Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-03 / 18. szám
Szép ünnep Immár tizenötödször ünnepeljük hazánk felszabadulásának évfordulóját. Legszebb ünnepeink közé tartozik ez a nap. Tizenöt év már elég nagy idő. Akik akkor születtek, ma már CSISZ-tagokká váltak, és bizony alig értik, miiyen világ volt a felszabadulás előtt. Nem tudják, mi az a kiszolgáltatottság, nyugodtan tanulnak, rendszerünk minden lehetőséget biztosít számukra és mindenki számára, aki becsületes és odaadó híve a dolgozó népnek. A tizenöt év alatt elért eredményeinkről pedig köteteket írhatnánk. Lelkes, odaadó, igaz kemény munkával egy teljesen új világot építettünk, a réginek még a romjai sem maradtak. Sokan éppen a felszabadulás által kerültek ki a fasiszták karmai közül, akik véres terror alatt tartották a dolgozó népet. Bármerre jár az ember, hegyen, völgyön, városban vagy a legutolsó faluban, mégsem talál olyan helyet, ahol ne ütközne a fasizmus gyászos emlékébe. A tavasz ünnepélyesen köszöntött be. Kivirult a Havlič- küv Brod-i városi park is. Nemrégen ebben a parkban jártam, egy szabad órámat akartam itt szebbé tenni. A város zsibongását alig hallottam és egyszerre csak belebotlottam a fasiszták véres gaztettének emlékébe. Park vagy hegy, virágzó rét vagy kalászttermö mező mindenhol őrzi véres emléküket. Ugyanis 1944. november 15-én délután hét iskolás gyermeket hajtottak ki az akkor itt uralkodó németek, hulladékpapírt gyűjteni. A parkban talán a szemetesládákból kotorták volna elő a papírt, mert úgv látszik akkor már nagyon szükségük volt a németeknek a hulladékra. Nyersanyaghiány volt náluk. Közben bombázók jelentek meg a város felett, de a németek megparancsolták, hogy a gyermekek tovább gyűjtsék a hűl- s ladékot. Bombák hullottak a « magasból és robbanásukkal ' megölték a hét gyermeket. A t fel nem robbant bombákat ké- j sőbb ártalmatlanná tették és 1 otthagyták a parkba* emlékez- 1 tetőnek — igaz, ezt már az t 1 Fiatalok, tudjátok mi ez bomba, amely nem robbant fel a Havliekúv Brod-i parkban. Kellemetlen háborús emlék. Jól dolgozzunk, sokat tanuljunk, mert eredményeink akadályozzák az ilyen bombák gyártását. itteni lakosság kezdeményezésére végezte el a felszabadulás után hadseregünk néhány tagja. A felszabadulás mentett meg minket nemcsak a régi elnyomó rendszertől, hanem a fasiszta hordáktól is. A felszabadulás utáni tizenöt év alatt azonban nemcsak zavarmentesen élhetünk, ami tizenöt év előtt lehetetlen volt, hanem valóban nagyobb darab kenyér és a kenyér mellé hús is kerül jócskán a kezünkbe. Szép ruhába öltözködhetünk, jó cipőben járhatunk. Kormányunk intézkedése folytán szeptember 1-től minden diák ingyen kapja könyveit, tanszereit. Tizenöt év alatt olyan nagy utat tettünk meg, hogy a régi rendszerben legalább egy évszázad kellett volna ehhez. Azok a fiatalok, akik ma már CSISZ-tagok, de a felszabaduláskor talán még csak öt évesek voltak, szintén vállvetve építik a jövendőt, a további boldogabb életért küzdenek. Szép és nagyszerű ez a küzdelem, hiszen voltaképpen azért dolgozik az ember, hogy jól éljen és boldog legyen. A boldogságért küzdeni mindig mást jelent, mint a mindennapi kenyérért birkózni. A mindenna- E pi kenyér inkább alamizsna, a boldogság, a jólét minden. Boldogságunk. jólétünk születését is ünnepeljük hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulóján. Gyűlésen MarceiEházán Marcellházán legutóbb részt vettem a CSJSZ alapszervezetének tagsági gyűlésén. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a 150 CSISZ-tagból csak körülber lül ötvenen jelentek meg a gyűlésen. Azt azonban el kell ismerni, hogy sok fiatal szép eredményekkel dicsekedhet. Bratkó János az alapszervezet elnöke külön dicséretet érdemel, aki fáradságot nem ismerve, minden szabad idejét az alapszervezetre fordítja. Czibor Jenő az alapszervezet pénztárosa pedig példás pontossággal vezeti a pénztárkönyvet. Urbán István kultűrfelelős vezetésével ... ... , „ ... . . - r. .. , . , , pedig kulturális téren érnek el A o pajtások örülnek a szép dőnek Ligetfalusiak ezek a £red^é ket a marcellházai fiuk, akik semmit sem tudnak a múlt rendszerről, hanem fjataj0^ virágszedés közben örvendenek a jelennek. Ök már ingyen kapják a tanszert szeptember 1-től. Az alapszervezet színjátszó csoportja nemrég a Furcsa szerelem című ötfelvonásos komédiát vitték színre. A szereplők közül nagy sikert aratott Tóth Irén, Medza János, Czibor Károly és Gál Béla. NAGY ANDRÁS Komárom liliÉÉ-lamU — ★ ~ Vajon mit kell tennem?: Beszéljen az otthoniakkal, ne követeljék öntől, hogy a lánnyal azonnal szakítson. Mivel ősszel úgyis bevonul, kénytelen lesz elkerülni, és a néhány évi távoliét próbára teszi érzelmeiket. Őszig ne szakítson a lánynyal, mert erre nem is adott okot. Ha a lány később is hí marad, akkor megérdemli, hogy a szülei szeressék őt. Ellenkező esetben minden megoldást nyer Legyen határozottabb, és a helyzetet ítélje meg férfiasabban. Vérző szív: Sajnos az ilyen megsebzett szívre gyógymódot nem ismerünk. Csak azt tanácsolhatjuk, szakítson vele, de határozottan és véglegesen. Ne hagyja magát kínozni. Soha a felesége nem lesz, de a másik lány sem. Keressen magának más társaságot. Tudjuk, eleinte nehezére fog esni, de gondolkozzon, és rájön arra, hogy ez egy szívtelen ember, aki nemcsak hazudik, hanem mindent számításból tesz. Bánatos: Ügy látszik, hogy a jelen esetben a jelek szerint mindennek' vége. Ne járjon utána, és a jövőben is kerülje a vele való találkozást. Örüljön, A élet vidám B. I. Pályaválasztási tanácsadó Több olvasónk kérésére közöljük, hogy létezik olyan szakiskola, ahol a kő- és kaolinfeldolgozásban nyernek kiképzést a tanulók. Az iskola címe: Priemyselná škola pre ťažbu a spracovanie kameňa, Hoŕice. A szerves anyagok feldolgozásában Gottwaldovban nyernek szakkiképzést. Az iskola neve: Priemyselná škola chemická. A tej- és zsirfeldolqozás jövő szakembereit Kromeŕižben a Škola mliekarenského priemys- lu-ban képezik ki. Hodonínban a Priemyselná ják: magfizika, magkémia, ne elektronikai berendezések. Erdészeti szakiskolák (Les- nická technická škola) a következő helyeken vannak: Banská Štiavnica, Liptovský Hrádok, Lipovce (okres Prešov). Kétéves erdészeti tanonciskolák a következő helyeken vannak: Vyvrat (bratislavai kerület), Trenčianske Jastrabie (nyitrai kerület), Veľké Uher- ce (nyitrai kerület), Horná Štubňa, (žiiinai kerület), Borda (košicel kerület), Kalinov (košicei kerület). A SZOMSZEDFALU Alakulatunknál nagy hagyománya van az ifjúsági alkotó- versenyeknek. Nálunk hat kul- túrcsoport működik. Legszebb eredményeket a Gorái tánc- és énekkar érte el. Most szorgalmasan készül a kerületi versenyre. * Alakulatunknál nemrég alakult meg egy magyar ének- és táncegyüttes Navrátil hadnagy elvtárs vezetésével. Az együttes megalakulása pillanatában munkához fogott. Szórakoztatja a közönséget és a magyar nemzetiségű katonáknak lehetőséget ad, hogy saját nyelvükön vehessenek részt a kulturális munkában. Az együttes műsorában főként magyar népdalok és táncok szerepelnek. Nem hiányzik innen a jó magyar muzsika sem. Bartalos, Juhász és Pócs Béla szólóénekesek nagji sikert' arattak a legutóbbi fellépés alkalmával. Értékelnünk kell Kadlec, Mastera, Ludvik és Rój tiszt elvtársak odaadó segítségét a kultúrcsoport irányában. A Fucsík jelvényszerző mozgalom is kiszélesedett alakulatunknál. Minden szakasznál olvasókör működik, amelynek keretében megszerezhetik a katonák a Fucsílt-jelvényt. Nemrég pedig egy nagyon érdekes előadást tartott az alezredesünk, aki Hruscsov elvtárssal való személyes találkozásáról beszélt. Az előadást mindegyikünk figyelemmel kísérte. Több érdekkör is működik nálunk. Leginkább a Tanulunk a pártról körben tanulnak a legtöbben. Arról is szólni kell, hogy alakulatunk minden egyes katonájának jár valamilyen sajtótermék. A futballozás, asztaliteniszezés és kézilabdázás mellett katonáink szorgalmasan készülnek a II. Országos Spartakiádra. Láthatjuk, hogy hadseregünknél az élet vidám. Lehetőség van a kulturális életre és arra, hogy mindenki saját anyanyelvén fejleszthesse tudását. MARTINCSEK RUDOLF, katona Nagymácsédon is szép eredményeket értek el hazánk felszabadulása óta. Legutóbb egy korszerű 17 tantermes iskolát építettek. škola stavebných hmôt, a tégla és a tűzálló anyagok termelésében nyújt kiképzést. Hasonló ipariskola van Plzeňben is. A Priemyselná škola Bŕeclav- ban a mélyfúrás és a kőolaj- és földgáztermelés számára képez ki szakembereket. Bratislavában a Priemyselná Škola energetická a elektro- technieká-n kell jelentkezni annak, aki a magfizikai szakiskolában szeretne kiképzést nyerni. A prágai iskola elme: Priemyselná škola jadrovej techniky, Praha II. Ječná ulica 30. A következő szakokat tanít- hogy így és ilyenkor történt- mert az ilyen természet mét 1 mást is boldogtalanná tesz. Fe- 1 lejtse el, kár az álmatlan éjsza- z kákért. Hogyha egyszer találkoznál- véle: A fiú viselkedése arrt- mutat, hogy ő a múlttal szakí- t tott. Miután a levélre nem vá- í laszolt és viselkedését sen / magyarázta meg, pedig köte- } lessége lett volna, azt tanácsol- . juk, ne keressen alkalmat a ta- i lálkozásra. Mindennemű kezde- ményezéá tőle induljon ki Amennyiben továbbra is így vií selkedne, felejtse el. t Váljunk el: A fiú szerelme- nem meggyőző. Inkább mindkét ; részről megszokásról és sértett i hiúságról, mint szerelemről le- i hét szó. Vegye úgy, amilyen, : Járjon mással is. Vagy vissza- : tér és bebizonyítja, hogy csak i önt szereti, vagy továbbra is ■ olyan marad, mint eddig, akkor s pedig amit elvesztett, nem volt • értékes a maga számára sem. : Egy szomorú kislány: A házasságnak jogi akadálya nincs, ' de az utódokat illetőleg aggá- : lyaink nekünk is vannak. Ezek • szerint lehet, de nem tanácsos. ! Szenvedő Ágnes: A fiúval ne , levelezzen, hisz, bizonyítékai vannak, hogy másoknak is ír szerelmes leveleket. Lehet, : hogy eleinte nehezére fog esni, ■ de jobb most a kezdetén, mint később. Ilyen fiatal lánynál még könnyen fog menni kárpótlást találni. Válni kell, bár nagyon fáj: A könyörgés ilyenkor nem , használ. Egyelőre legyen türe- j lemmel, lehet, hogy az új ideál- , jából ki fog ábrándulni. Ha egy-két hónapon belül nem tér- , ne vissza, ne alázkodjék meg, mert nem használ, és felejtse , el. Sajnos ebben az esetben . méltatlanra pazarolta szerelmét. Az ilyen ingadozó természetű fiú jobb, ha előbb mutatja ki, mi iakoz k benne. Boldogság merre vagy: Vála- , sza nagyon helyes volt. Szerintünk is túl fiatal a fiú ahhoz, hogy akaratát érvényesítse. Neki meg kellett volna kísérelni édesapja nézetét megváltoztatni. Mondd, miért szeretsz te mást és én csak téged: Az ilyen eset nagyon gyakori. Nyugodjon bele. Sajnos a fiú szerelme nem volt elég komoly. Tanácsoljuk, felejtse el, nem ő volt az igazi. A lassan felszálló ködben úgy tűnik a falu templomtornya, mintha nem is házak közt törne magasra, hanem valami szürkés vizű tóból emelkedne ki. Maga a falu csak akkor kezd jobban láthatóvá válni, amikor az Ikarus farmotorja alábbhagy dühével, jelezve, hogy lefelé tartunk a lejtőn. £s amint száll fel a köd, úgy tűnnek elő a szomszéd falu házai, s úgy kavarognak fejemben a múlt, az ifjúkor emlékei. Jó, rossz, a kellemes, a csalódás, mind-mind azt mondja: állj meg, ne menj tovább, nézz körül. Ne légy hűtlen emlékeidhez, hidd el, nem csalódsz bennük ... És mint a gyermek a szülői tanács előtt, úgy hajlok meg én is emlékeim előtt. Járom a hosszú, nedves utcákat, a tíz-tizenötéves emlékek után kutatok, és lassan akaratom ellenére is azon veszem észre magam, hogy idegenben vagyok. Lassú léptekkel, melyek alatt puhán szétmállik a sár, a falu belseje felé tartok. Elnézem a járókelőket, figyelem az arcukat, de mindhiába. A horpadt mellű, beesett arcú zsellérrel, a fáradt járású paraszttal azonban nem találkozom. Csak itt-ott figyelmeztet az a különös kes- kenykarimájú, csapott tetejű fekete kalap, és a parasztos bá- ránybör sapka: jó helyen jársz, vágj neki bátrabban, vagy fur- csálod az egészet? Nem, nincs ebben semmi furcsa, csak menj tovább. És újból szót fogadok. Megnyújtom lépteimet. Az iskola lépcsőjén két kis úttörő megszólít. — Ott nem talál senkit, bácsi. Ez már nem iskola, vagy valakit keres? Nem, nem gyerekek, — mondom — csak az iskolát. — Akkor erre tessék, jobbra, ott a templom mellett — hangzik a válasz. — Ott az új iskola, már szeptember óta. — És a nevezetes kacsaúsztató partján emeletes épületet találok. Tizenhét osztályos iskolát, melyről valamikor Nagymácsé- don még álmodni sem mertek. De most már nem nyughatom, többet szeretnék látni, tudni akarok mindent, minden változást, ami itt végbement. Közben egy idős néni szólít — idegen az úr, mert úgy látom hogy tétovázik — mondja gyönge hangján. — Igen — válaszolom — városból jöttem — s találomra az üzletet említem. — Az önkiszolgálót vagy a másikat — szól hozzám újra. — Amelyik közelebb van — mondom én. — Ha az úrnak mindegy, akkor jöjjön velem. Én idetartok, a templom mellé, a vegyeskereskedésbe. így tekintem meg a falu második büszkeségét, az ízlésesen berendezett boltot, melynek cégtáblájára a vegyesáru helyett én ezt írnám: Áruház. E rövid beszélgetés után már nem újdonság az önkiszolgáló bolt sem, de mégis megnézem. Közben megelevenedik az utca. Vége a tanításnak. Hazafelé tartanak az iskolások. Futnak, sietnek ki merre lakik, majd néhányon hangosan kötekedni kezdenek. — No, mibe fogadsz, ugye nem mersz, no látod, akkor ne okoskodj. Olyan mint az enyém, és kész. — A tiéd kisebb, ennek meg még a színe is más, — mondja a másik, mire egy kis tömzsi emberke hozzám fordul. — Ugye bácsi, a maga gépe nem Lubitel. Netn — mondom — Flexaret. — No mit mondtam — kiáltja el magát erre a bátor legényke, mire két részre oszolva elsietnek mellettem. Lassan megszokom a változást, otthonosabban mozgok. Utcát utca után róva, egy ház előtt megállók, melyből ugyan nem sok a régi, csak az a bizonyos kerítés idézi a múltat. A tető fölött két televíziós antenna Bratislava és Budapest felé mutatja az irányt. A szürkülő alkonyban csak az utcaajtó nyikorgása zavarja meg gondolataimat. — Mariska néni, otthon már a Tibi? — hallom a hangot kint az utcán. — Még nem jött meg Galáhtáról. Ma bizonyosan a későbbi busszal jön, mert bizonyítványosztás van — hangzik a válasz. — Én bizony nem mennék gimnáziumba — mondja ismét amaz. és mint az egykori kezdő gavallér, osonva megyek tovább s benyitok a vendéglő ajtaján. Az ajtóval szemközti falon televíziós készülék ékeskedik. A vendégek csöndben kártyáznak, biliárdoznak. Kérdésemre a „kocsmáros" mosolyogva válaszolja: már régen, nagyon régen. — Pedig valamikor errefelé nagyon könnyen kinyílott a bicska, különösen, ha a szomszéd falu legényei kezdtek szemezni a lányokkal — magyarázom neki. — Igen, igen, így vólt ez, de ma ki ne sajnálná a drága ruhát, a szép inget. Láthatja őket, — és fejével a legények felé int. — Szépen öltözködnek, pedig hétköznap van, és falun is vagyunk. Hiába — mondja — változnak az emberek. A HNB titkárával már csak estefelé találkozom. Nem terhelem különleges kérdésekkel, mert a látottak fölöslegessé teszik azt. De a pontosság kedvéért még ó is gazdagítja jegyzeteimet. Hétszázötvennel szaporodott a lakosság létszáma a tizenöt éi alatt, és a lakóházak harmincöl százaléka új vagy újonnan, át épített. Az ő szavain azonbat nem csodálkozom, miután ( nagymácsédiakról híres mondái jut az eszembe: amikor Kolom- bus még csak ment Amerike felé, már nagymácsédiakkal találkozott, — mondják róluk mindenfelé a vidéken. Ám énnél a népi mondásnak komoly háttere van. A falubéliek életképességéből ered. Hisz ki ne ismerné őket a széles környéken. Mindig híres répaegyelök, kapásol voltak. íme az ötlet. Máris az EFSZ irodájában vagyok, Pavel Pipit szövetkezeti elnök társaságában. A Kolombus-históriát említem neki, melyhez nevetve hozzáteszi: Dolgos nép nagyon, nem szereti a „félmunkát“, és ezt helyesen is teszi. Ügy gondolom hogy a hatvanas évben sem lesz hiba. A tervek kidolgozásánál o való helyzetből indulunk ki és azt hiszem, hogy az év végén nem csalódik majd senki. Nem végzünk majd „félmunkát“, ami bizonyára tetszeni fog a falusiaknak. —sár— Levelezni, ismerkedni szerelnénk Horváth Jenő, Pápa. Türr István gimnázium, Magyarország. Magyarul levelezne, sportról. Bélyeget, gyufaskatulya címkét és színészképeket is gyűjt. 17 éves. Zimonyi Márta, Pápa, Fürst Sándor u. 8. Magyarország. Magyarul levelezne különféle témákról. 16 éves diáklány. Dobó István, Kistelek, Vasút u. 2. Csongrád megye. Magyar- ország. Magyarul levelezne és gyufaskatulya címkét cserélne. 18 éves Mezőgazdasági technikumba jár. Fehér Anikó, Nagygyimót, Pápai u. 53. Veszprém megye, Magyarország. Magyarul levelezne és képeslapokat gyűjtene, 18 éves diáklány. Saiga Éva, Pécs, Gaisler Eta út 23. Magyarország. Levelezni szeretne magyar nyelven, 20 éves. Horváth Mária, Páka, Móricz Zsigmond u. 1/B. Magyarország. 16 éves diáklány, sportról, filmről, színészképek gyűjtéséről levelezne magyarul vagy öro- , szül. I Sár, Edit, Zalaszentiván — i Kisfaludpuszta, Vasútállomás, S Magyarország. 17 éves. magya- rul levelezne különböző témák- ; ról. Bauer Éva, Zalaegerszeg, Leány diákotthon, Magyarország. Csehszlovákiai fiatalokkal levelezne magyarul. 16 éves. Kovács Irén, Sarkad, Dózsa u. 3., Magyarország. Filmről, sportról, zenéről levelezne magyarul és oroszul. Takács Gizella, Vép, Félsz. u. 2. Magyarország. Sportról, képeslap gyűjtésről levelezne ma- - gyárul és németül. Papírszalvé- t tát cserélne. 17 éves, kereskedelmi iskolába jár.
