Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-05 / 27. szám

A PÁRT SZAVA Izmos szárnyat nekem a párt adott, ö tanított meg száguldani büszkén, szavára keltek szárnyra a dalok ifjú korunknak vörös hegedűjén. A párt szőtte legelső álmomat, ö töltötte be legelső reményem, nékem először ő nyitott utat, és biztatott, hogy lépjek csak keményen. Pártom, szavad szívembe vésve áll, szavad, amelyre hős idők teremnek, s minden tettem híven indítja már eyy-ogy hullámát ifjú tengerednek. Törekvésed és erőd hevét már életem lüktetve visszhangozza, és gondolatom, tervem mind tied, ki elvezetsz a Kommunista Korba! C. SCRIPCA VILÉM KOBERLE. ű (éget ért népünk nagy tanácskozása, befejező­dött az új szocialista al­kotmányunk tervezetéről tartott országos vita. Az új alkotmányterve­zettel s az országos vita lefo­lyásával és eredményével pár­tunk országos konferenciája foglalkozik majd, utána pedig az új nemzetgyűlés tárgyalja meg és hagyja jóvá az új, szo­cialista alkotmánytörvényt. Azonban már most megállapít­hatjuk, hogy az országos vita igen gazdag eredményekkel zárul. Sok értékes tanulsággal szolgáit és dolgozóinkat még lelkesebb alkotó kezdeménye­zésre ösztönözte. A dolgozók a vitában az al­kotmánytervezetnek csaknem minden cikkelyéhez hozzászól­tak és azok szellemében foglal­koztak üzemük, szövetkezetük, községük konkrét problémáival. Am csupán ennyivel nem elé­gedtek meg. A problémák meg­oldására intézkedéseket java­soltak. így születtek meg az értékes felajánlások, melyekkel A vita eredményességéről főképp az tanúskodik, hogy a dolgozók felszólalásaiknak ez­reiben foglalkoztak a fontos kérdések megoldásának mód­jával. Az eredmények mellett rámutattak a fogyatékosságok­ra is, amelyeket most határo­zottan ki kell küszöbölni. A vita újra meggyőzően bebizonyítot­ta, hogy hazánkban állandóan növekszik a dolgozók érdeklő­dése a társadalmi ügyek közös intézése iránt. Az embereknek ez az új jellemvonása egyre ki­fejezőbben és mélyebben nyil­vánul meg életünkben. Véget ért az országos vita. Most az az időszak következik, amikor új szocialista alkotmá­nyunk alapelveihez fogunk iga­zodni a gyakorlatban, minden­napi életünkben. Az új alkot­mány — mely dolgozó népünk helyeslése révén a szocialista társadalom alkotmányává vált — életünk biztos iránytűje; azt az utat mutatja nekünk, mely pártunk vezetésével a még szebb és elégedettebb életet hozó kommunista társadalomba vezet bennünket. az üzemekben még eredménye­sebbé tehetjük az új technika fejlesztését, a földművesszö­vetkezetekben pedig a harma­dik ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítését. A vitában nem feledkeztünk meg az állam és a gazdaság irányí­tásának és igazgatásának kér­déseiről, a nemzeti bizottságok tevékenységének, a nevelés, az iskolaügy, a kulturális forrada­lom az egészségügy stb. prob­lémáiról sem. Az országos vitában így hoz­tuk szoros összefüggésbe je­lenlegi és távlati terveinket. Dolgozóink ugyanakkor megér­tették és kifejezésre juttatták az alkotmány nemzetközi jelen­tőségét is. Sokan beszéltek a nemzetközi helyzetről, helye­selték hazánk külpolitikáját s határozottan kinyilvánították, hogy teljes mértékben minden erőnkkel támogatjuk a Szovjet­uniónak a világbéke megőrzé­séért folytatott hősies harcát, A vitában sokan foglalkoztak ideológiai kérdésekkel is és helyeselték pártunk eljárását a különböző ideológiai problé­mák megoldásában. Az alko.mánytervezet jóvá­hagyásán kívül foglalkozik majd az országos pártkonfe­rencia a legfontosabb nemzet- gazdasági problémákkal, első­sorban a mezőgazdasági terme­lés kérdéseivel is. A párt e terülten is nap mint nap ki­kéri a dolgozók előzetes véle­ményét. A nemrég megindult ötéves tervet négy év alatt tel­jesíteni mozgalom, is spontá­nul, maguktól a szövetkezetek és állami gazdaság dolgozóitól indult ki. Mindenütt, ahol csat­lakoztak e mozgalomhoz, meg kellett, hogy részletesen tár­gyalják a terv teljesítésének a realitását. Hisz ily nagy fela­dat megoldásához csakis meg­fontoltan, alapos ismeretekkel lehet hozzákezdeni. A dolgozók, amikor e felada­tok teljesítését vállalják, bizal­mukat fejezik ki a párt iránt és ugyanakkor a párt is bízik a dolgozókban, hisz ők döntik el végső fokon előrehaladásunk ütemét; mely mindenekelőtt attól függ, hogy teljesítjük azokat a nagyszerű feladatokat, melyeket a párt szervei elénk állítanak. Bratislava, 1960. július 5. IX. évfolyam 27. szám Ara 60 fillér. a csisz szlovákiai központi bizottságának lapja „BÉKE DALÁT ZENGŐ EZREDEK SEREGE, ÜDVRIVALGÖ HA DAK E SZÜLŐFÖLDÖN ÁT, BENNETEKET VÉDÜNK: SZABADSÁG GYERMEKE.. “ Sz. M. Bugyonnyij, a szovjet hadsereg legendáris “hírű marsallja, a Spartakiád nézői között • A tanon- cok ismét nagy sikert arattak a Szebb holnapért című gyakorlattal • 'a benneteket védünk című gyakorlat igényességével csodálatba ejtette a nézők ezreit • A nők ritmusos gyakorlatait bátran a tündérek táncának nevezhetjük. A háromnapos szünet, mely az ifjúság és a felnőttek be­mutatói között eltelt, nem csökkentette az érdeklődést a II. Spartakiád iránt, sem ott­hon, sem a külföldön. A felnőt­tek ezalatt az idő alatt szor­galmasan gyakorlatoztak, a fia­talok pedig otthon elmesélve spartakiádi élményeiket újahb ezreket bíztattak fel Prága meglátogatására. Külföldről is újabb becses vendégek érkez­tek. Első helyen hadd említsük Sz. M. Bugyonnyij elvtársat, a Szovjetunió marsallját, a pol­gárháború legendáris hírű vö­rös lovasainak vezérét, aki egész életét a szovjet hadsereg és a Hadsereggel Együttműkö­dők Szövetsége építésének szentelte. Bugyonnyij elvtárs meleg szavakkal méltatta első­sorban is katonáink nagyszerű és igényes fellépését és kije­lentette, hogy bár neki a kato­nák tetszettek a legjobban, a többi gyakorlatozók sem ma­radnak el teljesítményükkel mögöttük. Leírhatatlan tetszést arattak a népi együttesek tagjai is. 6.200 táncos fiú és leány lépett egyszerre a stadion mezőnyére. A népi együttesek kifejezték nemzedékünk boldog életét és szocialista társadalmunk erejét és optimizmusát. A férfiak A győzelemért című gyakorlata igen kifejezően jellemzi korun­kat és céljainkat; munkánkat arany betűkkel írjuk be a tör­ténelembe, holnapunk a kom­munizmus, a munka nyomán válik jelenné. A rožnavai magyar tannyelvű tizenegyéves iskola diáklányai­nak egy csoportja. Bravó lányok! Szép volt lányok, így fogadtuk a rožnavai 11 éves középis­kola tornászait, amint kiléptek a stadionból. Örömmámorban úsztak mindannyian, mert a sikert bizony nem ingyen adták, dolgozni kellett ezért. Fehér karikáikat, fel-fellengették a ma­gasba, önkénytelfenül, szinte reflexszerűen. Azután magukhoz szorították, mintha sohasem engednék el, mint valami jó barátot. Vége — mondották, befejeztük a spartakiádot, mi többet már nem lépünk fel a stadionban. Farkas Blanka azonban nem ilyen egyszerűen veszi a dolgot. Ti a harmadik spartakiádra nem akartok eljönni — kilátja társai felé, és játékosan ütni kezdi őket a tornakarikával. Fábián Éva és Hulla Johanna ebben a pillanatban hűséget esküdtek a strahovi stadionnak, mert egyhangúlag jelentették ki, hogy bizony ők a harmadik spartakiádon fellépnek mint tornászok. Utána a többiek kiabálják, hogy igen, igen. Járókelők özönlenek mellettünk, az öltözőkből újabb tizen­hatezer tornászó sorakozik a stadion bejárata előtt. Különböző alakzatokban vonulnak a stadionba, de a mi lányaink szállásuk felé tartanak, átöltözni, és utána talán várost nézni mennek. Az iskola előtt, ahol elszállásolva voltak még vidáman cseveg­tek egy darabig, nem akartak vacsorázni menni, mert hogy úgyis sokan vannak ott. A kedvük derült volt, a siker megelé­gedésbe ringatta őket, de gondolatban már búcsúztak Prágá­tól, mert holnap reggel indul a vonatunk — mondották, haza megyünk. Szép volt, mindent megért ez a néhány nap, amit itt töltöttünk. Múltak a percek, kifogytak a beszédből, tőlünk is búcsúztak. De az biztos, hogy mindent megért a spartakiád vasárnapi délutáni bemutatója a strahovi stadionban. B. 1. A nők gyakorlata A békéért, barátságért és együttműkö­désért, kifejezi asszonyaink küldetését és a nemzetközi helyzetben való szerepét. Ismét és ismét zúg a tapsvihar, min­den gyakorlatozó egyaránt ér­demli meg az elismerést, mely- lyel a hálás közönség azt a két­éves munkát köszöni meg. amit a begyakorlás ideje vett igény­be. II. Országos Spartakiádunkon összesen 800 000 tornász lépett fel. Már ez magában véve is bizonyítja, hogy a világon pá­ratlanul álló sporteseményt rendeztünk. Strahov ezekben a napokban a világ legsűrűbben lakott helye volt. A közönséget 1.700 autóbusz, és 30 másod­percenként induló és állandóan közlekedő villamosok szállítot­ták. A felnőttek spartakiádjának egyik legsikerültebb mutatványa, a nők fellépése volt, melyben gyakorlataikat buzogánnyal végezték. RUDI RUH

Next

/
Thumbnails
Contents