Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-15 / 11. szám

£tn&e\ekhai A tél és a tavasz határmesgyé- ** jén járunk. S már megvált­hatjuk, ez a tél sem volt a pihe­nések ideje. Sietős volt az élet falun, városon egyaránt. A tet­tek, döntések korát éljük. Min­den pillanatot haszonra, értékre kell váltanunk. Nincs ráérő időnk: tenni, dolgoznunk kell. így van ez az építömunkásoknál is Nem számít szél, fagy, hava­zás Nincs már úgy, mint régen: eljött a november befagyott a malter, nincs rád szükség kőműves, mehetsz fatövelni, öl­fát vágni, vagy ahová tetszik. Nem így van ma, s nem így lesz holnap. Tervezünk, építünk, oly­kor rontunk, bontunk, bontjuk a régit, a rosszat, az elavultat, s helyébe szebbet, jobbat építünk A tervezés, építés, a régi rom­bolása és újjáépítése, ez lénye­gében a járási építkezési vállala­tok feladata is. Ezt tapasztaltam, erről győződtem meg a minap Királyhelmecen is. Vagyis aho- gan a vállalat fiatal, szakképzett igazgatója, Laczkó Zoltán mon­dotta: — Üzemünk költségvetésének java részét a nép jólétének szol­gálatára fordítjuk. — Mit értsek ez alatt? — Azt, hogy az utóbbi években nemcsak a javítások, újjáépíté­sek, kisebb, nagyobb „fusermun­kák“ vállalása a feladatunk, ha­nem új lakóházak, középületek építése is. 1956-tól 60-ig 58 la­kásegységet és 10 közéspületet építettünk fel, s hirtelen számát sem tudom az átalakított vagy újjáépített lakásoknak. S ha már a számoknál tartunk, toldjunk még hozzá egy-két számadatot. Hiszen könnyebb az összehasonlítás, a tegnap és a ma értékelése, ha számokban beszé­lünk. A számok meghamisitha- tatlanul nyugtáznak, önmagukért beszélnek. Hasonlítsuk össze pél­dául az elmúlt öt év költségve­tését a harmadik ötéves tervével, illetve, ami ebből a királyhelmeci járási építkezési vállalatra esik. íme itt van: 1956-tól 60-ig 41, 621 000 korona volt a vállalat költségvetési terve. A harmadik ötéves tervben pedig 63, 100 000 koronával gazdálkodhatnak. Most pedig jegyezzünk fel, éppen csak vázlatosan egy-két képet, arcvonást, három fiatal szakemberről, akik robbanó mo torjai a vállalatnak. I aczkó Zoltán 32 éves fiatal ember, 1953-ban végezte el Eperjesen a négyéves felső építé­szeti ipariskolát. Sorsa, élete szo­rosan összefügg a vállalatéval, melynek 1956 májusától az igaz­gatója. Fiatal még, — mondot­ták ekkor — igazgatónak ta­pasztaltabb és korosabb ember kéne. Am Zoli mitsem törődött a ké­telkedő, irigy megjegyzésekkel, végezte a munkáját: kiválóan és eredményesen. 1958-ban az or­szágos szocialista munkaverseny­ben vállalatuk a kassai kerület­ben az első lett. Megkapták a kerületi vörös zászlót és 10 000 korona pénzjutalmat is. Az üzemnek is volt 15 000 korona megtakarított pénze, így év vé­gén 25 000 koronát osztottak ki prémiumként. Beszélgetésünk közben meg­kérdeztem tőle, mik a tervei? — Ami a személyemet illeti, szeretném rövidesen bevégezni az egyetemet: A vállalatnál? Ésszerűen, becsületesen, jól dol­gozni, teljesíteni a tervet. Ha így dolgozunk, a megrendelők és a munkások is elégedettek lesz­nek. Anyagunk van, jó munka­erőnk is, ez pedig alap és bizto­síték mindenre. ß edzsö Andrásnak nincs főis­kolája, ám a mesterségét, az ács szakmát kiválóan érti. Vagyis jó szakember ő is, s amellett igaz kommunista. 1953-tól tagja a pártnak. Hét évig a járási mezőgazdasági osz­tályon dolgozott. Esőben, sárban, hóban, fagyban járta a falvakat: agitált, szervezte, építette a szö­vetkezeteket. A vállalatnál két éve dolgozik, a szövetkezeti épí­tési osztályának a vezetője. Igaz­gatóhelyettes, az üzem pártszer­vezetének az elnöke. Tavaly hat­hónapos központi pártiskolázáson vett részt Bratislavában. Négy munkatársával: Boros Gézával Berta Ferenccel, Géczi Istvánnal és Lipán Józseffel szocialista munkabrigádot alakítottak. G volt a kezdeményező. S hogy mik a brigád tervei? Az ötvenhat százalékos évi normaköltséget ötvennégy száza­lékra csökkentik. Ezt a tökélete­sített gépesítéssel, a helyi anyagforrások kihasználásával érik el. Az istállóknak betonalap helyett kualapot raknak, ez ol­csóbb és tartósabb. A zsaluzás­hoz szükséges faanyagot megta­karítják. Egy T 36-os istállónál 120 mázsa cementet takarítanak meg. Szép, komoly tervek ezek, valóra váltják-e? Ők hisznek benne, mi se kételkedjünk... Ľ'gy dús szemöldökű, körülbe- lül 30 éves .fiatalember ül velem szemben. Régi ismerősöm. Tíz éve még úgy terveztük, hogy Laczkó Zoltán átveszi a kerületi vörös zászlót. Helmeczi Bertalan mind a ketten építészek leszünk. Akkor én is hajlottam erre a pá­lyára. Ő építész lett. Öt éve vé­gezte el Losoncon a négyéves magyar nyelvű felső építészeti ipariskolát. Három éve dolgozik a vállalatnál. A műszaki tervező osztály vezetője. Hogy jó szak- ember-e? Akkor nem lenne osz­tályvezető. A neve Helmeczi Bertalan. Mit mondjak még el róla, hogy ne tegyen sablonos. Talán ezt: Nősülni szeretne, de fél, még nem talált magához való komoly, okos, rendes lányt, s meg kell adni, egy ilyen feleségre valóban rászolgálna, mert ö is okos, kor­rekt, munkaszerető fiatalember. Szerelmes, de nem árulta el kibe. Annyit kiszedtem belőle, hogy akiért a szíve szerelemre lobbant, kedvére való. Lesz-e ebből há­zasság? Kettőjükön múlik... Berci a házasságon kívül még egy komoly dolgon töri a fejét. Három hete foglalkozik egy újí­tási tervvel. A tervrajz elméleti­leg már készen áll, a számítások is pontosak. Az igazgató is tud Bedzsó András az újításról. Azt vallja, hogy megvalósítható. Hiába faggatom, hogy árulja el az újítása titkát, lényegét, erről nem szívesen be­szél. Annyit azonban mégis meg­tudtam, hogy a régi fatetö he­lyett egy vastetö megszerkeszté­séről van szó. Ez kifizető, olcsó, a tartóssága meg szinte örök. Sikeres alkalmazása forradalma­sítaná az épületek tetőkészítését. A régi szarufákat a legolcsóbb, egy colos átmérőjű vascsövek helyettesítenék. így rengeteg ér­tékes faanyag szabadulna fel. Faggatom, árulja el a tető meg­szerkesztésének mibenlétét. De szerény és kitérő válasszal igyekszik másfelé terelni beszél­getésünk lassan csobogó folya­mát. Inkább beszél irodalomról, írókról, költőkről. S megvallom, meglepett irodalmi ismerete, kultúrája. Rajong a klasszikus francia és orosz irodalomért. Érdekes! E csendes, nyugodt természetű, rideg számokkal, rajzokkal foglalkozó fiatal ember a forradalmi lelkű Petőfiért és Adyért lelkesül. Móriczot, Mik- száthot magasztalja, Jókait sze­reti, de nem áll olyan közel szí­véhez, mint Móricz, vagy Ady. A miértre ő adja meg a választ, tömör, értelmes mondatokban. — Az életet, az igazat, a való­ságot írták meg. Emberről és embereknek írtak, müveikben szépség, erő, emberi hit és re­mény van, ezért szeretem ókét. S ha müveiket olvasom, fellelke­sülök, százszorosán hiszek az emberiség jóságában, józan, tisz­ta hitében, eszében s abban, hogy nem lesz és nem is lehet önmaga gyilkosa. Lám, egy ember, fiatal a sok közül, ki a számok, a merev raj­zok, vonalak dzsungelében sem téved el. Eszével, szívével, szor­galmával jutott el oda, ahova korunk emberének dicsőség és érdem az eljutás: az emberig, az ember féltéséig és hitt az emberi nagy közösség dús virágzásának kiteljesedésében. S ettől már csak egy lépés a mindennek közös összefogója: a kommunis­ta hitvallás. Ezt a lépést is meg­tette: párt tag-jelölt. TÖRÖK ELEMÉR ***** **~***.**+****+4. ***********-» *********** »♦♦♦♦♦< A KOMÁROMI JÁRÁS el­sőként válaszojt a preroviak felhívására így a két járás versenytárs lett. Már aaelött is hosszabb idő óta barati kapcsolatokat tartottak fenn. A komáromiakat ez a tény is siettette a válasz kidol­gozásában. A hét járás ve­zetői 39 pontban foglalták össze a versenyfeltételeket. A preroviak vállalták, hogy 1960-ban az 1959-es évhez viszonyítva 9.75 százalékkal növelik a termelést. A ko-' máromiak úgy látták, hogy nekik sokkal nagyobbak a tartalékaik, s ezért a nö­vénytermesztést 11, az állat- tenyésztést pedig 22 száza­lékkal akarják növelni. Vajon mit mutat most a verseny mérlege? A múlt év utolsó negyedé­nek kiértékelése után Pferov vezet 20 ponttal a 19 pontot elérő Komárom előtt. A pfe- roviaknak jövedelmezőbb és fejlettebb az állattenyészté­sük, pontosabban betartot­ták az agrotechnikai határ­időket és nagyobb haszonnal gazdálkodnak. A komáro­miak viszont jobban növel­ték az állatállomány létszá­mát és túllépték az építke­zés tervét. Mindenesetre a komáromiaknak látniuk Ű irFerw d­WtWfMS NYOMÓN kell, hogy bár a kitűzött . versenypontoknak majdnem felénél javukra billen a mér­leg, mégis a preroviak még sokáig példaképeik marad­nak a termelésben. Ezt bizo­nyítja az alábbi néhány szám is: Prerovon 100 hektár te­rületre 78 darab szarvas- marha, ebből 40 tehén esik — Komáromban 54 szarvas- marha, ebből 25 tehén. Ha­sonló az arány a marha- és sertéshús, valamint a tejter­melésnél is. A preroviak eredményesebb gazdálkodá­sát igazolja az is, hogy egy hektáron átlag 5495 korona értéket termeltek, míg a ko­máromiak csak 3907 koronát értek el. A baráti értékelések és tapasztalatcsere újabb se­gítséget jelent a komáro­miaknak a termelés növelé­sében és gazdaságossabbá tételében. Minden lehetősé­gük megvan, hogy rövid időn belül olyan szintre emeljék a' termelést, amilyenen je­lenleg versenytársaik van­nak. r» ♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦« 4 ♦♦♦♦♦♦»+ ZÁRSZÁMADÁS A múlt héten a battyányi szövetkezet dolgozói évzáró gyűlésen értékelték tavalyi munkájukat. A kultúrterem megtelt asszonyokkal, férfiak­kal. de a fiatalok voltak a leg­többen. Ez nem is csoda, hiszen a szövetkezetben hatvan fiatal dolgozik. Fecsó elvtárs, a szö­vetkezet elnöke elismeréssel nyilatkozott a fiatalok munká­járól. Valóban nem idegenked­nek a szövetkezettől, sót a múlt évben 25 fiatal lépett be az EFSZ-be. A szövetkezet gon­doskodik a fiatalokról, minden lehetőséget biztosít számukra. Az ifjúság nemcsak a szövet­kezetben végez jó munkát, ha­nem a falu kulturális életének fellendítésében is. E téren Katocs Anica is önfeláldozóan dolgozik, tanítja a tánccsopor­tot és ő maga is táncol. A szín­játszócsoport szintén jói műkö­dik, s most szerveztek egy énekcsoportot is. Hat különféle kör dolgozik a CSISZ-szervezet keretén belül. Az orosz és szlo­vák nyelvtanfolyamokat nem­csak fiatalok, hanem még idős, ötven éves emberek is látogat­ják. A falu tanítói szívesen se­gítenek a szervezési munkában és nagy kedvvel foglalkoznak az ifjúsággal. A szövetkezet állattenyészté­sében szorgalmasan dolgoznak Bartos Kató és Mária fejónők is, kik a múlt évben 600 mun­kaegységet értek el. Gabri Ilon­ka, Szakács Mária és a többiek is szépen kerestek. A fiúk kö­zül Brezo Lajos vezet 1025 munkaegységgel. Jó munkájáért beválasztották a vezetőségbe, ahol a fiatalokat képviseli. De nemcsak az említettek, hanem a többi 17 — 18 éves fiúk és lányok is szépen keresnek, elé­gedettek, a szövetkezet vezető­sége is elégedett munkájukkal. Most már csak azt várják, hogy kitavaszodjon és folytathassák a megkezdett kultúrház építé­sét. ILLÉS BERTALAN • A SZÖLŐSKEI szőlészeti szakiskola tanulói a.tél folya­mán 12 méter hosszú és 6 mé­ter széles üvegházat építettek. A tanulók nemcsak az üvegház­ban lévő növényekről, hanem a fűtésről is gondoskodnak. (Kása Mihály, Szőlőske). • A bratislavai kerületben a pionírok hazánk felszabadulá­sának 15. évfordulójára 650 000 brigádórát dolgoznak le falu- és városszépítési akció kereté» ben. © A Keletszlovákiai baromfi- keltető üzemek ez évben már 2 800 000 kiskacsát küldtek, szét a megrendelőknek. • A bratislavai kerületben minden CSISZ-tag három napot dolgozik a meliorációs munkák- ben ez év folyamán. ^*****]»***************f**^****V»********4r***4r****************************tF***************T^*****.********thé****************-*­* + ¥ ¥ •fi * * * í ¥ ¥ ¥ * ¥ * * ¥ ¥ ¥ I * * * * * ¥ ¥ ¥ fc * ¥ ¥-k ■K ¥ fi ¥ ¥ ¥ „ ... a járási nemzeti bi­zottságok dolgozói, me­zőgazdasági szakemberek és politikai munkások százai jelentkeznek fal­vakra, hogy elősegítsék a mezőgazdasági terme­lés növelését (<;; .éghír) Hárman a sok közül BARÄTH IMRÉT még nem­rég a nagymegyeri járási nemzeti bizottság szociális és munkaügyi osztályán ta­lálhattuk meg leggyorsab­ban. Ma már szövetkezeti elnök. Februárban .a kolozs- némai szövetkezeti tagok évzáró taggyűlésükön egy­hangúlag elnökükké válasz­tották. Ez érthető, ismerik, bíznak benne. Tudják, hogy mindig a szövetkezet s a kö­zös érdekeit tartja szem előtt. Imre fiatal ember, szereti az ifjúságot. Az előző mun­kahelyén is szoros kapcso­latban állt a fiatalokkal, hiszen ő volt felelős az isko­lából kikerülő fiatalok elhe­lyezéséért. Ezt a munkakö­rét nagy felelősséggel látta el. Tudta, bizonyos tekintet­ben tőle is függ, hogy sok fiatal valóban megtalálja-e az őt megillető helyet tár­sadalmunkban. Ezért mielőtt munkahelyet javasolt volna a fiataloknak, elbeszélgetett velük, tanácsokkal látta el őket. Néhány hónappal ezelőtt készségesen elfogadta a já­rási pártbizottság javaslatát s Koiozsnémára ment HNB- titkárnak. Megértette, hogy itt valóban szükség van rá. A lakosság megkedvelte, mert ügyes-bajos dolgaikat gyorsan, minden huzavona nélkül intézte el. A fiatalokkal különösen szívesen foglalkozott. Mint a járási vezetőség elnöksé­gének tagja szintén elvégez­te a reá bízottakat. S nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy az egész járás ifjúsága ismeri őt. A falu bizalmának úiabb megnyilatkozása, hogy a szö­vetkezet elnökének válasz­tották. HÖRÖMPÖLI JÓZSEF hosz- szú évekig volt traktoros. A szövetkezet, sőt a járás legjobbjai közé tartozott. Gépét mindig rendben tar­totta, munka után először megtisztította, s csak azután ment vacsorázni vagy szóra­kozni a fiatalokkal. A szórakozásban is mindig a jót, a nemeset kereste. Sohasem szerette haszonta- lar.sagokkal tölteni szabad idejét. A kocsmázás, kártyá­zás helyett inkább a kultúr- házat kereste fel vagy olva­sott. A falu ifjúságának megbecsülése abban nyilvá­nult meg először, hogy a CSISZ helyi szervezete veze­tőségi tagjául, maj^ elnö­kéül választotta. Később be­választották a helyi nemzeti bizottságba is. Jó munkáját legjobban az igazolja, hogy 1957-ben a CSISZ nagyme­gyeri járási vezetőségének titkárává választották. Ezt a munkát is becsülettel vé­gezte s a járás ifjúsága megkedvelte őt. Néhány hét óta azonban hiába keresnénk a járási tit­kárságon, mert odahaza van, Kolozsnémán, szülőfalujá­ban, ott végzi a helyi nem­zeti bizottság titkárának teendőit. A faluban örömmel fogadták hazatérését, mert tudják, hogy tudását a köz­ség gyarapításának érdeké­ben használja fel. ö is tudja, hogy nehéz munka vár rá. A községben van éppen elég tennivaló s komoly probléma a szövetkezet termelési színvonalának emelése. Tud­ja, hogy egyedül sose érhet célt, így helyesen támaszko­dik az idősebbek segítségé­re. Az új munkahelyén Molnár Regina elvtársnőtól első kézből kapja a jó ta­pasztalatokat, amelyeket ő a nemzeti bizottságban vég­zett munkában szerzett. így a fiatalok lelkesedése, ösz- szekötve az idősebbek ta­pasztalataival, bizonyára az egész község javára válik. NÉMETH JENŐ nemrég fejezte be tanulmányait a nyitrai Mezőgazdasági Főis­kolán, ahol utolsó vizsgáit kitüntetéssel végezte. Az volt a terve, hogy a mérnöki oklevél megszerzése után szövetkezetben helyezkedik el, a gyakorlatban haszno­sítja tanulmányait. Terve nem válhatott valóra, mert a nagymegyeri járási nem­zeti bizottságon is szükség volt szakemberekre. így lett belőle járási agronómus. Feladatát nagy felelősségér­zettel végezte. Arra töreke­dett, hogy idejének nagyobb részét a szövetkezetekben töltse. Tanácsokkal látta el az EFSZ-ek vezetőit, segí­tett a felmerülő problémák megoldásában.- Igazi mezőgazdász ez a fiatalember — mondogat­ták róla a szövetkezeti ta­gok. Néhány rövid hónap alatt megnyerte az emberek bizalmát, persze nem azzal, hogy elnézte a hiányosságo­kat, hanem éppen az ellen­kezőjével: pontos munkát követelt. Szigorú volt, mégis kedvelték, meghallgatták ta­nácsait, Így neki is része van abban, hogy a nagyme­gyeri járás szövetkezetei a bratislavai kerületben el­sőként végezték el az őszi mélyszántást. Minél jobban megismerte a járást, a szövetkezeteket, annál tovább érlelődött ben­ne a vágy, hogy közvetlen részt vegyen a termelésben. Szülőfalujában, Ekecsen es­ténként szívesen beszélge­tett a lakosokkal. Mint a szövetkezet pártszervezeté­nek elnöke törődött a szö­vetkezet munkájával, a párt­tagok, pártonkívüliek, s nem utolsó sorban az ifjúság ne­velésével. Ö maga is fiatal emb^r, s. mint a CSISZ járási vezetőségének tagja, fele­lősséget érez a fiatalok iránt. „„ Eddig csak esténként já- rogatott haza falujába, ezu­tán mindig otthon találhat­juk. A ekecsei szövetkezet tagjai elnökükké választot­ták. — Tudom, nem lesz köny- nyű munkám a 2300 hektáros szövetkezetben, de az embe­rek támogatásával remélem, hogy rövid időn belül lénye­gesen változik a helyzet. V. E.

Next

/
Thumbnails
Contents