Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-26 / 17. szám

Éljen május 1. az egész világ dolgozói nemzetközi szolidaritásának napja! 0 f ! A II. ukrán front és a ro­mán hadsereg egységei fel­szabadították Brno városát és további harminc falut... (Idézet a szovjet Tájé­koztatási Iroda 1945. április 26-án kiadott jelentéséből) háború a végéhez kö­zeledett, de a hitleri fasiszta egységek, és különösen az SS csa­patok elkeseredetten védtek minden tal­palatnyi földet. A nyugati szövetségesek csaknem sé­tálva haladtak előre, míg a szovjet katonáknak minden faluért, minden városért nagy áldozatok árán kellett harcolni. Brno városából Schörner tábornagy, a „Mit­te“ hadseregcsoport pa­rancsnoka komoly erődöt épített ki. Nemhiába hívták Schörnert „Der Blutige Fer- dinand“-nak, azaz „a véres Ferdinand"-nak, egységei rengeteg gaztettet követtek el a polgári lakosságon is. Április 25-én a Mikulov irányából előnyomulő szov­jet és román egységek be­hatoltak Brno külvárosaiba Černovicébe, Židenicébe, Husovicébe és Malomericé- be, és innen indultak ro­hamra a város központjai­nak birtokbavételére. Csak­nem házről-házra kellett harcolni. Čierna Polen 37 órán át folyt a harc. Április 26-án a késő esti órákban elcsöndesedett a harc. Megkezdődött a szabad élet. A GSISZ-szervek és szervezetek fő figyelme a választási előkészületek felé fordul. A CSISZ KB április 20-án VI. ülésére jött össze, amelyen megtárgyalták azokat a feladatokat, ame­lyek az ifjúságra a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba és a nemzeti bizottságokba történő választásokkal és az új alkotmányjavaslat megvitatásával kapcsolatosan hárul­nak. Az ülésen Vladimir Vedra, a CSISZ KB titkára tartott be­számolót. A plenáris ülésen a KB tagjain és póttagjain kívül jelen voltak a CSISZ kerületi vezetőségeinek tagjai is. mányra vonatkozó nek biztosítását. irányelvei­A KB hangsúlyozta, hogy a CSISZ-szervek és szervezetek jelen időszakban oda összpon­tosítsák figyelmüket, hogy a fiatalok a választásokban, fő­ként az új alkotmányjavaslat­tal kapcsolatos vitából és ha­zánk további kulturális és gaz­dasági fellendüléséből kivegyék részüket. A KB jóváhagyta az ifjúság­nak a Nemzetgyűlésbe, a Szlo­vák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba történő választásokban való részvételé­re vonatkozó határozatát. A CSISZ kerületi és járási veze­tőségei, valamint az alapszer- zezetek májusban és júniusbar Diztosítiák a CSKP KB alkot­Az ifjúság ebben az időszak­ban még fokozza építő tevé­kenységét. A CSISZ-szervek és szervezetek legjobb tagjaikat a nemzeti bizottságokba képvi­selőknek és a nemzeti bizott­ságok állandó bizottságaiba ta­goknál; jelölik. A Nemzeti Front az összes választási bizottságba képviselőket küld ki, és azok aktívan részt vesznek az agitá- ciós központok munkájában. Az ifjúságot oda irányítják, hogy részt vegyen a dolgozók nyil­vános gyűlésein és külön fi­gyelmet fordítanak azokra, akik először járulnak az urnák elé. „Tizenöt év harca és győzelme" címen előadásokat, továbbá be­szélgetéseket rendeznek a szo­cialista alkotmányról és megis­mertetik ifjúságunkat köztár­saságunk tizenöt éves útjának eredményeivel. A választási előkészületek idején és a választás napján az ifjúsági szervezetek kulturális estéket, hangversenyeket ren­deznek és megrendezik az ifjú­sági együttesek fellépését is. A fiatalokat megnyerjük annak, hogy indokolt optimizmussal menjenek a választásokra és járuljanak hozzá ahhoz, hogy a választások dolgozó népünk örömteli manifesztációja legyen és kifejezésre juttassa, hogy a dolgozó nép a CSKP köré zár­kózik fel. A CSISZ szervei és szerveze­tei a választások előtti kam­pányban a párt vezetőségér® támaszkodnak, és szorosan együttműködnek a FSZM-el, a nemzeti bizottságokkal és a többi tömegszervezettel. A CSISZ KB annak a meg­győződésének ad kifejezést, óogy ezen feladatok teljesítése fokozza a CSISZ-szervek és szervezetek kezdeményezését ás azok még jobban hozzájárul­lak az ifjúság kommunista ne­veléséhez. biztosítják a CSKP KB alkot­&&KXJÍÍF,; ■■ -vi. Hazánk szocialista alkotmányjavaslatát mindenütt igen nagy érdeklődéssel fogadták. Az elkövetkező napokban megindul a vita és ezzel az alkotmány kidolgozásának legfontosabb sza­kaszába lépünk. Oo z z a n s z ó 1 a par Kezetekbe, kedves olvasóink, e napokban az új alkotmány javaslata jutott. A CSKP mint a múltban már nem egyszer, újra hozzátok fordul. Országos vita indul. A munkásokkal és az értelmiségiekkel közösen az a feladatotok, hogy a köztársaságunk fellendítésére vonatko­zó fontos gazdasági és kulturális kérdésekről nyilatkozzatok. Az elmúlt tizenöt év mozgalmas időt jelen­tett, mindent elmosott, ami rossz, ami ember­telen, ami gyötörte a munkásokat és visszatar­totta őket attól, hogy felegyenesedjenek, szé­nádon dolgozzanak és éljenek. Évről évre mindnyájunknak több jut a nemzeti vagyonból, »melyet mint jó gazdák egyre jobban gondo­sunk, ápolunk és szaporítunk. Es vajon érzl- tek-e fiatal barátaink, hogy nemcsak az anyagi lávákból meríthetünk mélyebben, hanem egyre «élesebb a látókörünk, kulturáltabbak va­gyunk, többet tudunk és a gazdasági fellendü­lés útján eljutottunk a szellemi újjászületéshez s. Az új alkotmány nyelve mindannyiunk szá­nára érthető, egészen közeli és világos. De lemcsak az a fontos, hogy alkotmányunk szö­vegét minden ember megértse, hanem az is, íogy tartalmára vonatkozólag észrevételeket egyen és esetleges javaslatokkal jöjjön. Rend­szerünk fő ereje abban nyilvánul meg, hogy a fontos, országos érdekű kérdésekben minden ember állást foglaljon. Ez a valódi demokrácia megnyilvánulása, és ez a kapitalista államok­ban lehetetlen volna. Dolgozóink egyre inkább élnek a szocialista demokrácia jogaival és azt igénybe veszik. A nemzeti bizottságokra vonat­kozó javaslatokról hat évvel ezelőtt 2 700 000 ember nyilatkozott. 1958-ban a párt KB élet- színvonal emelésére vonatkozó levelével kap­csolatosan már 4 millió ember nyilatkozott. Ez azt bizonyítja, hogy a dolgozók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szocialista építés kérdései iránt. Valószínűleg hasonlóan alakul majd a helyzet most is, amikor köztársaságunk alapjáról, az alkotmányról folyik a vita. A Május 9. Alkotmány és a most vitára elő­terjesztett alkotmányjavaslat között az a kü­lönbség, hogy a mi alkotmányunk nemcsak az elért fejlődési fokot, hanem egyidejűleg a jövő programot is jelenti. Hazánk szocialista építé­sének programját, amely majd megteremti a kommunizmus építésének feltételeit. Ezért május és június hónapok folyamán a városok és falvak lakosai nemcsak az alkotmány tulaj­donképpeni tartalmára és szövegezésére vonat­kozólag nyilvánítják észrevételeiket. Bírála­taikban és tetteikben sokkal tovább menjek. Karel Svolinský rajza GEREBLYÉS LÁSZLÓ: OSZCH fő Köszöntlek Május, nem Pirosló, mint érő szamóca, hazudtál, hívó-fehér, mint násznak ágya! nem hitegettél évről évre, És mély-zöld, mintha vetés messzebb vagyunk a fele-útnál, volna, látjuk a célt már, látjuk végre, mely bő termés lesz nemsokára: Köszöntlek Május, nem hazudtál: kellett sugalmad, ragyogásod! A záporokban is te hulltál, jövendőnk medrét is te ásod. A GYERMEK ÉS A CSALÁD SZOCIALISTA ÁLLAMUNK GONDOSKODÁSÁNAK KÖZÉPPONTJÁBAN Olcsóbban, jobban élünk Társadalmunk már ma nagy- és általános gondot fordít a gyermekekre és óriási anyagi eszközöket fordít e célra. Az állam például évente egy tanuló nevelésére az általános műveltséget nyújtó iskolákban 1200 koronát, a szakiskolákban több mint 5000 koronát, a fő­iskolákon pedig az ösztöndí­jakkal együtt évente átlagban 12 000 koronát fordít. Gyermekintézmények és is­kolai éttermek széles hálózata Május elseje ün­nepéhez tartozik a hagyományos má­jusfa állításának szokása is. Elmon­dom egyik megfi­gyelésemet innét, egy Garam menti faluból, ahol ez a szokás még mai is hagyományos. kedvező kigyulladá­sa után sem mehet haza nyugodtan, mint aki dolgát jól végezte. Ott kell ólálkodnia, vizsga szemmel, éberül a ház körül: őrzi a májusfát, különben huncutságból vagy rosszakaratból a szeretettel fel is díszítették. Legtöbbször ha­mar virágzó fát vá­laszt ki a legény az erdőben, szép ma­gasat s az a fontos, hogy a fa szép, zöld és eleven legyen, száraz ág nélkül. Á száraz ág rosszat, Átáfu&fa ismét megnyíltak az agltációs központok ajtajai. A választópolgárok ezekben a napokban a jelöltek kiválasztásáról tárgyalnak és értékelik a nemzeti bizottságok elmúlt időszakának munkáját. Április utolsó es­téjén rendszerint már éjfél után má­jus 1-re virradó éj­jel a lányos házhoz lopakodik a legény és hozza a május­fát. Vagy zenésszel megy, hogy az éne­két hegedűszóval kísérje, vagy csak úgy magányosan és egyedül dalol. A májusfát óvatosan, csendben leállítja az utcaajtó mellé, vagy pedig a leány ablaka alá, és az ablak alatt dalolás­ba kezd. Ha a leány jószívvel veszi a le­gény közeledését s a májusját, három szál gyufát gyújt az ablaknál és a lánggal égó gyufa- szálat fölfelé hajít­ja. A zenész a nő- tázás után nyomban el is megy. De bez­zeg a legény a nó- és a gyufa a zeg a a faszó többi legények el­emelnék a sokat érő, teliaggatott szép fát s lenne be­széd a faluban. Hogy ez nem tréfa dolog, a nóta is tanúsítja: Ma van május első napja. Kinn alszik a legény a kapuba, Kelj jel legény oda van a kalap, A májusfa zöld erdőbe maradt, Nem maradt ott, mert én elültettem, Mit tehetek, ha ellopták mellőlem. Mikor aztán kivi­lágosodik, a legény is hazamehet, s a leánynak is csak akkor illik megnéz­ni a májusját, hogy milyet is kapott. Örül is neki leg­többször, mert bi­zony szép is egy ilyen májusfa, ha bajt jelent s nagyon póruljárna a legény, ha így udvarolna. A fa ágaira fejre- való kendöt, csoko­ládét, fügét, almát és cukorkát aggat a legény. Nem kell sokat magyarázgatni, hogy a májusfa ál lítása a szerelem nyílt megváltása, a legény és leány hi­tet tesznek egymás mellett'a falu színe előtt. Éppen ezért a leány mindig is tud­ja, hogy ki állította neki a májusfát, s másodikat már kü lönben sem merne senki állítani, mert a leány sem fogad­ná el a hűség meg­szegése nélkül, de különben is az őr­ködő legény elven­né a kedvét a pró­bálkozónak. DROZDIK LÁSZLÓ útján igen nagy gondot fordí­tunk az iskolaköteles kórnál kisebb gyermekekre. A bölcső­dékben körülbelül 4000 koroná­ba, az óvodákban és gyermek- bölcsődékben körülbelül 1900 koronába, a napközi otthonok­ban pedig körülbelül évi 50O koronába kerül egy férőhely az államnak. Az állami költség- vetés hozzájárulása az iskolai étkeztetéshez, meghaladja a 600 millió koronát. A gyermekeknek és az ifjú­ságnak nyújtott különféle vi­teldíjengedmények mintegy 500 millió koronát képeznek évente. Ha tekintetbe vesszük a gyermekpótlékokra fordított évente több mint 4 milliárd koronát jelenté kiadást, látjuk, hogy az állam részéről ma a gyermekek és az ifjúság neve­lésére fordított kiadások elérik az évi 9 milliárd koronát A javasolt új intézkedés, azat az általános műveltséget nyújtó szak- és tanonciskolák tanulói­nak tankönyvvel és tanszerrel való díjtalan ellátása több szempontból jelentős. (Részlet Otakar Šimunek- nak, a CSKP KB politikai Irodája tagjának vitafel­szólalásából.) * : Házasségkdtő palota A Leningrádban nemrég meg­nyílt házasságkötő terem ta­pasztalatait felhasználva, szé­leskörű vita után kialakították a moszkvai házasságkötő palo­ták és tánctermek tervét. Az egyik ilyen újszerű házasság- kötő palota egyemeletes épület lesz, földszintjén díszes csarnok fogadja az ifjú házasokat. In­nen az emeletre mennek, ahol a vendégek jelenlétében Össze­adja őket az anyakönywezetö. A földszinten bankett-termeket is létesítenek, s ezekben az ifjú házasok és hozzátartozóik mindjárt megünnepelhetik a nagy eseményt. Az idén meg­kezdik másfél-háromezer sze­mélyt befogadó tánccsarnokok építését is. A tánctermek fala hatalmas üveglap, nyári hőség­ben az üveget müanyagzsaluval helyettesítik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents