Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-07 / 23. szám

Szépség, ízlés, tudés Tizenöt év mérlege • Az eredmények Verne fantáziáját is túlszárnyalták • Tökéletes automatizáció • Gazdag kultűrrendezvények ® 'V'■ \ 1 i 'rj. Émmm % MÁR AZ 1958-as Brüsszeli Világkiállításon számos külföl­di szakember a csehszlovák pavilont tartotta a legjobbnak, nemcsak tartalmára nézve, de ami az ízléses megoldást is il­leti. A „Csehszlovákia 1960“ ki­állítás, melyet a prágai Fučík- parkban egész augusztus végé­ig tekinthetünk meg, a brüsz- szeli hagyományokra épült, sőt, a brüsszeli kiállítást sokban túl is szárnyalja. TIZENÖT ÉV MÉRLEGE ez a kiállítás. Szervezői igyekeztek legjobb tudásuk szerint bele­adni mindent, ami az elmúlt sikeres tizenöt esztendő mun­káját jellemzi. Már az előcsar­nokot szimbolikusan egy kezet ábrázoló dombormű díszíti, mely lényegében ezt hirdeti: Mfndent, amit itt látsz, az em­berek agya és keze alkotott. Ugyancsak az előcsarnokban el­lődési körétől függ elsősorban. De legyen az bárki, földműves vagy technikus, diák vagy mun­kás, a harmadik ötéves terv termében mindenki megáll, mert ez a terem nagyszerű megoldásával, szemléltető esz­közeivel lenyűgözi a látogatók figyelmét. František Trster húsz méter magas ötágú csilla­ga maga az építészet csodája, nem beszélve arról, hogy az ötágú csillag díszítése jellemzi iparunk legfontosabb ágazatait is. A TECHNIKAI HALADÁS ter­mében megcsodáljuk az auto­matizálás legmodernebb vív­mányait. Csaknem egy egész gyárat képesek az automatizá­lás legújabb elvei szerint egy helyről irányítani. Gombok, mérőeszközök, televíziós kép­ernyő, mindez elég ahhoz, hogy az asztal mögött ülő diszpécser pontosan tudja, mi történik az üzemben és melyik pillanatban mit kell cselekednie. A KIÁLLÍTÁSI TEREM első emeletén a kultúra kapott el­helyezést. Kultúra, a szó legtá­gabb értelmében. A művésze­tek, egészségügy, az öltözkö­dési kultúra, minden megtalál­ható itt. Egy rögtönzött kis amfiteátrumban minden órában divatbemutatót rendeznek, és így minden látogató, nők és férfiak egyaránt, megszemlél­hetik a következő divatot. A KIÁLLÍTÁSI pavilonon kívül a Fucík-park ódon fái alatt a látogatók mindent meg­kapnak, ami kényelmük és pi­henésük szempontjából fontos. Nagyszerű éttermek, gyors ki- A gépek működése iránt szak- szolgálás, sörözők, fagylalto- emberek és laikusok "egyaránt zók, tehát minden, ami az.egész nagy érdeklődést tanúsítanak, látogatásnak kellemes hangú- Képünk a gépipar termében latot ad. készült. eseorszag A látogató még a szeme előtt kávéscsészéket, de pár lépés látja a kulturális színvonalunkat után már a mesevilág képe tá­jellemző tárgyakat ízléses por­celánfigurákat, étkészleteket. ísSsÍBmI A kiállítás főpavilonjának bejárata. Csehszlovákiai itt tartózkodá­sa alatt kiállítá­sunkat megte­kintette Cyrus Eaton, neves amerikai közéle­ti tényező is, aki csodálatát fejez­te ki eredmé­nyeink felett. Az amerikai vendé­get a kiállításon ír. Adolf Hoff meister, a kiállí­tás fölibrettis- tája és Franti­šek Cubr mér­nök, a kiállítás tervezője vezette Végig­y % A kiállítás legkisebb olyan lát ványosságot. helyezett Tizenötéves lány el­nevezésű szobor is a felszaba­dulás óta eltelt tizenöt eszten­dőt szimbolizálja. MINT MINDEN KIÁLLÍTÁ­SON, itt is önkéntelenül feite szí az ember a kérdést, mit nézzen meg először, mire for­dítsa a legnagyobb figyelmet. Ez persze minden egyén érdek­látogatói is találnak számos amelynél szívesen időzgetnek. rul elé. Előttünk sötétkék ég­bolt fényes csillagokkal, s alatta Verne könyveinek ismerős alak­jai. A Nautilus tengeralattjáró legénysége, léghajók, hatalmas ágyú, mely rakétát ló ki a Hold­ra. De Vernét túlszárnyalva, a te­levíziós készülékek képernyőin filmek mutatják be az utat az $lső léghajóktól a legmodernebb űrhajóig. Jirí Trnka, a csehszlo­vák bábfilmek világhírű alko­tója elénk varázsolja a Hold fe­lületének egy kis részét és rajta a jövendő holdutazók berende­zéseit és életét. A Hold kráte­reiben komplikált radarállomá­sok, közlekedési eszközök, és egyéb szükséges holmi látható. S a bemutatott tárgyak körül a gyerekhad sokasága, akik mind­ezt már a legtermészetesebbnek tartják, hisz ki tudja, nem épp közülük kerülnek-e ki majd a jövő igazi holdutasai. NÉHÁNY SŽÔ A KIÁLLÍTÁS SZERVEZŐIRŐL A kiállítás elvi és gyakorlati kivitele számos neves művész érdeme. Az első helyen kell említ énünk Adolf Hoffmeistert, ezt a sokoldalú művészt, aki a kiállítás librettóját dolgozta ki. Az építészek vezetője František Cubr, aki épp ezért az alko­tásáért részesült igen magas elismerésben, mivel május 9-én a köztársasági elnök a Klement Goýtwald államdíjat ítélte oda neki Cubr mérnökön kívül Hrubý, Pilar, Stráehai mérnökök munkája a kiállítás tervezési része. Nem lehet mindenkit meg­említeni név szerint, azonban a művészek közül mégis ki kell emelnünk Jiŕí trnkát, bábfilmjeink nagy mesterét, V. Janoušek szobrászművészt és Ján Weriehet, a neves színészt, aki a kiál­lítás művészeti tanácsadói közé fattozott. Sikereink elképzelhetetlenek lennének a Szovjetunió népei önzetlen segítsége nélkül, melyet a szocializmus építése kö­zepette nekünk nyújtottak. Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek barátsága messze a történelembe vezethető vissza. A közös harcok tradícióiból a legkiemelkedőbbek a forradalmi munkásmozgalom közös megnyilvánulásai. Az 1905-ös orosz- országi forradalom nagy hatással volt hazánk munkásmozgal­mának fejlődésére. Ugyancsak felejthetetlen Lenin 1912-es prágai tartózkodása és a bolsevikok prágai konferenciája is. 1917-ben a proletár nemzetköziség elvei által vezetve hazánk számos fia harcolt a Vörös Hadsereg soraiban, a fehérgárdís- ták és az imperialista intervenciósok ellen. « Az első köztársaság éveiben dolgozó népünk minden reménysége a Szovjetunióban volt. A Szovjetunió sere- ;;gei hozták meg végre valóban a szabadságot és a Szov­jetunió ma is önzetlenül adja át nekünk értékes tapasz­talatait. Az ízlés termében minden órában divatbemutatót tartanak. Ez a divatbemutató nemcsak az asszonyokat érdekli, hanem a férfiakat is, hisz a női ruhamodelleken kívül a férfidivat újdonságait is bemutatják. Ezt az újítást a férfiak nagy örömmel fogadták. A „Csehszlovákia 1960“ kiállítás össz­területe 50 000 négy­zetméter. A kiállítás pavilonjainak felépí­tésén 60 üzem dol­gozott és a kiállítási tárgyakat 214 üzem szállította. A kiállítás étterme óránként 600 vendéget szolgál ki. A harmadik ötéves tervet szimbolizáló húsz méteres csillag súlya 9 tonna, és 10 tonna megterhelést bír el. A kiállításnak naponta többezer vendége van az ország minden részéből. Vasárnaponként a húszezres látogatás sem megy ritkaságszámba.

Next

/
Thumbnails
Contents