Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-14 / 24. szám

t A strahovi könyvtár teológiai terme 1671-ben épült. *“á£22STRAHOVRÓL? \ JOSEF BOR AZ ELHAGYOTT BABA CIMÜ KIADÁSRA KERÜLŐ KÖNYVÉBŐL Mikor is lett Terezínből gettó? A Szudeta-kaszárnyák udvarán hideg, fagyos a szél. Szigorúan elkülönítve állnak a zsidók. Mindenütt annyi a csendőr, mint eddig még soha. Előttünk Bergl áll. Bőrkabátjában még ha­talmasabbnak tűnik, mint amilyen. Időnként elindul. Üjra megáll, hogy topogjon lábával. Negyedóra, félóra. Karját lengeti. Összébb húzza kabátját... Háromnegyed óra... Egy óra. Állítólag Seidlre vár. Hazudik. Valamennyien azt teszik. Ezeket a régi trükköket már Prágá­ból ismerjük. Szeretnéd, ha megpuhulnánk?! További félóra. A helyzet változatlan. Apai jóindulattal megszólal. — Valaki buzgón beköpött valamit a Gesta- pon a levelekről. No, azokról. Hiszen valameny- nyien Bohusovicéről külditek cenzúrálatlanul leveleiteket! — Hallgassak rá? Egy SS-re? Mi? Hogy önként jelentkezzünk? Becsületszavadat adod? Azoknak, akik önként jelentkeznek, nem törté­nik semmi bajuk. Mióta van egyszerre becsü­leted? Ne higyjetek neki!! Gazemberek! Gyil­kosok! Bonn Hanust kisebb dologért végezték ki. * Szinte megmeredtünk. Szavai leperegnek ró­lunk. Kitartanak-e valamennyien? Nem állnak kötélnek? Ha csak egy is kiválik a sorból, magával ránt másokat is!! Én az első sor közepén állok. Mellettem Pavel. Egy özvegyasszony egyetlen fia. Egyszer már beugrott nekik, amikor önként jelentke­zett Terezínbe. Azt mondták neki, így meg­mentheti az anyját, otthon hagyják. Hitt. Nem csoda, gyerekember még. 16 éves. Most hozzám ragaszkodik, tanítójához. Hogyan erősítsem? Hogyan akadályozzam meg a szerencsétlensé­get? Nem szabad megmozdulnom. Leselkedik az SS. Csak dacosan magam elé nézhetek. Seidl a parancsnok közeledik. Kabátján szőr­megallér, magas csizmaszárai fényesek. — Ki jelentkezett? Senki? Igazán senki? Oly* kevés a bizalom a német parancsnokkal szem­ben? No, akkor nehéz lesz a megértés. Nem lehet semmit sem csinálni, mindenki egyedül viseli a következményeket. Az utolsó gondol­kodási idő 5 perc. — Az órát nézi. Hiszen Bergl azt mondta, hogy senkinek sem történik baja. Jól hallot­tam? Egy perc. — Formalitás az egész, ostoba levelek. — Hanyagul mély zsebébe nyúl, s egy csomag levelet húz ki; gúnyosan legyezgeti magát velük. Második perc. — Azt ígérte Bergl, hogy a családoknak nem történik semmi bajuk. Még házkutatás sem lesz? — Ezt Bergl nem mondta! Mi lesz otthon? Minden levelet el kellett égetni, sohasem ége­tik el őket, mert... ez az egyetlen kapocs! És most ott rángatózik az ölő hurok, mindent felborít és felrúg, mennyi halottat hagy maga után. Biztosan találnak valamit, ami tiltott; egy bögre zsírt vagy egy konzervet. Mindenki ott igyekszik szerezni, ahol lehet. Fiának akar kül­deni és maga is felkészül az elhurcolásra. Borzalom. Velünk csináljatok, amit akartok! Csak nekik otthon hagyjatok békét. ... Harmadik perc. Most mit... ? Nem csak rólunk van szó, mit tegyünk?! Önként jelentkezzünk? Soha! Csak nem hinni nekik! Mi lesz otthon? Az anya. az asszony, a gyerekek! Mit fog Pavel tenni? Hogyan segíthetnék? Ha arra gondol, hogy el­mennek az anyja után, akkor vége! Ne hagyd el magad Pavel, nem szabad! Istenem! Előlépett az első, a második, a har­madik. A sor előtt már hatan, nyolcán állnak. ... negyedik perc. Pavel, ne higyj nekik! Gazemberek, gyilko­sok, köpni a pofájukba! Előttünk már tizenné­gyen, tizenöten állnak. Pavelkám, ne hagyd magad félrevezetni, ne higyj! ... ötödik perc. Vége. Pavel háľ Istennek, még mellettem áll. De ebben a percben kiszalad a sorból. Futtá­ban rám néz, mintha bátorítást várna. Én moz­dulatlanul állok, gyengén, szinte tehetetlenül. Már későn jelentkeztél. Seidl elutasítja. De Bergl pártfogásába veszi... hiszen még gyerek. Maradhat... A 16 önkéntes jelentkező elvonul az SS tisz­tek kíséretében, hogy egy rövid jegyzőkönyvet aláírjanak. Mi, akik helyünkön maradtunk, csendőri kí­sérettel a kaszárnyába vonultunk. Másnap, mint rendesen munkára vittek. Barátainkkal az Üstecky-i sáncokon csak ma reggel találkoztunk. Szomorú látvány volt. Délután Bergl irodáját takarítottuk. Az asz­talon egy irat feküdt. Részünkre már semmi újat sem tartalmazott. Fent tárgyként: elkob­zott levelek — házkutatások. A levelek között egy cédula: „Drága anyukám, ne félts, jól vagyok. Gon­dolok Rád és hiszem, hogy rövidesen viszont­látjuk egymást. Csak vigyázz magadra. Magam­ról egyedül gondoskodom. PaveTed“. Talán egyszer kérdezni fogják az emberek, mikor is lett Terezin gettóvá? Ma. Bergl asztalán az iraton további rövid meg­jegyzés: A 16 elítéltet kivégezték! 1940. VI. Í4. Ez volt az alapító okmány. Ford.: L. Z. Anouk Aimée Marcello Mastroiani élet“-ben. Kritikusok díja A tavalyival szemben — a közvéle­mény általános ítélete szerint — ez évben CANNESBAN gyengébb volt az eredmény. E gyengeséget nem a sok rossz film indokolja. Mégcsak nem is a jó filmek hiányoztak, hanem az az új áramlat, amelyet a múlt évben a fiatal franciák hoztak. A leggyen­gébben a nagy filmgyártó országok közül ez évben az USA szerepelt, a minden kritikán aluli játékfilmjével és gyenge rövid filmjeivel. Külön ér­dekessége az idei fesztiválnak, hogy kitűzték a fiatal kritikusok díját a legrosszabb filmre. Ez volt az egyet­len díj, melyet amerikai film — Wy­ler „Ben Hur“-ja — kapott. Olvasóink gyakran ismételt kérésének teszünk eleget, amikor cikksorozatban bemutatjuk ha­zánk műemlékeit és képzőművé­szeti remekeit. A járási és kerü­leti spartakiádok után most Prága — Strahov jelé fordul az ifjúság figyelme, ahol majd a 11. Országos Spartakiád eléri csúcs­pontját. Maga Strahov, Prága egyik legszebb részéhez tartozik és a híres strahovi kolostor épü­lete Közép-Európa legmonumen- tálisabb román stílusban épült műemléke. A kolostor 1140-ben egy rablótanya helyén épült és Strahovnak azért nevezték el, mert „tu se strahovalo“, vagyis itt féltek a farkasoktól. A román és koragótikus kor­szakban a kolostor Prága legma­gasabb épületeihez tartozott, ne­ves püspökök és királyok szék­helye volt, sőt ll. Premysl ideje alatt ide hívták a parlament tag­jait is. IV. Károly császár idején a kolostor több részét gótikus stílusban épült részletekkel bőví­tették ki, majd tűzvész pusztí­totta el ú templom nagy részét. Az 1600-as években az újonnan felépített templomból már hiány­zott a középkori berendezés. 11. József ideje alatt a kolostorok eltörlésére vonatkozó határoza­tot azzal játszották ki, hogy a kolostort könyvtárrá alakították át: A strahovi templomban rend­kívül értékes a gótikus arany­munka, amely a XIV. - századbeli mesterek kezemunkáját dicséri. . Strahov környékén jelenleg is archeológiái kutatásokat végez- ' nek, újabb részleteket tárnak fel és kibővítik a román stílusban épült műemlékekről nyert isme­reteket. Legjelentékenyebb mű­emlék a 19 méter magas, gótikus elemekkel díszített északi fal, • KUBÁBAN FILMMŰVÉ­SZETI ÉS FILMIPARI INTÉZET LÉTESÜLT, amelynek feladata a nemzeti filmművészet kifej­lesztése. Az első játékfilm fel­vételeit már elkezdték. Témája a forradalom története, amelyet a forgatókönyv öt epizódba sű­rítve mutat be. • SZOVJET ÍRÓK EGY CSO­PORTJA, köztük Fegyin, Rilsz- kij, Szurkov, Tyihonov, Panova, Berggolc és mások Leningrád- ban Alekszandr Biok volt laká­sában emlékmúzeum létesítését kezdeményezték. • RABINDRANATH TAGO- RENAK A MAHABHARATA EGYIK EPIZÓDJÁRA szerzett balettjét június közepén bemu­tatja a kujbisevi Operaház. A népi hangszerekre írott zenét Indiából kapott hangfelvétel alapján M. Cseremuhin szovjet zeneszerző európai hangszerek­re írta át. A rendezői munkát Nanita Kirplani, a nagy költő unokája is segíti tanácsaival. VILÁGATLASZ A MOZIVÁSZNON Nem mindennapi feladatra vállalkozott egy moszkvai film­stúdió: a világ földrajzát veszi filmszalagra és vetíti le. A stú­diónak minden dolgozója ezen a filmen töri most a fejét; 362 kisfilmet szándékoznak készí­teni, ezeknek fele a Szovjet­unió, másik fele pedig a világ melyhez hasonlót az egész or­szágban nem találni. A híres könyvtárterem, mely színes fres­kóival, aranyozott kötésű köny­veivel egyenesen meseszerül lég­kört teremt, 1632-ben keletke­zett és a korabarokk leghatáso­sabb terméhez tartozik. Szaksze­rű vezetés mellett nagyoy sokat tanulhatunk az épület megtekin­tésekor, megfigyelhetjük a kü­lönböző időszakban épült vagy átépített részletek stílusát. Ér­dekes, hogy a vízvezetéket való­színűleg már rögtön a kolostor építésénél betervezték. A csator­názási rendszer is egyedülálló. Külön érdekességet jelent egy 13x11 méter nagyságú medence. Hogy mire szolgált, azt a szak­embereknek még nem sikerült megállapítani. A felfedett román és gótikus falak tulajdonképpen nem is tartoznak valamilyen épülethez, hanem várfalak lehet­tek. Csak a XVII. században épült ki összefüggően a belső várudvar. A későbarokk kapu is később készült el. Figyelemre méltó a strahovi építkezési anyag is, amely mind a templom, mind a kolostor épületénél^ ugyanaz. A malter készítése a középkori huták titka maradt. Már homo­kot is alkalmaztak. A strahovi kolostor nemcsak az architektúra, hanem az építé­szeti technika szempontjából is rendkívül érdekes és Közép- Európában nincs párja. Külön megcsodálható a szolid és töké­letesnek mondható iparosmunka. Kultúrtöi téneti szempontból méljj betekintést nyerünk az eu­rópai kultúra fejlődésébe. A cseh kultúrhagyományok irodalmi em­lékeit nem is lehetett volna mél­tóbb keretek közé helyezni. többi részének földrajzát mu­tatja majd be. A munka — jelenlegi számítások szerint — több évig tart, bár már most készen van belőlük néhány — az „előzetes“ kritikák szerint ezek között a legszebb egy távol-keleti hegyvonulatról „szól“ — s még az ez évi mun­ka tervében szerepel, a többi között, a szovjet-kínai paleon­tológiái expedíció munkájának története, „filmen elbeszélve“. Amióta ez a munka folyik, a filmstúdióban egyre gyakrab­ban lehet látni földrajz- és sok egyéb tudományággal foglalko­zó tudósokat, akikkel a filmesek tárgyalnak, mielőtt elindulnak a helyszíni felvételekre. NEMZETKÖZI YEATS-SZEMINÁRIUM William Butler Yeats hamvait 1939-ben szállították Francia- országból végső nyugvóhelyük- re, az írországi Sligo grófság­ba, ahol a költő gyermekkora javát töltötte. A romantikus tájon, amely Yeats számos ver­sének ihletűjévé vált, idén ren­deznek először a költő emléké­nek, alkotásainak szentelt sze­mináriumot. Augusztusban a világ számos országának Yeats- kutatói gyűlnek össze Sligoban, hogy előadásokat hallgassanak és megismerkedjenek Yeats szülőföldjével. BRATISLAVA I. KEDD: 11.20 Jó hangulatban 12.40 Népdalok 13.10 Katonaze­ne 14.05 Szórakoztató zene 15.30 A Moszkvai Rádió össze­állítása 16.15 Fúvószene 20.00 A kapitány bombái — rádiójá­ték SZERDA: 11.30 Jó hangu­latban 12.40 Filmrészletek 13.30 Zenei gyöngyszemek 14.05 Szó­rakoztató zene 15.30 Szovjet együttesekre emlékezünk 17.00 Operettrészletek 18.00 Kíván­ságkoncert 20.00 Hanglemezek 21.20 Az opera fejlődése CSÜ­TÖRTÖK: 10.50 Operettzene 11.20 Jó hangulatban 12.07 Fú­vószene 12.40 Hanglemezek 13.30 Operaáriák 14.05 Szóra­koztató zene 15.30 Kedvenc melódiák 16.15 Tánczene 18.00 Kívánságkoncert 20.00 1395-ös bányász — rádiójáték PÉNTEK: 10.25 Kedvenc operarészletek 11.30 Jó hangulatban 12.40 Szó­rakoztató melódiák 14.05 Szó­rakoztató zene 15.30 A Moszk­vai Rádió összeállítása 16.15 Hanglemezek 18.00 Kívánság­koncert 20.00 A mexikói nép énekel 21.10 Fiatalok műsora SZOMBAT: 11.20 Jó hangulat­ban 12.07 Népdalok 12.40 Ví­gan fejezzük be a hetet 20.00 Tánczene 21.00 Gaudeamus igi- •tur... Víg befejezése az isko­laévnek. VASÁRNAP: 8.40 Tánczene 9.30 Körhinta — vi­dám szórakoztató műsor'10.10 Kíváníágkoncert 12.05 Déli ze­ne 13.30 Dalok és táncok 15.00 Kívánságkoncert 18.30 Táncze­ne 20.00 Kívánságkoncert 21.00 Zenés-irodalmi összeállítás V. Nezval emlékezetére. A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ MŰSORA: KEDD: 20.00 Város a zöld völgyben — televíziós magazin Gottwaldovról SZERDA: 20.30 A nap műbolygója voltam, szovjet film CSÜTÖRTÖK: 20.00 Szevillai borbély — vígopera közvetítés Prágából PÉNTEK: 20.00 Ördögi kör — film Dimit­rov lipcsei pőréről SZOMBAT: 20.30 Kerek a labda — sport esztrádműsor a spartakiádra VASÁRNAP: A katona szive — szovjet film. BUDAPEST, KOSSUTH RADIO KEDD: 9.40 Szórakoztató ze­ne 10.25 Szovjet együttesek műsorából 14.40 Zenekari hang­verseny 15.10 Egy falu — egy nóta 16.10 Népi muzsika' 17.15 Szív küldi »zívnek 20.30 Ope­rettrészletek SZERDA: 12.10 Operarészletek 16.00 Élő szóval — muzsikával 18.15 Tánczene 19.15 Szimfonikus hangverseny 21.30 Sportközvetítés 10.30 Ope­rafinálék 11.20 Operettrészletek 12.10 Színes népi muzsika 14.10 Táncmelódiák 16.00 Egy falu — egy nóta 17.15 Zenei újság 18.10 Szív küldi szívnek 19.00 Táncdalok 19.15 A szabadság első napja — közvetítés a Ka­tona József Színházból PÉN­TEK: 9.10 Történetek Carusóról 10.10 Népdalok 12.10 Tánczene 13.15 Szórakoztató zene 15.10 Könnyű zene 17.15 Szív küldi szívnek 20.30 Tánciskola kez­dőknek és haladóknak 21.15 Közvetítés Varsóból — Artur Rubinstein zenekari zongora­estje SZOMBAT: 9.15 Könnyű zene 10.30 Operettrészletek 12.10 Nótacsokor 13.00 Opera­részletek 13.50 Szív küldi szív­nek 15.40 Élőszóval-muzsikával 19.05 Riportműsor 20.30 Leg­nagyobb bukásaim — vidám műsor VASÁRNAP: 8.10 Szív küldi szívnek 10.25 Tánczene 10.50 Operarészletek 11.20 Mik­Irina Petrescu „Tűz a Dunán“ című új román film egyik fő­szereplője. — ★ — Látóhatár A legfrissebb statisztikai ada­tok szerint a világon je­lenleg összesen 30 Ó00 idő­szaki sajtótermék jelenik meg, ebből 8000 napilap. A napilapok kétharmada — összesen kb. 250 millió példány­ban — reggel jelenik meg. A fentiek szerint a világon kb. minden tizedik ember£eggef rnég újságból értesül a legfrissebb hí­rekről. A többi időszaki közle­mény (hetilap, folyóiratok stb.) összes példányszáma 200 millió. Európában jelenik meg a leg­több napilap: a világ összpél- dányszámának a fele. A példány­szám másik felén Észak - Amerika a Föld többi kontinensével osz­tozik. (Földrészünk előkelő he­lyezését jórészt a Szovjetunió és a népi demokráciák óriási pél­dányszámban megjelenő napilap­jai biztosítják.) A folyóiratok 90 százaléka Európában és Észak- Amerikában jelenik meg, s csak 10 százaléka a többi kontinens országaiban. A tőkés világban tapasztalható nagy egyenetlenségekről tanús­kodnak a napilapok példányszá­mai: míg például a gazdaságilag fejlett Svédországban< a napila­pok példányszáma 1000 lakosra számítva 462, az Egyesült Álla­mokban pedig 573, Indiában a napilapokból mindössze 7 példány jut ezer lakqsra ... * A THE MUSICAL QUARTERLY, az Egyesült Államók legtekinté­lyesebb zenei folyóirata, mélta­tást közöl az Amerikában újab­ban megjelent, huszonnyolc szov­jet zeneszerző művét megszólal­tató tizenegy mikrobarázdás hanglemezről. Nicolas Shonimsky a cikk amerikai szerzője így ír: „Tevékeny és érett zeneszerzők egész sora született a forradalom óta. Az 1957-ben kiadott zenei lexikon több, mint 1000 fiatal' és idősebb zeneszerzőt tart nyil­ván ... A zene virágzása eleve­nebb, mint a cári időkben bármi­kor. Az állami zeneműkiadó ha­talmasabb mozgatója és támasza a muzsikusoknak, mint az egy­kori magám) állal at ok ... A Szov­jetunióban a női zeneszerzők számaránya nagyobb, mint bárhol a világon, a zene bármelyik kor­szakában". rofonnal a Föld körül 12.15 Jó ebédhez szól a nóta 13.00 Ked­ves lemezeink 15.00 Könnyű ze­ne 16.00 Séta Budapesten 17.10 Kincses Kalendárium 18.30 Tánczene 20.15 Rossini: A se­villai borbély — vígjáték-víg- opera. M. M. =— Kulturális hírek = • Külföldön de a munka nem elégíti ki. A nagy tetszést film rávilágít arra, hogy csakis JSr ''lüv arat a gyalog a olyan munkakörben érezzük jól mennyországig magunkat, ahol alkotó módon t eS>. címü magyar tevékenykedhetünk és a mun­SBa Wj film, amely két ka betölti egész lényünket. A SA JSj fiatal ember szocialista államban mindig új­jjwSk ,í%.* vergődését rnu- bői és újból lehet kezdeni, egy tatja be. Vera téves lépés következtében még fiatal színésznő nem jut sze- nem romlik el az egész életünk, rephez, Imre pedig, aki tehet- Vera szerepét Töröcsik Mari séges vegyész, jó állást tölt be, játssza, igazi odaadással. KÍVÁNCSIAK klubja I

Next

/
Thumbnails
Contents