Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-22 / 12. szám
/ KOrúton az elnökkel 1 Ap át mar ót — száz és ezer hozzá hasonló falu van az országban. Nincs történelmi nevezetességű vára vagy egyéb építménye, de vannak szorgalmas, igyekvő, a földet s a munkát szerető lakosai. A föld e faluban is „mindent" jelentett: boldogságot, jövőt, hatalmat, jogot, nagyobb mindennapi kenyeret. E földszeretetnek, a jövőtől való remegésnek a nyomai még mindig megtalálhatók. Egy évtized kellett ahhoz, hogy elpattogjon a bűvös lánc, s több legyen a gyermekkacaj. Már nem „divat“ az egyke. Az emberek egymáshoz való közeledése, a közös munka, a közös gond és öröm, feloldotta a jövőtől való félelmet s növelte a családi örömöket. A falu létszáma lassan, de észrevehetően növekedik. Ez a tény is megcáfolhatattanul igazolja a jelen fölényét a múlt felett... 2 A szövetkezet elnöke Kozár György, javakorabeli férfi, végigkalauzol a falu utcáján, majd nekivágunk a határnak. — Megnézzük a gólyatanyát — mondja hamiskás mosollyal, s megnyújtja a lépést. A falu szélén, a kis patak hídján megpihenünk. Szemléljük a környéket. A falu határa megoszlik, fele a síkságon, a másik fele meg a dombokon terül el. A jobb termőtalajnak a síkság számítana, ha ... S ez a „ha" — a Nado- íánsky patak — rengeteg gondot okozott a falu lakóinak. Egyszer, már az első köztársaság idején, 1934-ben, nekigyűr- köztek, hogy megzabolázzák, és alagcsövezik a lapályt, de csak a terv készült el, a. valóraváltása elmaradt. A magas kormányköröknek egyébre kellett a pénz, nem jutott alagcsövezésre. A híd melletti réten apró alag- csövek ezrei feküsznek garmadával. A patakon túl a rétet keskeny árkok osztják parcellákra. Ügy fest a völgy, mint az iskolai falitábla, mikor fürge gyermek - kezek rajzórán fehér vonalakat ■faiénak rá. A fehér vonalakat itt barna sávok helyettesítik s lent, a letakart árkok fenekén apró csöveken csörgedez a víz. Innen sem kell már gumicsizmában vállon kihordani a szénát! A megszilárdult talajon géppel kaszálhatnak ... 3 — Itt volnánk a tett színhelyén — tárja szét kezét az elnök s mutat a völgy felé. Előttünk, a patak jobb partján, a völgyben az őszi mélyszántást szárítgatják a márciusi napsugarak. A völgyet félkaréjban dombok övezik s a szabadon maradt oldalát patak határolja. A patak szélén kifiiré- szelt fák tövei, embernagyságú fatönkök, idehúzogatta a lánctalpas mind egyrakásra. — Ez a gólyatanya? — Gólya- és békatanya — javítja ki az elnök a kérdést s ráérősen elhelyezkedik egy fatönkön. Feljebb tolja kalapját s csak aztán fejezi be a mondatot: — Volt valamikor ... Mellé húzódok s hallgatom a történetet: — A patak szélén nád termett, a völgyben meg fű. Csak egy részét kaszáltuk, a többi egész évben vízben állott. Mivel közel van a falu, behallatszott a békakoncert, itt még valóságos gólyatanya volt, de ötvennyolcban Kozár György, a szövetkezet elnöke. mind elköltöztek. Egy pár maradt csupán a faluban, mégis egyre több gyermek születik ... Nem aktuálisak már a gólyamesék, a modern meséből meg valahogy kevés van ... Csipkelődik egy kicsit, majd folytatja: — 1958-ban állami segéllyel kezdtük. Alagcsöveztük a völgyet, mind a harminchét hektárt. Aztán a többit. Az ősszel raktuk le q hetvenedik hektárba az alag- csöveket ... 4 haza, mint az előző évben. Nem beszélve a minőség javulásárólI A völgyben a 37 hektárból 7 hektárt felszántottak, dohányt és burgonyát ültetnek bele. A tavalyi száraz nyár ellenére meglepő eredményeket értek el: burgonyából 170 mázsa termett hektáronként. Még a legszerényebb számítások szerint is három év alatt teljesen megtérül a szövetkezetnek a talajjavítás költsége. Ezt nagyon jól tudják. Ezért akarják ebben az évben a patakot szabályozni, víztárolót létesíteni, hogy száraz időben öntözni tudják az egész völgyet. A többi lecsapó- lásra váró területet majd a jövő évben alagcsövezik. — Tudunk mi számítani, 20 korona a munkaegység értéke, kevesebb nem lehet, csak több. Nemcsak az elnök mondja ezt, hanem a tagok is. Olyan meggyőzően állítják, hogy szavuknak hinni kell. 5 — Fiatalok? Az elnökből egy csapásra elszáll a jókedv. Nézzen meg jól engem, mert lassan én leszek a legfiatalabb. Valóban így van. Alig háromnégy fiatal lány dolgozik a szövetkezetben. Ha nincs ifjúság a faluban, nem lehet a szövetkezetben sem. Annál több van a szomszéd faluban. A két kis helyiség — Apátmarót, Egyház- marót — annyira összenőtt az évek folyamán, hogy csak a patak meg a falut jelző tábla választja el. Mindkét helyen van nemzeti bizottság meg szövetkezet. Ez is egyenértékű. Egy és ugyanazon problémákkal foglalkoznak. Ha az egyesülésre terelődik a szó, nehéz eligazodni a véleményeken. Akarnák is, meg nem is: idő kérdése az egész. Még valamit. A két falu ifjúsága egy CSI8Z-szervezetbe tömörül, de még így is kevesen vannak. Talán amitől idegenkednek az idősebbek, kezdeményezhetnék a fiatalok! * * * A történetnek folytatása is Állunk a kis hídon, a semleges van. Az alagcsövezett rétről csu- földön, két falu határán. Töpren- pán egy év alatt tizenhárom va- giink a hallottakon. Értelmes, gonnal több szénát szállítottak szorgalmas nép lakik mindkét Apátmaróton korszerű kul- túrházat építettek, de nemcsak felépítették, a kihasználásáról is gondoskodnak. Országszerte gyors ütem- t ben folynak a tavaszi mun- ŕ kák. A zselizi állami gazda- \ ság jól felkészült a munkák v elvégzésére. A gépeket ala- f posan kijavították és az } esetleges géphibák eltávolí- \ fásáról jól felszerelt mozgó- t műhelyek gondoskodnak. A k gazdaság nyolc napra tervezi \ a tavaszi munkák elvégzését. \ Amint a időjárás megengedi, í két műszakban használják ki r a gépeket. Éjjel előkészítik y a talajt, nappal pedig elvég- t zik a vetést. A karolinai f részlegen Parubszky elvtárs \ csoportja — a képen — hár- y más vetőagregáttal végzi a t, tavaszi árpa vetését. A trak- v toros Angyalek János figyel- T mesen vezeti a gépet, mert n tudja, hogyha a vetés kikel, V minden hézagot, bevetetlen í* földet látni lehet. P oldalon, mondhatnám, hogy ágy csendesen vetélkednek is. Mert mikor Egyházmaróton elkezdték javítani a kultúr házat, az'apát- marótiak mintegy válaszképpen lerakták az új kultúrház alapjait. Fel is építették. Már csak úgy, csendesen megjegyzik, hogy a munkaegység értéke 2—3 koronával magasabb lett volna — ennyit fektettek be a közösből, mindenki beleegyezésével. Itt nem kell az áldozathozás szükségességéről beszélni. Mindkét szövetkezet vezetői előre néznek, számolnak. Az egyesülés mindkét falu számára előnyt jelentene. Mégis lassah halad a közeledés. Azt hajtogatják, hogy majd az idő ... A fiatalok megtanulják a színdarabokat, szórakoznak közösen. Annyira egybetartoznak, hogy mikor átmennek a hídon, eszükbe sem jut, hogy már egy másik faluban vannak. Figyelembe se veszik a táblát, ott a híd mellett, amelyen a másik falu neve áll. Igazuk is van. Olyan fölösleges ott az a tábla. Csak hát, ha így gondolják, azt meg is kellene ám valahol mondani. Mindkét faluban van lehetőségük erre. OBETŐ JÁNOS ★ ★ nömm • A ZSELIZI JÁRÁSBAN hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére az ifjúság 50 000 tégla készítését vállalta. A járásban egyre több csoport kapcsolódik be a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért folyó versenybe. Az ifjúsági alkotóversenyben 40 csoport és 700 egyén vett részt. A II. Országos Spartakiád gyakorlatait 1800 fiatal tanulja. (ANDRISKIN JÖZSEF leveléből) • A pálovcei szövetkezet állat- tenyésztési kollektívája megkapta a szocialista munkabrigád címet. A szövetkezetben már a múlt év folyamán magas tejhozamot értek el. A kitermelt tejmennyiségből egy hekTcrbb segítséget Néhány nappal ezelőtt a csata! fiatalok gyűlésén vettem részt. Az elnöki beszámolóból ügy értettem, hogy a fiaialok nem fejtenek ki megfelelő tevékenységet. Valahogy az egész beszámoló olyan panaszosan hangzott. Az elnök sok olyan kérdést érintett, amit nem hagyhatunk csak úgy szó nélkül. nitók segíthetnének. Egyik másik fiatal meg is említette, hogy sokkal több segítséget várnának a tanítóktól. Mert hiszen hányszor próbálkoztak már színdarabbal, esztrádmü- sorral, de nem sikerült nekik. Nagyon egyedül voltak, senki sem törődött velük. Próbálkoztárra 750 liter tej jut. • A rimaszombati szövetkezet tagjai hazánk felszabadulása 15. évfordulójának alkalmából értékes kötelezettségvállalásokat tettek. A kertészeti csoport Kucsera Imre vezetésével 50 ha-on hektáronkénti 50 000 korona bevétel elérését tűzte ki célul. Péter József mezei csoportja vállalja, hogy 50 hektáron 50 mázsás átlaghozamot ér el, így 210 mázsa búzát termelnek terven felül. ® A nagykéri pionírok kéthónapi fáradságos munka után sikerrel mutatták be a Tizenkét hónap című mesejátékot, a szennai magyar tannyelvű nyolcéves középiskola tanulói pedig a Csipkerózsika című háromfelvonúsos mesejátékkal kedveskedtek közönA csatai fiatalok nem nagy segítséget, de annáf több ígéretet kapnak, s ez bizony nem segít munkájukban. A falu vezetői gyakran nem vesznek tudomást az ifjúsági szervezet létezéséről. Mondjuk meg őszintén, mindeddig nem sokat segítettek a fiataloknak. Az ifjúság nem tud létrehozni semmilyen kulturális rendezvényt, mert segítséget nem kap. Itt nemcsak anyagi támogatásra gondolok, hanem, hogy úgy mondjam a „szellemi“ irányítást is nélkülözik. Talán ez a legfájóbb probléma. A község tanítóinak kellene megérteniük, hogy ezek a fiatalok egyszerű, dolgozó becsületes fiúk és lányok. Nagyrészt az EFSZ-ben dolgoznak. Nem tudják a kultúrműsort vagy a színdarabot megfelelően kiválasztani — segítsétak már népi tánc betanulásával is. Néhány hétig gyakorolták, sőt tánctanárt is hívtak, és mi lett a vége, szétesett a kollektíva, mert a tanítónő, akire a tánecsoportot bízták, nem sokat törődött velük. Most a területi átszervezés következtében a CS1SZ helyi szervezeteire is nagyobb feladatok hárulnak. Önállóbban kell dolgozniuk, megoldaniuk problémáikat. Csatán a helyi nemzeti bizottságnak, a szövetkezet vezetőinek és mindenekelőtt a tanítóknak sokkal több segítséget kell nyújtaniuk a fiatalok számára problémájuk megoldásában. ség üknek. get várnak. Itt elsősorban a taTÖRÖK JENŐ V*********-**********-********* *★-*'★* **-**ie* ***** ***» *'** ** **** * * * * kr.h-k ,, *****r*****-*r*rib is örök időkre. Okulás szabad, boldog, békés embereknek, hogy ne törjön soha többé az életre poklok lángja, vérzivatar. Mert az élet élni akar, élni akar a tavasz első hírnöke, a harang - kelyhes hóvirág, az illatos lila ibolyák, a döngicséló méhek, az ember, minden, ami él, Ipolyon innen, Ipolyon túl, jó öreg planétánk minden zugában. A kis Ipoly menti falucskában, Gyügyön is, melyről szeretnék itt egyet-mást elmondani. Miért éppen Gyügyről? ból Ovcsinkov, Kijevból Barcsik professzorok, geológusok jártak itt, s mély csodá’kozásukat fejezték ki, hogy ilyen kitűnő gyógyvizek elvesznek a semmibe. Az ö szavukkal élve: „Bűn ilyen nagy mennyiségű gyógyvizet a patakba ereszteni. Hány ezer beteg embernek adná vissza egészségét, örömét, életkedvét!" S vajon ki tudná kiszámítani, hány millió liter víz folyt itt el a semmibe és vált kodombbá? Három ilyen 15—20 m magas köáomb van itt. Lerakódásuk kezdetét 6000 évre becsülték. S e dombok tölcséreiből még W éve is szabadon lövellt ki a víz és vált lassan kőzetté. A környék lakosai cserépkorsókban, demizsonokban ivóvíznek hordták haza, mert olyan ez, mint a jó erős szódavíz. Még ma is a . „vizek királynéjának“ hívja a nép. S hordja boldog-boldogtalan. Igaz, már vízcsapokon keresztül eresztik bele a korsókba Ez is haladás. Eltűntek a fürdő fabarakkjai is, helyükbe egy új fürdöpavílon és két szabadtéri fürdőmedence épült. Persze ez csak a kezdet, de jobb mint a régi semmi. 43 beteg kezeltetheti egyszerre magát. Nyáron emberek ezrei lepik el a fürdőmedencéket. Most még sétány, de öt év múlva ezen fürdőtelep lesz a helyen gyönyörű így van ma s hogyan lesz holnap ? Azt mondja Vilém elvtárs: — Látogasson meg bennünket öt év múlva, fogadom, bogy nem. ismer rá Gyügyre. E sáros völgyben modern városka fogadja majd.. — De mi lesz a fürdő M '•peľ' — faggatom, mint atyját a mindent tudni akaró kisfia. — A faluval újjáépül, illetve kiépül. Az építkezés első részle gére 28 millió korona a költség vetési terv. S ha nem untatom, íme még egy szám: ma még csak 45, de öt év múlva már 1200 beteg gyógykezeltetheti itt magát. — Es mennyi a kezelési idő? — Huszonegy nap, napi 20 perces fürdéssel, természetesen itt minden ingyenes. Ezekután önkénytelenül is arra gondolok: vajon hány évig folyt volna még el a semmibe e drága gyógyvíz, ha nem születik meg hazánkban a proletárhatalom ? S végül is azt okoskodtam ki, hogy napjainkig, mert a proletárhatalomnak meg kellett születnie. Ez a történelem fejlődésének a törvénye. És ez nem véletlen, se nem csoda. Minthogy nem csoda a gyiigyi gyógyvíz gyógyító ereje sem. TÖRÖK ELEMÉR Napsugaras márciusi kikelettel virradt a szabadság az Ipoly menti falvakra. A hóvirág már elvirított, a napos domboldalakon a kék ibolyabokrok bontogatták kicsi levelüket. A nárciszok is kidugták már zöld dárdafejiiket. Szóval e tavaszon a kikelet, a szabadság, a béke nemcsak a természet megújuló szimbóluma volt: az igazi, emberi szabadságé is, mert emberek hozták, harcban érett, szovjet katonák... Mennyi vér öntözte e dimbes- dombos vidéket? Hány elesett katona utolsó sóhaja szállt el messzi hazájába? Mi volt, hogyan volt 15 éve? Az ma már történelem, sokat szenvedett népek, nemzetek történelme. Ám okulás Ilyen a gyügyi fürdő új pavilonja Nem véletlen, se nem csoda Két okból: a mai Gyügyért és a holnapiért. Mi van ma Gyügyön? Néhány csinos falusi házon kívül hazánk egyik legjobb gyógyvize. Sajnos, még nem a leghíresebb gyógyfürdője. Ám. holnap már az lesz, Idegre, szívre, gyomorra, epére, reumára, isiászra, stb. nyerhetnek majd gyógyulást itt a beteg emberek. Vilém Gusztáv, a fürdötelep vezetője súlyos ideg-, szív- és gyomorbajban szenvedett. 1943- ban az orvosok azt mondták: „Önnek a napjai meg vannak számlálva". Elhitte. Ha nem segített Szliács, Pöstyén, Karlovy Vary, valóban nincs számomra más kiút, mint komaságot vállalni a halállal, — mondogatta ekkor szomorú beletörődéssel. Vilém Gusztáv mégsem halt meg. A gyiigyi gyógyvíz visszaadta egészségét. Fájdalmas betegségeit régen elfelejtette. Erős, pirosamí ember lett belőle. Csoda történt? Nem. Itt nem történnek csodák, csak természetes gyógyulások. Párját ritkítja gyógyanyagokban ez a víz. A sok- kitűnő gyógyanyagon kívül jódat és brómot tartalmaz, melyekke’ még a leghíresebb gyógyfürdőink se igen dicsekedhetnek. A szovjet tudósok hívták fel erre hazánk tudósainak figyelmét. Moszkva-
