Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-19 / 3. szám
A lehetetlen nő A Magyar Területi Színház színpadáról az idő előtti századok levegője áradt. Három színész szerepelt, hárman varázsolták elénk megkapőan, derűsen az életet; A jő öreg Sophoklés jutott eszünkbe. Ugyanis ő emelte fel a színészek számát kettőről háromra s ez abban az időben forradalmi tett volt. A görög drámákban akkor még a közönség reagált a hős sorsára, igeneit vagy ellenvetéseit fejezte ki. Nem úgy a modern drámában. Noha a színpadi szerzők gyakran fordulnak az óklasszikuscjkhoz. mint Bejach A lehetetlen nő-je esetében is. A színészek száma itt sem több háromnál, de sorsuk alakulásáról teljes mértékben maguk döntenek, a közönség néma szemlélő marad. És ami meglepő, hogy nem is hagyják kétkedésben a nézőt, a harmadik felvonás végéig minden kérdést eligazítanak, minden problémát megoldanak. Két szempontból hasonlítható Peter Bejach zenés vígjátéka a görög drámaírók alkotásaihoz. A darab szerkezeti felépítésének rokonságával s korszerűségével. A téma eredeti, ötletes, tanulságosan szórakoztató. Ámbár a vígjáték alapgondolata nem új, százféle változatban s százféle műfajban megírták már. A nők emancipációjáról van szó. Arról, hogy a nő anyagilag és szellemileg felszabadult, elfoglalta az őt megillető helyet a szocializmust építő nép társadalmában, de ... S itt értünk ahhoz a ponthoz, amelyből a vígjáték ötlete adódik, hogy milyen legyen a hasznos munkát végző nő, mint nő. Ölyan-e, mint Peter Bejach hőse, vagy pedig más. Vagy milyen legyen a férfi a vele egyenértékű nőhöz, olyan-e mint Hannes, vagy más. íme a vígjáték alakulásával adódó kérdések, most légy okos Domokos. Ä lehetetlen nő rövid tartalmi kivonata a következő. Egy Hannes nevű üzemi munkás sítúrára megy a hegyekbe. Késő délután erős szélvihar támad s így kénytelen a hegyek közt egy faházikószerű menedékhelyen eltölteni az éjszakát. Persze a férfi, az férfi s Hannes a gyér világú este magányában kalandra gondol. Hogyha betoppanna hozzá egy helyes nő! Milyen jó lenne, milyen szép lenne az éjszaka. Együtt kettesben, egy fedél alatt világtól, emberektől távol... Hát nem a férfiak megtestesült ördöge ez a Hannes? És véletlen, vagy csoda is adódhatna még a huszadik században? Nyílik a faházikó ajtaja s a becsapódó szél eloltja a lámpát, de mi nézők tudjuk, hogy nő lépett be a menedékhelyre. S kezdődik a vígjáték. Az új vendég és Hannes ismerkednek, barátkoznak. Frappánsan jellemzik önmagukat. Barbara, a lehetetlen nő: Tulajdonképpen kicsoda idő is a Hannes kezére játszik. De hiába az erőlködés, a forró szerelmi vallomás, Barbara lehetetlen nő marad és nem hajlik a férfi csábításának. Nem akar könnyű zsákmány lenni, nem akarja elismerni a futószerelem létjogosultságát. íme a komplikáció! És a második felvonás.végéig még az is kiderül, hogy mind a ketten egy üzemből kerültek a hegyekbe, Hannes mint munkás, Barbara mint igazgató, akit korábban már Hannes madárijesztőnek titulált. Lefekvéskor Barbaráé az ágy, Hannesé pedig csak az agyonhasznált nyugágy. És még az sem segít, hogy a nyugágy egy nem várt pillanatban hasznavehetetlenné válik. Hannes egy határozott, magán uralkodni tudó nő mellett tölti el az éjszakát. A harmadik felvonásban Hannes kelletlen szavaiból sejti maga? Egy férfi, egy normális, hímnemű férfi. S később a nő magáról: Én azok közé tartozom, akik a veszélyben erősek. Nem rendkívüli, mint inkább minden szentimentaíizmustól mentes, normális, nőnemű nő. Milyen szerencse, hogy egy ilyen típusú, nem könnyű nő toppant be a házikóba ... különben a premiéren nem derülhettünk volna egy olyan zenés vígjátékon, amelynek kiválaszá- sáért Fellegi István igazgatót, Siposs Jenő dramaturgot és Tarics János rendezőt a legnagyobb elismerés illeti. Hogyan bonyolódik tovább a vígjáték? Hannes kívánsága szerint most már férfi és nő van egy fedél alatt. Kezdetét veheti, az ostrom, a hódítás, hiszen egy faágy az összes al- vóalkalmatosság a házikóban, nincs menekülés. Kint hóvihar, jeges szél, hótorlasz, még az meg a közönség, hogy éjszaka nem történt semmi. A férfi mogorva, kedvetlen, a lehetetlen nő viszont szerelmes. Mindent elkövet, hogy Hannest kiengesztelje. Még a könnyű nők pózát is kierőszakolja magából, csakhogy a férfi kedélyét visszaszerezze. Persze fáradsága hiábavaló, Hannes csökönyösen adja a sértődöttet. És ekkor valaki segítségért kiált, színpadra lép a harmadik szereplő. Katrin. A lehetetlen nő ellenlábasa kedélyben, felfogásban, mindenben. Hannes két nő közé kerül s a könyebbhez húz a szíve. Sítúra, vándorlás és kaland, ezeknek a gondolatoknak rabja. De hamarosan kiderül, hogy Katrin pózol s ezt csak azért teszi, hogy Barbarát és Hannest kölcsönösen féltékennyé tegye. Ugyanis ekkor már fülig szerelmesek egymás-' ba. És a függöny legördül, a zenés vígjátéknak vége! A közönség összegezheti, levonhatja a játék tanulságait. Kicsit zavarban van, mert a darab címe: A lehetetlen nő. Ugyanakkor nem is olyan lehetetlen Barbara. A komoly, az elhivatottságnak élő s a mohó férfivágynak ellenállni tudó nő testesül meg alakjában, akit a hímnemnek tisztelni, becsülni kell. Érzésünk szerint ezen van a hangsúly! Miért lenne vígjáték a vígjáték, ha nem túlzásokból hozná felszínre hőse értékeit! ... Röviden még az alakításról. Végig kiegyensúlyozott, színvonalas játék. Az első felvonás néhány percében még premiér- hez illően feszélyezett a mozgás. a beszéd, de aztán olyan természetes modorba zökken a játék, hogy öröm nézni. Lengyel Ilona Barbara szerepében kiválót nyújtott, mégcsak szépséghibákat sem lehet írni a rovására. A lehetetlen nő figuráját remekül karakírozta. Tóth László most is bebizonyította, hogy sokoldalú színész. A komoly hangvételű drámákban és a vígjátékokban egyaránt otthonosan mozog. Hannest mindvégig tökéletesen játszotta. Buczkó Judit Katrinja szintén komoly színészi adottságot mutat. Peter Bejach zenés vígjátéka új szín a Magyar Területi Színház műsorán. A darab és az alakítás sikere elvitathatatlan! MÄCS JÖZSEF A hű folyó ZEROMSKI: Z eromski, A hü folyó című regény szerzője a lengyel irodalom egyik legnagyobb klasszikus írója. Nemesi származása ellenére gyűlölte az emberi jog, az emberi szabadság sárba- tiprását, s kényuralmat, a zsarnokságot. A lengyel társadalom fájó sebeit, a nép szabadság utáni vágyait, hlmait elsirató vagy éppen vádló hangját majdnem minden írásában megtaláljuk. Nem véletlen, hogy éppen Petőfi volt az egyik legkedveltebb költője. Ezt egyébként naplójából tudjuk meg. Zeromski nagy művészi erővel, de ugyanakkor szűk időkeretben villantja fel a lengyel nép nemzeti küzdelmének lényeges kérdéseit. Nagy lelkesedéssel és kiváló írói hozzáértéssel kelti életre a forradalmi hagyományokat. Mondhatnánk, élő lelkiismerettel virraszt a lengyel éjszakában. S amikor már felverte a gyom, a dudva, a hősök sírját, kik fegyvert mertek fogni a cári túlerővel szemben, akkor írja meg A hű folyót, e remekművét. A könyv 1912-ben jelent meg. Zeromski e művében hitet tesz a lengyel nép 1863-as nagy nemzeti forradalma mellett. Örök emléket állít e nagyszerű megmozdulásnak, melyért: Marx és Engels is lelkesedtek. Tömör mondatokba sűríti a felkelés történetét. S ugyanakkor a haladó erők szemszögéből fest hű képet a forradalomról. szenvedélyes igazságkeresésSf hibáz rá a lényegre. Bármely fejezetét is vesszük a regénynek: az igazságkeresés, az iró művészi látnok sága sugároz felénk a műből. A regény két fő hőse Salomeár és Jozef Odrowai, a hercegből lett felkelő, ki súlyos sebekkel, roppant akaraterővel vonszolja magát a kietlen, havas pusztákon keresztül, míg végül menedéket talál egy kastélyban, ahol Salomeár egy ugyancsak felkelő gazdatiszt szép, fiatal lánya lesz életének megmentöje. Amikor a Odrowai kigyógyul súlyos sebeiből, a hercegnő csalárd módon eltávolítja fiát a lánytól, kik halálosan egymásba szerettek. S azzal, hogy a lánytól elszakítja, egyszersmind fiát is eltávolítja a harcok közeléből. Kitűnő drámai része ez a regénynek és egyben a lényegre való ráta- pintás is. így tudjuk meg, hogy a hercegnő lelke mélyén hiábavalónak tartja az egész nemzeti fellángolást. S ugyanakkor Salo- meárék, akik apjukat vesztették el a felkelésben — a végsőkig kitartanak és elvéreznek. Zeromski fájlalja, hogy a roppant paraszti tömegek nem vettek részt a felkelésben, sőt egyik részük gyűlöli és feladja őket. Persze van a parasztságnak egy másik rétege is, akik, ha passzívak is, de szimpatizálnak a felkelőkkel, menedéket, ruhát élelmet adnak nekik. Mondhatom, Zeromski mélyen átérezve a lengyel sors nagy kérdését, húsbamarkolóan szólaltatja meg osztályának, a nemességnek lelkiismeretét. S fájdalommal utal a paraszti rétggek mellőzésére, de végeredményben sem a paraszt, sem a polgár hősei nem találnak kiutat. Meghalnak vagy egyszerűen eltűnnek, mint Salomeár és Odrowai. (té| Több olvasónk kérésére közöljük a világirodalom klasszikus költőinek néhány szerelmes versét. PETRARCA: (olasz költő, élt 1304 — 1374 között) Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek? Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek? És ha szerelem ez, minő, miféle? Ha jó, miért van oly halálos éle? Ha rossz, e gyötrelem miért oly édes? Miért sírok-rívok, önként ha égek? S ha kénytelen, mit ér a könnyek éje? Élő halálnak kéjes szenvedése miért ölelsz, ha én egyet nem értek? S ha egyetértek: nincs ok fájdalomra. Mély tengeren, kormánytalan bolyongok egy gyönge bárkán, összevissza a szélben. Tudásom oly kevés, a bűnöm oly sok, hogy nem tudom magam se, jó mi volna; fázom hő nyárban s égek puszta télben. SÁRKÖZI GYÖRGY fordítása i! BARRETT-BROWNING: (angol költőnő élt 1806—1861 között) , A portugál szonettekből XXI * Mondd újra s újra mondd és újra mondd, hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak kakuknőtához hasonlítanak, emlékezz rá, hogy se mező, se domb nincs kakuknőta nélkül, ha a lomb újul tavasszal s kizöldül a mag. Egyszeri sző, mint szellem hangja, vak , sötétben zeng el és kétség borong nyomában. Ismételd ... szeretsz... Ki fél, hogy a rét túlsók csillaggal ékszeres? Mondd, szeretsz, szeretsz... Hangod úgy zenél, mint ezüst csengő, újrázva... Beszélj: de ne feledd, hogy némán is szeress... BABITS MIHÁLY fordítása «♦MM >♦♦<♦♦>>>♦♦♦♦ MM HMMMMMMMMMMMM* BRATISLAVA I. Kedd: 11,20 Jó hangulatban (állandó műsorszám) 15.30 Itt Moszkva 16.15 Szórakoztató zene (állandó műsorszám) 18.15 Kívánságkoncert (állandó műsorszám) Szerda: 12.40 Operettzene 17.30 Tánczene Csütörtök: 12.07 Fúvószene 20.00 Wolf: Professzor Mamlock — színielőadás Péntek: 10.25 Népdalok 15.30 Itt Moszkva 20.00 Százhúsz perc Közép-Szlo\á- kiában. Szombat: 12.40 Operaáriák 20.00 Prágai szilveszteri kabaré Vasárnap: 9.30 Vidám félóra 14.00 Tánczené 15.40 Sportközvetítés 17.20 Tánczene 20.00 Vančura: Jozefina — színielőadás. A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ MŰSORA: Kedd: 20.00 Televíziós verseny Szerda: 20.00 Hellmann: őszi kert — színielőadás Csütörtök: 20.00, Ma utoljára — cseh film. Péntek: 20.00 Nem mindig beborult (cseh film) Szombat: 21.10 Monpti — német film. Vasárnap: 20.00 Francia négyes — szlovák film. KOSSUTH-RÄDIÖ Kedd: 10.25 Magyar nóták 12.10 Ajándékmüsor 16.15 Egy falu — egy nóta 17.15 Szív küldi szívnek 19.25 Népi zehekar 20.25 A Rádió Világszínháza: Cseresznyéskert. Szerda: 12.10 Operarészletek 13.10 Régi nóta, híres nóta 14.00 Ajándékhangverseny 14.35 Három tavasz operettből, részletek 18.15 Szív küdi szívnek 21.28 Beethovenhang verseny. Csütörtök: 11.20 Operettdalok 13.20 Népi zenekar 14.10 Tánczenekar 16.10 Egy falu — egy nóta 19.00 Közvetítés a Moszkvai Nagyszínházból Bizet: Carmen. Péntek: 10.10 Színes népi muzsika 13.50 Népszerű táncdalok 16.15 Népi zenekar 18.35 Könnyű zene 20.30 Tánczenekar. Szombat: 10.30 Operettkettősök 12.10 Népi zenekar 18,30 Szív küldi szívnek 20.30 Vidám zenés könyvesbolt. Vasárnap: 12.15 Népi zenekar 13.00 Szív küldi szívnek. 14.00 Keringők 18.10 Tánczenekar 19.00 Színházközvetítés. Felnőnek a gyerekek. Vígjáték. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: Kedd: 20.00 Nyomorultak I. Francia film. Szerda: 19.00 Bernarda háza. Közvetítés a Katona József Színbázhól Csütörtök: 20.00 Nyomorultak II. rész. Szombat: 20.05 Kalandok — kalandhősök. Irodalmi társasjáték. Vasárnap: 20.00 Pécsi városműsor. A CSISZ alsószemérédi alapszervezetének elnöke Tóth János. Vezetésével fellendült a szervezeti élet. A szervezési munkában sokat segítenek Gyönyör Erzsébet és Gyönyör János. Ezek a vezetőségi tagok is mindent megtesznek a jó szervezeti életért. A helyi nemzeti bizottság által adományozott klubhelyiséget is okosan használják fel a fiatalok. Gramofonos rádióval és televízióval rendezték be, viszont hiba, hogy egyetlenegy napilapot, folyóiratot sem rendeltek a klubhelyiség számára. Hiányzik a könyvtár is. Nemrég mutatták be a Nyolc hold föld című drámát Sásdi Sándortól. A szereplők közül Máté Márta és Tauber János tűntek ki. Asztalitenisz felszerelést vásároltak és ezzel igen jól elszórakoznak. A klubhelyiségbe nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is eljárnak. SMlRER JÁNOS, Alsószemeréd. F új a szél, sepri a havat, szerte az országban hideg idő járja S az éghajlat törvénye alól Bátorkeszi sem kivétel. Huhúkoltató télben pipáznak a kémények. A kutyát sem jó kizavarni ilyen időben. Ám a falu apraja-nagyja mégis talpon van. Ropog a hó a csizmák talpai alatt. Meleg téli felöltőben a Művelődésház felé tartanak az emberek. És a nagy tágas teremben elfoglalnak minden széket. Még az esti fél nyolcat el sem érte az óra mutatója s ők már jelen vannak s várnak a nehéz függöny szétnyílására, hogy aztán teljes három óra hosszán át derüljenek, szórakozzanak. Annyi a nép, hogy feltételezhető, talán minden családból eljött valaki. Ezen nem is lehet egyébként csodálkozni. Hiszen az esztrád- est plakátján az időpontot is megjelölik, hogy este fél nyolc után, legyen a Horváth kertben Budán! íme a toborzó és íme a zsúfolt nézőtér s az első sorokban idős nénikék, bácsikák... gyanúsítsuk meg őket, hogy szép emlékeiket kavarta fel az Idézett szöveg? így történhetett, mert merem állítani, hogy pontosabbak voltak bármilyen szerelmes fiatalembernél, aki szintén nem akar elkésni az Ígért találkozóról! De nézzük csak, kik csábították a kivilágított Művelődés- házba a bátorkeszieket este -fél nyolc után? A gútaiak. A komáromi járásból utaztak át autóbuszon, onnan üzenték meg telefonon vagy levélben, hogy szombat estére jönnek, tehát jelenjenek meg szép számban s legyenek pontosak. Mert mit mond a hirdetőoszlop? Este fél nyolc után... S valóban, Gúta és Bátorkeszi a jelzett időpontban s a jelzett helyen pontosan megjelent. Nem várattak egymásra, hiszen fiatalságuk emléke még ott szivárványuk a fejük fölött s tapasztalatból tudják, hogy ha randi, akkor legyen randi s legyünk pontosak. Ehhez tartották magukat. S vajon megérte mindkét részről a pontosság? Határozott igennel kell válaszolnunk. A bátorkesziek önfeledten tapsoltak s annyira belefelejtkeztek a gútaiak okosan válogatott jeleneteibe, a Rytmus zenekar játékába, a műkedvelői szinten kiváló énekesek hangjába, a szép magyar dalokba, a kecsesen lépegető lányok táncába és a szemtévesztő bűvész cselfogásaiba. hogy a három órás műsor alig tűnt harminc percnek. Mikor lehullt a függöny, a bátorkeszieket nagyon érdekelte, hogy névszerigt kik voltak azok, akik ezt a kellemes estét szerezték. Akik télben, hóban, szélviharban is vállalkoztak arra, hogy távoleső falu színpadán fellépjenek s vendégszerepeljenek. Jozefik Erzsébet, Oborilová Lia, Boncsek László, Balázs Sándor, Csizmadia Zoltán, Bar- tus Ida, Czigle G., Harcsa M„ Marosi G„ Mente I., Szabó E., Terbák I„ és a zenekar. És a táncosok. Persze elsősorban kellett volna említenünk azokat, akik nem szerepeltek ugyan, de kitünően szerveztek, a gútai Népművelési Otthon részéről Žibritová Marikát, a Csemadok részéről pedig Kopjék tanító elvtársat. S ezzel a jelentésünk végére értünk. Szép estéről adtunk hírt, ahol két falu találkozott fél nyolc óra után s kezetfogott egymással! (M. J.*
