Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-22 / 12. szám
BRATISLAVA I. Kedd; 10.00 Zenés műsor 11.10 Jó hangulatban 12,07 A Rád.ó zenekar műsora 13,10 Kulturális érdekességek 14.20 Szórakoztató műsor 1530 A Moszkvai Rádió összeállítása 16.10 Fúvószene 17.00 Tánczene 17.30 Chopin-művek 18,15 Kívánságkoncert 20,00 Mačingo- vá-Čonková: A szerkesztőnő - rádiójáték Szerda; 10.45 Zenés műsor 11.30 Jő hangulatban 12.40 Operettrészletek 12,20 Szórakoztató zene 17.30 Tánczene 18,00 Kívánságkoncert 20,20 Tánczene Csütörtök: 11.20 Jó hangulatban 12,07 Fúvószene 12.40 Operarészletek 13.10 Szovjet dalok 14.05 Szórakoztató zene 16,15 Tánczene 18.15 Kívánságkoncert 20.00 Horák: A lendacki harang — rádiójáték Péntek; 10.25 Hanglemezek 11.30 Jó hangulatban 12.40 Népdalok 14.05 Szórakoztató zene 15.30 A Moszkvai Rádió összeállítása 17.00 Milyen tavasz volt az .,. — összeállítás felszabadulásunk 15. évfordulójára 17.30 Kívánságkoncert 20.00 Műsor a szocialista munkabrigádoknak 21.00 Zenei érdekességek Szombat: 10.25 Népdalok 11,20 Jó hangulatban 12.40 Operaáriák 13,10 Vígan fejezzük be a hetet 16.15 Hanglemezek 17.00 Ajándékműsor üzemeknek 20.00 Kívánságkoncert 21.00 Kedvenc melódiák. Vasárnap: 840 Tánczene 9.00 Katonai híradó 10.00 Zenés műsor 11.00 Kívánságkoncert 13.30 Műsor a mezőgazdasági dolgozóknak 14,00 Tánczene 16.00 örökszép melódiák 16.40 Tánczene 17.30 Sportközvetítés 20.00 Moliere: A fösvény — színíelőadás. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: Kedd: 20.00 Rövid film 20.20 Riport az osztravai cirkuszból Szerda: 1930 Televíziós egyetem Csütörtök: 20.00 Pseudulus róka — televíziós játék Péntek: 20.00 A halálraítélt megszökött- francia film. Szombat: 20.00 Éjféli vendég - detektívtörté- net 20.55 Vidám műsor Vasárnap: 20.15 Ojra kezdődik az élet — fllmelőadás. KOSSUTH RÁDIO Kedd: 10.25 Népdalok 15.10 Egy falu — egy nóta 16.15 Operettkettősök 17.15 Szfv küldi szívnek 21.10 Jár a papa, jár- rádiójáték Szerda: 12.10 Operarészletek 14.00 Szórakoztató zene 16.00 Élő szóval — muzsikával 18.00 Szót kérünk- fiatalok műsora 19.00 Ope- rettrészletek 21.00 Szimfonikus zene. Csütörtök: 11.20 Operettrészletek 14.10 Táncmelódiák 16.05 Egy falu - egy nóta 19,00 Zenés műsor 20.30 Rádiójáték. Péntek: 10.10 Népi zene 12.10 Tánczene 13.15 Könnyű melódiák 1655 Szovjet dalok 17.15 Szív küldi szívnek 18.45 Tánczene. Szombat: 10.30 Operettrészletek 13,50 Szív küldi szívnek 13.00 Szabad szívek - operettelőadás. Vasárnap: 13.00 Könnyű zene 15.45 Operaárják 17.45 Kincses Kalendárium 19.10 Tánczene 20.25 Shakes- peare-Verdi: Falstaff — színmű-operaelőadás. Michele Morgan, a világhírű francia filmazinésznö az egészséges életmódot tartja a legjobb szépítőszernek, és egy pillantást vetve a fényképére erről az ő esetében mindenki meg Is győződhetik. — Semmit sem viszek túlzásba. Sokat tartózkodom friss levegőn, étlapom tápláló, egészséges, de nem hizlaló ételekből van összeállítva. Naponta 5 — 10 percet tornászom, nem sokat, de azért rendszeresen sportolok: nyáron úszom és teniszezem, télen sízek. Alkoholt nem iszom és a hivatalos banketteket kivéve, sosem éjszakázom. Most, férjem, Henri Vidal halála óta, nem járok sehová. Az estéket kedvenc szórakozásommal, olvasással töltöm. Imádok olvasni, nem tíjdok betelni az olvasás gyönyöreivel. Hogy milyen érzés világhírűnek, „kedvenc“-nek lenni? Talán, ha valaki olyan szeretettel dolgozik és a forgatások közben nincs más gondolata, mint hogy a közönség meg legyen vele elégedve, talán sikerül, hogy „kedvenc“ lesz belőle ... 1. Nyolc római számokkal. 5. Tájszó: sertésbefeq*éo. 10. Kilőné étel, (bér télen Is volna belőle!) 11. Román városbeli, 12. Névelővel : álzsír. 13. A feszes állás példaképe. 14. így kezdődik az ihlet. 15. Hamisan játszik. 16. Szlovák városbeli. 17. Pagina — rövidítése. 18. Idegen férfinév. 20,-út. fel is út! 23. R. N. L. 24. Bukások oka a kapi'.alk'ta tőzsdéken. 25. Idegen párt'oc*», oltalom. 27. Híres Öböl a Vörös-tengerben, annak déli részén. 26. Ez is a „régi Jf> világot" idézi fel emlékünkben (akik nem tudtak fizetni, ide írták be). 29. Mezőgazdasági dolgozó. 30. Mo- szatféle 16. Kórus. 17. A bika megvadul tőle. 18. Móka, vidámság. 19. Olgácska. 20. Lepihen egy időre. 21. Rimánkodik. 22. A legnagyobb rejtvény egyike. 24. Gyalogos katona. 26. Végtelen eset A kövéren szedett sorok megfejtését csak az ötödik pályázati rejtvény közlése után kérjük beküldeni. Szép bemutatkozás A NAPOKBAN ZSÚFOLÁSIG MEGTELT a gömörpanyiti új Művelődésház. Itt gyűltek össze a járási alkotóverseny győztesei, hogy műsorukkal egy kedves estét szerezzenek a gömörpanyiti dolgozóknak. Aki megnézte, bizony nem Ha felidézzük a látottakat és hallottakat, nagyon nehéz kiválasztani a legjobbat. Szinte minden egyes csoport, minden egyéni szám osztatlan sikert aratott. A baracai nemzeti iskola kis tanulói újból hírnevükhöz méltón szerepeltek. A Mese című cselekményes táncuk a kerületi bemutatón is sikerre számíthat. A kis szavalok közül ismét kitűnt Kovács István, mélyen átérzett versmondásával. A III. fokú iskolák szavaló! is kítettek tén nagy sikert aratott. Az orosz és szlovák nyelvű költeményeket a közönség kevésbé értette, de a tapsból mégis kijutott a kis Ragancsoknak és Antalnak is. Ha a táncszámokat tovább boncoljuk, külön kell értékelnünk a tornaijai két tizenegyéves iskola kiváló teljesítményét. A magyar tannyelvű iskola Pásztortűz című juhásztánca viharos tapsot aratott Ugyancsak művészi színvonalú volt a „Cieríazeň“ együttes „Mitor“, és „Veselica“ című cselekményes tánca. Ez az együttes hazánk legfejlettebb együttesei közé küzdötte fel magát, s külföldi út áll előttük. * Újdonság volt a lekenyeiek Gyertyatánca Is — valamint •ogy e két együttesben csak lányok táncoltak, pedig náluk Is vannak táncra termett legények. A szólóénekesek és szolótán- cosok kimagasló egyénisége Ádám Lajos, a tornaijai mező- gazdasági iskola hallgatója. Különösen tánca igazi, vérbeli tánc! Akik látták, bizony arcukba szökött a vér, és szinte ál- mélkodva gyönyörködtek a pattogó csárdásban. Erő, vidámság, ritmus, könnyedség — szerencsésen találkozott Ádám Lajos kopogós csizmájában. Fiúk, lányok! akik láttátok — igyekezzetek a majmos ránga- tódzás helyett Ti is népitáncot táncolni! Nagy kár lenne, ha a Sajóvölgyben elfelednék őseink táncait! A mezőgazdasági iskola Ibolyaszedés című tánca szintén kedves és elbájoló volt. A csoportban sok tehetséges fiú és lány is van. A szlovák népdalokat éneklő Svec kislány sikere is azt bizonyítja, hogy a népdal — ha más nép dala is — megtalálja az utat mindenki szívéhez. A horkaiak Jánosdeák népdalainak kisebb fogyatékossága, hogy a kísérő zene erős volt, viszont a hang jóval gyengébb! Bátrabban kellett volna énekelnie. Ennek ellenére sok tapsot kapott. A műsor végén a CSISZ járási vezetőségének tagjai és az iskolaügy járási vezetői röviden értékelték a hagyományos versenyek lefolyását, színvonalát és felvázolták a távlatokat is. Végül minden részvevő értékes könyvajándékot kapott. Meg kell említenünk még, hogy a szervezésből, előkészítésből alaposan kivette részét a CSISZ gömörpanyiti szervezete és a Művelődésház is. Ugyancsak dicsérettel és elismeréssel kell szólnunk a tánccsoportok vezetőiről és azokról, akik a többi számokat is előkészítették. Befejezésül ismételten gratulálunk minden egyes szereplőnek és azt üzenjük: Csak így tovább, a megkezdett úton! KOVÁCS ISTVÁN magukért. Rákay Márton szín- a horkaiak Cigánytánca. Kár, Gömör INTERJÚ A dramaturgia a dráma törvényeivel, műfaji sajátosságaival, színpad-színész- közönség viszonyával foglalkozó tudomány. Érdekes hivatás és olyan munkakör, amelynek hősét nem látjuk a színpadon, mégcsak nevét sem olvassuk, a falraszokon, pedig ö az, akinek véleményezése nélkül szinte nincs előadás. Bekopogtunk hát a dramaturgiára.- Szabad! - és nyitjuk is az ajtót. Siposs Jenő mosolygó arccal fogad. — A szfniévad elejétől vagyok színházunk dramaturgja. De minden vágyam, hogy e fontos beosztásom mellett játszhassak is néha. Hiányzik a színpad, hiába! — De talán maradjunk a tárgynál. Ez esetben a Területi Színház szakemberével szeretnénk beszélgetni, aki a beküldött színművek elbírálója. A színház műsorpolitikája érdekelne minket. — Müsorpolitikánk elsősorban — és azt hiszem, ez így helyes — a kulturális forradalom adta feladatokat igyekszik megvalósítani: mai életünk ábrázolását, a közönség ízlésének nevelését és nem utolsó sorban a nemes szórakoztatást. Ezenfelül van még egy különleges és rendkívüli követelményünk, éspedig színészeink szakmai nevelése, a szép és helyes színpadi beszéd elsajátításának elősegítése. Ezért játszunk klasz- szikusokat, magyar darabokat, mert színészeink nyelvi és műszaki tudását csak ezek a lehetőségek pallérozhatják. — Az új színiévad tervéről gondoskodtak már? — El is készült — nevet felénk Siposs Jenő —, jóváhagyása után a nyilvánossággal is közöljük majd. — Van köztük hazai magyar szerző műve? — Van ... és nincs! — Hogyan? — Ebben a kérdésben tiszta a lelkiismeretünk. A színház fennállása óta, hét év alatt, három szlovákiai magyar író négy színdarabját mutattuk be. A jövő évi tervünkben ismét megszólaltatunk csehszlovákiai magyar írót. Sajnos, kevés a jelentkező. És akik jelentkeznek, megsértődnek és felénk se néznek, ha a darab gyengéire vonatkozókat- megjegyzéseket teszünk. Tisztelet a kivételnek! — Ezek szerint nincs színvonalas szlovákiai magyar dráma? — Ezt nem mondtam. Színházunk és a szlovákiai magyar írók kapcsolatát tekintve optimista vagyok. Magam is írók új darabot és tudom, mások is írnak. Nem kell kongatni a vészharangot. A jövőben minden színiévadban helyet kapnak majd hazai magyar íróink is. Mindent elkövetünk, hogy nálunk a hazai magyar nyelvű drámairodalom valóban otthonra leljen. S hogy ez így legyen, annak egyetlen feltétele: Jó darabot írni! Időnk lejárt. Búcsúzunk. — Én is megyek — mondja Siposs Jenő mosolyogva és kilépünk a csodás tavaszi napsütésbe. . SZUCHY M. EMIL anUó voltam Fiatal, szőke ány: Kosár Etel. A bratislavai Pedagógiai Is- |kola érettségire készülő növendéke. Tizennyolc éves. Életcélja, vágya, a pedagógiai munka. Mikor eldöntötte, hogy tanító lesz, még nem gondolta, hogy az évek ilyen gyorsan repülnek. Be sem lépett jóformán az iskola kapuján s ime, gyakorlati tanításon van Apácaszakállason, ahol a kerti fák kíváncsian leselkednek be az ablakon. Sok izgalom, elképzelés előzte meg ezt a két hetet. Milyen osztályt kap, milyen magavise- letűek lesznek a gyerekek, hogyan illeszkedik be majd a tanítói kollektívába. Amikor először lépett a terembe, tizenhat lány és tizen négy fiú üdvözölte. Mind har madikosok. Gyorsan szétnézett az osztályban. Az egyik sarokban törülközők és bögrék csüngtek a mosdó fölött, a másikban kályha duruzsolt. És a két nagy ablakszárnyon dőlt be a fény. Igen, így képzelte el az osztályt, a szép, vörösnyakkendős gyerekeket. De nini, erre nem gondolt: mind töltőtollal ír! Ezt Kovács Évi sem gondolta, akivel együtt jött a faluba. Tinta, tintatartók sehol, egyetlen pádon sem, töltőtollal írnak a gyerekek! Paksy Lászlóné osztályfőnök mutatta be a tanulóknak. Aztán félrehúzódott a kályha mellé és felmelegedett szívvel figyelt a próbatanítőra. ő is átesett ezeken az izgalmas napokon és most, mintha magát látná a fürge lányban: nyugodt, kimért beszédében, élénk mozdulataiban1 11 Persze, a gyakorló tanító egyéb munkából is kiveszi részét, így a nemzetközi nőnapra való 'őkészületből, ndarab beta- ísáből, és •bői. Ugye, s Évi? tolán kívüli b igok, hogy szülő1 látoga Kosát Etel és Két hét tani munka: Élet. helyüket ták. dicséretesen megáll Kosaras „bál" S zájról-szájra röppent az újság, s reggeltől estéiig bejárta az egész falut. Reggel még csak Fekete Jánosáé hordta nagykendője alatt, de mire az esthajnalcsillag lepillantott a földre, már a gyerekek is tudták. Egyszóval felkavarta a kedélyeket, felkeltette az emberek kíváncsiságát. — Nem a magunkfajta falusiaknak való a — teregette kezét Kovács Maris néni — még, hogy önkiszolgáló bolt, no éppen ez kellett nekünk! — Én is ammondó vagyok szomszédasszony — rántotta meg kendője csücskét Kiss Gáspárné — mert milyen bolt már az, ahol a pénzért ki se szolgálják az embert. — E má való igaz — bólogatott Balázs Péterné, a fejőgulyás felesége. A három asszony még sokáig tárgyalta a „nagy" eseményt s azzal váltak el, hogy majd meglátják, mi lesz ebből. A falu népe állandóan nyelve hegyén hordta az újságot s alig várta, hogy megnyíljon a kosaras bolt. Nem kellett sokáig várakoznia, mert az egyik reggel széjjelkür- tölte a hangszóró, hogy megnyílt az üzlet. Az asszonyok ugyancsak szedegették a lábukat, hogy minél hamarabb bekukkintsanak a kosaras boltba. Annyi ember verődött össze az üzletben, hogy bizony sokáig kellett a vevőnek várakoznia, amíg a kezébe nyomták a kosarat. No, volt is aztán elégedetlenkedés, morgolódás, hogy így meg úgy, ki sem szolgálják az embert, mégis annyit kell téblábolnia, hogy belesajog a tompora. — Ki lehetett az a sületlen ember, aki ezt kitalálta? — hallatszott innen is, onnan is s haragosan rándultak a szemöldökök. Kovács Maris néni is ott volt a sorban, de amikor kezébe nyomták a kosarat, félrelökte. — Kell a nyűnek a kosár, az a kiló cukor elfér a surcomban is. Otthagyta a kosarat s tovább lépett. Cukorral a surcában állt meg a pénztár előtt. — Hát a kosár hol van. Maris néni? — kérdezi a pénztáros nő. — Ahol van, ott van — feleli mogorván — csak nem képzeli, hogy egy kiló cukorért kosarat akasztok a karomra. — No, menjen csak vissza és tegye bele a kosárba! — Kosárba? — Abba hát! — Egy kiló cukrot? — Még öt deka élesztőt is. — Aztán mért tegyem kosárba? — Mert rend a lelke mindennek, kedves Maris néni. Mit volt mit tenni, Maris néni szégyenkezve ballagott vissza a kosárért, s ahogy kilépett a boltajtán még visszaszólt. — No, ide se gyövök többet! Dehogy nem jött. Másnap már ott volt és szó nélkül akasztotta karjára a kosarat. Mikor aztán egy hét múlva összeakadt Kiss Gáspárnéval, hümmögtek egymásra. — Hát az a kosaras bőt, az a kosaras bót — mondta Maris néni. —i Az, az — bólogatott a másik. — Hát ilyennek is kell lenni. — Bizony ilyennek is. — Ha azt vesszük, nem is olyan rossz a. — Nem bizony. Azt tesz a kosarába az ember, amit akar, ott van a szeme előtt. Szépen be van minden csomagolva. — Álldogálni se kell, mint régen. — Bizony nem. — Nem vöt a buta ember, aki kitalálta — szólt Maris néni és pirosság jutotta be az arcát. — Hát, ami igaz, igaz — toldotta meg Kiss Gáspárné és ösz- szenevetett Maris nénivel. D. GY. • A nagyudvarnoki fiatalok a Rózsabimbő című víg mesejátékkal vendégszerepeitek Kisfaludon. • A Csemadok dunaszerdahelyi csoportja a napokban Nyárasdon mutatta be Dávid Teréz Lidérc- fény című színművét. • A CSISZ véki színjátszó csoportja Gárdonyi Géza Fehér Anna című háromfelvonásos vígjátékát Vitte színre. A közönség nem egyszer viharos tapssal tüntette ki az egyes szereplőket. FÜGGŐLEGES: 1. Vízterület Afrika északkeleti partjainál. 2. Szlovákiai község. 3. „H“ betű nélkül: bizony elhiheted! 4. Fiatal sportolók. 5. A leggyorsabbjárásO hajó büszke jelvénye. 6. Betű a német ABC legvégéről. 7 Jírásek keresztneve. 8. Lábrs húzzák (méghozzá színes!). 9 Balatoni fürdő. 10, A kávé alja IV. A márciusi pályázati rejtvények megfejtését IcgkésÓbt I960, április 5-ig kétj'Zk tier- kesztöségünk címét* **nv beküldeni. A helyes m*«fe,a(ól között értékes köny*Jvt*|.-»ka sorsolunk ki. A juulma tóttal neveit közöljük. VÍZSZINTES 1 11
