Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-02-16 / 7. szám
Ványa bácsi bemutatója A komáromi Magyar Területi Színháznak az 1060-as évben ez a harmadik bemutató előadása. Ezt is nagy várakozás előzte meg A telt ház kissé nyugtalan kíváncsisággal, de reménnyel és előlegezett bizalommal várta a függöny felgördülését, annál is inkább, mert a színészek művészi munkáját mérő műszer évről évre feljelé szökkenő. Ezt igazolta február 5-én Csehov Ványa bácsi-jának a bemutatója is. E bemutató egybeesik a nagy orosz realista író születésének 100 éves évfordulójával. Csehov kritikai realizmusának páratlan drámája ez. Az egész Oroszország élete, sorsa benne van e műben. Nagy művészi erővel, tele konfliktusokkal, emberi sorsok balsikerével, de ugyanakkor egy szebb, emberi kor eljövetelébe vetett hittel, reménnyel, bizalommal telített dráma ez. A mély emberi érzések, szenvedélyek jutnak itt kifejezésre. Ezeket segíti elő a kitűnő díszlet, a színpad hátterében jól szituált mennydörgés, a szél harca az ablakkal, az éjjeli őr kopogása stb. Ám tévednénk, hacsak így könyvelnénk el a mű nagyságát, jól sikerült előadását. Ezek csak eszközök voltak ahhoz, hogy jobban kidomborodjon, teljesebbé váljon a mű eszmei mondanivalója, a Csehovi világszemlélet: hit az emberiség szebb jövőjében, a rossz, a sötétség, a butaság, a nyomor bukásában. Hit abban, hogy a Ványa bácsik élnek, de meghalnak, és soha többé fel nem támadnak. Az a kor eljátszotta történelmi szerepét, s felváltja egy igazi, szebb és emberibb holnap. Ez summázva Csehov Ványa bácsi-jának a mondanivalója. A múlt alakjainak drámai vagy tragikus életével eltűnik a rossz, új élet születik, mely most teljesedik ki a Szovjetunióban. Nagy Eszter és Kondrád József A darab részletesebb elemzésébe itt nem bocsátkozom. Hadd szóljak inkább egy pár szót a rendezői és a színészi munkáról, teljesítményről. Seregi György rendezésével általában elégedettek lehetünk. Sikerült a színészekkel eléretni a mélyen átérzett művészi játékot. S itt elsősorban Szonya megszemélyesítőjére, Ferenczi Annára gondolok. Ez a színésznő, igazi tehetség. Mélyen átérzett, magas színvonalú iátékával elFerenczi Anna, Palotás Gabriella, Király Dezső és Turner Zsig- mond a Ványa bácsi egyik jelenetében. feledteti a nézővel, hogy színházban van. Kitűnő az arcjátéka, a mozgása. Nagyszerűen életre kelteti Szonya egyszerű egyéniségét. Nagy Esztertől Andrejovna szerepében a tőle megszokott játékot láttuk. Sikerült visszaadnia Andrejovna érzésének viharzását, semmivel sem törődő hanyag jellemét. Kondrád József ezúttal is igazolta tehetségéi Művészien és egyszerűen alakítja Asztrov doktort. Királyi Dezső a címszerepet játszotta. Őrá is, mint Ferenczi Annára, a mélyen átérzett művészi játék jellemző. Az igazi Ványa bácsi-t láttuk a színpadon, a vergődőt, a meglopottat, az élettel, sorsával elégedetlent. Turner Zsigmond jól kezdte, de gyengébben végezte. Hangja kicsit erőltetett, pátoszi, vigyázzon, mert tehetséges és tud, ha nem feledkezik meg magáról. Kimagasló művészi játékot nyújtott Palotás Gabriella az öreg dajka szerepében. Benne tehetséges színészt köszöntünk. Ud- vardi Anna si értékes játékof Ferenczi Anna és Király Dezső nyújtott. Siposs Ernő, a jóságos, alázatos orosz bácsit varázsolta színpadra. Telegin alakítása nagyszerű . volt. Meglepett Kovács Ferenc játéka, aki az öreg szolgát alakítja. Bebizonyította, hogy nincsen kis szerep, (csak rossz színész). Az ö egy-két szavas szereplésére büszke lehet a színház és mi is. TÖRÖK E. élet a hegyekben Vidám A pelsöci nyolcéves középiskola 3. osztályának tanulói a félévi szünidőben a testnevelés keretén belül sítanfolya- mon vettek részt. Vezetőnk lesek István tanító, aki vidámságával és ötletességével elszórakoztatta a tanulókat a fölfelé haladó fáradságos és nehéz úton. A megérkezés pillanatában fölzúgott a tanulók vidám „hurrá, hurrá“ kiáltása. Második nap a fiúk azt a feladatot kapták, hogy ereszkedjenek le a magas hegycsúcsról élelemért. A jó friss hegyi levegő mindenkinek meghozta az étvágyát, jól esett mindenkinek a finoman elkészített ebéd. Dicséret illeti Csefó Ferenenét, az iskolánk 8-ik osztályának pionír vezetőjét is, ki karökve Lipták Rózsa tanítónővel mindent elkövetett a kulturális élet fellendülése érdekében a magas po- zsálói hegyeken eltöltött vidám estéken keresztül. Nagyon jól éreztük magunkat a vidám pozsálói hegyeken és elszállásolási helyünkön a pozsálói hegyi turistaházban, hol nagyon kedves fogadtatásban részesültünk a Balogh család részéről, kik a turistaház kezelői. CSEFÖ FERENC, tanító, Pelsőc BRATISLAVA: KEDD: 20.00 Televíziós verseny SZERDA: 19.30 Filmhíradó 20.00 Remarque: Utolsó felvonás — színielőadás közvetítése Prágából CSÜTÖRTÖK: 19.30 Acélváros — rövid film 19.45 Tengerparti román — német film PÉNTEK: 19.30 Televíziós egyetem 20.15 Az Irtys partján — szovjet film SZOMBAT: 19.30 Kommentár a nemzetközi eseményekhez 21.00 Puder és benzin — régi cseh film VASÁRNAP: 20.00 Soha többé, bajtársak — német dokumentációs film. <jn!!!ii!i!i!iiiii:i!íniii!iiiiiii!Biiiiiia BORISZ LISZKIN: éjszakai b esze ésőre járt az idő, amikor Natasa hazajött. Meggyújtotta a villanyt és leült íróasztalához. Véget ért ez a szép vidám nap, amelyről okvetlenül írnia kell Panelnek, aki olyan messze van tőle, az Északi-sarkon, a Nyugalom öblében. Először közli vele a legfontos- sabbat: megkapta az orvosi diplomáját. Azután humorosan leírja kolléganőjének, Olgának a házát, ahol a barátaikkal — megannyi most végzett fiatal orvos — megünnepelték ezt a nagy eseményt. És ami a legfontosabb: Natasa járt a minisztériumban és mindent elintézett... De talán nem is ír énül. Egyszerűen meglepi az érkezésével. Ehelyett egy csomó semmiségről ír majd, például, hogy milyen fáradhatatlanul táncolt, azután megevett három adag fagylaltot és teljesen berekedt. Leírta az első sorokat, amikor bekopogott a szomszédasszonya: — Jó estét, Natasa. Értesítés jött a postáról, mialatt nem volt itthon. Natasa átfutotta az írást és összecsapta a kezét. Pavel telefonbeszélgetést rendelt meg. Negyven perc múlva a postán kell lennie. Elsietett a postára. Leadta az értesítést az egyik kis ablaknál és leiiit. Az üvegfalú telefonfülkéből hangok hallatszottak. Tagbaszakadt férfi ordítozott teljes erejéből: ... Nagyjában és egészében mindent elintéztem. Tizenhetedikén repülök. Hogyan? Kicsoda? A feleséged ? ... Találkoztam vele! A fiad? Nagyszerű fickó! Tegnap az udvaron futballozott. Két ablakot betört. Igen. Rendkívül tehetséges gyermek. Szakasztott a papája. No, már kifáradtam az üvöltésben. Minden jót. A férfi letette a kagylót és kilépet‘ a fülkéből. — Hát ezt is elintéztem — mondta Natasa felé fordulva. — Nagyszerű a vonal! Minden szót tisztán hallani! Natasa udvariasan mosolygott, azután gondterheltté vált az arca. Minden pillanatban kapcsolhatják Pavelt és ő ilyen rekedt. Mit csináljon! A férfira pillantott, aki beszédkészségét éppen az imént bizonyította be. — Nagy kérésem volna — fordult feléje. — Mivel lehetek a szolgálatára? — Hallhatja, hogy milyen a hangom és most a férjemmel kell beszélnem. Nagyon messze van, a Nyugchom-öbölben. Eélek, hogy egy szavamat sem érti majd. Beszéljen vele helyettem. — Szívesen, bár azt gondolom, hogy az én brummogásom nem okoz majd neki örömet. — Nem, az nem tesz semmit. — Nyugalom-öböl, a kilencedik fülkébe — hallatszott a hangszóróban. Natasa berohant a fülkébe, a férfi megállt az ajtónál. — Halló, Pavlik! — Natasa drágám! — Igen, Pavlik! — Miért nem beszélsz? Halló ...! Halló...? — Itt vagyok, Pavlik!... Natasa tanácstalanul nézett, azután intett a-férfinak: — Kérem, magyarázza meg neki, hogy nagyon rekedt vagyok. A férfi beledörmögött a kagylóba: — Pavlik ,.. Halló ... Hall engem? — Igen, igen, hallom ... — A felesége berekedt, én fogok beszélni helyette. Tessék?.. Nyikityinnek hívnak ... Véletlenül vagyok itt... A felesége megkért erre .. És most az ideiglenes beszélőszerve vagyok. A szája, hogy úgy mondjam. Nem a mája ... a szája... Natasa átvette a kagylót és Rejtvénypályázat m. Ötéves a csallóközi népi együttes Öt éve alakult meg a csallóközi népi együttes, mely már számtalanszor bizonyságot tett művészi felkészültségéről, tenni, alkotni akarásáról. Sok-sok sikeres művészi fellépéssel dicsekedhet. Mögötte van két országos verseny, a felejthetetlen 1957-es év, Osztrava, ahol második díjat nyert. Az együttes tagjainak többsége pozsonypüspöki fiatalokból verbuválódik. Lelkes, tehetséges fiatalok, minden dicséret megilleti őket, s kiváltképp az együttes vezetőjét, Strizsenyec Rudolfot is, aki egy személyben rendező és koreográfus is. Fáradságot, nehézséget nem ismerve szervezi, irányítja, tanítja és oktatja az együttes tagjait. Fiatal tehetségekkel frissíti fel a táncesoportot. Ilyen új tehetség Göndör Marika vagy a kis dalospacsirta, Orbán Giziké, aki az osztravai országos versenyen harmadik díjat nyert. Tehetséges gyerekénekes ez a kislány, kár, hogy a rádió még nem figyelt fel rá és nem vette szalagra egv-két igazán szépen előadott dalát. E jubiláló ünnepi bemutatón a legnagyobb sikert ő aratta. Népi dalokat adott elő zenei kíséret mellett, s a pesti rádióból ismert Pancsoló kislány című slágert oly tökéletes utánzással énekli, mint a magyar rádió kis énekese. Az együttes tánccsoportja ízelítőül négy népi táncot adott elő: a Balatoni táncot, mellyel 1955-ben Prágában is szerepeltek. Ezt követte a Három ugrás, a Lakodalmas és a Csárdás. A Csárdással nyilvánosan még nem szerepeltek. Nagyon tetszetős, művészien kidolgozott tánc. A koreográfus és a táncosok itt egyesre vizsgáztak. Mennyire gazdag, színes változatú ritmusban, lépési figurákban ez az ősi magyar nemzeti tánc. Ennek az igazolására, bizonyítására törekedett a koreográfus, amikor a Csárdás betanítását megkezdte. Igyekezete teljes sikerrel járt. Régen nem láttam ehhez hasonló temperamentumos, művészi, szemet- szívet gyönyörködtető népi táncot. Aki e táncot látja, hevesebben dobog a szíve, tüzet fog a vére, izeg-mozog, ritmust ver a lába, táncolni szeretne ő is. Befejezésül ennyit: üdvös lenne, ha lapjaink nagyobb figyelemmel, szeretettel és elismeréssel adóznának e kiváló népi együttesnek, mert a nyilvános elismerés jobban lelkesít a munkára, a művé- sziebb igényre Az elkövetkező években sok sikert kívánunk ennek a teljességnek az eléréséhez. (tör) A februári pályázati rejtvények megfejtését legkésőbb 1960. február 29-ig kérjük szerkesztőségünk címére egyszerre beküldeni. A beküldött helyes megfejtők között minden hónap végén értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. A többi megfejtő nevét a következő hónap elején közöljük. VÍZSZINTES: 1. A versenyeken részt vevők elhelyezésére szolgáló és gyakorló pályákkal, valamint szórakozóhelyekkel ellátott szálláshely. 11. Ütőhangszer. 12. Jégkorong játékosunk 13. Méh- lakás. 14. Nemzeti Galéria. 16. Németh Marika. 17. Japán játék. 19. Régi fegyver. 21. Szeretlek, de latinul! 24. Híres osztrák sífutó. 27. Valamit kölcsön vesz. 30. Kanadai-tó. 31. A Kanada — Csehszlovákia olimpiai jégkorong mérkőzés 1948-as eredménye volt. 33. Japán kikötőváros. 34. Női név (Így ritkábban írják). 36. A női műkor- csolvázás világhírű norvég bajnoka, aki a sportban szerzett sikereit később mint filmszínésznő folytatta. 38. Tó a kínaiak térképén. 40. Az orosz becenevek után írjuk. 42. A nevetés egyik igen közismert szócskája. 43. Re párja. 45. Anna fele. 48. Férfinak jegyese. 50. E napokban sok szó esik erről az ütővel játszott labdajátékról (angol eredetű szó). 42. Kártyalap. 54. Vajon melyik... lesz az 1960. évi téli olimpiai jégkorong mérkőzések győztese. FÜGGŐLEGES: 1. Nem ide. 2. Nem egészen lop! 3. Az atya megszólítása — arabul. 4. Péti Viktor. 5. Ismert atomcsoport. 6. A legrégibb gyümölcs. (Még Ádám „korából“.) 7. Ifjabb eleje! 8. Fél- hekfónyi űrmérték. 9. Francia névelő. 10. Az idei téli olimpiai játékok rendezője. 15. Megnyerte az 1960. évi férfi műkorcsolyázó Európa bajnokságot. 17. A csehszlovák jégkorong- csapat kitűnő olimpikonja. 18. Ő is képviseli hazánk színeit Squaw Valley-ban. 20. Kiejtett betű (j). 22. Állati-hang. 23. Angolszámok (igen könnyű a megfejtése). 24. Seewiesen eleje! 25. Római hármas. 26. Görög betű. 28. Fájdalom. 29. R. A. E. 32. Sóhajtás. 35. Kötőszó. 37. Tojás, németül. 39. Mit is csinálok most? 41. A kertben terem, ha elvetjük. 42. Fejünkön nő egy bizonyos ideig. 44. Akció nagyobbik része. 46. 149,5 millió km-nyire van tőlünk. 47. Tavaly játszotta 100. mérkőzését a kanadai csapat ellen, melyben 5:3-ra győztünk. 49. Egyiptomi napisten. 50. Söpörjük, de marad belőle elég (nem szemét!). 51. Vissza: „sportszerszám“. 53. Orosz helyeslés. Megfejtendők a kövéren szedett sorok. A megfejtéseket mindig a negyedik pályázati rejtvény közlése után küldjék be. Egy madár részvétet kiált Hajnalra dél jött, napra éj, fekete lett a vér-szivárvány. Leint egy csillag: — ne beszélj! Hideg a szívem, mint a márvány. Két fogsorom már összezárt satu, — nem kérek földi jóból, várom a felmentő halált, arzént harap, ki belémkóstol. Egy madár részvétet kiált, — mily jó, hogy van, ki velem érez, — nem sejti: híve eltalált a dolgok rejtett gyökeréhez. Szelekkel dacol kalapom, alóla szemem kifehérlik. Élek, mint hal a szárazon, tán holnapig, tán ötszáz évig. VERES JÁNOS iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiffl Igetés hallotta Pavel aggodalmas hangját: — Mi van vele? Beteg? Mi történt? — Teljesen egészséges vagyok. Nagyszerűen érzem magam — suttogta Natasa. — Teljesen egészséges vagyok. Nagyszerűen érzem magam — nyilvánította ki Nyikityin. — Kitüntetéssel vizsgáztam — ismételte Nyikityin. Natasa kitépte a férfi kezéből a kagylót és soká hallgatta, amit Pavel mondott, azután visszaadta és pirosra gyűlt arccal mondta: — Mondja neki: Drága mackóm, mindent eldöntöttem. Nyikityin megköszörülte a torkát, mély lélegzetet vett és gyengéden mondta: — Drága mackóm'. ... azt mondtam, mackóm. Kérem uraim ne álljanak a fülke körül. .. hát nem hallják, hogy bizalmas beszélgetést folytatunk? Mackót mondtam. Sohasem láttak még mackót? Natasa észre sem vette, hogy a várakozók milyen érdeklődéssel hallgatják a szokatlan beszélgetést. — Mondja, hogy mindent eldöntöttem már. — A felesége már mindent eldöntött. Natasa megragadta a kagylót, de nemsokára visszaadta. — Mondja neki: persze, persze! — Persze — ordította Nyikityin a telefonba. — Mit számítanak most már a kérdések? Minden el van döntve — kezével befedte a kagylót. — Mit is döntött tulajdonképpen? — kérdezte. — Jövök hozzád — mondta halkan Natasa. — Várjál rám. Nemsokára nálad leszek! Nem, nem én! A felesége. Érti?! Nyikityin odanyújtotta Natasának a kagylót, aki nevetett és bólintott. — Mondja meg neki, de ha lehet, valamivel halkabban: róla álmodtam tegnapelőtt. Sétáltunk valahol, körös-körül virágok nyíltak és egy folyó is volt... Ő átölelt és énekelt... — Értem — biztosította Nyikityin, belefújt a kagylóba és így szólt: — Pavel, képzelje el, a felesége látta magát álmában. Sétáltak és átölelt, azazhogy őt ölelte át... és ... na ... énekelt. Natasa nevetett és visszavette a kagylót, Pavel biztosította, hogy boldog. Várja Natasát, a munkája nagyon érdekes lesz. Nagyszerű fogadtatásban részesítik majd... Visszaadta a hallgatót. — Mondja meg neki, hogy az idő lejárt. A mielőbbi viszontlátásra, Csókolom a pisze orrát. — Pillanat!... Csak szépen sorjában. — Nyikityin beleordított a telefonba: — Letelt az időnk. A mielőbbi viszontlátásra. Csókolom a pisze orrodat... Az orrát . . igen, az orrát. A felesége csókoltatja az orrát... Értette? ... Igen, Végeztünk. Halló. Kisasszony, ne bontson még .. Egy kérdés, tólem. Van összeköttetésük a Tyikszi-öböllel? Igen? Nagyszerű!.., Tudniillik az előbb, amikor beszéltem velük, elfelejtettem megmondani az ottani rádiósnak, Hromov a neve, hogy apa lett... Tessék ? ... Milyen anya?... Azt mondom, hogy apa lett. Tessék? ... Lánya van! Igen! Mit? A súlya? Kinek a súlya! Ja, a gyereknek ... Pillanat, fel van írva ... valahol... lövette a noteszét. — Kétszáz kiló. Tessék? Egy óriásbébi ? ... Ö, bocsánat. Ez a vetőmag súlya volt... Megvan ... Három kiló harminc... Egészen normális súly, ugye?... így, ez volt minden ... Hát a viszontlátásra ... Nyikityin letette a kagylót ét szédülten kitámolygott a fülkéből. /
