Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-03 / 18. szám

fii a szülők

Amint arról a szülők és a gyermekek már igen nagy örömmel értesültek, az 1960/ 61-es tanévtől kezdődőleg az összes általános műveltséget nyújtó, tanonc- és szakiskolákban az iskolaszereket, ideértve a tankönyveket is, minden tanuló, szüleik foglalkozására és származására való tekintet nélkül, ingyen kapja. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt a szülők tudják a legjobban. S azok számára, akiknek még nincsenek tanköteles gyermekeik, hadd mondjuk el, hogy egyes osztályokban mennyit tettek ki eddig az iskolaszerek.

Az általános műveltséget nyújtó iskolákban:

Az I. osztályban 60 Kčs a 11. osztályban 75 Kčs a VI. osztályban 130 Kčs a IX. osztályban 100 Kčs

A szakiskolák diákjainál a szülők még nagyobb megtakarítást könyvelhetnek el. így a gépipari iskolákban évente 580.— Kčs-t, az építőipari iskolákban 880.— Kčs-t.

Ez az intézkedés különösen a többgyermekes családoknál jelent nagy segítséget, hiszen épp ezeknél ke- kerültek a múltban oly sok pénzbe az iskolaszerek.

1965

Vidámság, optimizmus jell^nzi a mai fiatalokat. A jövőbe vetett biztos hit adja ehhez az erőt

Mit esznek és mit egyenek a gyermekek?

„A kis bűnös“. Vilém Kropp fényképész díjat nyert fényképe egy prágai óvodában készült. A kép igen kifejezően jellemzi, hogy a rendre és fegyelemre már kiskorban nevelni kell a gyermekeket, éspedig nem fenyítéssel, hanem szép szóval.

pÁAwa iamlmJk

A három és hat év közötti gyermekek első igazi iskolája az óvoda. Különös formájú itt a tanítás, alapja a játék. Fokozatosan megtanulnak itt önállóan öltözködni, mosakodni és enni. Virágokat öntöznek, és ha rendetlenséget csinálnak, saját maguk szedik össze az elszórt holmit. S közben énekelnek, játszanak, meséket hallgatnak, ismét énekelnek és táncolnak. Ha szép idő van, sétálnak s közben csevegnek, és kéz a kézben járkálnak. Sok minden hasznosat tanulnak itt. Megtanulják, hogy nem kell félni az orvostól, hisz őket az orvos gyakran látogatja. Különös világban élnek ezek az apróságon. Igazi, szép játék-világban.

1960-ban az óvodákba 267000 gyermek jár, háromszor annyi, mint 1938-ban. Ma évente fejenként 1300 koronát ad az állam az Óvodák fenntartására és

ehhez még számítsuk hozzá a 2.50 koronás napi hozzájárulást az étkeztetéshez. Ez azt jelenti, hogy államunk csak az óvodások étkeztetésére naponta 667 500 koronát ad ki. Ez összehasonlíthatatlanul több, mint. amennyit bármely fejlett kapitalista állam a gyermekekre áldoz.

Tervünk a jövőbe

egfőbb népképviseleti szervünk a csehszlovák Nemzet- gyűlés választmányi időszaka ez év júniusában befejeződik. 1960. június 12-én megválasztjuk az új 300 tagú Nemzetgyűlést. Az elmúlt hat esztendő alatt Nemzet- gyűlésünk nagy munkát végzett. Szocialista küldetéséhez híven az országnak számos igen fontos törvényt adott, mely az élet minden szakaszára kihatással volt. Törvényhozói küldetésén tűi nagyszerűen teljesítette ellenőrző feladatát is, s az egyes bizottságok ülésein az állam vezető tényezői beszámoltak a gazdasági és kulturális élet minden fontos mozzanatáról. A bizottságok ezek után a beszámolók után intézkedéseket foganatosítottak a további szükséges fejlődés érdekében.

Nemzetgyűlésünk konstruktív munkájának biztosítéka abban volt, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának központi Bizottsága itt is teljes egészében érvényesítette vezető szerepét. A Nemzetgyűlés tagjai foglalkozásukra nézve így oszlottak meg: 95 munkás, 70 földműves, 182 értelmiségi és az államapparátus képviselői, ide tartoznak a tömegszervezetek vezető tényezői is, és 21 képviselő pedig a fegyveres erők tagja volt.

Nemzetiségre nézve 253 cseh, 98 szlovák. 9 magyar, 3 német, 3 ukrán és 2 lengyel képviselő volt. A képviselők közül 263 tagja Csehszlovákia Kommunista Pártjának, 48 a Nemzeti Front egyéb pártjának, és 57 képviselő pedig pártonkívüli. Ezek a számok is kifejezésre juttatják a nemzetiségek jogainak marxi-lenini alapokon nyugvó biztosítását, valamint azt a tényt, hogy kommunista pártunk mint a Nemzeti Front vezető ereje a pártonkívüliekkel való szilárd politikai egységben oldja meg hazánk legfontosabb problémáit.

Nemzetgyűlésünk nagy aktivitást fejt ki nemzetközi téren, továbbá elénk, kapcsolatot épített ki más országok parlamentjeivel Is.

*VVV»TVTTTTTTTTTTTTVTTTTTTVTTTTrTTTVTTVTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTVT?TTTTTTTTTTTTVTVTVTTTVTTTTTVt

Értetek fiatalok

Nincs igazságosabb és emberségesebb politika annál, amely megakadályozta, hogy nyomorból szülessenek emberek, amely a gazdagok palotáiból gyermekotthonokat, bölcsődéket, óvodákat és pionírotthonokat építtet. Nem kell jobb bizonyíték a szocializmus életerejéről, mint az, hogy az elmúlt tizenöt esztendőben oly sok időt és anyagi eszközt fordított a gyermekek és a fiatalság egészségének és erejének gyarapítására, műveltségének és szaktudásának emelésére.

Az egészségügy terén csak azért érhettünk el világviszonylatban is nagyszerű eredményeket, mert pártunk oly nagy gondoskodást fordított a dolgozók és természetesen a fiatalok egészségének megóvására is.

1937-ben az egész köztársaság területén csupán 86 bölcsőde működött, 1286 férőhellyel. Ebben az évben nem kevesebb, mint 1200 bölcsőde működik, 38 000 férőhellyel, ami harmincszoros gyarapodást jelent. A gyermekek egészségének gondozását biztosítja az a harminchárom intézet is, melyben 3550 férőhely van, és ahol évente 20 000 gyermeket ápolnak.

Az egészség az első alapfeltétel ahhoz, hogy a gyermekek és a fiatalok az iskolában jő előmenetelt mutassanak fel. 1953 őta egyre több gyermek számára biztosítottuk a teljes középiskolai végzettséget. Tudjuk, hogy a múltban még a polgári iskolába sem jutott sok munkás- vagy parasztszármazású fiatal. És ma már az érettEzzel kapcsolatban igen érdekes megemlíteni, hogy nálunk százezer lakosra 545 főiskolás jut, míg olyan fejlett kapitalista országokban, mint a Német Szövetségi Köztársaság csupán 236, Ausztriában 270 és Angliában, melyet a főiskolások „klasszikus országának“ tartanak, csupán 185.

Joggal mondhatjuk tehát: szocialista államunk az óvodáktól a főiskolákig nagyszerűen gondoskodik arról, hogy a kommunizmus építőinek új nemzedéke erős, egészséges, öntudatos és müveit legyen.

Dagmar Reindlová most tizenhat éves és lelkiismeretesen

készül az óvónői hivatásra.

ségi is csaknem minden fiatalnál természetessé válik.

Alaposan megváltozott a főiskolai* oktatás is, különösen 1948 után. A technika növekedése folytán igen kiterjedtek a technikai irányzatú főiskolák, ahol ma az összes főiskolások 49.8 százaléka tanul. Alaposan megváltozott a főiskolások szociális összetétele is. Az elmúlt iskolaévben a főiskolások 46 százaléka munkás- vagy parasztszármazású volt.

A főiskolák fejlődéséről az alábbi táblázat nyújt áttekinthető képet:

1936

1959/60

x

o

X.

'S

27086 79 332

A tizenhét éves Jana Bínová ugyancsak az emberek egészségéről kíván gondoskodni. Kitüntetéses tanuló, és az egészségügyi iskola elvégzése után valószínűleg valamelyik orvosi fakultáson folytatja tanulmányait. 1

A harmadik ötéves terv befejeztével, vagyis 1965-ben a személyes fogyasztás 1956-hoz viszonyítva 75 százalékkal emelkedik. Kézzel foghatóbban megmagyarázva ez azt jelenti, hogy a lakosság személyes fogyasztása áruba átszámítva 6 milliárd korona értékkel lesz magasabb, mint a harmadik ötéves terv kezdetén, vagyis 1961. január elsején.

A harmadik ötéves terv időszakában a lakosság életszínvonala továbbra is növekszik, nemcsak az árak leszállítása és a bérek emelkedése folytán, hanem a munkaidő csökkentésével is.

cukorkában és más édesség formájában fejezik ki. Érthető, hogy a felnőttek így akarják

kifejezni sokszor azt, amit évtizedekkel ezelőtt az ő szüleik nem engedhettek meg maguknak. A gyermekek iránti igazi szeretet fejeződjön ki fejlődésük iránti általános gondoskodásban. S ehhez nagyban hozzájárul a helyes étkeztetés is. Fogyasszanak sok tejet, sajtot, barna kenyeret, zöldséget, vitamint tartalmazó ételeket, az édeskés limonádék helyett igyanak a gyerekek inkább tiszta vizet és óvjuk őket a füstölt húskészítményektől.

keztetéséről, mely Angliához i viszonyítva összehasonlíthatatlan fokot ért el.

De azért még így is van mit j javítani. Különösen fontos a j tudományos ala- j pon álló étkez- j tetés bevezeté- J se. Sajnos, van- j nak még helyek, j ahol nem veszik | elég komolyan a j tudományos in- tézetek által j kidolgozott normákat, melyek az ételek • kalória- és bio- ; iógiai értékét j tartalmazzák. j

Az étkezésben : számos csőké- ] vényt kell fel- í számolni. így j például különö- ] sen sok zsira- j dékot, ezzel j szemben kevés 1 fehérjét, külö- i nősen kevés tejet és tejterméket fogyasztunk. Ugyanúgy a vitaminok jelentőségét is lebecsülik. Nagyon helytelen az iskolai étkeztetésre mint a házi étkezés egyik kiegészítő formájára tekinteni.

Bár, mint a cikk elején említettük, a gyermekek mai étkezését semmiképp sem lehet a múlttal összehasonlítani, mégis néhány bíráló szót keli mondanunk a felnőttek és a szülők címére. A szülők gyermekeik iránti szeretetüket gyakran

Az elmúlt tizenöt esztendő alatt alaposan megváltozott a gyermekek táplálkozása. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a mai gyerekek erősebbek, egészségesebbek és fejlettebbek, mint szüleik voltak az ö korukban. Lényegében eltűntek a rosszul táplált, angolkóros gyermekek, akikből még tizenöt évvel ezelőtt bizony eleget láthattunk. Még a nyugati sajtó is, így például az angol sajtó, elismeréssel ír fiataljaink testi fejlettségéről. Nemrégiben egyik igen olvasott angol lap nagy elismeréssel írt a csehszlovák bányásztanulók ét-