Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-08 / 10. szám

tí hCLtctiytt tméí A moszkvai Moszfilm stúdió­jában ezekben a napokban feje­zik be az El nem küldött levél című film forgatását. A film külső felvételei a szibériai taj- gákban készültek. Nem keve­sebb, mint kilenc hónapig dol­goztak ott a filmesek csoport­jai, a legnehezebb feltételek között, távol a lakott települé­sektől, csaknem pihenés nélkül. Az El nem küldött levél szov­jet geológusok hőstetteiről és bátorságáról szól, akik szokat­lanul nehéz és drámai körülmé­nyek között Jakut-földön gyé- mántlelőheiyet fedeztek fel. A forgatókönyv V. Rozov, is­mert drámaíró munkája. A ren­dező M. K. Kalatozo v, akit a Szállnak a darvak című film rendezőjeként ismerünk. A női főszerepet ugyancsak a Száll­nak a darvak világhírű női fő­szereplője, Tatjána Szamojlovo- vá alakítja, akinek partnere J Urbanszkij, teningrádi szí­nész. Képünkön a két főszerep­lőt láthatjuk. Több bizalmat!! A CSISZ SZIOVÄKIA» Kf -PONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1960. március 8. IX. évfolyam, 10. szám Ára 60 fillér FOGLALKOZZANAK A CSISZ SZERVEK TÖBBET A LEÁNYOK ÉS FIATAL ASSZONYOK PROBLÉMÁIVAL MIT KERNEK a leányok? A CSISZ tagságának majdnem 50 százalékát nők képezik. Vannak egyes üzemek, mint például a partizánskej Augusztus 29. Üzem, a trenčíni Viliam Široký Üzem, a dunaszerdahelyi konzervgyár stb., ahol a CSISZ-tagok túlnyomó többsége lányokból, asszonyokból tevődik össze. A CSISZ szervei és szervezetei szintén nagy gondot fordítanak a fiatal nők köré­ben végzett munkára. Ezt bizonyítja az is, hogy a CSISZ járási bizottságaiba 4599 tag közül 1650 női CSISZ-tagot választottak be. A CSISZ apparátusában Szlovákiában szintén nagyon sok nő dolgozik. Legtöbben a pionírszervezet munkájáért felelősek. Az alapszervezetek vezetőségeiben 23 986 lány tölt be funk­ciókat és 2940 áll a CSISZ-szervezetek élén mint elnök. A lá­nyok túlnyomó többsége eddigi munkájával bebizonyította, hogy CSISZ-beli funkciójukat jól és becsületesen teljesítik, és jó ifjúsági vezetők. Mindezen jó eredmények és tapasztalatok mellett az egyes CSISZ-szervezetekben még tör­ténnek hibák. Egyes CS1SZ- funkcionáriusok hibát követnek el, mert kételkednek a lányok tehetségében és nem nyújtanak hathatós segítséget arra, hogy minél több lány kerüljön a szervezet vezetőségébe. Külö­nösen a járási CSISZ-vezetősé- gekbe nem nagyon akarják őket beválasztani. így van ez például a CSISZ őgyallai járási vezető­ségén is, ahol 38 járási bizott­sági tag közül csak 9 lány. Sőt, a füleki járásban 44 tag közül csak 10. Nem egy esetben meg­történik az is, hogy az alap­szervezetben a fiúk nem eléggé fegyelmezetten viselkednek a lányvezetökkel szemben. Külö­nösen falun gyakori eset, hogy a fiúk, nem egy esetben az idő­sebbek is, ellene vannak, hogy lány kerüljön a CSISZ szervezet élére. így van ez Szentesen is, a királyhelmeci járásban, pedig az ottani CSISZ-szervezetben a lányok sokkal aktívabbak, mint a fiúk. A faluban nincs egyetlen egy megmozdulás, le­gyen az színdarab, előadás stb., melyből a lányok ne vennék ki részüket. A februári CSISZ- gyűlésre a lányok eljöttek, de Olvasótáborunk minden egyes asszony-és leánytagját szeretettel üdvözöljii k ünnepük alkalmából „Minek az ész * ha van pénz“ ' DOKTORI ÉRTEKEZÉS 3000 DOLLÁRÉRT. .. F. Hogan, New York kerületi államügyésze újabb botrány ügyében nyomoz. Magánügy­nökségek jó pénzért „átsegítik“ a diákokat a vizsgákon. A négy gyanúba keveredett ügynökség­nél lefoglalt könyvek azt mu­tatták, hogy a diákok 3000 dol­lárig terjedő összegeket fizet­tek doktori értekezésekért, 50- 500 dollárt más, kevésbé fon­tos munkákért. Megtörtént, hogy ilyen ügynökségek alkal­Táriul ion, kúnnven, mazottai diáknak adták ki ma­gukat, szóbeli vizsgát tettek — például a New York-i tanár­képző főiskolán — és ezért esetenként 40 dollárt kaptak. A Columbia egyetem egyik diákja 2000 dollárt fizetett egy, az Er- zsébet-korabeli angol nyelvtan­ról szóló disszertációért. Az egyik délnyugati egyetem taná­ra 1250 dollárt fizetett doktori értekezésének javított megszö­vegezéséért. Tudományos életünkben a nők a legfeielősség- teljesebb helyeken is megállják helyüket. — ★ — Az agadíri katasztrófa 11 A világ közvéleményét lázba hozta az a szörnyű földrengés, ;;mely Agadír marokkói várost csaknem teljesen elpusztította. • A tudósok az első földlökés erejét az 1765-ös lisszaboni föld- I! rengés erejével hasonlítják össze. A jelentés szerint a halottak ;; száma kb. 3.000, a sebesülteké 5 — 6.000. 35 000 ember maradt- hajléktalanul. Tekintettel a Marokkóban uralkodó meleg idö- IIjárásra, a legnagyobb veszély jelenleg tífusz- vagy pestisjár- ;;vány kitörésétől fenyeget. Ezért a bel- és külföldi egészség- ••ügyi szervek azonnal intézkedéseket foganatosítottak a város I ^kiürítésére, a lakosság táborokban való elhelyezésére. Drákói ; intézkedések történtek a fosztogatások meggátlására is. Az A1- -Ahbar című kairói lap tudományos munkatársa a földrengést I la szaharai francia atomkísérlettel hozza kapcsolatba, mert ;; szerinte az atombomba felrobbantása mozgásba hozta a felső ■•földréteget s ennek következtében történt a földrengés. A csillagok kö­zötti rádiókapcsolat megvalósításának '.ehetőségéről nyi­latkozott a Kom- szomolszkaja Prav­dának Sklovszkij professzor, az is­mert szovjet aszt- rofizikus. A professzor el­mondotta, hogy a rádiócsillagászat­iak ma már 75 méter átmérőjű te­leszkópjai vannak, s olyanokat is ter­veznek, amelyeknek átmérője 250—300 méter lesz. Igen nagy fejlődésen mentek át a vevő­készülékek is. Mind­ezek eredményeként ma tíz fényév tá­volságra létesíthe­tünk rádiókapcsola­tot. A tervezett óriásteleszkópok- kal a rádiókapcsolat gyorsan csillagmenyen! zik-e hasonló rend­megteremtésének lehetősége még a jelenlegi vevőké­szülékek alkalmazá­sa esetén is száz fényévre növelhető. Tejút rendszerünk sok csillagának van­nak olyan . bolygói, amelyeken maga- sabbrendií élet, ér­telmes élőlények alakulhatnak ki. E csillagok közül né­hány már rádió út­ján elérhető. Lehet­séges tehát, hogy rádiókapcsolatot lé­tesítsünk először a naprendszerünk­höz hasonló csilla­gokkal, például a Naptól 11 fényév távolságnyira levő Bálna csillagkép Tan csillagával. A csil- 'agkép irányában rádiójeleket kell küldeni, s meg kell figyelni, nem érke­szerességű válasz. Ha igen, úgy kétol­dalú kapcsolat meg­teremtésére, sőt, „csillagközi nyelv“ kidolgozására is sor kerülhet. Ez termé­szetesen nem megy máról holnapra. Mert ha sikerül is felfognunk a más •világok értelmes lé- igei által küldött rádiójeleket, a két­oldalú kapcsolat megteremtéséhez a csillagokat elválasz­tó óriási távolság miatt igen sok idő kell. Ha kérdést te­szünk fel, a választ az adott csillagtól 25 év alatt kaphat­juk meg: ennyi idő szükséges ugyanis ahhoz, hogy az elektromágneses hullámok áthidalják a csillagközi teret. KÖSZÖNTŐ TŰRI MARIA A „DOLGOZÓ NÖ“ FŐSZERKESZTŐJE H azánk szép, tehetséges, egészséges leányait, fiatal anyáit, a szocia­lizmus lelkes építőit köszöntjük az 1960. év tava­szának első gyönyörű ünne­pén — a nemzetközi nőnap alkalmából. A szeretet, a büszkeség, az ifjúságunk erejében és tudá­sában való bizalom árad lel­kűnkből ezen a hagyományos harcos évfordulón, amikor számot teszünk arról, hogy az 50 év eszmei és tevékeny harca az új, szocialista nem­zedék, a mi ifjúságunk boldog és örömteli életéért folyt. A győzelem gyümölcsét első­sorban ők élvezik. Ország épít esünk minden munkaszakaszán ifjúságunk, a fiatal erő s lendület, ^ helyes, megértő vezetéssel párosj den új kezdi, gáévá tett. építésében\á rei alkot\ liós és Az új szerek, — a dók ti mind nagy — a Szövetst forradah gunk viszi cializmus gazdasági veit, szakképzői hoz, társadalomhoz?*, társaihoz szocialista Mi viszonyuló ember álljon. Felszabadulásunk1 15 épe alatt a munkásosztály és pa­rasztság gyermekei közül új értelmiség fejlődött. A tudo­mány és technika eredményeit szakképzett fiataljaink tanul­mányozzák és azok problé­máinak megoldásán ók dol­goznak. Ezen a téren is nyit­va áll azl út mind leányaink, mind fiaink előtt. Az atom­korszak haladása ifjúságunk számára felmérhetetlen táv­latokat jelent. És ezen a tör­ténelmi úton egymás mellett Haladnak — minden megkü­lönböztetés nélkül — társa­dalmunk fiatal nő- és férfi­tagjai. Amikor ezeket a tényeket büszkeséggel és megelégedés­sel leszögezzük, adózzunk tisztelettel és hálával azok­nak, akik munkájukat, erejü­ket, tudásukat, sőt életüket, szabadságukat áldozták azért, hogy ma 1960. március 8-án ifjúságunk a szocialista Cseh­szlovákiában ünnepelhessen. 50 évvel ezelőtt Clara Zetkin, Lenin elvtárs tanítvá­nya javaslatára fogadták el Koppenhágában március 8-át a nemzetközi nőnap harcos ünnepének és a nők egyenjo­gúságát, gyermekeik embe­ribb és jobb életét, a békét tűzték ki az ünnep jelszavá­nak. Ezen jelszó alatt harcol­tak a haladó asszonyok, leá­nyok az egész világon. A mozgalom oszlopai voltak: Rosa Luxemburg és N. J. Krupszkaja, akik gazdag élet­művük nagy részét az ifjúság nevelésének szentelték. Kö­vették őket a már általunk személyeseti jól ismert harcos nők: Nyina Popova, Eugenie gtton, Anežka Hodmová- jés számtalan ismert '.rétien társaik. Ebben gň, amint a személyi- — a Kom- az, amely atban ne- harcra Szülő Rom­lásától úságá- prog- emzet- neplése kizsák- \ális hely- a ha- demonstrá- 1-t felvo- asonlóan, nem a csendörszurc- rendörök gumibotjai Az' ifjúság lelkében erősen él a nemzetközi szolidaritás érzete. Ezen a napon gondol­junk a kapitalista és gyarma­ti országok leányaira és asz- szonyaira, akik nehéz és véres harcot vívnak mindazért, amit mi élvezünk — az egyenjogúságért, a szabad­ságért. A mi öntudatos helyt­állásunk az építő munkában, erős támogatást jelent jogos harcukban. Minden fiatal juttasson né­hány szál virágot édesanyjá­nak mint a szeretet, tisztelet és hála jelképét. Az anyák­nak, akik a múltban — min­degyik a maga módján s kö­rülményeinek megfelelően — küzdöttek gyermekeik javá­ért, szocialista emberekké ne­velték és nevelik őkét. Az anyák boldogságának betető­zése: gyermekeik megelége­dett, gazdag és tartalmas élete. a fiúk, élükön az elnökkel, még a kultúrház felé sem ütötték az orrukat. Sajnos, a szentesi pél­da nem egyedül álló. Az ilyen esetek gyakoriak a dunaszerda- helyi, nagymegyeri, de különö­sen a vágsellyei és a kékkői járásban. Tehát a lányok akti­vitásával, szervezőképességé­vel szembeni bizalmatlanság, a fiúk és egyes idősebbek ré­széről felesleges és alaptalan. Kiindulva a CSISZ Központi Bizottságának határozataiból, fokozott mértékben kell terem­teni olyan légkört a szerveze­tekben, hogy a lányok fokozni tudják szakmai és potilikai tu­dásukat. Több figyelmet kell fordítani arra, hogy a lányok és fiatal asszonyok bekapcsolódja­nak a CSISZ oktatási évének köreibe. Gyakoriak az olyan esetek is, különösen falun, hogy a CSISZ-szervezet nem dolgozik azokkal a tagokkal, akik férjhez mentek és gyerekük van, a fia­tal anyákkal. Nem egyszer megtörténik, hogy, a fiatal anyákat a CSISZ passzív tag­jainak nyílvánítják. Ez helyte­len nézet. Nem szabad elfeled­ni, hogy a fiatal anya nagy hazafias kötelessége a gyer­meknevelés. Gyakoriak az olyan esetek is, hogy a fiatal anyákat automatikusan törlik a CSISZ soraiból, egyszerű megjegyzés­sel: férjhez ment. Vajon nem volna-e helyesebb, ha a CSISZ vezetőség az ilyen bürokratikus módszert megváltoztatná és megtárgyalná, milyen formá­ban segítse a fiatal anyákat hazafias felada­tuk teljesítésé­ben. Vegyünk csak egész egy­szerű dolgokat. A fiatal házas­pár el szeretne menni moziba, esetleg színház­ba, de nem me­hetnek, mert nincs kire bízni i kisgyereket, síiért ne bízhat­na meg a CSISZ szervezet lá­nyokat, hogy addig vigyázza­nak a kisgye­rekre? Sok-sok hasonló dolgot lehetne sikere­sen megoldani. Az ilyen csekély figyelemmel is meg tudnánk nyerni a fiatal anyákat arra. hogy továbbra is aktív tagjai. maradjanak a CSISZ-nek.Sz. F.

Next

/
Thumbnails
Contents