Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-22 / 12. szám

BRATISLAVA I. Kedd; 10.00 Zenés műsor 11.10 Jó hangulatban 12,07 A Rád.ó zenekar műsora 13,10 Kulturális érdekességek 14.20 Szórakoztató műsor 1530 A Moszkvai Rádió összeállítása 16.10 Fúvószene 17.00 Tánczene 17.30 Chopin-művek 18,15 Kí­vánságkoncert 20,00 Mačingo- vá-Čonková: A szerkesztőnő - rádiójáték Szerda; 10.45 Zenés műsor 11.30 Jő hangulatban 12.40 Operettrészletek 12,20 Szórakoztató zene 17.30 Tánc­zene 18,00 Kívánságkoncert 20,20 Tánczene Csütörtök: 11.20 Jó hangulatban 12,07 Fúvószene 12.40 Operarészletek 13.10 Szovjet dalok 14.05 Szórakozta­tó zene 16,15 Tánczene 18.15 Kívánságkoncert 20.00 Horák: A lendacki harang — rádiójá­ték Péntek; 10.25 Hanglemezek 11.30 Jó hangulatban 12.40 Népdalok 14.05 Szórakoztató zene 15.30 A Moszkvai Rádió összeállítása 17.00 Milyen ta­vasz volt az .,. — összeállítás felszabadulásunk 15. évfordu­lójára 17.30 Kívánságkoncert 20.00 Műsor a szocialista mun­kabrigádoknak 21.00 Zenei ér­dekességek Szombat: 10.25 Népdalok 11,20 Jó hangulatban 12.40 Operaáriák 13,10 Vígan fejezzük be a hetet 16.15 Hang­lemezek 17.00 Ajándékműsor üzemeknek 20.00 Kívánságkon­cert 21.00 Kedvenc melódiák. Vasárnap: 840 Tánczene 9.00 Katonai híradó 10.00 Zenés műsor 11.00 Kívánságkoncert 13.30 Műsor a mezőgazdasági dolgozóknak 14,00 Tánczene 16.00 örökszép melódiák 16.40 Tánczene 17.30 Sportközvetítés 20.00 Moliere: A fösvény — színíelőadás. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: Kedd: 20.00 Rövid film 20.20 Riport az osztravai cirkuszból Szerda: 1930 Televíziós egye­tem Csütörtök: 20.00 Pseudulus róka — televíziós játék Péntek: 20.00 A halálraítélt megszökött- francia film. Szombat: 20.00 Éjféli vendég - detektívtörté- net 20.55 Vidám műsor Vasár­nap: 20.15 Ojra kezdődik az élet — fllmelőadás. KOSSUTH RÁDIO Kedd: 10.25 Népdalok 15.10 Egy falu — egy nóta 16.15 Operettkettősök 17.15 Szfv kül­di szívnek 21.10 Jár a papa, jár- rádiójáték Szerda: 12.10 Operarészletek 14.00 Szórakoz­tató zene 16.00 Élő szóval — muzsikával 18.00 Szót kérünk- fiatalok műsora 19.00 Ope- rettrészletek 21.00 Szimfonikus zene. Csütörtök: 11.20 Operett­részletek 14.10 Táncmelódiák 16.05 Egy falu - egy nóta 19,00 Zenés műsor 20.30 Rádiójáték. Péntek: 10.10 Népi zene 12.10 Tánczene 13.15 Könnyű meló­diák 1655 Szovjet dalok 17.15 Szív küldi szívnek 18.45 Tánc­zene. Szombat: 10.30 Operett­részletek 13,50 Szív küldi szív­nek 13.00 Szabad szívek - operettelőadás. Vasárnap: 13.00 Könnyű zene 15.45 Operaárják 17.45 Kincses Kalendárium 19.10 Tánczene 20.25 Shakes- peare-Verdi: Falstaff — szín­mű-operaelőadás. Michele Morgan, a világhírű francia filmazinésznö az egész­séges életmódot tartja a leg­jobb szépítőszernek, és egy pil­lantást vetve a fényképére erről az ő esetében mindenki meg Is győződhetik. — Semmit sem viszek túlzás­ba. Sokat tartózkodom friss le­vegőn, étlapom tápláló, egész­séges, de nem hizlaló ételekből van összeállítva. Naponta 5 — 10 percet tornászom, nem sokat, de azért rendszeresen sporto­lok: nyáron úszom és tenisze­zem, télen sízek. Alkoholt nem iszom és a hivatalos bankette­ket kivéve, sosem éjszakázom. Most, férjem, Henri Vidal halá­la óta, nem járok sehová. Az estéket kedvenc szórakozásom­mal, olvasással töltöm. Imádok olvasni, nem tíjdok betelni az olvasás gyönyöreivel. Hogy milyen érzés világhírű­nek, „kedvenc“-nek lenni? Ta­lán, ha valaki olyan szeretettel dolgozik és a forgatások közben nincs más gondolata, mint hogy a közönség meg legyen vele elégedve, talán sikerül, hogy „kedvenc“ lesz belőle ... 1. Nyolc római számok­kal. 5. Tájszó: sertésbefeq*éo. 10. Kilőné étel, (bér télen Is volna belőle!) 11. Román vá­rosbeli, 12. Név­elővel : álzsír. 13. A feszes ál­lás példaképe. 14. így kezdődik az ihlet. 15. Hamisan ját­szik. 16. Szlovák városbeli. 17. Pagina — rövi­dítése. 18. Ide­gen férfinév. 20,-út. fel is út! 23. R. N. L. 24. Bukások oka a kapi'.alk'ta tőzsdéken. 25. Ide­gen párt'oc*», oltalom. 27. Hí­res Öböl a Vörös-tengerben, annak déli részén. 26. Ez is a „régi Jf> világot" idézi fel em­lékünkben (akik nem tudtak fizetni, ide írták be). 29. Me­zőgazdasági dolgozó. 30. Mo- szatféle 16. Kórus. 17. A bika megvadul tőle. 18. Móka, vidámság. 19. Olgácska. 20. Lepihen egy időre. 21. Rimánkodik. 22. A legna­gyobb rejtvény egyike. 24. Gya­logos katona. 26. Végtelen eset A kövéren szedett sorok meg­fejtését csak az ötödik pályá­zati rejtvény közlése után kér­jük beküldeni. Szép bemutatkozás A NAPOKBAN ZSÚFOLÁSIG MEGTELT a gömörpanyiti új Művelődésház. Itt gyűltek össze a járási alkotóverseny győzte­sei, hogy műsorukkal egy ked­ves estét szerezzenek a gömör­panyiti dolgozóknak. Aki megnézte, bizony nem Ha felidézzük a látottakat és hallottakat, nagyon nehéz kivá­lasztani a legjobbat. Szinte minden egyes csoport, minden egyéni szám osztatlan sikert aratott. A baracai nemzeti iskola kis tanulói újból hírnevükhöz mél­tón szerepeltek. A Mese című cselekményes táncuk a kerületi bemutatón is sikerre számíthat. A kis szavalok közül ismét kitűnt Kovács István, mélyen átérzett versmondásával. A III. fokú iskolák szavaló! is kítettek tén nagy sikert aratott. Az orosz és szlovák nyelvű költe­ményeket a közönség kevésbé értette, de a tapsból mégis ki­jutott a kis Ragancsoknak és Antalnak is. Ha a táncszámokat tovább boncoljuk, külön kell értékel­nünk a tornaijai két tizenegy­éves iskola kiváló teljesítmé­nyét. A magyar tannyelvű iskola Pásztortűz című juhásztánca viharos tapsot aratott Ugyan­csak művészi színvonalú volt a „Cieríazeň“ együttes „Mitor“, és „Veselica“ című cselekmé­nyes tánca. Ez az együttes hazánk legfejlettebb együttesei közé küzdötte fel magát, s kül­földi út áll előttük. * Újdonság volt a lekenyeiek Gyertyatánca Is — valamint •ogy e két együttesben csak lányok táncoltak, pedig náluk Is vannak táncra termett legények. A szólóénekesek és szolótán- cosok kimagasló egyénisége Ádám Lajos, a tornaijai mező- gazdasági iskola hallgatója. Kü­lönösen tánca igazi, vérbeli tánc! Akik látták, bizony arcuk­ba szökött a vér, és szinte ál- mélkodva gyönyörködtek a pat­togó csárdásban. Erő, vidámság, ritmus, könnyedség — szeren­csésen találkozott Ádám Lajos kopogós csizmájában. Fiúk, lányok! akik láttátok — igyekezzetek a majmos ránga- tódzás helyett Ti is népitáncot táncolni! Nagy kár lenne, ha a Sajóvölgyben elfelednék őseink táncait! A mezőgazdasági iskola Ibo­lyaszedés című tánca szintén kedves és elbájoló volt. A cso­portban sok tehetséges fiú és lány is van. A szlovák népdalokat éneklő Svec kislány sikere is azt bizo­nyítja, hogy a népdal — ha más nép dala is — megtalálja az utat mindenki szívéhez. A horkaiak Jánosdeák népda­lainak kisebb fogyatékossága, hogy a kísérő zene erős volt, viszont a hang jóval gyengébb! Bátrabban kellett volna éne­kelnie. Ennek ellenére sok tap­sot kapott. A műsor végén a CSISZ járási vezetőségének tagjai és az is­kolaügy járási vezetői röviden értékelték a hagyományos ver­senyek lefolyását, színvonalát és felvázolták a távlatokat is. Végül minden részvevő érté­kes könyvajándékot kapott. Meg kell említenünk még, hogy a szervezésből, előkészí­tésből alaposan kivette részét a CSISZ gömörpanyiti szerveze­te és a Művelődésház is. Ugyan­csak dicsérettel és elismeréssel kell szólnunk a tánccsoportok vezetőiről és azokról, akik a többi számokat is előkészítet­ték. Befejezésül ismételten gratu­lálunk minden egyes szereplő­nek és azt üzenjük: Csak így tovább, a megkezdett úton! KOVÁCS ISTVÁN magukért. Rákay Márton szín- a horkaiak Cigánytánca. Kár, Gömör INTERJÚ A dramaturgia a dráma tör­vényeivel, műfaji sajátos­ságaival, színpad-színész- közönség viszonyával fog­lalkozó tudomány. Érdekes hi­vatás és olyan munkakör, amelynek hősét nem látjuk a színpadon, mégcsak nevét sem olvassuk, a falraszokon, pedig ö az, akinek véleményezése nél­kül szinte nincs előadás. Bekopogtunk hát a dramatur­giára.- Szabad! - és nyitjuk is az ajtót. Siposs Jenő mosolygó arccal fogad. — A szfniévad elejétől va­gyok színházunk dramaturgja. De minden vágyam, hogy e fon­tos beosztásom mellett játsz­hassak is néha. Hiányzik a szín­pad, hiába! — De talán maradjunk a tárgynál. Ez esetben a Területi Színház szakemberével szeret­nénk beszélgetni, aki a bekül­dött színművek elbírálója. A színház műsorpolitikája érde­kelne minket. — Müsorpolitikánk elsősor­ban — és azt hiszem, ez így helyes — a kulturális forrada­lom adta feladatokat igyekszik megvalósítani: mai életünk áb­rázolását, a közönség ízlésének nevelését és nem utolsó sorban a nemes szórakoztatást. Ezen­felül van még egy különleges és rendkívüli követelményünk, éspedig színészeink szakmai nevelése, a szép és helyes szín­padi beszéd elsajátításának elő­segítése. Ezért játszunk klasz- szikusokat, magyar darabokat, mert színészeink nyelvi és mű­szaki tudását csak ezek a lehe­tőségek pallérozhatják. — Az új színiévad tervéről gondoskodtak már? — El is készült — nevet fe­lénk Siposs Jenő —, jóváhagyá­sa után a nyilvánossággal is közöljük majd. — Van köztük hazai magyar szerző műve? — Van ... és nincs! — Hogyan? — Ebben a kérdésben tiszta a lelkiismeretünk. A színház fennállása óta, hét év alatt, három szlovákiai magyar író négy színdarabját mutattuk be. A jövő évi tervünkben ismét megszólaltatunk csehszlovákiai magyar írót. Sajnos, kevés a je­lentkező. És akik jelentkeznek, megsértődnek és felénk se néz­nek, ha a darab gyengéire vo­natkozókat- megjegyzéseket te­szünk. Tisztelet a kivételnek! — Ezek szerint nincs színvo­nalas szlovákiai magyar dráma? — Ezt nem mondtam. Színhá­zunk és a szlovákiai magyar írók kapcsolatát tekintve opti­mista vagyok. Magam is írók új darabot és tudom, mások is írnak. Nem kell kongatni a vészharangot. A jövőben min­den színiévadban helyet kapnak majd hazai magyar íróink is. Mindent elkövetünk, hogy ná­lunk a hazai magyar nyelvű drámairodalom valóban otthon­ra leljen. S hogy ez így legyen, annak egyetlen feltétele: Jó darabot írni! Időnk lejárt. Búcsúzunk. — Én is megyek — mondja Siposs Jenő mosolyogva és ki­lépünk a csodás tavaszi napsü­tésbe. . SZUCHY M. EMIL anUó voltam Fiatal, szőke ány: Kosár Etel. A bratislavai Pedagógiai Is- |kola érettségire készülő növen­déke. Tizennyolc éves. Életcélja, vágya, a peda­gógiai munka. Mikor eldöntötte, hogy tanító lesz, még nem gon­dolta, hogy az évek ilyen gyor­san repülnek. Be sem lépett jóformán az iskola kapuján s ime, gyakorlati tanításon van Apácaszakállason, ahol a kerti fák kíváncsian leselkednek be az ablakon. Sok izgalom, elképzelés előzte meg ezt a két hetet. Milyen osztályt kap, milyen magavise- letűek lesznek a gyerekek, ho­gyan illeszkedik be majd a ta­nítói kollektívába. Amikor először lépett a te­rembe, tizenhat lány és tizen négy fiú üdvözölte. Mind har madikosok. Gyorsan szétnézett az osztályban. Az egyik sarok­ban törülközők és bögrék csüngtek a mosdó fölött, a má­sikban kályha duruzsolt. És a két nagy ablakszárnyon dőlt be a fény. Igen, így képzelte el az osz­tályt, a szép, vörösnyakkendős gyerekeket. De nini, erre nem gondolt: mind töltőtollal ír! Ezt Kovács Évi sem gondolta, akivel együtt jött a faluba. Tinta, tin­tatartók sehol, egyetlen pádon sem, töltőtollal írnak a gyere­kek! Paksy Lászlóné osztályfőnök mutatta be a tanulóknak. Aztán félrehúzódott a kályha mellé és felmelegedett szívvel figyelt a próbatanítőra. ő is átesett ezeken az izgalmas napokon és most, mintha magát látná a fürge lányban: nyugodt, kimért beszédében, élénk mozdulatai­ban1 11 Persze, a gya­korló tanító egyéb munkából is kiveszi részét, így a nemzetkö­zi nőnapra való 'őkészületből, ndarab beta- ísáből, és •bői. Ugye, s Évi? tolán kívüli b igok, hogy szülő1 látoga Kosát Etel és Két hét tani munka: Élet. helyüket ták. dicséretesen megáll Kosaras „bál" S zájról-szájra röppent az új­ság, s reggeltől estéiig be­járta az egész falut. Reggel még csak Fekete Já­nosáé hordta nagykendője alatt, de mire az esthajnalcsillag lepil­lantott a földre, már a gyerekek is tudták. Egyszóval felkavarta a kedélyeket, felkeltette az em­berek kíváncsiságát. — Nem a magunkfajta falusiak­nak való a — teregette kezét Kovács Maris néni — még, hogy önkiszolgáló bolt, no éppen ez kellett nekünk! — Én is ammondó vagyok szomszédasszony — rántotta meg kendője csücskét Kiss Gáspárné — mert milyen bolt már az, ahol a pénzért ki se szolgálják az embert. — E má való igaz — bóloga­tott Balázs Péterné, a fejőgulyás felesége. A három asszony még sokáig tárgyalta a „nagy" eseményt s azzal váltak el, hogy majd meglátják, mi lesz ebből. A falu népe állandóan nyelve hegyén hordta az újságot s alig várta, hogy megnyíljon a kosaras bolt. Nem kellett sokáig várakoznia, mert az egyik reggel széjjelkür- tölte a hangszóró, hogy megnyílt az üzlet. Az asszonyok ugyancsak sze­degették a lábukat, hogy minél hamarabb bekukkintsanak a ko­saras boltba. Annyi ember verődött össze az üzletben, hogy bizony sokáig kel­lett a vevőnek várakoznia, amíg a kezébe nyomták a kosarat. No, volt is aztán elégedetlenkedés, morgolódás, hogy így meg úgy, ki sem szolgálják az embert, mégis annyit kell téblábolnia, hogy belesajog a tompora. — Ki lehetett az a sületlen ember, aki ezt kitalálta? — hal­latszott innen is, onnan is s ha­ragosan rándultak a szemöldö­kök. Kovács Maris néni is ott volt a sorban, de amikor kezébe nyomták a kosarat, félrelökte. — Kell a nyűnek a kosár, az a kiló cukor elfér a surcomban is. Otthagyta a kosarat s tovább lépett. Cukorral a surcában állt meg a pénztár előtt. — Hát a kosár hol van. Maris néni? — kérdezi a pénztáros nő. — Ahol van, ott van — feleli mogorván — csak nem képzeli, hogy egy kiló cukorért kosarat akasztok a karomra. — No, menjen csak vissza és tegye bele a kosárba! — Kosárba? — Abba hát! — Egy kiló cukrot? — Még öt deka élesztőt is. — Aztán mért tegyem kosár­ba? — Mert rend a lelke minden­nek, kedves Maris néni. Mit volt mit tenni, Maris néni szégyenkezve ballagott vissza a kosárért, s ahogy kilépett a boltajtán még visszaszólt. — No, ide se gyövök többet! Dehogy nem jött. Másnap már ott volt és szó nélkül akasztotta karjára a kosarat. Mikor aztán egy hét múlva összeakadt Kiss Gáspárnéval, hümmögtek egymásra. — Hát az a kosaras bőt, az a kosaras bót — mondta Maris néni. —i Az, az — bólogatott a má­sik. — Hát ilyennek is kell lenni. — Bizony ilyennek is. — Ha azt vesszük, nem is olyan rossz a. — Nem bizony. Azt tesz a ko­sarába az ember, amit akar, ott van a szeme előtt. Szépen be van minden csomagolva. — Álldogálni se kell, mint régen. — Bizony nem. — Nem vöt a buta ember, aki kitalálta — szólt Maris néni és pirosság jutotta be az arcát. — Hát, ami igaz, igaz — tol­dotta meg Kiss Gáspárné és ösz- szenevetett Maris nénivel. D. GY. • A nagyudvarnoki fiatalok a Rózsabimbő című víg mesejáték­kal vendégszerepeitek Kisfaludon. • A Csemadok dunaszerdahelyi csoportja a napokban Nyárasdon mutatta be Dávid Teréz Lidérc- fény című színművét. • A CSISZ véki színjátszó cso­portja Gárdonyi Géza Fehér Anna című háromfelvonásos vígjátékát Vitte színre. A közönség nem egyszer viharos tapssal tüntette ki az egyes szereplőket. FÜGGŐLEGES: 1. Vízterület Afrika északke­leti partjainál. 2. Szlovákiai község. 3. „H“ betű nélkül: bi­zony elhiheted! 4. Fiatal spor­tolók. 5. A leggyorsabbjárásO hajó büszke jelvénye. 6. Betű a német ABC legvégéről. 7 Jírásek keresztneve. 8. Lábrs húzzák (méghozzá színes!). 9 Balatoni fürdő. 10, A kávé alja IV. A márciusi pályázati rejtvé­nyek megfejtését IcgkésÓbt I960, április 5-ig kétj'Zk tier- kesztöségünk címét* **nv beküldeni. A helyes m*«fe,a(ól között értékes köny*Jvt*|.-»ka sorsolunk ki. A juulma tóttal neveit közöljük. VÍZSZINTES 1 11

Next

/
Thumbnails
Contents