Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-02-16 / 7. szám
I v EMLÉKEZÉS rámutat arra, hogy Nyugat- Németország, mint a NATO atomháborús támaszpontja komoly veszélyt jelent. A bonni uralkodókörök nyíltan erőszakolják az atomfegyverkezést, s ezért a Német Demokratikus Köztársaság a hathatós védelem megteremtése érdekében a népi kamara elé terjeszti az országos védelmi tanács megteremtéséről szóló törvényjavaslatot. A kormánynyilatkozat az NDK elfogulatlanságáról tanúskodik a Hitler-ellenes koalíció ama volt tagállamaival szemben, amelyek úgy vélik, hogy jelenleg nem köthetnek békeszerződést a Német Demokramanovere. A ÁZSIAI ORSZÁGOK FÉNYES JÖVŐJE Hruscsov elvtárs indiai útja során beszédet mondott az in- tikus Köztársasággal. Az a ja- diai parlamentben. Beszédében vaslat, amely felveti, hogy ezek jelentős helyet biztosított az a nyugati kormányok kössenek ázsiai országok fejlődése kér- békeszerződést az NSZK-val, déseinek- Kijelentette, hogy azok a kormányok pedig, ame- a közeli történelmi távlatban lyek hajlandók erre, kössék látjuk annak a kornak a bekö- meg a békeszerződést az NDK- szöntézét, amelyben a tegnap val, igen hasznosnak látszik, még elnyomott ázsiai gyarmat- minthogy mindkét békeszerző- államok népgazdasági és kultu- désnek azonos kérdéseket kell rájuk fejlettségi színvonalát rendeznie, s Így alapjában véve tekintve elérik a xilág vezető közös lenne tartalmuk és azo- államait. nos eredményekre vezetne. Hruscsov hangoztatta, hogy A nyilatkozat ugyanakkor Ázsia, Afrika és Latin-Amerika hangsúlyozza, hogy az NDK népeinek sikerei örömmel töl- kormánya a békeszerződésről tik el a szovjet népet. „Min- szóló tárgyalásokon részt akar denkor rokonszenveztünk és venni és hajlandó a német kér- rokonszenvezünk az, olyan álla- déssel foglalkozó minden érte- mokkái is, ^ mint amilyen Kuba kezleten legjobb tudása szerint is, amely aktív harcával, nemközreműködni a pozitív ered- zeti és gazdasági függetlensé- mények elérésében. gét védelmezi". Nyugat-Berlinre vonatkozólag Grotewohl ismételten határozottan kijelentette, hogy egész Berlin az NDK területéhez tartozik, nem volt soha a bonni állam része, mint ahogy most sem az. A legjobb megoldás az lenne, hogy démilitari- ,. zált szabad várost teremtené- j Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása után, egy- re-másra alakulnak meg a cseh és szlovák nyelvű lapok szerkesztőségei, s párhuzamosan velük a magyar nyelvű sajtóorgánumok is. A kormány és a nagytőke által finanszírozott lapok szerkesztőségei elegáns, jól berendezett irodákba vonultak be. A dolgozók érdekeit képviselő Kassai Munkás című lap szerény keretek között indult el. A lap nemcsak nem kapott állami támogatást a szociáldemokrata Tusar miniszter- elnök által vezetett kormánytól, de a rendőrkopók százainak figyelmét irányították a lap szerkesztősége felé. A Kassai Munkás indulása, az 1905-ös orosz forradalom idejére nyúlik vissza, melynek hatásaként a dolgozók lapja 1907. március s 16-án jelenik meg először mint hetilap. i Az első szám bevezető soraiban ezt olvassuk: „Lapot indítunk a becsületes emberek felvilágosítására“. A lap — nem értelemben úgy, hogy a maga képére formálja sajtónk túlnyomó hányadát, kívánságaival beleszólt a lapok szerkesztésébe, passzív értelemben pedig mint téma jelent meg, amellyel mind nagyobb súllyal és terjedelemben kellett foglalkoznia a sajtónak. A tőkés ország sajtója azokat a mozzanatokat kereste, amelyek elválasztják, megkülönböztetik a paraszti világot a városi újságolvasó világától, a néprajzi különlegességeket — persze túlozva és megrendezve, kicirkalmazva — a népviseleti jellegzetességeket, a falusi népszokások „egzotikumát“: mintha két nép élne egymás mellett az ország határain belül, egy, amelyik olvas és egy, amelyikről mint furcsa, idegen és mulatságos „bennszülöttről írnak“. Az ipari munkásról is esett szó annak idején a régebbi sajtóban. Találkoztunk vele a „munkáskülsejű ember" meghatározásában, amely egyértelmű volt a bizonytalan, fenntartással kezelendő, gyanús elem körülírásával. A új Csehszlovák Köztársaságban a burzsoá sajtószabadságra jellemzően, a politikai lapok kiadásához óvadékot kellett letétbe helyezni. 'Óriási erőfeszítésről és áldozatkészségről' tesz tanúbizonyságot a kassai munkásmozgalom, amikor 192 0. február 15- é n megjelenteti kedvenc újEz az én kislányom nek a két állammal való béke- szerződés megkötése alapján. A Német Demokratikus Köztársaság kormánynyilatkozatában felvetett problémák élénken foglalkoztatják a nyugati sajtót is. Az angol lapok növekvő aggodalommal figyelik azt a bonni akciót, amely Adenauer kereszténydemokrata pártjából indult ki és Nyugat- Berlint a Német Szövetségi Köztársaság részének akarja minősíteni. A Times diplomáciái tudósítója kiemeli, hogy az ilyen nyilatkozat csak gyengítené a nyugati hatalmak helyzetét a Szovjetunióval kezdődő Keral népe az 1957-es győzel mes választások után ez év februárjának első felében újból az urnák elé vonult, hogy bizonyságot tegyen akaratáról. És bár a választásokon egy millióval növekedett a kommunistákra leadott szavazatok száma, a választási machináció mégis a kommunistaellenes tömörülésnek juttatta a bársonyszékek többségét. Ám a választások így is a kommunisták iránti bizalomról tanúskodnak. A vá lasztók India Kommunista Pártja jelszavaival vonulnak az urnák elé. k í Hideg, csípős a szél, akár a szó a lány ajkán: öregem ne izgassa magát, vagy unja a jó dolgát? — s két barátnője válla fölött elnézve gavallérjai felé int. S a portás, az „öreg" unja vagy megszokta már a hasonlót, — ki tudja — csak bólint néma megvetéssel. — Ha a lányom lennél', v olvasom ki fáradt szeméből, majd újbót-munkához lát. — Ez itt a galán- tai, mellette a negyedik vágányon a nyitrai. — És a komáromi? — hallom a kérdést. — Erre tessék néni, jobbra az első vágány, csak semmi sietség, mert csúszik a sinek között. — Jól van, jól, lelkem — mondja az idős néni — de a végállomás ... ? — Csak menjen nyugodtan, a „három .tündér", ott ni, azok után, akkor nem téved el. Ök is odamennek, Komáromba ... És az utasok csak elfogynak. A vonatok sorban egymásután mind kigördülnek és a széllel versenyt száguldanak további állomások felé. Csendes az állomás, a peron és a környéke, csak a zord téli szél verdesi a j nyitva hagyott ajtókat, a be- • záratlan ablak szárnyakat, száguldva rajtuk ki s be. Igen, elfogynak az utasok, akár a „három tündér“, de helyükbe újak jönnek, új utasok s a „három" helyébe mások, tizek, százak és ezrek, kiknek szava mosolyt varázsol az ember arcára még a zord hidegben is,' kiknek mosolyától a hideg szél is bársonyos fuvallattá válik. A műszak végét jelző sziréna hangjára megelevenedik a gyár udvara, s a gyár előtti utca. — Négy óra tizenöt — hallom a mellettem elsiető legénytől — Siess, Laci, nehogy elkéssünk, mint a múltkor. Azután a csukázásról hallok, az idősebbektől. Meg- fagy-e a jég alól kihúzott háló vagy sem — vitatkoznak egymás között. De ez sem tart sokáig, mert az újonnan jött, bizonyára szenvedélyes halász, bezárja a vitát. — Attól függ, hogy milyen a háló. Mert ha szilonból van, akkor nyugodtan a jég alá engedheted újból. ‘Es én várok tovább rendületlenül a megbeszélt randevúra. Danács Verát várom, bár még sosem láttam, csak hallottam róla. — Csinos kislány, kékszemü és nagyon erélyes, — mondták az ifjúés az ,.í sági funkcionáriusok ismerősök is. Gyorslábú, csinosan öltözött lányok sietnek el mellettem. Nincs könnyű dolgom. — Veronka, láttad már, az a redaktor — hallom a jellegzetes szlávsággal kiejtett szavakat. — Még sosem, — hangzik a válasz — csak annyit mondott a telefonba, hogy műszak után várni fog, -ic meg hogy a barna kalapjáról és kabátjáról könnyen felismerhetem. De azért menjünk lassan, mert hideg van. — És az öt kislány, Danács Vera, * Kocó Vera, Polák, Joli, Fóro 1 Márta és Barta Ági útnak m- í dúl hazafelé. Nevetve, fiata- f losan, jókedvvel. Beszélget- I nek. Mindenről, ami ilyenkor J és kislányok között szokás + A jól sikerült bálról, az új J munkaszalagról, melynek elő- . [ készítésén dolgoznak, a Pis- ■< tűkről meg a Lacikról. ’' Azután hozzájuk csatlako- -t zom. Nyugodtan, zavartalanul folyik a beszéd tovább. S a t huncut megjegyzés — ugye ; ‘ csak a Verát várta? — han- gos nevelésbe torkollik. — Ez 1 már igy szokás nálunk, hogy J nem hagyjuk el egymást. < Most az egyszer azonban ' [ mégis kivételt teszünk. Ám -t csak afért, mert megbeszélt \' programunk van, és az elv- . t társra nem számítottunk. '' Nos, Vera, rajtad a sor, s re- t méljük, hogy az elvtárs sem ■« haragszik meg — és hangos * nevetéssel elköszönnek tö\ -k lünk. — Négy. hónapja vagyunk együtt a brigádban, — mondja Danács Vera — de nagyon megszerettük egymást. Munkánk most kicsit visszaesett, mert egy új szalagrendszer felszerelésén dolgozunk, de bízom abban, hogy a 15 éves évfordulóra így is rászolgálunk a „címre". Danács Vera, a párt jelölt, az ifjúsági funkcionárius szava, akár csak barátnőié, biztosítékul szolgál a nagy nép méltó megünneplésére az érsekújvári Elektrosvitben. '. { Lassan sétálok az állomás ■ t felé, s odaérve a portást * keresem. Erről az öt kislány- -k ról szeretnék neki beszélni, [ meg a többiekről, azokról, ■ i akik közül bármelyikre bü$z- ;* kén rámondhatná: ez az - én £ kislányom. És bár az .öreg portás helyén más ad útba- + igazítást az utasoknak, így is elmondom: ezek a mi lányaink. • sir V ¥ •< c ( t •c ■( ■ < •t * í t ■ r. ■ c ¥ * *c un- .c ságját, a Kassai Munkást mini napilapot. 1920. április 18-án ű; fordulat következik be a laj életében: megjelenik a Komintern első kiáltványa. Megindul az erjedés. A Kassai Munkás július 16-i számá- 1 ban már a Komintern kongresszusáról úgy ír, mint a „M kongresszusunkról“, és decemberben már határozottan t kommunista párt megalakítását követeli. A második fordulat 1921. május 20-án áll be, amikor a lapot már nem a kassai szocialista párt, hanem a kassai kommunista párt jegyzi. A lap fejlécén megjelenik „A III. ln- ternacionálé szekciója“ felirat A lap tartalma már forradalmi kommunista szellemben ír és neveli a tömegeket, erélyesen követelte a különféle nemzetiségű csehszlovákiai kommunista pártok egyesítését. 1922. március 1-én ezt a folyamatot betetézi azzal, hogy felveszi a „Munkás" nevet, amivel azt akarja bizonyítani, hogy a lap Szlovákia magyar nyelvű dolgozóinak szószólója. A felszabadulás előtti években, a kommunista és a haladó szellemű újságíró munkája leleplező, kritikai jellegű volt. A társadalmi ellentmondások feltárása volt a fő mondanivalója. Ezen időszak legjellemzőbb „társadalmi“ riportjai a nyomor-riportok lehettek volna — kimeríthetetlen témakör, amelynek lelkiismeretes dokumentálása elsőrangú feladata volt az újságirónak. Sajnos, csak kevesen merték írásaikat leközölni. Jórészt „asztalfiók“ számára dolgozott a baloldali újságíró, hiszen az adott tényleges és önkéntes cenzúra e tekintetben igen elszürkítet- te a lapokat, de a lényeget, a nyomorgók országát mégis sikerült bemutatniuk a kommunista és a haladó szellemben írott újságoknak. A szlovákiai magyar dolgozók büszkeséggel telt örömmel tekintenek vissza arra a néhány évtizedre, valamint azokra a harcos mozgalmi időkre, amikor a Kassai Munkás és a Munkás megjelent. Büszkeség és öröm tölt el minden dolgozót, hogy hosszú évek küzdelmei után eljutottunk pártsajtónk mai lapjaihoz. WITTENBERG J. ft) ídV ÍD' n ni tóztatott munkások között <jtt volt Ibárruri férje is. Ezekben a napokban a semmitől vissza nem riadó asszony, a szocialista mozgalom aktív tagja az első azok között, akik megalapították a Spanyol Kommunista Pártot. A sokat nélkülöző és szenvedő, ebben az időben nyomorban és munka nélkül tengődő asz- szony négy gyermeke hal meg. Népe a La Passionária névvel illeti, ami annyit jelent, „az emberiség szenvedését mélyen átélte.“ Dolores Ibárruri rendkívüli asszony. Életét fájdalomban és harcban töltötte el és valóban kiérdemelte a népek szeretetét és csodálatát. Amikor-a hitleri hordák megtámadták a Szovjetuniót, Dolores a hatalmas ország védelmében való részvételre legkedvesebbjét, fiát Robent gárdafőhadnagyot küldi, aki Sztálingrád védelménél hősi halált halt. Neki, a szerető anyának hat gyermeke közül nem maradt, más, mint egyetlen leánya Amaya. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IV. kongresszusán Bécsben Eugénia Cotton elnöknő ajánlatára egy tiszteletbeli bizottság alakult, amelynek első tagjául Dolores Ibarrurit választották meg. L. Z. LÁNYI SAROLTA Ibárruri asszony hatvanéves r klckicki'irk-kirkickicickickAii kiiirkirkickkh trk trkirkirkirtrk-k-r „Jobb állva halni meg, Mint térdenállva élni... “ (Passionária) A keresztneved: „Fájdalom" = Dolores. Szép új harcos nevet Néped adott neked — „Szenvedély" lett neved: Passionária! A lángolásnak szenvedélye Forralta lelkedet: Spanyolhonodnak bánata, Néped keserve, kínja, Kétes jövőnek meredélye, Melynek hited lett hídja, A Szabadságharc élő szenvedélye Te lettél Passionária'. Kedvesünk, nagy vagy igazán, Korunk nagyasszonya Te boldogtalan „boldogasszony" Hős fiat gyászoló anya: Dolores! .., Egy ország népe követte szódat S egész világunk tisztel érte Passionária! Zengjen még, lelkesítsen hangod, Felérzünk rá, e hős zenére; Vívjad végig velünk a harcot S légy a kiküzdött Béke őre! I Fontos nyilatkozatot tett a tárgyalásokon, mert az egész Német Demokratikus Köztár- nyugati álláspont azon alapszik, saság kormánya. A nyilatkozat hoav Nvuaat-Berlin méa meaoi.auL tci uici. A Daily Mail diplomáciai tudósítója kiemeli, hogy alig három hónappal a csúcstalálkozó előtt ilymódon még mélyebbé válik a veszedelmes szakadék Nyugat-Németország és a szövetségesei között Nyugat- Berlin jogi helyzetének megítélésében. A Daily Express szerint a csúcstalálkozó előkészületeit veszélyezteti és új válsággal fenyeget a nyugatnémet politikának ez a váratlan ostorozta az elnyomó államszerveket, harsányan követelte a munkások gyülekezési- és szólásszabadságát. Az első világháború kezdetén, a Kassai Munkásban „Futball-milliók“ címen háborúellenes cikk jelent meg, melyben a szerző azt írta, hogy az imperialisták mint futball-labdát rugdalják a népek millióit. A cenzúra ebben „hadiérdekek elleni izgatást“ látott, s a lapot azonnali hatállyal betiltották. A magyarországi kettős forradalom idején újra megjelenik a Kassai Munkás, de a magyar Vörös Hadsereg kivonulásával, rövid idő múlva a lap ismét megszűnik. A monarchia bukása után, első köztársaságunk gazdasági, politikai és társadalmi átalakuőrkapitány. De hiába, egyetlen alantosa sem fogadott szót. A parancsot túlharsogva, szenvedélyes hangon a tüntetők élén menetelő feketeruhás asszony a csendőrök felé kiáltotta: „Jobb állva halni meg, mint tér- denállva élni!“ Ezt az asszonyt, akinek a kis baszk falu a bányatulajdónosok és földbirtokosok rendőrsége felett aratott győzelmét köszönheti — Dolores Ibárruri -nak hívják. • Mint egy világítótorony, úgy világított az ezer és ezer kilométer távolságból a győzedelmes Nagy Októberi Szocialista Forradalom az elnyomott Spanyolország felé. A baszkok országában egyik sztrájk a másikat követte. Az ezrével letar1924^ben egy parázsforró nyári napon természetellenesen nehezült egV spanyol bányászfalu szegényes barakkjaira és házaira a csönd. A főtéren a bányatulajdonosok kívánságára odairányított csendőrök lövésre készen állottak. Sikerült volna a brutálisan eljárt rendőrségnek lövöldözéssel és a vezető-i’érfiak letartóztatásával a munkások sztrájkját elfojtani, akik azért harcoltak, hogy a napi 12 órás munkaidőt lerövidítsék? Majdnem úgy tűnt. Az állig felfegyverzett csendőrök között hirtelen mozgás támadt. Mit jelent ez? Ilyen de- monstrálókat eddig a királyi csendőrség nem látott. Emelt fővel, büszke tartással, kemény, elszánt arccal, haragos szemekkel közelednek férjük nélkül a munkások feleségei. A menet közepén anyjuk kezét fogva gyermekek haladnak. Az első sorban egy magas, fekete ruhás asszony tűnik ki. Hat gyermeke, kis kezüket szorosan összefogva körülötte. Hihetetlen dolog történt. A katonák, akik tegnap még osz- tálytestvéreikrfe, a bányászokra lőttek, hirtelen leeresztették fegyvereiket, a nők határozott viselkedése folytán elvesztették biztonságukat. Dühtől elcsukló hangon tüzet vezényelt a csendismerve Lenin határozott állás- foglalását — némelykor ugyan tévesen azt hitte, hogy a harcok nem a műhelyekben, nem a gyárakban, nem a földbirtokokon, hanem a parlamentben dőlnek el. Később már fölülvizsgálta ezt a nézetét és fokozatosan merészebb lett. Élesen lása a haladó szellemű újságírást is új, fontos témakörökkel gazdagította. A sajtóban aktív és passzív értelemben egyaránt nagy súllyal jelentkezett a munkás- és parasztréteg, a maga speciális kívánalmaival, világszemléletével, érdeklődési körével, problémáival. Aktív