Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-12 / 28. szám
„Nem beszélhetünk a szocialista társadalom további fejlődéséről anélkül, hogy meg ne oldanánk a mezőgazdasági termelés kérdését, le ne küzdenénk a mezőgazdaság és a népgazdaság többi ágazatának fejlődése között fennálló eddigi aránytalanságot, a mezőgazdasági termelés gyarapodásának eddigi irama és a népünk életszínvonalának területén magunk elé tűzött cél közötti aránytalanságot“, • (Antonín Novotný elvtársnak a CSKP országos konferenciáján elhangzott beszámolójából) Tettckhd leld ai ifjúság zlovákiában a kömposzt- készités tervét a pártkonferencia megnyitásáig 108 százalékra teljesítették. A legtöbb komposztot, 1 362 103 köbmétert, a nyugatszlovákiai kerületben készítették. A legkevesebbet a keletszlovákiaiban, ahol csak 81 százalékra teljesítették a komposztkészí- tés tervét. Ezen munkában tevékenyen részt vesz az ifjúság is. Szlovákiában a fiatalok július 3-ig 635 325 köbméter komposztot készítettek, tehát már teljesítették, sőt túlteljesítették egész évi tervüket. I960 « Szerkesztőségünkbe naponta hozza a posta a leveleket 3 s most a pártkonferencia határozatának megismerése után 3 megszaporodott azon levelek száma, amelyek a harmadik 3 ötéves tervnek négy év alatti teljesítéséről szólnak. A korná- 3 romi járásban lévő bátorkeszi fiatalok felhívása nyomán eddig 3 Szlovákiákban 262 falusi CSISZ-szervezet vállalta, hogy a har- 3 madik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. Az üze- 3 mek ifjúsága is mind több helyen vitatja meg, hogyan nyújt- 3 sanak hathatós segítséget a védnökségük alatt álló szövetke- 3 zetnek. A szervezetektől érkezett kötelezettségvállalások azt 3 bizonyítják, hogy a CSISZ-tagok, az ifjúság, tettre készen 3 felsorakozik a pártkonferencia határozatainak teljesítésére. Meggyőzzük a fiatalokat Az érsekújvári járásban a bánovi szövetkezetben dolgozó fiatalok jól tudják, hogy a szövetkezetnek ifjú munkaerőkre van szüksége. Ezért vállalták, hogy az év végéig tizenöt fiatalt nyernek meg szövetkezeti tagnak. Vállalták, hogy a tíz hektáron négyzetesen ültetett kukoricát gondozzák és 50 mázsás hektárho2amot érnek el. A növénytermesztési csoportban dolgozó fiatalok szorgalmas munkájukkal elősegítik, hogy már 1964-ben búzából 30, rozsból 28, árpából 29 és cukorrépából 400 mázsa hektárhozamot érnek el. így egy évvel előbb teljesítik a harmadik ötéves terv feladatait. a következőképpen válaszolunk: Mi, a štefánikovói szövetkezetben dolgozó fiatalok, a talaj termelékenységének megjavítása érdekében 1964-ig 2250 köbméter komposztot készítünk, kiültetünk 10 000 jegenyét és 200 darab gyümölcsfát. A jövő évben a növénytermesztésben ifjúsági csoportot alakítunk és 50 hektáron négyzetesen ültetjük a kukoricát, gondozzuk egész évben és a gaznövényeket vegyszerekkel irtjuk. A szövetkezeten kívül álló fiatalokból évenként az aratási és cséplési munkákhoz 20-25 tagú csoportot alakítunk. Biztosítjuk az öntözőberendezés fokozatos kiépítését és egy ilyen berendezés felett védnökséget vállalunk. Nyolc fiatalt nyerünk meg CSISZ-tagnak és a legjobb öt CSISZ-tagot párttagjelöltnek ajánljuk. ÁBRÁNK csak néhány adatot fejez ki, de már ez is elégséges ahhoz, hogy megállapítsuk; a mezőgazdasági termelés az utóbbi 15 év alatt egyes szakaszokon mint például a hektárhozamok tekintetében nagy lépést tett előre. Az ábra azt mutatja, hogy milyen eredményeket értünk cl a háború előtti utolsó években. (Cukorrépatermelésben 1958-ban). Az 1948-as évre vonatkozó adatok különösen érdekesek. Vajon mit mondanak? Világosan kifejezik, bogy a hektárhozamok rendszeres emelését csokis az EFSZ-ek gazdálkodásának idején sikerült elérni. Valóban, csak a szövetkezeti nagytermelő? tette lehetővé, hogy magasabb hektárhozamokat érjünk el, mint a kapitalizmus idején. Igaz, sok növény termesztésében még nem érjük el a fejlett mezőgazdasággal rendelkező kapitalista államok színvonalát. De a szövetkezeti gazdálkodás ma olyan feltételeket teremt, hogy ebben az irányban is sikeresen álljuk a versenyt. A sikerhez az első lépést a harmadik ötéves terv jelenti. A gabonatermesztésben búzából 1965ben átlagosan 27 mázsa hektárhozamot akarunk elérni, az árpából 26 mázsát és a cukorrépából 325 mázsát. SEGÍTENEK AZ IFJÚSÁGI MUNKACSOPORTOK így növekedik a munka termelékenysége az iparban és a mezőgazdaságban a harmadik ötéves terv idején. QO Közös erővel A nagymihályi járásban lévő palóci CSISZ-tagok és pionírok közös vállalást dolgoztak ki, feleletül a bátorkeszi fiatalok felhívására. Még ez évben készítenek' 1000 köbméter komposztot és gondozásba vesznek 80 hektár rétet és legelőt. Védnökséget vállalnak három hektár gyümölcsöskert fölött. A pionírok kis gazdaságokban egy hektáron kukoricát, egy hektáron pedig cukorrépát termelnek. Ezenkívül kis állattenyésztésükben nyúlakat és baromfit tenyésztenek," s évente 1800 kg húst adnak a közellátás részére. A szövetkezetben dolgozó fiatalok két ifjúsági munkacsapatot alakítanak és bekapcsolódnak a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe. A szövetkezeti munkaiskolában, valamint egyéb mezőgazdasági iskolákban, 50 fiatal bővíti tudását. A CSISZ-szervezet tizenöt fiatalt nyer meg traktorosnak, ezeket a szövetkezeti iskolába küldi, hogy megfelelő szakismeretet nyerjenek. A fiatalok a csűcsmunkák idején 1050 brigádórát dolgoznak le a szövetkezetben. Válaszolunk A bátorkeszi fiatalok felhívására, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesítsük. Gyorsan, szemveszteség nélkül • Gépiparunk fejlettségét mutatja be az őszi brnoi gépipari kiállításon, a komárovi Buzuluk n. v., amely az idén fennállásának 500-ik évfordulóján, a közönség szeme láttára polietilén zacskókat fog gyártani. • Szlovákiában jelenleg 837 ifjúsági kollektíva küzd a szocialista munkabrigád címért. Eddig már 103 kollektíva nyerte el e büszke címet. Aratnak a bagotai határban Csallóközaranyos nem nagy falu, arról híres, hogy ott terem a legszebb gabona. A szövetkezet magas hektárhozamokat ér el, tavaly elsők voltak az aratásban és a cséplésben — s a falura legjellemzőbb, hogy a szövetkezetben annyi a fiatal, mint a mákszem. A szövetkezeti tagok 64 százaléka fiatal. Az idősebb falubeliek a legnagyobb elismeréssel beszélnek a fiatalokról. Nélkülük — így .mondják — a szövetkezet csak egyhelyben, topogna. Jó! van az úgy. ahogy a fiatalok teszik, — mondja Kockás Zsigmond elvtárs, a HNB titkára. A fiatalok valóban szívükön viselik a szövetkezet sorsát és a szövetkezeti tagok, valamint a szövetkezet funkcionáriusai bíznak a fiatalokban. Nemcsak akkor fordulnak hozzájuk, amikor már ég a talpuk alatt a föld, hanem jóval előbb. így az ifjúság nyugodtan beoszthatja idejét és alaposan felkészülhetnek a kenyérért folytatott harcra, így van ez most is, amikor mint minden évben most is megszólalt a fúrj: gyertek aratni! A fiatalok összejöttek Horváth Péter elvtárssal, a szövetkezet elnökével. Farkas György elvtárssal, a falusi pártszervezet elnökével, valamint Csók Antal elvtárssal a HNB elnökével, hogy megtárgyalják az időszerű kérdéseket és úgy készítsék élő a tervet, hogy az aratási munkát 12 nap alatt végezzék el. A tervet Varjú Ernő elvtárs, a CSISZ falusi szervezetének elnöke a tagsági gyűlésen felolvasta. Felhasználva a tavalyi tapasztalatokat, a CSISZ-tagok elhatározták, hogy a gabonával bevetett 370 hektár feléről ok hordják be a termést. A vojni- cei CSISZ-tagok felhívását követve elhatározták, hogy az ötéves terv feladatait ök is négy év alatt teljesítik. Két ifjúsági munkacsoportot alakítanak a gabona begyűjtésére és nemcsak munkanapokon, hanem szombat délután és vasárnap is dolgoznak. Ebben a munkában a szünidejüket otthon töltő diákok is segítenek nekik. Két ifjúsági munkacsapat nap mint nap résztvesz az aratásban és a cséplésnéí mindig öt-hat CSISZ-tag segít. A gabonát majd külön ifjúsági munkacsapat szárítja. így volt ez tavaly is. Most is feldíszítik a traktorokat és vidám énekszóval szállítják a termést a magtárba. Éjjelenként 30 fiatal áll ki őrségre a tűzoltókkal együtt és természetesen több szövetkezeti tag is csatlakozik hozzájuk, mért a szövetkezetnek széles a határa. Az aratási terv jóváhagyásakor a CSISZ tagsági gyűlésén jelen voltak a falu vezető funkcionáriusai és azok a fiatalok is, akik a CSEMADOK- ban tömörülnek. Ez természetes is, hiszen ök is aktívan kiveszik részüket a falu életéből és a CSISZ-tagok mindig szívesen látják őket körükben. A fiatalok jóváhagyták az aratási munkatervezetet, a vezetőség azonban megfeledkezett arról, hogy az aratási és cséplési munkát naponta kell kiértékelni és naponta is kell felosztani. Erről bizony sosem szabad megfeledkezni. A fiatalok most az * eredményeket nap mint nap a falu közepén elhelyezett táblára írják fel és közük a helyi adón is. A tagsági gyűlésen négy tagot megbíztak villámhiradó szerkesztésével. Ez volna minden? Dehogy, hová gondolnak! A CSISZ-szervezet az aratási munka befejezése után gazdag kulturális műsorral egybekötött mulatságot rendez és az EFSZ vezetősége jutalomban részesíti a legszorgalmasabb fiatalokat. A legjobbak kétnapos kirándulásra Tr. Tepücére mennek, vagy egynapos sétahajózásra indulnak a Dunán. (B) ľ^MMi+*****+*****++*****¥**¥¥**¥***¥*********¥^********J|HMHMMMI ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥****# *++++++ wm az jál í I í í I 3l í ? » í Harmadszor érik kasza alá a búza, a telt kalászok lehajtják szűkülő jejüket, halkan jel-felzizzennelc. Fiirjek pit y-palatty ólnak, tücskök ciripelnek a hervadó búzavirágok között. A Sajó is éppen úgy csörög, csacsog, mint akkor... Minden olyan, mint három évvel ezelőtt. Az ég is oly kacérun ragyog le a tájra, és én mit változtam?, semmit. Ma is nagyon szeretem a közöst, éppen úgy simogatom tememmel a ringó búzaföldeket, a dárdalevelü kukoricatáblákat, mindent, mindent, amit a szemem belát, mint régen. Hogy akkor elnök voltam, ma meg fejőgulyás? Én akkor is becsületesen dolgoztam, látottam, futottam s nem magamért: a közösért, a tagságért. Igen, három éve még én voltam a gömöri szövetkezet elnöke. Ma már más, becsületes parasztember ö is, aki szereti a közöst, szereti, mint a sajátját. Mondhatnék sok mindent, jót, rosszat, dicsérhetném önmagamat, hogy ezt és azt tettem, de miért, mi abból ma már az én érdemem ? Az, hogy megerősítettem az állatállományt ? Hogy maradt a közösnek, s jutott bőven a tagságnak is? Ez csak természetes, ezt tette volna más is, mert nem vezető az, akinek nem dobog a szíve együtt a tömegével. Az ö gondjuk, örömük, az enyém is volt... E szavaknál elövette tarka zsebkendőjét, a villát a falnak támasztotta, s megtörülte verejtékgyöngyös homlokát. Az istállóból egy tehén elnyújtott bógése re- zegtette meg a fulladt, trá- gyaszagú levegőt. Majd újra két marokra fogta vasvilláját s csak annyit mondott: — Tessék, nézze meg az istállónkat. S amikor közepére értünk, a hosszú istállónak, kibugy- gyant ajkán egy kurta mondat: — Itt megállunk, ez az én reszortom. — Hány ebből a Szőke bácsié ? — Most mind, amúgy tizenhét. — Nem értem. — Pedig magyarul mondom. — Ogy kérdeztem én is. — Akkor csak megértjük egymást — röpítette felém nyájas mosolygással az illő feleletet s már folytatta is. — Azért az enyém most mind, mert ma én vagyok a napos. Holnap más lesz, akkor meg az övé lesz mind, s nekem marad a tizenhét. — Most már otthon vagyok — mondom szintén mosolyogva, mert azt már látom, hogy Szőke Pista bácsi az elnökből lett fejö- gulyás, nemcsak talpig becsületes ember, de víg kedélyű, élcelödö is, tud a szóval bánni. — És győzik munkával? — bököm felé a kérdést. — Muszáj, meg aztán szorítjuk is, ahogyan csak lehet. Ebben az istállóban négyen vagyunk. Jól megférünk együtt. — Ezt a rend, a tisztaság, a jó húsban lévő tehenek is bizonyítják — mondom én. — Míg magángazdák voltunk, akkor is csak így csináltuk, mert nemcsak madarat a tolláról, de gazdát a tehenéről is meg lehet ismerni. A példa találó, mert valóban nagy itt a tisztaság. A tehenek szőre úgy fénylik, mint a szabadságra készülő katona derékszíja. Fossz szemnek kár rájuk nézni. Jóleső érzésemet, dicsérő gondolatomat szavakban is tudtára adom. — Sok közös istállóban jártam már, de ilyet még kevésszer tapasztaltam. — Nem maga az első, aki ezt mondja. — De az utolsó sem én vagyok. — Azt meghiszem ... S amíg így beszélgettünk, szeme hol rajtam, hol pedig a teheneken pihent. Nincs-e valahol baj. Nem c ellik-e a Virág vagy a Rózsi, mert nem egyszer megesett már, hogy segítségért kellett kiabálni a szomszéd istállóba, kiváltképp, ha ikrek születtek. — Nagy itt ám a szaporulat, meg kell is az. Mert tudja, ez az alapja a közösünk jólétének. Van is hál- ist ennek elég állatállományunk. Marhából egyszer- annyi, disznókból meg két- szerannyi, mint a magán- gazdálkodás idejében. Szóval, megvagyunk csendes- kén, terveink is vannak, s hogy megvalósulnak-e, mi azon leszünk, hogy úgy legyen. Hiszen magunkat boldogítjuk, ha becsületesen és jól dolgozunk. Igen, magunkat, nálunk ez így van és így is lesz, mert így van az jól. TŐRÖK ELEMÉR ’ A szabadistállóban lévő állatállomány egészséges és fejési átlaguk is magasabb, mint a közönséges istállóban lévő állatoké. í * t ť « * * * * * f k k ú A -A * A itr A ik Jc A > ALBÁNIA. A második világháború előtt az ország területének csak tizedrészét művelték meg. Ma a megművelt terület a kétszeresére emelkedett. Ennek köszönhető, hogy a gabonatermelés is duplájára növekedett. A mezőgazdasági szövetkezetek a termőföld 81 százalékán gazdálkodnak. kínai népköztársaság, a mezőgazdaság óriási léptekkel halad előre. 1958-ban az állat- állomány a háború előtti évekkel szemben 257 százalékkal emelkedett. Az állattenyésztési termelés a mezőgazdasági termelés 10 százalékát teszi ki. ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG. A termőföld 73 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Az elmúlt évben 765 000 család lépett be a szövetkezetekbe. A mezögazadság 7100 traktort, 6440 vetögépet, 3340 kombájnt és más mezőgazdasági gépet kapott. OLASZORSZÁG. Tavaly 30 000 tonna olajbogyót termeltek. A behozatal nagyobb volt, mint a kivitel. A főok az, hogy igen rossz minőségű az olajbogyótermés. •n SZOVJETUNIÓ. Az elmúlt évben 845 000 tonna vajat — egy lakosra számítva 4 kg vajat termeltek. Ez azt jelenti, hogy egy lakosra számítva 10 dekával többet állítottak elő, mint az Egyesült Államokban.
