Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-16 / 7. szám

így voll, régen volá... nSgy testvér közül Laci a legidősebb. Tizenöt éves »olt, amikor apja meghalt. A ha­lálhír lesújtotta a családot. En­nél nagyobb csapás nem is ér­hette őket. Négy gyerek maradt árván, apátlanul. A háború is meglopta őket, a rekvirálás, a hadi beszolgáltatás, a nehéz adó, a törvény, a rend, mind ellenük esküdött össze. A gond, a kilá- tástalanság viharfelhője tornyo­sult egükre. Ebben az idegölő gondban, bajban, nehézségben Vi­lági néni egyetlen reménysége a tizenöt éves Laci fia volt. Ő ér­lelte a reményt, a hitet törékeny anyai szívében. Ki műveli meg a nyolc hold földet ? —, ez volt a legnagyobb gond. A szántást, vetést, boro- nálást Laci is elvégezte, úgy- ahogy, de a kaszálásra, aratásra már nem nagyon futotta a ser­dülő legényke erejéből. A gazdasági és a családi gon­dokat egyéb társadalmi erők, ne­hézségek is súlyosbították. Ám az emberi hit, akarat és kitartás, a szorgalom, a munka minden rossz felett győzedelmeskedik. — Majd csak jobbra fordul a mi sorsunk is. Tudom fiam, sok ez néked, de mit csináljak? Ami­éi besztercebányai kerület ifjúsága hazánk felszabadulá­sának 15. évfordulóját újabb kötelezettségvállalásokkal kö­szöntik. E kerületben már ed­dig 976 CSISZ-szervezetben 1524 egyéni és kollektív válla­lást tettek. A vállalások értéke meghaladja a 14 000 koronát. Az üzemekben a vállalások elő­segítik a tervteljesítést, a mi­nőség javítását, több helyen vállalták új munkamódszerek bevezetését és újabb kollektí­vák bekapcsolását a szocialista munkabrigád címért folyó ver­senybe. A füleki Kovosmaltban elhatározták, hogy az ifjúság millióiért akció keretében meg­takarítanak 400 000 koronát és a 'fiatalok védnökséget vállal­tak az export áruk felett. De a kerület többi üzeméből is hasonló szép vállalásokról ér­tesülünk. A poltári gép és trak­torállomáson 8000 korona meg­takarítását és 2Q 000 gyümölcs­fa megpermetezését vállalták. A falvakban a vállalásokat főleg a mezőgazdasági terme­lés fellendítésére, a föld tér­ben tudok, segítek, de én se sza­kadhatok meg. — Ne félj anyu, bírom én, van bennem eró, apám jia vagyok. Kaszálni tudok, a kaszát is meg­verem, bízd csak ide — s hetyke legénységgel ütött a mellére. így bíztatta egymást anya és a fia. Nehézségben, gondban tel­tek a napok, hónapok és az évek. Kenyérrevaló azért mindig ter­mett, igaz, ruhára, szórakozásra már szűkösebben tellett. Ha ne­hezen is, de éltek ... Egy szép napon azonban a kö­zös gazdálkodásnak „kísért ete“ járta be a falut. Hírül adták, hogy a kommunisták kolhozt csi­nálnak, mindenkitől elveszik a földet. Közös konyha lesz és aki nem lép be a kolhozba, azt de­portálják. Ilyen rémhírekkel ke­serítették az annyit szenvedett paraszti szíveket. Ám a falu földnélküli jánosai, kisparasztjai és az értelmesebb, haladóbb gondolkodású középpa­rasztok hittek a kommunisták­nak. Hiszen falubéli volt vala­mennyi, becsületes embereknek mőképességének javítására és az építkezések gyors befejezé­sére irányították. Babincén — hnušťai járás — 10 hektár rét és legelő gondozását vállalták. Az építkezéseken dolgozó if­júság a legszebb eredményeket Veiké Krtišen érte el. A Szlo­vák Nemzeti Felkelés üzemben — Žiar n/Hronom — az ifjúság az építőanyagok gyártásában ért el szép eredményt. A fiatalok több kötelezettség­vállalásukat már teljesítették is. Az ifjúság millióiért mozga­lom keretében megtakarítottak 13 876 000 koronát és készítet­tek az építkezések számára 3 590 000 téglát. Mindezek a számok bizonyítják, hogy a kerület ifjúsága valóban mél­tóan készül felszabadulásunk évfordulójának megünneplésé­re. — čík ­ismerték őket. Mi célból akarná­nak rosszat a falunak? A harc­ban, nyomorban, megaláztatásban eltelt évtizedek után jobbra áhí- tanak, vágynak ók is. Hátha ez az út vezet a jobbhoz. Ők talán jobban tudják, újságot, könyvet olvasnak. így gondolkozott a 18 éves Világi Laci is, amikor ekép- pen szólt az anyjához: — Tudja mit, anyu, lépjünk be mi is. Nehéz ez így, sokat kell dolgozni. — £n nem is bánnám fiam, mert belátom, hogy sok ez né­kem, de a falu, mit szólnak majd? Félek ... Ami a falu száját illeti, attól Laci is félt, mert tudja milyenek a lelesziek. Kitünően értenek a csúfolódáshoz és az ugratáshoz. Jaj annak, akit egyszer cétya vesznek, még dalt is költenek róla . . . Sok álmatlan éjszaka s fontol­gatás után mégis úgy döntöttek: jöjjön, aminek jönni kell, de be­lépünk. 'íz év és egy néhány hónap telt el azóta. Tíz év mily csöppnyi idő az évek tengerében. És mégis mennyi minden történt e tíz év alatt. Ojjászületett, megcsinosodott a falu külső ar­culata. Régen a botosispánok, az intézők, a falu gazdag parasztjai nem öltözködtek úgy, mint ma a szövetkezeti dolgozók. Lehet, hogy sematikusan hangzik, de kimondom: Leleszen ez a szó, hogy szegény, régen a múlté, ki­törölték a szótárból. Emberi mó­don, emberi életet él itt minden­ki. A nyurga, vékonydongájú le­gény kéből meglett ember lett. Elégedett, boldog családapa. Vi­lági néni boldog nagymama. Ő már nem dolgozik. Hej, pedig a nyolc hold földön mennyit kelle­ne dolgoznia. Ma közös háztar­tásban él a fiaival. Laci trakto­ros a szövetkezetben, 1100 koro­nát keres havonta. Felesége a postán dolgozik, napi öt órát, ő 600 koronát hoz a házhoz. Mik­lós, az ácssegéd 2000 koronát keres. Szóval szerényen számítva a Világi család 3600 koronát ke­res havonta. Megkérdeztem Lacitól, mit tenne, ha újra magángazdaként kellene dolgoznia? — Először is arra már soha­sem kerül sor. Ezt úgy mondom, mint egyszerű paraszti ember, akinek nincs magasiskolája, de ennyit azért mégis tud. A másik pedig az, hogy a fenének kellene többet a magángürcölés, de ne­kem nem. Mit gondolsz, kinek kellene itt vissza a föld? Talán egyedül a Suha Albinak, de úgy lehet, hogy neki sem. — Mi az alapja e meggyőző­dött állításodnak? — Velük dolgozom, s tudom mit éreznek, gondolnak, és akar­nak. Annyi itt a pénz, mint a szemét. Én mondom néked, Le­lesznek a fele jobban él, mint én, pedig én sem panaszkodhatom. — Szóval elégedett vagy? — Hazudnék, jóember, ha mást mondanék. De ha több vol­na, az is elkelne. Tudod, milyen az ember. .. — Örök elégedetlen, mi? — Ügy, ahogy mondod. Laciról el kell még mondanom, hogy ő a leleszi szövetkezet egyik legjobb traktorosa. A bizonyos­ság kedvéért íme egy példa a sok közül. Nyáron 80 hektár le- aratását vállalta és 120 hektárt aratott le. A traktorát kíméli, mintha sajátja lenne. S a becsü­letes, jó munkának az eredmé­nye, hogy van mit bőven a tejbe aprítani. Nincs már sem a Világi, sem pedig más leleszi családnál úgy, mint régen volt, amikor két napszámos együtt ül az asztal­nál, s kérdi az egyik: — Mit néz kend, koma? — Ezt a tál galuskát, koma. — De azt enni, nem nézni kell, koma. — De hallgatom én inkább, koma. Mert a felső galuska kéri az alsót, hogy az isten nevében adjon nekie egy kis zsírt. De az alsó galuska aszondi: vakuljak ha egy máknyit is láttam. fgy volt, régen volt, máskép- pen van ma, másképpen lesz holnap, amit hisz és vall La­ci is. TÖRÖK ELEMÉR A CSISZ handlovai helyi szervezete munkájának tapasztalataiból A CSÜZ járási vezelüsásánek segítőtársa Az új területi átszervezés értelmében csak 3 kerületi és 31 járási szervezet lesz. Ez azt jelenti, hogy az átszervezés után az új járási szervezetekben háromszor —ötször annyi alapszervezet és CSISZ tag tömörül. Ez megköveteli, hogy a CSISZ új területi szervei alaposan javítsák meg munkájukat, hogy a szervek élére felvilágosult és politikailag fejlett ká­derek kerüljenek, akik a CSISZ ténykedését az új feltételek­nek és szükségletének megfelelően irányítják. A HELYI SZERVEZETEK FELADATA Helyi vezetőségeket ott kell létesíteni, ahol több CSISZ alapszervezet működik. Az új területi szervek megválasztá­sáig (vagyis 1960 áprilisáig) Szlovákiában több mint 180 he­lyi vezetőséget kell létesíteni. Tekintette! arra, hogy csak igen kevés járási vezetőség rendelkezik jó tapasztalatokkal és ismeretekkel a helyi vezető­ség munkáját illetően, érdemes példát venni a CSISZ handlovai helyi vezetőségének munkájá­ról, amely Szlovákiában a leg­jobbak közé tartozik. A CSISZ handlovai helyi ve­zetősége 1952-ben létesült és azóta dolgozik sikeresen. Mű­ködési területéhez 13 CSISZ alapszervezet és ezek keretén belül 1512 CSISZ tag tartozik. Munkájának eredményei azt bi­zonyítják, hogy hivatását jól teljesíti és a járási vezetőség­nek jó segítőtársa. A helyi ve­zetőség érdeme, hogy a CSISZ összes handlovai alapszerveze­tei aktív ténykedést fejtenek ki. A városban is olyan tekin­télyre tett szert, hogy a HNB és az NF el sem tudják kép­zelni, hogy valamit is szervez­zenek a CSISZ helyi vezetősége részvétele nélkül. A helyi ve­zetőség érti a módját, hogyan kell a fiatalokat és a pionírokat mozgósítani a város szépítésé­re és az amfiteáter kiépítésére. Csupán 1959-ben 53 000 brigád­órát dolgoztak le ezeknél a munkálatoknál, s ezidén is si­keresen folytatják az amfiteá­ter építését. NEMCSAK SZÓRAKOZÁSRÓL VAN SZŐ Az építési tevékenységen kí­vül sikeres kulturális és sport- rendezvényeket szerveznek. Nagy tetszésnek örvendenek a különböző jelentős események megünneplése alkalmából ren­dezett ifjúsági teadélutánok, beszélgetések, esztrádműsorok, továbbá a kérdés-felelet esték, kirándulások, sportrendezvé­nyek és versenyek. Mindamellett a helyi vezető­ség jelentékeny segítséget nyújt csaknem az összes alap­szervezeteknek. Itt meg kell jegyeznünk, miben is rejlik tu­lajdonképpen e sikerek titka. Elsősorban' is a helyi vezetősé­gen dolgozó emberek helyes megválasztásában, a jő szer­vezésben és a helyes munka- módszerek alkalmazásában. RUGANYOSÁN ÉS CÉI.SZERŰEN A helyi vezetőségnek 13 tag­ja van, többnyire idősebb és tapasztalt funkcionáriusok. He­tenként egyszer jönnek össze s ekkor együttesen megtár­gyalják a felmerült kérdéseket és meg is oldják azokat. A gyűléseken gondot fordítanak a következetességre és a kér­dések ruganyos megoldására, így lehetséges, hogy a gyűlések rövidek s emellett célszerűen teljesítik feladatukat. A helyi vezetőség fő érdeme, hogy tervszerűen és céltudatosan dolgozik. A CSISZ járási veze­tőségének, valamint a felsőbb szervek határozatainak értel­mében negyedéves terveket dolgoznak ki, amelyek bebizto­sítják a fő feladatok teljesíté­sét és ellenőrzését. Annak ér­dekében, hogy az alapszerveze­teknek minden szakaszon se­gítséget nyújthasson, a követ­kezőképpen osztja meg a mun­kát a helyi vezetőség funkcio­náriusai között: a helyi veze­tőség mellett 4 bizottság (osz­tály) működik, éspedig építő, politikai-nevelő, kulturális- és testnevelési-védelmi bizottság. Minden bizottság élén- a helyi vezetőség egy tagja áll, aki fe­lelős a hozzá beosztott részleg munkájáért. Az egyes bizottsá­gok tagjait a CSISZ összes alapszervezeteinek illetékes funkcionáriusai képezik. Kép­letesen ezt így mondhatjuk: az építő bizottságok élén a CSISZ helyi vezetőségének építőügyi referense áll. Tagjai: az alap­szervezetek építőügyi referen­sei. Miután Handlován 13 alap­szervezet van, a bizottság 13 tagból áll a vezetőn kívül. A HELYI VEZETŐSÉG BIZOTTSÁGAI Minden bizottság saját mun­katerve szerint dolgozik és szükség szerint jön össze, de legalább havonta egyszer. A bi­zottság munkájának lényege, hogy segít az alapszervezetek­nek' a hozzátartozó részleg fel­adatainak megoldásában és meg is teszi a különböző intéz­kedéseket a feladatok megol­dására. Például a kulturális bi­zottság mulatságokat, teadél­utánokat, beszélgetéseket, ren­dez, megszervezi az Ifjúsági Alkotóversenyt, stb. TIZENHÁROM INSTRUKTOR A 4 bizottságon (osztályon) kívül a helyi vezetőségen 13 instruktor működik (minden szervezet részére egy); Az in­struktorok funkcióját a helyi vezetőségek azon tagjai végzik, akik nem felelősek egy részleg tevékenységéért sem, továbbá a CSISZ üzemi vezetőségeinek egyes bevált tagjai. Az instruk­torokat a helyi vezetőség elnö­ke irányítja. Az egyes instruk­torok segítenek a CSISZ üzemi vezetőségeinek a belüzemi szer­vezeti éiet kérdéseiben, irá­nyítják a gyűléseket, a tagfel­vételt, az új tagokkal való munkát, a tagdíjfizetést, stb. Emellett a helyi vezetőség el­nöke és az instruktorok rend­szeresen együttműködnek a CSISZ üzemi vezetőségeinek el­nökeivel. * Most pedig még néhány szót arról, milyen a helyi vezetőség kapcsolata a CSISZ járási veze­tőségével. A GS1SZ járási ve­zetőségében a helyi vezetőség­nek két tagja van. így lehető­ség nyílik a helyi vezetőség munkájának jobb vezetésére és a kölcsönös rendszeres tájé­kozottságra. Az elnökség tagjai a . CSISZ helyi vezetőségén ke­resztül segítenek az alapszer­vezeteknek a határozatok be­biztosításában. Másrészről vi­szont, mint a helyi vezetőség tagjai rendszeresen tájékoz­tatják a járási vezetőséget a városban folyó munkáról. Ezen­kívül negyedévenként írásbeli tervet adnak át tevékenysé­gükről az elnökségnek és ez viszont a szükségnek megfele­lően kiküldi tagjait a helyi ve­zetőség gyűléseire vagy más rendezvényeire. PAVOL MIKULÁŠ A CSISZ SZKB dolgozója ILLÉSHÁZAI KÉPESLAP \ z illésházai szövetkezet-ŕ*- tagjai értékes vállalás­sal feleltek a prerovi szövet­kezeti tagok felhívására. Szö­vetkezetük termelését 22 szá­zalékkal akarják növelni. E cél megvalósítását segíti elő a 14 egyéni és 5 kollektív kötele­zettségvállalás is. A szövet­ke t évi termelési-pénzügyi tervének elkészítésekor ala­posan felmérték lehetőségei­ket, és helyesen oldották meg a pótjutalmazás kérdését. Pontosan minden szakaszon megállapították, hogy a terv teljesítése és túlteljesítése után mennyi jutalmat kapnak a dolgozók. így minden re­mény megvan arra, hogy a szövetkezeti tagokat valóban érdekeltté teszik a termelési feladatok teljesítésében. A napokban komoly munkát vé­gez az EFSZ vezetősége. Az íj vezetőséget már három szövetkezet tagsága válasz­totta, mert az illésházai, tonkházai és bélvattai szövet­kezet egyesült. Ügy vélik, hogy a három szövetkezet egyesülése szintén elősegíti a termelési feladatok teljesíté­sét. Az illésházai szövetkezet­ben minden munkaszakaszon Farkas László alig három hónapja, hogy az istállóba került. Ha igyekezik és szor­galmas lesz, jó állatgondozó válhat belőle. Sztropkő Anna és Mikée Júlia az üvegbázban dolgoznak. A három jó barát: Csemi Gyuri, Farkas Jenő és Kvarga János. Ott találtuk őket a melegágyak között, amint napnyugtakor éppen szalmával takargatták be az ágya­kat. Mindhárman a kertészeti csoportban dolgoznak. Ja­nirak a múlt évben 403 munkaegysége volt - nem dol­gozott egész évben, beteg volt — s 2000 korona megta­karított pénze van a bankban. Motorkerékpárt szeretne venni. Persze egy év alatt nem lehet megtakarítani egy motorkerékpár árát — ezt ő is nagyon jól tudja. De tudja azt is, hogy ebben az évben pótjutalmazás lesz, s ha a kertészeti csoport túlteljesíti a tervet, a terven feľ’H tiszta jövedelem 15 százalékát elosztják egymás között. Ez pedig azt jelenti, hogy érdemes igyekezni, gyűjteni a munkaegységet. ságát is. Ez azért is szüksé­ges, mert mindhárom faluban a fiatalok döntő többsége a szövetkezetben dolgozik. S mi­vel ezután már egy szövet­kezetbe tartoznak, a problé­máik is azonosak. Ajánlatos lenne, ha a három falu CS1SZ- szervezetének vezetői mielőbb megtalálnák a lehetőséget egy közös szervezet alakítására. Például egy összüzemi veze­tőség megválasztása — mely az egyes alapszervezeteket irányítaná — megoldaná a CSíSZ, az EFSZ vezetősége, valamint a helyi nemzeti bi­zottság szoros együttmunkál- kodását is. E kérdés megol­dása azért is szükséges, mert a CSiSZ-szervezetnek a neve­lési kérdések mellett a terv­feladatok teljesítését is elő kel) seq tenie. A jelen esetben tehát foglalkozniuk kell a szövetkezetben dolgozó fiata­lok munkájával és karöltve az EFSZ vezetőivel, elő kell se­gíteniük a terv teljesítését, így azután a szövetkezet ve­zetőinek is könnyebb lesz há­rom helyett egy CSlSZ-szer- vezet vezetőségével megbe­szélni a problémákat és előse­gíteni, hogy a fiatalok mun­kahelyeiken a lehető legjobb eredményeket érjék el. Mokusz Lászlót, a szövetke­zet legfiatalabb kocsisát a trágyatelepen találjuk. találunk fiatalokat és nagy többségüket a jó munkások közé sorozhatjuk. Most. a há­rom szövetkezet egyesülése után, közelebb kellene hozni egymáshoz a három falu ifjú­Köszöntjük az évfordulót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents