Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-28 / 26. szám

Komoly szavak A béke megőrzésének kérdé­se foglalkoztatja világszerte legjobban az embereket. Ezzel a kérdéssel foglalkozott igen behatóan Nyikita Szergejevics Hruscsov legutóbbi beszédében, mely a Román Munkáspárt III. kongresszusán hangzott el. Va­jon kizárt-e az a lehetőség, hogy az imperialisták háborút robbantanak ki a jelenlegi vi­szonyok között? — teszi fel a kérdést Hruscsov elvtárs és így válaszol: — Nem egyszer meg­mondtuk, és megismételjük, nem, ez nem kizárt dolog. Az imperialista országoknak azon­ban számolniok kell a Szovjet­unió hatalmával, az egész szo­cialista tábor hatalmával. Ért­hető, az imperialisták nem akarnak háborút kirobbantani azért, hogy ők maguk égjenek el benne. Az imperialisták sze­retnék a szocialista országokat megsemmisíteni, ezért most, még az imperialista körök os­toba, szenilissé vált képviselői is elgondolkoznak, bizony több­ször is elgondolkoznak azon, mielőtt háborús kalandokba bocsátkoznának: mekkora a mi erőnk. Még a megszállott Hit­ler sem hozott volna olyan esz­telen döntést, hogy háborút indítson hazánk ellen, ha tudta volna, hogy a Szovjetunió el­len indított háborúja a fasiszta hordák szétzúzásával ér véget, és ő maga a háború ötödik esz­tendejében, a berlini pincében megbújva, golyót röpít a fejé­be. Ez világos! De ha az imperialisták mégis kirobbantják a háborút, el tud- ja-e fojtani azt a mi szocialista táborunk? Igen, el tudja fojta­ni. Idézek egy példát: „Amikor Franciaország, Anglia és Izrael 1956-ban megtámadta Egyipto­mot, a mi közbelépésünk vetett véget ennek az imperialista háborúnak, amit az agresszív erők azért robbantottak ki, hogy megfosszák függetlensé­gétől Egyiptomot. Segítséget nyújtottunk Egyiptom népének, amely hősiesen harcolt hazája szabadságáért. így a Szovjetunió és a szo­cialista tábor valamennyi or­szága teljesítette kötelességét. A háború megszűnt, Vajon ez nem a szocializmus erejének bizonyítéka? És ne feledjük el, hogy ez 1956-ban történt. Ma viszont a Szovjetunió olyan erejű fegy­verek birtokába jutott, ame­lyekről az imperialistáknak kémrepüléseik ellenére még csak halvány fogalmuk sincs." PRÁGAI TUDÓSÍTÓINK JELENTIK: A szünidő örömei Hazánk festői szépségű he­lyein megkezdődött a pionírok nyaraltatása. A komoly tanu­lásban eltelt hónapok után a gyerekek itt igazán kipihenhe­tik magukat, gyarapíthatják erejüket, elsősorban is a spor­tok révén, melyek a nap idejé­nek legnagyobb részét töltik ki. A táborokban eltöltött három hét nagyszerű emlékként ma­rad meg a pionírok tudatában. A pihenésen kívül igen sok hasznos dolgot is megtanulnak, és majd a szünidő elmúltával, újult erővel, frissességgel és lendülettel kezdenek hozzá a tanuláshoz. lilHIIlUHiillltlilllHllllllllilllMlilll A katonák órarendje volt a legszigorúbb. A megnyitás előtti napon délután négy óra­kor volt a takarodó. Este tíz órako. az ébresztő, tíz órától hajnali két óráig utazás a stra- hovi stadionba, és fél négykor már ott áltak mind felsorakoz­va a stadion mezőnyén. A fellépéseket milliók lát­hatják majd, persze nem mind mint közvetlen részvevő, ha­nem a televízió és a film se­gítségével. * * * A spartakiád gyakorlatozok és vendégek szomjúságát 21 045 hektoliter szódavíz, 16 545 hek­toliter gyümölcsszörp, 14 295 hektoliter ásványvíz, 570 tonna szörp és 145 tonna must oltja Ezenfelül még óriási mennyi­ségű sört készítettek. Sok jó labdarúgó pályafutá­sát gyerekkorában rongylabdá• val kezdte. Ha a labdarúgó éle­tében a rongylabda az első, úgy a teniszező életében a faütő. Ki tudja, milyen karrier áll ez előtt a hatéves kisfiú előtt, aki a nagyszerű teniszsport tál még a betűvetés mestersége előtt ismerkedik meg. Bratislava, 1960. június 28. IX. évfolyam 26. szám Ára 60 fillér. Százezrek előtt nagy sikerrel folynak a II. Országos Spartakiád bemutatói f f f n • S trahovről elhangzott a II, Országos Spartakiád meg­nyitó jelzése, megszólal­tak az ifjúság, szépség és erő hatalmas szimfóniájának üte­mei. Megkezdődött testnevelé­sünk történetében az eddig még nem látott legnagyobb so­rakozó. Táncba fogtak és dalra zendítettek a fiatalok, a gyer­mekek, köztársaságunk virágai, hogy megünnepeljék azt az örömteli életet, melyet szocia­lista hazánk nyújt számukra. Mint egy hatalmas megáradt folyam, úgy hömpölygőit a versenyzők kapuján keresztül a fiúk és leányok áradata. Az if­júság, amely a boldog jövőben nő fel, széles síkban vonult fel. Hazánk és népünk gyönyörű képét tükrözik vissza és olyan hű, tökéletes és lebilincselő ez a kép. Nem tévedtek, ezeket a jól megtermett vállas fiúkat és lányokat már ismeritek. Az I. Országos Spartakiádon a legki­sebbek között léptek fel. Rövid néhány év alatt megférfiasod- tak és a lányok mint a rózsák kivirultak. Az üzemek, a mező­gazdaság és az iskolák ifjúsága ez. Már elérték az első munkasi­kereket, és amit ígértek, azt teljesítették is. Sokan közülük a szocialista munkabrigád tag­jai. Hány fiatal tehetségnek adta meg szocialista társadal­munk a lehetőséget ahhoz, hogy képességeit hazánk és népeinek hasznára bontakoztassa ki! Most újból felsorakoznak, hogy dalt zengjenek az ifjúságról és az örömről. És holnap — né­hány év múlva, befejezzék a kommunizmus gigantikus épít­kezéseit. J oggal büszkék lehetünk a fiatalokra, akik forró vá­gyakozással a békét és boldogságot kívánják. A stra- hovi stadion négy hektárnyi te­rületén négy napon keresztül az ifjúság lép fel, utána pedig ugyancsak négy napon keresz­tül a felnőttek. Higgyétek el, a spartakiád fellépéseknek az egész világon nincs párja. Háromnegyed mil­lió gyakorlatozó váltakozik a stadionban és a gyakorlatok sokszor a rengő szövetkezeti búzaföldekre, virágos rétekre, háborgó tengerre és hatalmas gátra emlékeztetnek. A szocia­lista országok kulturális győ- zedelmeinek kincsestárába egyedülálló, rendkívüli drága­követ helyezünk el. Bárcsak mindannyian jelen lehetnétek e csodálatos aratásnál. Lakossá­gunk csaknem tizenketted ré­sze hatalmas kórussá alakul, és himnuszba kezd a boldog és örömteli munkáról, az új mű­vekről, az új kommunista kor­szakról A spartakiád nyolc napját ugyanaz jellemzi, mint az új üzemeket, vízierő­műveket — amelyek éltető erőt adnak gépeinknek, szövetkeze­ti földeinket — amelyeken a mezőgazdasági dolgozók min­dent elkövetnek, hogy az öt­éves terv feladatait már négy év alatt teljesítsék — és mind­az jellemzi, amit a szovjet had­sereg általi felszabadításunk után tettünk és alkotunk. A testnevelési ünnepségek szépségének varázsa, a haza iránti szeretetben, embertár­saink iránti tiszteletben, a bé­kés építő munka utáni vágya­kozásban rejlik. Millió és millió fiú és leány himnusza, dolgozó népünk himnusza ez A fellépések sikere érdeké­ben minden percet jól ki kell használni. Ezt teszik a Szovjet­unió legjobb szertornászai is, akik a spartakiád „Barátság estéin“ lépnek fel kitűnő prog­ramjukkal. Ugyanúgy szorgal­masan gyakorlatoznak a spar­takiád többi részvevői is, töb­bek között a prágai egészség­ügyi iskola leánynövendékeinek egy csoportja is, akik szintén a strahovi stadionban lépnek Prága szeretettel köszönti vendégeit. Többet, lobbiit, gyorsabban! A košicei kerületben a vaj- kovcei szövetkezet az elsők kö­zött vitatta meg a párt közpon­ti bizottságának levelét. S vé­gül is úgy döntöttek, hogy min­den feltétel meg van arra, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesítsék. Ahhoz, hogy a tervüket valóra váltsák, a többi között jó szakemberek­re is szükségük van. Ez évben több fiatal szövetkezeti dolgo­zót küldtek mezőgazdasági szakiskolára, illetve többhóna­pos tanfolyamra. Figyelemre méltó Med'ov köz­ség szövetkezeti dolgozóinak a munkája is, akik évről-évre úgy dolgoznak, hogy az elért munkájukkal méltán nyertek nagy elismerést környékszerte. A növénytermelés és az állat- tenyésztés minden ágában jobbnál jobb eredményeket ér­nek el. Az eredményes munkát nagyban elősegíti a szocialista munkaverseny és a tagság jó viszonya a közöshöz. A med'oviak mindig meglepik valami újjal a szomszédjaikat. Ezúttal azzal lepték meg őket, hogy a környéken elsőnek vál­lalták, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesítik. A vezetőség sokat törte a fe­jét, hogy mily módon termel­hetnének többet a tervezettnél: gabonaneműekből, cukorrépá­ból, és húsból. S végülis rájöt­tek, hogy az egyik legfőbb tar­talék erőforrásuk a még vize­nyős giz-gazos megműveletlen födterület. S alagcsövezéssel és a gazok kiirtásával 180 hektár földterülettel gyarapítják a meglévő 900 hektárnyi gazda­ságukat. Lényegesen növelni fogják a föld hektárhozamát is. Búzából, kukoricából, cukorré­pából az 1964-re tervezett ter­mésmennyiséget már 1963-ban elérik. A hektárhozam növelé­sét a talaj minőségének a meg­javításával érik el. Több mű- és istállótrágyát adnak a föld­nek. S ahhoz, hogy ezt elérjék, növelni kell az állatállományt is. S a med'ovi szövetkezetnek az együk főcélja ez is. Apróságok a spartakiád körül A strahovi stadionban már a És mit készítettek az éhesek spartakiád megnyitását meg­előző három napon nagy volt a sürgés-forgás. Az ifjúsági rész gyakorlatozol csaknem éjjel­nappal próbáltak. Az érdekes­ség kedvéért talán elég, ha el­árulunk annyit, hogy a rende­zők már éjfél utáni egy órakor keltek, hogy a stadionban min­den a helyén legyen. Amint derengeni kezdett, megérkezett az első csoport a próbára, majd ezeket felváltották a többiek, s ez így ment egész éjfélig. számára ? 616 000 kg húst, 1500 000 tojást, 470 000 kg zsírt, 550 tonna tartós süte­ményt, 570 000 kg narancsot, 50 000 kg citromot, 100 000 kg almát, 40 000 kg paradicsomot és még sok mást. Ne felejtse el! hogy mai számunkban indul az ÜJ IFJÚSÁG NYÁRI VERSENYE Figyelmesen olvassa el a közölt riportot és őrizze meg a kérdést, hogy a verseny befe­jeztével meg tudja válaszolni. Részletes is­mertetést a kérdéssel együtt a 3. oldalon ta­lálja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents