otthonra is találjanak benne. A szövetkezet bejáratánál ott díszeleg a járás legszebb szövetkezeti kult úrháza. A múlt évben a szövetkezet berujiázási alapjából 10 családi A telep bejáratánál díszeleg gyobb részben a fiatalok nevéhez fűződik. Kockás Kálmán, a szövetkezet elnöke fájlalja ugyan, hogy kevés fiatal tagja van az EFSZ- nek, a fiatalok munkájáról azonban 8 is elismeréssel nyilatkozik. — Sokat segítettek a helybeli CSISZ -tagok abban, hogy az 1960-as esztendőben 192 kg húst termelhetünk hektáronként, — mondja az elnök, majd azzal folytatja, — de ennyi segítség a jövőben már nem elegendő. Llogy miért? Nézzük a szá** mókát. Hektáronként számítva 1964-ben már 235,3 kg húst, 630 liter tejet és 600 tojást akarnak termelni. Ez csak úgy válhat valóra, ha a növény- termelést, főképp pedig a takarmánytermelést is a szükséges arányban fokozzák. Továbbá az építkezéshez is sok munkaerő kell, mert a következő a szövetkezeti kultúrház. Kockás elnök Bittera villany- szerelővel tárgyal. házat építettek a tagoknak, ezek egy részét fiatalok lakják. A következő években további lakásokat építenek s ez nem csekély ígéret a nősülés előtt álló fiataloknak. Bizakodók is a szövetkezetesek, hogy a munkaerőkérdés részben már a tegnap problémája, hiszen az egyre erősödő EFSZ-ben a kereseti lehetőség talán semmivel sem kisebb, mint az iparban. Es ez is jó agitáció. új élet is sarjad. A somorjai |^?z van, haldoklik a termé- szét. De nap mint nap az szövetkezetesek említett intézkedései is azt sejtetik velünk, hogy túl az őszi hervadáson. mindig újul, csinosodik az élet. Szépül, fiatalodik Somorja is, mert az idősebbeknek igazi szívügyükké vált, hogy a holnap már fiatalokkal felfrissített vérkeringésű szövetkezetre köszöntsön. HARASZTI GYULA KAPUZÁRÁS UTÁN Már egy hete bezárultak a brnói nemzetközi árumintavásár kapui. A vásár területén a kiváncsi látogatók helyett szorgos munkásembereket találunk, akik a gépek, műszerek és egyéb ki- ! állítási tárgyak becsomago- 1 lását, elszállítását végzik, s A pavilonok közötti nyitott i térségeken már alig látni !■ e9y-egy gépet, s maguk a i pavilonok is lassan kiürül- r nek. A vásár végetér, de t a látogatók szívében to- ' vábbra is élnek a brnoi él- i mények. Aki mindössze egy napot 1 töltött a vásáron, már az is i véleményt alkothat hazánk 1 iparának fejlettségéről, i Szakembereink, valamint ( a külkereskedelmi vállalat t egyes üzemeinek képviselői í és külföldi kollégáik, akik- í kel az üzleteket kötötték, r már jobban tudják értékelni c a vásár jelentőségét, ök a r gépek és árak alapos isme- r ’•ői, ők tudják legjobban meg- 1 állapítani a vásár színvona- 1 lát is. Mert, el kell ismerni i mindenkinek, hogy a kiállt- i tási tárgyak kiválasztása jobb volt az előző évinél. , A nyugati országok vállala- , tainak már az elmúlt évben , alkalmuk nyílt megismer- ; kedni a szocialista tábor or- , szágai termékeinek műszaki i színvonalával, s így aztán . igyekeztek ők is “ legjobb \ minőségű gépeiket kiállttá- ■ ni. Természetesen a baráti államok vállalatait is ez a gondolat vezette. így alakult 1 ki aztán a vásár szintje, hogy: a tavalyihoz viszo- , nyitva nem a kiállított tárgyak számbeli növekedése, hanem főként minőségbeli javulása volt a jellemző, a i figyelmet keltő. Persze a vásár igazi értékét elsősorban is az adásvételi szerződések értéke szabja meg. Ha e szemponttól értékeljük a vásárt, akkor is megelégedés tölt el. Négy milliárd korona értékben kötöttünk adásvételi szerződéseket a szocialista országokkal és fél milliárd korona értékben kapitalista államok vállalataival. Természetesen e számok csak megközelítő képet adnak a vásáron kötött egyességek- ről, mert több üzleti tárgyalás még folyamatban van. Nem lehet azt sem pontosan meghatározni, hogy a vásáron résztvevő baráti és kapitalista államok vállalatai egymás között milyen értékben kötöttek üzletet. Bizonyára e szerződések is hatalmas összeget képviselnek. A vásáron külkereskedelmi vállalatainak üzemeinél két és fél milliárd korona értékű árut kötöttek le külföldi cégek. Mi viszont két milliárd korona értékű áru behozatalára kötöttünk szerződést. E néhány szám nemcsak a vásár gazdasági értékét érzékelteti, hanem kifejez egy másik lényeges vonást: a kölcsönös békés kereskedés gondolatát. Nem véletlen az, hogy a külföldi újságírók a vásárt „békevásárnak“ nevezték el. Valóban az volt. A gazdasági kapcss- latok elmélyítése, kiszélesítése az egyes országok között, szintén a béke ügyének megszilárdítását szolgálták. A Brnoi II. Nemzetközi Árumintavásár küldetését e téren is teljesítette. (Cs.) Nagyobb felelősséggel Cukorrépaszedő „eke" A mezőgazdasági tanulóotthonok megnyitásáról szóló rendeletet örömmel fogadták mindazok, akiknek szívügyük a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése. Elérkeztünk a fejlődés azon szakaszához, hogy biztosítani tudjuk a szakmunkásképzést a mezőgazdaságban éppúgy, mint az iparban. Ezért minden járásban egy-két mezőgazdasági tanulóotthon alakult. Az -otthonok megteremtése a szakmunkás- képzés alapfokú követelménye volt. Megfelelő kihasználásukról a nemzeti bizottságoknak, az EFSZ-ek és ÁG-ok vezetőinek kell gondoskodniuk. A tanulóotthonokban szeptember elsején megkezdődött a tanítás. Ekkor mutatkozott meg, hogy az egyes járásokban hogyan jártak el a tanonevi- szony megkötésénél. A Dolný Kubín-i járásban kétségtelenül alaposan megmagyarázták a tanulóknak a tanoneviszony jelentőségét, hiszen a tervezett létszámon felül még huszonnégyen kérték felvételüket. A Közép-Csehországi kerületben, Nymburkban, a tervezett 265 tanuló helyett szeptember elsején 271-en ültek be az iskolapadokba, viszont Čadcán, fele azoknak, akik megkötötték a tanoneviszonyt, nem jelentkezett az iskolában. De nem ez az egyedüli eset. Számtalan olyan járás van, ahol nem érték el a teljes létszámot. Márpedig a mezőgazdasági tanulóotthonokban egyetlen hely sem maradhat üresen. A hiányzókat nem lehet megszerezni rendietekkel, de személyes meggyőzéssel igen. A breelavi járásban így cselekedtek. A szövetkezetek vezetői, a tanítók, az ifjúsági vezetők elbeszélgettek azokkal, akik szeptember elsején nem jelentkeztek. A személyes beszélgetések eredményeképpen ma már teljes a létszám a tanulóotthonokban. Helyes lenne, ha hasonlóképpen cselekednének a többi járásban is. —s— Teljes ütemben folyik a cukorrépa szedése és elszállítása. Ezzel a munkával addig kell sietni, mig nem jönnek az esős idők. A képen látható cukorrépaszedő elkészítésének gondolatát a szenei gépállomás dolgozói a helyi szövetkezeti tagoktól kapták. Az ekén lévő kétágú acélvilla, amely kiemelgeti a répát, kicserélhető. A répaszedő előnye, hogy nem sérti meg a répát és igen száraz földben is használható. Józan Gáspár traktoros két és fél nap alatt a répaszedövel tíz hektár cukorrépát szántott ki. ezzel I960. JÚNIUS 10. Füssi Betka a bálványost Állami Gazdaságban a szocialista munkabrigád címért versenyben álló kollektívát vezeti. Ma rosszkedvű. Az ember azt hinné, hogy az ilyen fiatal lánynak nincsen oka szomorúságra. Igenátn, de Betka egy 12 tagból álló kertészeti munkacsoport vezetője és azzal bizony sok gond jár. Miért? Talán olyan lányok tartoznak a munkacsoporthoz, akik fegyelmezetlenek ? Vagy talán nem tudnak beleilleszkedni a közösségi életbe? Talán ellentétek merültek fel a kollektíva tagjai között? Dehogy! Szó sincs róla. A kollektíva csupa fiatal lányból áll, és a termelési tervet 200 százalékra teljesítik. Bizony nagyon örülnek az elért munkaeredményeknek. A büszke címért versenyben álló kollektívától azonban még többet várunk. — Már egy teljes hónapja állunk versenyben és kulturális téren mit tettünk ? — Ilyen kérdéseket tesz fel Füssi elvtársnő és szomorúan megállapít ja, hogy hiába igyekszik, hiába nógatja a lányokat, figyelmezteti őket a vállalásokra, a lányok mindig csak azt válaszolják: Ugyan, hagyd már abba megint kezded! Mit akarsz tölünk? Naplótöredék Munkánkat becsületesen elvégezzük, hazamegyünk és otthon is várnak ránk feladatok. De Betka csak nem hagyja abba. Nagyon szeretné, ha minden téren megállnák a helyüket. Hát most adják fel a harcot, a végső ütközet előtt ? 1960. AUGUSZTUS 20. Betka most mindig jókedvű. A kollektíva jól dolgozik és új életet kezdett. A siker titkát ott keressük, hogy Füssi elvtársnő o ..dolog másik végét fogta meg.“ Elsősorban számításba vette, hogy a lányok keszegfalviak és megyercsiek. Egy szép nap azzal a javaslattal jött, hogy menjenek el vasárnap Keszeg- falvára táncmulatságra. — No és, mivelünk mi történjen? — kérdezték a megyercsiek. — Hozzátok majd a jövő héten megyünk moziba. Nagyszerű darabot adnak. És így most hétről hétre hol az egyik faluban, hol meg a másikban töltik a lányok a vasárnapot. Komáromba is el szeretnének látogatni és máshová is, mert bizony alaposan belejöttek a közös mulatságba. A sajtótízperceket sem tartják már holmi „szükséges A. kollektíva munka közben Sietni kell a paradicsomszedéssel, mert jönnek a fagyok ... rossznak", tánckört is szerveznek, mert nagyon szeretnek táncolni. Már rájöttek a közösségi élet szépségeire, bezzeg már soha sem unatkoznak. A bálványosi ÁG fiatal kollektívája bátortalanul tette meg az első lépéseket, de most tnár öntudatosan, szívósan haladnak előre a megkezdett úton és egész biztos, hogy elnyerik a büszke címet. Persze szükséges lesz, hogy az üzem vezetősége, a szakszervezeti bizottság és a CSISZ-vezetőség sose feledkezzen meg arról, hogy az a brigád a „cím" megszerzéséért küzd. BUDA JOZEF
