Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-07 / 23. szám
számokkal dolgozni, könyvelni, keresni a megfelelő rubrikákat, figyelmességet, pontosságot, gyors észjárást kíván. Rajkovics Aranka a tallósi számviteli iskolában sajátította el a könyvelés alapelemeit. Persze az elmélethez csak'később Jánosteleken, meg a központi raktárban párosult a kívánatos gyakorlat. Aztán a nagymegyeri nagyhizlalda Csanádi részlegére került, — egy -éve lesz, hogy itt végzi a könyvelői teendőket. Munkatársai kedvelik, elismeréssel szólnak munkájáról. Aranka néhány napja kapta először kézhez szavazólapját. Vajon mire gondolt akkor? — Arra, hogy most már valóban felnőtt lettem. — A jelöltjeink? Megérdemlik, hogy bizalmat szavazzunk nekik. —s— Az első burzsoá köztársaságban a by teái járás _nyole üzemében 400 munkás dolgozott. De ezek sem kaptak állandó munkát, sok közülük idénymunkás volt. A járásból messze vándoroltak munka után az emberek és nem egy közülük tegerentúlra is eljutott. Ez a szomorú múlt már csak emlék. Ma a járásban 18 üzem működik és több, mint 3000 munkást foglalkoztat. Ezenkívül további 4000 munkás a szomszédos járások üzemeiben dolgozik. A nők előtt is széles munkalehetőség nyílt. A járásban még egy úgynevezett „női üzem“ is van, a Ľudotex, ahol több, mint 200 nő dolgozik. Képünkön Anna Miélová munka közben. Ez nem Faust szobája, nem alkimista konyha, röntgengép, mely az embert apróra széjjelbontja. Csonton és húson át fénylenek a bűvös sugarak, nyílik az emberi test, mint a levél, mit kibontanak. A test lélek lett immár, megláthatod benne mire születtél: éhségre, gondra, szerelemre. f~\tt ülnek a könyvtárszo- ” bábán. Halkan szállnak a vers szavai, melyet itt írt a beteg költő. Ők is mindnyájan álltak már a röntgen előtt, megállapították, menynyire előrehaladott betegségük, de elhangzott a bíztató szó is nyomben: ember, meggyógyulsz! Nem hiába áldoz államunk évente százezreket a tuberkulózis elleni harcra, nem hiába várják a betegeket a legmodernebbül jelszereit .laboratóriumok. Az a Jin Walker, aki itt töltötte fiatal életének utolsó napjait, aki a nyugodt kis tó partján üldögélve írta verseit, talán legjobban tudná elmondani a előtt mai pácienseknek, mi minden változott itt azóta, miként érvényesül ma a dolgozók egészsége érdekében Robert Koch nagy jelentőségű felfedezése, a tuberkulózis, később a róla elnevezett Koch- bacilus felismerése. Május utolsó napjaiban a Tatranská Polianka- i J. Walker gyógyintézet betegei is megemlékeztek Robert KochA gyógytorna nagyban hozzájárul a betegek testi és szellemi üdeségéhez, egészségük visszanyeréséhez. Sviten néhány fiatal leány szállt fel a gyorsra. Žilináig együtt utaztunk s így akarva, akaratlanul végighallgattam beszélgetésüket. Amikor már a megszokott útítémákat kimerítették, beszélgetni kezdtek munkahelyükről. A leányok közül a legbeszédesebbet Krausz Annának hívták. Keletről származik. Onnan került Svitre a Tatrasvit gyárba. Már több, mint három éve dolgozik ott. Jól kitanulta a mesterségét. A gyermek plüs- kabátkákat szabó osztályon őt tartják a legügyesebbnek. A múlt év vége felé nagy tettre szánta el magát Krausz Anna. Elhatározta, hogy az üzem leggyengébb kollektívájának lesz a tagja. Elhatározását tett követte. Nem telt bele hosszú idő, megalakult az üzem első ifjúsági munkabrigádja, amely versenybe lépett a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért. Most már talán egy fél éve annak, hogy a négy tagból álló brigád megkezdte munkáját az l?522-es műhelyben. A négy fiatal leány a gyermek plüska- bátkák szabását és összevarrá- sát végzi. Ezen a munkaszakaElőször szavaz Engedetlen hajtincsei minduntalan homlokára hullanak, és ha közelebb hajol a különféle kimutatásokhoz, egészen eltakarják jobb szemét. Márpedig néki mindkét szemére szüksége van, hiszen egy-egy kemény nap után úgyis táncolnak a kockás papíron a számjegyek. Elég egy tévedés s kezdheti szón ment leggyengébben a mur.ka. Az itt dolgozó fiataloknak nem voltak tapasztalataik, nem értettek a szervezéshez és nem volt ember, aki tanulásra biztatta volna őket. Ezért jelentkezett Krausz Anna ebbe a műhelybe. Ő 'mint kitanult szabónő hamar elsajátította az új munkamódszereket. Megtanulta őket, de nem akarta, hogy csak egynéhány ember dolgozzon az új módszer szerint. Ezért alakította meg a fiatalokból álló munkabrigS^ dot. Az ifjú kollektíva az elmúlt néhány hónap alatt három javaslatot nyújtott be. Üjítá- saikat az üzem vezetősége elfogadta, és igy új munkamódszerük, melyet ők egyszerűen „Gaganovkának" hívnak, lassan az egész üzemben elterjedt. A fiatal lányok munkaidő után közösen járnak szórakozni, sportolni, közösen látogatják a dolgozók esti szakiskoláját. Jelenleg körükben is nagy az izgalom. Már csak néhány hét választja el őket az országos spartakiádtól. Eddig becsületesen gyakoroltak, résztvet- tek a fellépéseken, örömmel készülnek a prágai találkozóra meg a fővárosban reájuk váró szórakozásra. Krausz Anna munkabrigádjával elsőnek jelentkezett az agitációs munkára. Programot állítottak össze, agitáltak, és ahol csak lehetett segítettek agitációs központjuknak. A négy fiatal lánnyal csak rövid ideig beszélgettem. Életükről keveset tudtam meg, de fontosnak tartottam elmondani. Fontosnak főként most, amikor országszerte vita folyik arról, mit értünk el az elmúlt tizenöt év alatt, hogyan változott meg országunk képe, hogyan változtak meg az új munkahelyeken az életlehetőségek és az emberek. Krausz Anna és munkabrigádja élő példája mindennek. pedig nagyon egyszerű. Megoldása a hősugarakon, vagyis az infravörös sugarakon alapszik, melyeket le tudunk fényképezni az infravörös sugarakra érzékeny lemezen. Minden tárgy bizonyos hősugat akat sugároz, melyeknek energiája a tárgy hőmérsékletével van összefüggésben. Minél melegebb a tárgy, annál erősebben sugároz, pl. az autó motorja, kipufogója stb. Ezeknek a tárgyaknak nagyon erős a kisugárzásuk, úgyhogy ezeket a sugarakat infravörös fénylemezen rögzíthetjük. Elég, ha egy bizonyos helyen egy autó állt, „hőlenyomata“ még egy néhány óráig megmarad azon a helyen, úgyhogy az autó „hőlenyomatát“ még utólag le tudjuk fényképezni. A tudósok nézete szerint a hősugaraknak nagy jelentőségük lesz a jövő technikájában. • A „Csehszlovákia 1960“ kiállításon nagy feltűnést kelt egy automata informátor. Ezer kérdésre tud feleletet adni. Elég, ha kezünkbe veszünk egy cédulát, amelyre nyomtatott betűkkel ráírjuk a kérdést és hasonlóképpen, mint a telefonnál, tárcsázunk. Néhány pillanat múlva az automata fémlemezén megjelenik a kért váA bajcsiak büszkesége a szépen berendezett kultúrház, való- !“*‘ ,Az érdeklődők megtud- ban a kulturális éiet központja. Közvetlen mellette átépítéssel "aM^k, hogy a Csehszlovák most egy kávéházat létesítenek. Az épület mögött — főként Köztársaságnak hány lakosa a bajcsi íiatalok örömére modern fürdő épült. van, hány gépkocsit gyártanak RADIOAKTIVITÁS MÉRÉSE A Szlovák Tudományos Akadémia fizikai osztályának munkatársai kiértékelték a múlt évi megfigyeléseiket a légkör rádióaktivitása terén. Megfigyelték, hogy a legtöbb radioaktív por, a troposzférából áprilisban és májusban száll le a földre. A megfigyelések megdöntötték azt a nézetet, hogy a rádióaktív részecskék, melyek az atombomba robbanásánál kerülnek a légkörbe, nagyon lassan, évekig ülepednek. A megfigyelések tovább nagy jelentőséggel vannak a légkör iegfelső rétegei áramlásának tanulmányozásában. LEHET A MÚLTAT UTÓLAG FÉNYKÉPEZNI? A tudomány erre a kérdésre igennel válaszol. Látszólag lehetetlennek tűnik a dolog, — A VILÁG LEGHOSSZABB HÍDJA. Néhány évvel ezelőtt New Orleáns környékén megépítették a világ leghosszabb hídját. A híd 38.6 km hosszúságban szeli át a Pontchartain tavat és nagyon megrövidíti a városba vezető utat. A HALACSKA ÉS A SZEIZMOGRÁF. Japánban nagyon gyakoriak a földrengések, melyek némely helyen naponta megismétlődnek. A japánok megfigyelték, hogy egy kis halacska nagyon érzékeny a földrengés iránt. A fenyegető földrengést ideges úszkálással jelzi. A japán mezőgazdasági minisztérium felhívta a veszélyeztetett vidékek lakosságát, hogy akváriumban tenyésszék a kis halacskát. F. F. évente, hány gyógyforrása van az országnak. © A Mezőgazdasági technikai kutatóintézet dolgozói Repy ben (Prága mellett) olyan traktort szerkesztettek, amely felfordulása esetén biztosítani tudja, hogy a traktoristát ne érje baleset. / • A Cremona n. v. Lubyban (Cheb mellett) a világ minden tájára szállítja a világhíres hangszereket. Az üzem most ünnepli fennállásának 5ő0-ik évét. 9 Spanyolországban egyre nő a munkanélküliség. Az üzemek egymásután bocsájtják el a munkásokat. A- munkanélküliek száma többszázezer. • Magyarországon sikerrel végződtek a repülőgépek segítségével végzett rizsvetési kísérletek. ® A pŕelouči Tesla üzem T 58 jelzéssel zsebben hordható rádiókat készít. Jelenleg naponta 120 darab készül el. Most kettős műszakra állítják át a termelést, és így már júliusban forgalomba hozzák az új típusú kisrádiókat. • Nyugat-Németországban az amerikai Ford autógyár és a General Motors gépkocsigyár felvásárolja a német gyárakat és az amerikai tőke tökéletesen uralja a helyzetet. Több mint három milliárd márkát ruháznak be a nyugat-német autóüzemekbe. ® Opatovicén elkészült hazánk legnagyobb és legmodernebb hőerőműve. ••••M CKM040 ról halálának 50. évfordulója alkalmából, A német orvos nevét nem csak az orvosi és tudományos körök, de az egész emberiség hálája, és elismerése övezi. Abban az időben, amikor mint vidéki körorvos dolgozott, még ismeretlen volt sok járványos betegség okozója. 1882-ben, a feleségétől ajándékba kapott mikroszkóp alatt szinte véletlenül felfedezte a tuberkulózis bacilusát s utána lassú, türelmes munkával bizonyította, hogy ebben az esetben is ragályos betegségről van szó. A mikroszkópoknak, s általában a laboratóriumi kísérleteknek azóta is nagy szerepük van a tüdöszanaló- riumnkban. Ezért épült ki az elmúlt két évben Tatranská Poliankán is a legmodernebb laboratóriumok egyike, ahol tizenegy fiatal ember teljes erejéből hozzájárul a további kutatómunkához s az intézet betegeinek teljes kivizsgálásához. A Wolker-féle tüdőszanatóriumba, amelyet tíz évvel ezelőtt, 1950-ben vett át az egészségügy, előzetes kezeDr. Eugen Kuhala a modern Tatranská Polianka-i laboratórium vezetője. lés után jutnak a betegek. Legtöbbjük néhány hónapos kezelés, esetleg a Vyšné Há- gy-n végzett operáció után egészségesen térnek vissza otthonukba. A fiatalokból jónéhányan meg ottmaradnak. Megszerzik a szükséges szakképzettséget, hogy egészségügyi dolgozóként ebben a környezetben maradjanak, amely visszaadta egészségüket, ahol valóban magúkon érezték az emberről, a betegekről való gondoskodást. VALLOMÁSTÖREDÉK Kuharik Imre bácsi, a bajcsi nagy raktár éjjeli őre bogoz- gatja a múlt ködéből élete nagyobb rezdüléseit. Ezek a deresedé idős bácsik még a mában a televízió képernyője előtt is a múltra gondolnak — nem tudnak feledni. Hogy is lehetne eltemetni másfél évtized alatt egy emberélet keserűségét? Ne kívánja ezt tőlük senki. Csak hadd szóljanak a lepergett időről, hadd hallják mind többen az 'ifjak és még ifjabbak közül egyének és családok tragédiáját, hétköznapi életét. E sorsok félszázadnyi nyomorúsága egy letűnt rendszer bűne, szégyene ... — Éltünk, de hogyan? — kúszik a sóhaj a fehérre meszelt kicsi szobában, a tekintet vizs- gálgatja a frissen súrolt padlót s a szélescsontú vaskapocs- karok az ölben pihennek. E kezeket kellene megszólaltatni, a kérges tenyeret, a bütykös ujjakat, a gyeplőt tartó balt s az ostorral pattintgató jobbot, melyek harminc évig kocsiskezek voltak. Előtte meg három évig szolgalegényé, és még annak előtte cseperedő suhancra hoztak szégyent: nem bírták felemelni az ökör nyakára a jármot. Ekkora szégyen! Pedig gazdájuk akkor már kijárta a hat osztályt, csak az úgynevezett „ismétlőbe" já- rogatott vasárnap délelőttönként. Ez felettébb üdvös szórakozás lehetett egy suhanc számára, aki egész héten pirkadattól vaksötétig két ökörre! kínlódott. Ceruzám szántja a papirost, a kitárt ablakon bekukkant a júniusi nap. A szobában kígyózik a szóáradat, egy embersors vázlata... Nyolcán voltak testvérek, a kormos konyhán, a nyitott tűzhelyen négy család osztozott. Volt úgy, hogy a szobában két család is lakott. Tervei, vágyai, elakadtak a cselédsorsban. Sosem lett belőle mesterember. Megnősült, eltemette fiát, egy leányt felnevelt. Ma három unoka szólítja nagyapának. 1957-től nyugdíjas... — Nagyon emlékezetes nekem ez a neonfény. Nyugdíjba küldött, — mondja kicsit humorosan. — S még mi emlékezetes? — A gödrök ásása ... Tudja, kikarózták a villanyoszlopok helyét, s mindenki kiásta a nekijutó gödröt. De ekkor már minden harmadik házban bekapcsolásra várt az új rádió. Sokszor eszembe jutnak ezek a napok. Van időm elmélkedni, hosszú az éjszaka ... A nagy raktár ott van Bajcs szélén, a gazdaság, vagyis a falu szélén. Mert Bajcsot faludnak nevezték már akkor is, amikor még az esztergomi érsek tulajdona volt. Cselédek lakták, s falu volt! Szalmatetős viskók, istállók, nagypaj- ták, — hol vannak már ez épületek?! Eltűntek a korral, ami megmaradt, új tetőt, nagy ablakszemeket kapott. Maradt még két nádfedeles ház — tetejükre ügyes kezek televíziós antennát szereltek; a háztetőn találkozott a múlt és jelen. Aki csak egy percre is bekukkant a valóban szemlélőén berendezett agitációs központba, rögtön feledi a múltat, elé tárul a jelen s a jövö tükre. Hol van már az idő, mikor 1937-ben Babinec kovácsmester lakásán megszólalt az első rádió — a háromszáz családos községnek 302 rádiója, 86 mosógépje, 18 gramorádiőja, 50 televíziós készüléke van. S az emberek? — Tizennyolc éves koromig egy öltő ruhám volt. A legkisebb unokám elsős, igazán nem tudom, hány cipője van. Iskolába a tízórait olyan kis zacskóban hordja — az én időmben csak a kastélyban tízóraiztak. Jobb azt az időt nem emlegetni... Kuharik Imre bácsi vizet enged — készül a szombat délutáni nagytakarításhoz. — Még valamit. Tudják, az öreg Hajtmant — még él, — egy reggel elbocsátották azért, mert meglátták, hogy tejet kortyantott a sajtárból. Az igaz, aztán visszavették ... de történtek egyéb esetek is. Búcsúzunk. A szombati alkony leplébe burkolózik a falu. A nagy raktártól alig több, mint háromszáz méternyire kezdődik a neonfényes utca. —es— Nyitott tűzhelytől - neonfényig Egy leány brigádról