Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-10-04 / 40. szám
Kis Pentagon Wir jashingtonbdn a Fehér Házban minden csütör- w ' tökön összeül a Nemzeti Biztonsági Tanács. Ez a legfelső intézmény és hangadó az Egyesült Államok politikájában. 42 Egyesült Államok elnöke egyszersmind a tanács elnöke is Rendszerint ô nyitja meg az ülést és a vitát, utána pedig Allen Dulles, a Central Intelligence Agency (CIA), a központi hírszolgálati iroda elnöke szólal fel és beszámol azokról a titkos hírekről, adatokról, amelyekhez a kémhálózat útján kerül. Több forrás szerint a hálózathoz 16—40 ezer hazai és külföldi ügynök tartozik. IVas- hingtonban a CIA új épületében, amely a ,Jcis Pentagon" név alatt ismeretes, körülbelül tízA CIA ügynöke kiértékeli a kérni épülő felvételét. ezer ügynök dolgozik. (A Pentagon ugyanis az amerikai hadügyminisztérium székhelye.) Még Truman elnök írta alá a Központi Hírszolgálati Iroda teljhatalmának kiszélesítésére vonatkozó dekrétumot. Az intézmény tehát a kémszolgátat terén korlátlan lehetőségekkel rendelkezik és ez a körülmény Amerikában sok ember kedélyét izgatja. Pedig az amerikai nép még nem is tudja, hogy Allen Dulles több ezer kémből és gyilkosból álló hada milyen ügyekkel foglalkozik és azt sem tudja, hogy mire fordítják azt a hárommillió dollárt, amelyet a nép véres verejtékkel teremt elő. A CIA szervei igen aktív szerepet töltöttek be a hideg háború folyamán. A Mossadek-kormány eltávolításának tervét Iránban például maga Allen Dulles dolgozta ki, L. Hendersonnal, az akkori teheráni nagykövettel és a sah testvérével, Asro hercegnővel. A CIA szervezet készítette elő 1945-ben a demokratikusan választott kormány bukását. 1956-ban pedig kelet- Berlinben alagutat építtetett, és Kelet - Európában kiépítette a kémhálózatot. „CSAKIS ALLEN DULLESBEN HIGGYÉL“! m CIA főnöke akár egy mii/M lió dolláros csekket is kitölthet, még magának Eisenhowernek sincs ilyen „privilégiuma". Ebből is láthatjuk, hogy a hatalmat Dulles szervezete tartja kézben. A CIA a Nemzeti Biztonsági Tanács szigorúan titkos irányelvei szeFIATAL GENERÁCIÓNK A SZOCIALIZMUS GYERMEKE ÉS EGYÚTTAL ÉPÍTŐJE IS. Ez az ifjú generáció büszkén és bátran vallja magáénak a marxista-leninista tanokat, mert a világon egyedül tudják megmutat ni az emberiségnek a boldogsághoz, a szocializmushoz vezető utat. Ez az eszme ma már a legerősebb. Leghatalmasabb • világon. A marxizmus-lenl- riizmus száz- és százmilliók zászlajává vált. A mai modern ember, ha helyesen akar tájékozódni az élet kérdéseiben és értelmében, ha meg akarja Ismerni a társadalom törvény- szerű fejlődését a kommunizmus felé, nem lehet meg a legbiztosabb iránytű — a mar- xizmus-Ieninizmus győzelmes tanítása nélkül. Az adja meg a választ az élet ezernyi kérdésére, hogy mi a helyes, mivel lehet egyetérteni, miért kell harcolni és mit kell elvetni. Ebben a forradalmi időben, amikor a marxi-lenini tanok halhatatlanságáról, erejéről beszélnek az ENSZ szónoki emelvényén a szocialista országok rint működik. A hírek és adatok kidolgozására és összegezésére a legmodernebb elektronikus gépeket veszik igénybe. Az elért végeredményeket azok a kormánykörök kapják meg, amelyek Amerika külpolitikáját irányítják. A CIA vezető szakosztálya a hírszolgálat. a hadsereg és a kormány embereiből áll. Vajon mit tudnak az amerikaiak a CIA tevékenységéről? Többnyire nyugtalanítja őket, hogy az amerikai közéletet teljesen megmérgezi a kémhálózat tevékenysége. Az Egyesült Államokban körülbelül tíz intézmény foglalkozik kémkedéssel. Furcsán hangzik, hogy az United States Secret Service nevű „titkos" szervezet egyáltalában nem titkos. A szervezet élén E. Beáig ham áll és az a küldetése, hogy „védelmezze“ az Egyesült Államok elnökét és annak családját, „mellékfeladata“ pedig az, hogy harcoljon a pénzhamisítók ellen. HOGYAN SZERZIK BE AZ „INFORMÁCIÓKAT“ ? r itkos ügynökök szerzik be a hírek húsz százalékát, 25 százalékát a sajtó, rádió, turisták útján, a 30 százalékát pedig külföldi katonai attasék közvetítésével kapják kézhez. Dulles hivatalában az alkalmazottak külön tanfolyamokon vesznek részt és alkalmat nyújtanak számukra ahhoz, hogy 68 nyelvet sajátíthassanak el. Minden „kémielölt" alaposan annak az országnak az irodalmával és történelmével foglalkozik, amelynek majd „szenteli" magút. A CIA dolgozóit igen szigorúan káderezik. A családi kapcsolatokat legalább két nemzedéken keresztül kivizsgálják és pontosan leellenórzik a baráti kört is. A kivizsgálást válogatott pszichiáterek végzik, akik maguk is a legszigorúbb „vizsgálatokon“ estek keresztül, A gépírónöket, takarítónőket is pontosan kivizsgálják. Egyesek arra specializálják magukat, hogy miképpen kell megnyerni és megszervezni a menekülteket és hogyan kell láb alól eltenni a „lábatlankodókat". MIT NEM TUDOTT A CIA? számtalan kudarc érte már a kémszervezetet. Például 1956-ban nem volt tudomása a szuezi kampányról és 1958-ban az iraki forradalom is meglepte. A legnagyobb csapás akkor érte, amikor a Szovjetunióban kibocsátották az első műholdat. A szovjet rakétákról sincsen „információjuk“. Ezt a körülményt azzal magyarázzuk, hogy a Szovjetunióban nehezen „dolgoznak“ a kémek. Az amerikaiak az oroszokról azt hiszik, hogy azok muzsikok, akiknek nincs szabad akaratuk. Kommunistaellenes elvakultsá- guk oda vezeti őket, hogy a saját óhajukat valóságnak tekintik. A CIA kudarcot vallott az U2 kémrepülögép esetében is. A valóság az, hogy az olyan szervezet, mint a CIA, csakis vereséget és kudarcot jelenthet az Egyesült Államok számára. A jó propsgandisf* Az ENSZ közgyűlésen elhangzott beszédek közül különösen élénk visszhangot keltett a részvevő küldöttségek körében és a nemzetközi közvéleményben Gomulka beszéde. Nagy figyelemmel kísérik azt a tényt, hogy a lengyel delegáció vezetője három alapvető probléma megoldására — a feszültség enyhítésére, a fegyverkezési verseny megfékezésére, valamint az általános és a teljes leszerelést tárgyaló szovjet javaslat valóraváltására konkrét javaslatokat tett. A kezdeményezés értékét éppen az adja meg, hogy Gomulka ismertette a módszereket Is: Egyrészt világméretű népszavazást javasolt az atomfegyverkezés és a leszerelés kérdéseiben, másrészt szükségesnek mondotta, hogy az ENSZ égisze alatt megalakuló nemzetközi tudományos bizottság rendszeresen A megdöbbenésnek az a hullámverése, amely a német vezérkar augusztus 16-í memoranduma nyomán támadt, csak nem akar elcsendesülni. Sőt, a világ közvéleménye — és ez egyszer tekintet nélkül Kelet és Nyugat politikai ellentéteire — csak most kezd felocsúdni meglepetéséből és kezdi analizálni a történteket. Hadd lássuk a tényeket! Az 1954. évi párizsi szerződés, mely Nyugat-Németországnak a NATO-ba való felvételét szabályozta, többek között kifejezetten azt a kikötést is tartalmazza, hogy Nyugat-Németor- szágnak semmilyen körülmények között sem szabad atomfegyvereket gyártania, sem pedig hadseregét ilyenekkel felszerelnie. Aki azt a fáradságot veszi magának, hogy az akkori nyugatnémet sajtó kommentárjait kikeresse és elolvassa, az meglepődik attól az egyöntetűségtől, mellyel a lapok, egyetlen disszonáns hang nélkül, szinte mellüket verve hangoztatják, hogy az említett kikötés természetes és magától értetődő és a német nép árulója volna az. aki Németország részére atomfegyvereket mertájékoziassa a közvéleményt a leszerelés kedvező hatásairól és a nukleáris fegyverkezés veszélyeiről. A lengyel kormányfő beszédének különösen az a része keltett rendkívüli érdeklődést, amelyben élesen bírálta a nyugatnémet kormány agresszív álláspontját. Számos küldöttség ugyanis — elsősorban a fiatal afrikai államokból nincs teljesen tisztában az európai helyzettel, s a lengyel küldöttség beszámolójából reális képet kaphatott a nyugatnémet problémáról. Az ENSZ közgyűlés eseményeivel kapcsolatban továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak a különböző küldöttségek vezetői találkozásának. Az Egyesült Arab Köztársaság elnökének felszólalását is Hruscsov: Békepropaganda-eszközeinkre valóban büszke lehetek. nagy várakozás előzte meg és a felszólalás nem is keltett csalódást. Azzal az indítvánnyal, hogy Eisenhower és Hruscsov az ENSZ égisze alatt találkozzék, olyan gondolatot vetett jel lösség. újra, amelyről azt lehetne hinni, hogy már lemondtak róla. A javaslattal nagy reménység kelt életre. A Fehér Háznak kell most döntenie, övé a feleA „zsebpáncélostól" az atomfegyverig A New York Times térképe a „korlátolt korlátozásokról“. A körön belüli területen, huszonöt mérföldnyi körzetben mozoghatnak a szovjet delegáció tagjai. Hruscsov mozgási szabadságát Manhattan szigetére (feketére festett terület) korlátozták. Itt van a szovjet követség, s közvetlen közelében az ENSZ-székház. A kör jobboldalán Gien Cove, a szovjet diplomaták nyaralója. ne követelni. A kommentátorok között akadtak jócskán ún. katonai szakírók is. Azóta csak 6 év telt el és milyen nagyot fordult a világ. Igaz, az utolsó néhány évben német militarista körök mind sűrűbben emlegették az atomfegyvereket, de ha egyes haladó szellemű újságok a nyugati országokban emiatt nyugtalankodni kezdtek, rögtön jött az erélyes hangú cáfolat. Maga Strauss hadügyminiszter nem egyszer hangsúlyozta: felelős kormánykörök nem is gondolnak arra. hogy a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel szereljék fel. Ezek a kijelentések persze mind csak megtévesztésnek voltak szánva. A kulisszák mögött már régen megtörtént a döntés és csak a szerepek kiosztása volt még hátra. Végül is a vezérkar vállalta a feladatot, hogy a német közvélemény elé lépjen és megszületett az augusztus 18-i memorandum, amely atomfegyvereket követelt a német hadsereg számára. Hogy Adenauer csak utólag, a Straussal folytatott megbeszélés után helyeselte ezt a lépést, az csak porhintés volt a világ szemébe. A német vezérkar nem mert volna ilyen követeléssel fellépni, ha már előzetesen nem bírta volna Adenauer hozzájárulását. Ezzel kapcsolatban nem lesz érdekesség nélkül, ha rámutatunk arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt, pontosan 1928- ban, a német vezérkar egyszer már hasonló szerepet játszott. A versailles-i békeszerződés tudvalevőleg pontosan körülírta, hogy Németország milyen hadsereget tarthat és ezt milyen fegyverekkel szerelheti fel. Többek között meghatározták az ún. partvédő hajók számát és nagyságát — igazi hadihajókról szó sem lehetett — és ezek olyan minimális űr- tartalmúak voltak, hogy tengerésztisztek csak mosolyogni tudtak rajta. A német militaristák igyekeztek jó arcot csinálni ehhez a színjátékhoz és nyílván azt gondolták, hogy az nevet legjobban, aki utóljára nevet. Á következő években a versailles-i szerződés katonai pontjait még pontosan betartották. De amint múltak az esztendők, a nyugati szövetségesek ellenőrző közegei mind gyakrabban jelentették a katonai kikötések kisebb-nagyobb mértékben történt megsértését. A szövetségesek ezeket a jelentéseket egy kézlegyintéssel intézték el. A Nyugat, főként Franciaország katonai ereje a német hadsereghez viszonyítva olyan hatalmas, mindent elsöprő volt, hogy az „ártatlan“ német kilengések felett csak mosolyogni tudtak. A német vezérkar pedig mind arcátlanabbá vált. Látva azt a nyugtalanságot, melyet a Szovjetunió konszolidációja és növekvő ereje a nyugati hatalmakban keltett, újra szerepet kívánt játszani az európai politikai életben és 1928-ban memorandumot adott ki, melyben követelte a nyugati szövetségesektől, engedjék meg, hogy Németországnak is lehessen szerény haditengerészete és építhessen, ha nem is nagy csatahajókat, de legalább kisebb méretű ún. „zseb-páncélosokat“ (cirkálókat) kb. 10.000 tonna űrtartalommal. Ehhez tudni kell, hogy a nagy csatahajók akkoriban 30-40 000 tonnásak voltak. A szövetségesek belementek ebbe a „szerény“ kérésbe, előírták a hajók páncélzatát, ágyúinak kaliberét és számát — és aztán tovább aludtak. Németország pedig megkezdte a zsebpáncélosok építését már régen előkészített tervek szeript. A német militaristák gondolatvilága 1928-ban ugyanaz volt, mint ma. Ha az 1928-as és 1960-as memorandumokat egybevetjük, szinte ugyanazokat a frázisokat és argumentációt találjuk mindkettőben, ha más szavakba öltöztetve is. Hogy népies szólásmóddal éljünk, „kutyából nem lesz szalonna“. Ro. P JILfl N T flS képviselői, hazánk ifjúsága a marxista könyvek felé nyúl, összejönnek első üléseikre, hogy megnyissák a CS1SZ oktatási évét. Október elsején már tizenegyedszer kezdődik a CSISZ politikai oktatásának éve. A körökben szívélyes és baráti beszélgetéseken keresztül ismerkednek meg a fiatalok a marxizmus-leninizmus igazával. Ha visszalapozunk a CSISZ- szervezetek politikai életének krónikájába, szinte jó érzés tölti el az ember szívét, hogy nincs üzem, falu, iskola, ahol ne foglalkoznának az ifjúság politikai nevelésével. A politikai nevelés fontossága napról napra előtérbe kerül vaiameny- nyi CSISZ-szervezet életében. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az ifjúság nevelése következetesen a tudományos világnézetre támaszkodjon és a marxizmus-leninizmus alapján álljon. Pártunk országos konferenciáján felvázolták a kommunista építés grandiózus programját. Ilyen nagy feladatokat csak politikailag és szakmailag jól felkészült emberek tudnak teljesíteni. Ezért bír oly nagy fontossággal az Ifjúság politikai nevelése, ezért képezi a marxizmus-leninizmus a CSISZ ideológiai alapját. LENIN ELVTÁRS MÁR A KOMSZOMOL III. KONGRESZ- SZUSÁN FELADATUL ADTA AZ IFJÚSÁGNAK, HOGY TANULJON, HOGY SAJÁTÍTSA EL A KOMMUNIZMUST. Lenin a kommunizmus elsajátítása alatt nemcsak a marxista könyvek tanulmáayozását értette, de azt is, hogy az ifjúság együtt az egész néppel, a kommunista társadalom építőivel fog élni és ő — az ifjúság — lesz e hatalmas építkezésnek a legaktívabb, legharciasabb részvevője, hogy nemcsak szeretni és becsülni fogja az egyszerű emberek munkáját, de ő saját maga is becsületesen fog dolgozni. NINCS PÉLDÁJA GÉPIPARUNK TÖRTÉNETÉBEN. Ezzel az újítási javaslatukkal az üzemnek évente 1,730 000 koronát takarítanak meg. Hogy ez is sikerült nekik, nagy része van annak is, hogy valamennyien fokozzák szakmai képesítésüket. De Bartos elvtárs, az ifjúsági kollektíva vezetője szerint mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy az ifjúsági kollektíva valamennyi tagja egész éven át példásan fokozta politikai felkészültségét. Ebben az évben valamennyien látogatják a pártiskolát. Minden szabad idejüket felhasználják, hogy fokozzák politikai és szakmai tudásukat. Ez a példa bizonyíték arra, hogy milyen fontos törődni az ifjúság politikai nevelésével. Az idei oktatási évet felhasználjuk arra, hogy ifjúságunk megismerje szülőpártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártjának nyegyvenéves forradalmi és harcos útját. Gazdag tapasztalatokat nyertünk az elmúlt években az érdemes kommunistákkal folytatott beszélgetések szervezésével. Most, amikor pártunk niegA mi hazánkban is a kommunizmust építjük. Habár az ifjúságra csak kevéssé hatnak a kapitalista rendszer csökevé- nyei, szokásai, mégis fékezik a további előrehaladást. Ez a feladat megkívánja, hogy fokozzuk az ifjúság politikai felkészültségét. Ott, ahol a CSISZ-szerveze- tek mélyen és behatóan foglalkoznak a fiúk és lányok politikai nevelésével, nagy eredményeket érnek el a termelési munkában is. A Zlaté Moravce-! Chladnička üzemben dolgozó héttagú ifjúsági kollektíva, mely versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért, példaképül szolgál valamennyi dolgozó számára. A kollektíva minden tagja látogatja az ipariskolát. A KOLLEKTÍVA OLYAN GÉPET GYÁRTOTT, AMELYNEK „Gondoskodás a kilakoltatot- takról. Chovan Rezső pozsonyi kommunista városatya a legutóbbi városi közgyűlésen, felszólalása közben kinyitotta a terem szárnyas ajtaját és egy lerongyolt ruhájú asszonyt vezetett a terem közepére, akit három félénk, rongyos ruházatú gyerek követett. — Ennek az anyának és három gyerkekének — mondotta Chovan — áz erdőben kell laknia szalmával és falevéllel bélelt gödörben. Okányik, pápai prelátus, Pozsony város polgármestere, izgatottan rázta a csengőt, a teremben zaj és kavarodás támadt.“ („MUNKÁS“ 1927. DECEMBER 27.) „Egy magánbérház életéből. Förtelmes patkányfészekben lakik egy négytagú munkáscsalád Pozsony kellős közepén. A Vadászsor 8. számú ház ház- felügyelője egy volt mosókonyhában lakik, amelynek nincs padlója és éjszakánként a patkányok százai lepik el a lakást. Egy kétéves gyermeknek az ujját harapta le a patkány. A házfelügyelőné szülés előtt áll és etió! fél, hogy az újszülöttet megfojtják a patkányok.“ („A REGGEL“ 1927. DECEMBER 30.) „A nyomor áldozata. Öngyilkosságot kísérelt meg Léván özv. Reitman Ignácné 80 éves asszony, mert már nem bírta az éhezést.“ („GARAMVIDÉK“ 1929. JÚNIUS 20.) „Elítélt kommunista vezér. Ismét hathónapi börtönre ítélték Major István képviselőt, a május X-i pozsonyi kommunista népgyűlés szónokát.“ („A NAP“ 1931. SZEPTEMBER 17.) alakulásának ünnepére készülünk, hívjuk meg idősebb elv- társainkat köreinkbe, tagsági gyűlésünkre. A kommunisták élete és harca példa valameny- nyi fiatal számára. Se börtön, se száműzetés, se rendőrbot, se a kapitalizmus ereje nem tudta őket megtörni. Hűen szolgálták a kommunista eszmét. Az utóbbi évben a világon új államok születtek. E népek függetlenségéért és szabadságáért folytatott harcával ismerkedünk meg a Világ térképe fölött elnevezésű érdekkörökben. Ez gazdagítja ifjúságunk tudását, kultúráltahbá, műveltebbé tesz valamennyiünket. Sok függ attól, hogy milyen lesz a kör munkája. A kör jó munkája nemcsak a kör vezetőjétől függ, de megköveteli valamennyi tagjának hozzájárulását is. Tegyük érdekessé, gazdaggá és vonzóvá a körök munkáját, forduljunk bizalommal a pártszervezetekhez, melyek mindig segítő kezet nyújtanak az ifjúság eszmei edzésében. SZIGL FERENC
