Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 2. szám
TÖTH ELEMÉK: Hó-bundába böjt már a vén föld. Hideget lehelnek rám a házak, s a bokrok is mind dideregnek akár az ön-színű verebek, odabújva a vén-hegy ölére. Hideg van kint egyedül; fázom. Hol vagy hát? mért nem jössz, Ĺ hogy melegíts?! Hiába sóhajtozom érted? Az éjszaka hideg és beterít feketével. Sóhajom ráfagy kéken a számra, s a kiáltásom is halkuló nyöszörgéssé torzul. Mért nem, jössz hát? Nem jó egyedül; értsd meg. Hisz jól tudod, a bogár is társat keres, kis-szíve mozdul. Az ember hát mért éljbn egyedül? Társ kell, nekem is kell, te kellesz, hogy vgdjél a nagy-hidegektől. Mert a szobámban megfagy a,csend és akár a sárga kicsi-cinke fagyottan fordulok fel valahol én is. Hiába. Üldöz a végzet s terveim, mint a rozoga viskók szétdőlnek port szórva fel az égbe. Semmi sem sikerül bármihez kezdek, mert te nem vagy itt vélem s a csókod tüze rég kikopott dús ereimből. Hívlak, könyöröglek vissza éjszakák tüzeitől. ügy biztosan jobb lesz, a tested felmelegíti fagyott szivemet, és azután együtt járjuk az utat, s jöhet a tél, kinevetjük, mert itt leszel és melegítek Amikor Karel Čapek (18S0 — 1938) a cseh irodalomban jelentkezett, puskaporos volt a levegő és az író az első világháború előszelében már megérezte a nagy vihart. Fivérével, Jozef Čapekkel együtt több művében szociális kérdéseket feszeget. O Irodalmi hírnévre az R. U. R. című drámájával tesz szert, amelyben a kapitalista gazdasági rendszert Sw™ gúnyolja ki. A Bľjsaa Harc a szalamandrákkal fantasztikus regényében a fasiszta Németor- _ _ _ szág részéről ^ ttdtaü fenyegető veszélyre figyelmeztet. Ezt a müvét még 1935- ben több világnyelvre lefordítják, a Szovjetunióban is nagy sikere van. A Fehér kór című drámáját 1937-ben írja s ebben már nyíltan harcot hirdet a fasizmus ellen. Čapek irodalmi munkássága rendkívül gazdag, útleírásai, essay-kötetei a cseh irodalom értékeihez tartoznak. m Csemadok és a CSISZ vilkei kultúrcsoport- járói már több ízben olvashattunk a la- polcban. Legutóbb egy méltató cikkecske teljesen jelvillanyozta a csoport amúgyis lelkes tagjait. Nagy kedvvel láttak munkához ismét. Elhatároztak. hogy hasznos látogatást tesznek a környező falvakban. December huszonhétedikén Panyitdarócra ránduliak el. Hideg volt, fújt a szél s így érthetően meleg fogadtatást reméltek a helybeli vezetőktől. De mi történt, jó ég? A vilkeiek beözönlöttek az új kultúrház öltözőjébe, amelyben egy cseppet sem volt melegebb, mint kint a szabad ég alatt. Nem hittek a szemüknek. Hát ez is lehet? Hát ez is megtörténhet? Vendégszerepelni jönnek s dermesztő hideget árasztanak az öltöző falai. Sebaj,- gondolták a vilkeiek. Átmegyünk a nagy terembe és majd ott felmelegszünk. Persze, csalódtak megint. A pany it daróciak elfelejtkeztek a vendégekről, nem fütöttek be itt sem, a vilkeiek didereghettek tovább. Esztrádmüsor ide, esztrádK. Jolán kérésére közöljük Gerard Philipe a világhírű filmszínész fényképét. A felvétel 1959 nyarán Faint-Tropez-ben készült, ahol szabadságát töltötte, Amint a képen is látható a nagy művész akkor még teljes erőben, egészségben élvezte pihenőjét. Szórakozásból favágással edzette magát. Ki hitte volna, hogy ez az utolsó szabadsága és pár hónap múlva tragikus halál vet véget nagy karrierjének. Hihetetlen, de így volt műsor oda, a kályha éhesen maradt, nem adtak neki enni. Olyan hideg volt a színpadon, mint az Északi - sarkon. A vendég szereplők csak azért nem akartak nagykabátban, kesztyűben és meleg nyaksálban játszani, mert tekintettel voltak az illendőségre. Pedig nyugodtan maradhattak volna téli öltözékükben, legalább elgondolkoztatták volna a panyitdaróci vezetőket. Ha hiszik, ha nem, teljes három óra hosszáig játszottak dermesztő hidegben. Bizony, tjphezen lehetett a közönséget felmelegíteni, mert ók szintén zord éghajlati viszonyokba kerültek. Ilyen fogadtatás után mit gondolhattak a vilkeiek? Hogy a pany it daróciak nem szívesen látták őket. Oj szép művelődésházukba hűvösen vezették be vendégeiket. De talán a közönség mégiscsak felmelegedett. A vielkeiek ügyes játékától. És ez elégtétel! DANCS ICA, Vilke MIKOR A LÁZADÓ ANGYALOK ELOLVASÁSA UTÁN ösz- szecsukod a könyvet, mintha a századforduló forrongásoktól fűtött fuvallata suhanna át a lapok felett. A szociális forradalom már türelmetlenül kopog az ajtón és az emberek, akik első fokon voltak érdekelve a dolgokban, a kétkezi dolgozók, még tántorogtak a csapásoktól, melyeket csak nemrég osztott ki számukra a hatalom új birtokosa, a fiatal burzsoázia. így lett pofonokban realizálva a hála azért a segítségért, melyet a sansculótte-ok nyújtottak az uralomratörő trónörökösnek a fiatal burzsoáziának. A becsapottak még szédeiegtek a csapásoktól, de a Rousseaun és Kropotkinon és kis részben mór Marxon nevelődött fiatal értelmiség tettre készült a maga módján. A szertelen türelmetlenség jellemzi ezt az ifjúságot, ezért fordul először az anarchizmus felé. Ahhoz nincs türelme, hogy végiggondolja a marxi törvényeket, ha azt egyáltalán ismerte. Ezt a türelmetlen, lázasan szervezkedő ifjúságot szimbolizálják az angyalok, akik fellázadnak a legfőbb úr, a Jahve ellen. Jahve a ma- radiság és a vakhit jelképe a regényben. A lázadó sátáni sereg és demiurgos, a zsidó-keresztény Jahve szembeállítása, a haladás éá az egyházi világhatalom gigászi harca tükröződik a könyvben. A sátáni sereg a tudomány, a művészet szabadságát képviseli a lelki parancsuralommal szemben, mely megfosztja a tudományt szabad szárnyalásától és a művészetet az álszemérem páncéljába kényszeríti. Ebben a könyvben újra a szkeptikus, de az ember jövőjében mélyen hívő Anatol France mondja el véleményét a kor ösztönös forradalmi mozgalmáról, az anarchizmusról. Eltévesztett célú és módszerű lázadás ez, melynek csődött kell mondania, mert nem veszi fiJó hír Hódosról NEM IS OLYAN RÉGEN nagy hiba volt Hódoson, hogy a fiataloknak a korcsmán kívül nem volt megfelelő szórakozási helyük. (Erről a panaszról az újságban is olvashattunk egy alkalommal). A hibát a helyi nemzeti bizottság vezetősége sokáig nem orvosolta. Kultúrház volt ugyan eddig is, de az estéről-estére üresen, kihasználatlanul állt, ha történetesen az EFSZ tagsága vagy valamilyen más tömegszervezet nem foglalta el. Az ország utas- és teherforgalma a vonatokon kívül elsősorban az országutakon folyik le. Az utóbbi években annyira megnövekedett gépkocsiforgalmunk, hogy közlekedési szerveink szinte naponta foglalkoznak az országutak biztonságos közlekedésének kérdésével. És ez nem véletlen. Gépkocsivezetőink áldozatos munkája minden dicséretet megérdemel. De és itt kezdődik a bibi. Sofőrjeink jelentős része felelőtlen. Nem ügyelnek a rájuk bízott személyek testi épségére, hatalmas anyagi károkat okoznak. Mit szóljon az ember az olyan gépkocsivezetőre, aki részegen ül a volán mellé. Azt mondják, szigorúan meg kell büntetni. Ez igaz. Csakhogy a büntetés a bekövetkezett károkat, emberáldozatokat már nem hozza helyre. Hol kezdeni? A napokban az egyik járási székhely utcáján, későn este teherautó rohant neki a villanyoszlopnak. A nagy Tátra kocsi derékban kettémetszette a villanypóznát és utána megszökött. A villanyvezetékek leszakadtak, földre hullottak. Szerencsére az utcán már nem sokan jártak, így senkit se ért baleset. De ha . . jobb róla nem is beszélni. Ugyanez az autó, még több mint negyven kilométeres utat tett meg. És ott nekiment az országút fájának. Ez a fa már vastag volt. Megszökni nem tudtak. A sofőr természetesen be volt rúgva. Hány ilyen példát vagy ehhez hasonlót hozhatnánk. Hol van a kiút? A részeges soffőrtől el kell venni a hajtási engedélyt! De hogyan lehet megállapítani, ki a részeges, ha még nem követett el közlekedési kihágást? Ismerek egy ügyet. Harminc évig sofőrködött az illető. A vállalatnál regéket zengedeztek róla: két-három féldeci után vezet a legbiztonságosabban. És valóban, harminc évig semmi se történt. Aztán egyszer halálos szerencsétlenséggel végződött minden. A tanulság? Aligha van vállalat, hivatal, ahol ne. tudnák, hogy iszik-e a sofőr. Tudják, sőt vele isznak. Itt kell kezdeni. Iszákos embernek semmi helye a volán mellett. Az ilyen embereknek azonnal fel • kellene mondani mindenhol, éá el kellene venni a hajtási engedélyét. Tudják a sofőrök is egymásról, ki a részeges. Csakhogy nem jelentik, nem szólnak senkinek. Hallgatólagosan cimborájává lesznek iszákos kollégáiknak. Segíteni akarnak rajtuk. De csak a sírhoz vezető útjukat egyengetik egymásnak. Mindenkinek közös erővel kell fellépnie az országutak kalózaival szemben! ÉLC MISKA — Miért nem törődünk a fiatalokkal — vetődött fel nem egyszer az égetően fontos kérdés, de a CSISZ-szervezet vezetősége — még maguk a régi, eddigi elnökök is — csak legyintettek: „Hiába, nem lehet összehozni a fiatalokat“. Maga a CSISZ járási titkárság? is hibát követett el, hoijý nem vizsgálta meg a bajok gyökerét. Néhány hónappal ezelőtt azonban — mintha álomból ébredt volna fel a HNB és a CSISZ vezetősége - közös gondolatként'egy szép elhatározás született az agyakban. Elhatározták, hogy a kulturális alapból filmvetítőgépet vásárolnak. A szavakat tett követte. Rövidesen megoldották a mozihelyiség kérdését is, melynek kijelölésénél közbeleegyezéssel a kultúrházra esett a választás. De hol legyen a gépház, ahová a filmvetítőgépet elhelyeznék? Ez is megoldódott. A korcsma mellékhelyiségéből elkerítettek egy részt, (tudvalevőleg a kul- túrház közös tető alatt, tő- szomszédságban van a kocsmával) és társadalmi munkával BRATISLAVA I. KEDD: 11.30 Jó hangulatban (állandó műsorszám) 14.05 Szórakoztató zene (állandó műsorszám) 15.30 A Moszkvai Rádió összeállítása 16.15 Szórakoztató zene 17.00 Tánczene 18.15 Kí- vánságkoncert (állandó műsorszám). SZERDA: 12.40 Operettrészletek 20.20 Szimfonikus zene CSÜTÖRTÖK: 13.10 Békedalok 20.00 Rejnuš: Az első liga története — rádiójáték PÉNTEjK: 10.25 Katonazene 15.30 A Moszkvai Rádió összeállítása 21.30 Keringők SZOMBAT: 12.40 Operaáriák 13.10 Szórakoztató zene 20.00 Szórakoztató hangverseny 20.30 Tánczene VASÁRNAP: 9.30 Szórakoztató műsor 15.00 Kívánságkoncert 17.20 Tánczene 20.00 Osztrovszkij: Jő hely — színi- előadás. A BRATISLAVA! TELEVÍZIÓ MŰSORA! / KEDD: Őszi nap (Csehov műveiből) SZERDA: 20.00 Filmrészletek CSÜTÖRTÖK: 19.30 Közvetítés a prágai téli stadi- őnből 21.35 Millió frankos dokumentum — televíziós detek- tívregény PÉNTEK: 20.00 A nagy család — szovjet film SZOMBAT: 20.30 Kard és kocka — magyar film VASÁRNAP: Lissy — német film. KOSSUTH RÁDIÓ, BUDAPEST KEDD: 10.25 Színes népi muzsika 14.40 Népi zenekar 17.15 Szív küldi szívnek 20.30 Zenés képeskönyv SZERDA: 12.10 Operarészletek 16.00 Élőszóval- muzsikával 18.20 Szív küldi szívnek 21.45 Tánczene CSÜTÖRTÖK: 12.10 Tánczene 14.10 Szórakoztató muzsika 18.10 Szív küldi szívnek 20.30 A Rádió- színház bemutatója: Vén Európa Hotel PÉNTEK: 12.10 Népi zenekar 13.Í5 Táncmelódiák 17.15 'Szív küldi szívnek 18.45 Részletek a János vitéz daljátékból SZOMBAT: 10.30 Operett-kettősök 12.10 Népi zenekar 13.50 Szív küldi szívnek 18.30 Cigánydalok, szerelmes dalok, katonadalok 20.30 Ope- rettközvetltés VASÁRNAP: 13.00 Magyar nóták 14.00 Szív küldi szívnek 18.1Ű Operarészletek 19.10 Tánczenekar. ezt alakították át gépházzá. Mennyi lelkes fiatal serénykedett, segített napi munkája után az építkezésnél! Öröm volt nézni őket Azóta alig telt el két hét és a fiatalok szombaton, vasárnap — a jövőben beiktatják a csütörtököt is — egyre többen kerülik el a korcsmát, egyre nagyobb számban ülnek be a kultúrházba, hogy megnézzenek egy-egy szép filmet s tanuljanak. Elárulom még azt a hírt is, hogy a korcsmát egy másik épületbe, más utcába teszik át és helyén klubhelyiséget rendeznek be. A hődosi fiatalok ma már együtt vannak. Meg kell kezdeni a munkát. K. M. mmuuumtmmwM I. J. Repin A z orosz haladó képzőművészeti hagyományok egyik legnagyobb képviselője. Tehetségét hamar felfedezték és nagy anyagi áldozatok árán a festészeti akadémiára került. Repin a forradalmi demokraták tanításaihoz híven otthagyta az akadémiát és az úgynevezett peredvizsnyik-mozga- lomhoz csatlakozott, amelynek követői vándorkiállításokat rendeztek és képzőművészeti alkotásaikon keresztül igyekeztek felvilágosítani a népet a cári önkényuralomról és az osztályellentétekről. Repin a legnagyobb feltűnést hajóvontatók életéből merített hatalmas alkotásával keltette. Még az akadémia is elismerte, és lehetővé tette, hogy külföldre kerüljön és figyelmét elterelje az oroszországi állapotokról. Külföldön rengeteget tanult, de nem vesztette el egyéniségét. Az Ojonc című képe újabb lépést jelentett felfelé ívelő művészpályáján, a Körmenet a kurszki kormányzóságban című festményén pedig már igazán kibontakozik tudása. A forradal- Jf gyelembe a kor társadalomvalóságát. A fordító előszavában az értelmiség tragikus harcát sejti a regény mögött. Ez igaz is annyiban, hogy az anarchizmus hordozója elsősorban az értelmiség volt. Ezt igazolja a levert lázadás végső tanulsága is, mely opportunusan azzal zárul, hogy át kell nevelni az embereket. Ez az író hite is fejlődésének ebben a szakaszában. Mint sok más helyen, itt is kiütközik az a világnézeti kettőség, melyet oly sok bírálója felismer a francéi alkotásban. Az előszó megállapítja, hogy e kettőség korának jellemző vonása. Inkább azt mondhatnánk, hogy a szocialista mozgalom kezdeti betegsége. A második Internacionálé ideológusainak, elsősorban Kautszky- nak forradalmat tagadó opportunizmusa uralkodik ekkor a munkásmozgálomban. Élete alkonyán France elismerte a forradalmi fejlődés egyedül járható útját és közeledett az osztályharcos mozgalomhoz. Erre mutat Gorkijjal való baráti kapcsolata, szimpatizáló nyilatkozatai, végül belépése a kommunista pártba. Világnézetének ezt a kettőségét azonban sohasem tudta levetkőzni. De a francéi alkotás még így is egyenes folytatása Voltaire, Diderot, Rousseau és az enciklopédisták által elhintett felvilágosodásnak. Egész életműve a kor küzdelmeit vázolja, a haladó emberek jótakaró, de inkább ösztönös, mint tudatos megmozdulásait, a polgári osztályuralmat konzerváló áľ-demokrácia és a vele szövetséges egyház ellen. Anatole France alkotása nem mutatja fel a1 szocialista távlatokat, bizonyos azonban, hogy a nagy kérdésre, a forradalom kérdésére igennel válaszolt. Ragyogó írói fegyverzete mindig a haladást szolgálta. Élete alkonyán ezt így fejezte ki: Mindig a néppel! mórok elleni hajszákra és letartóztatásokra a Propagandista letartóztatása című képpel felél a művész. A vásznon a hivatalos hatalom néz farkasszemet az eszmei meggyőződéssel, az elnyomó cári rend. a forradalommal. A cári önkény, a börtönbüntetés ellen küzdő harcos hősi drámája tárul fel előttünk a Váratlan hazatérés című képen. A nemvárt boldog pillanat szinte dermedtté teszi a feleséget és gyermekeket. Az alvó nő (Repin felesége) Az orosz történelemből vett képeivel, mint Zsófia cárnő, Ret- tegetett Iván és fia, a szabadság eltiprása ellen tiltakozik. Repin művészetének középpontjában mindig az emberábrázolás áll. Közismertek Tolsztojról, Gorkijról, Tretyakovról, Glinkáról, Muszorgszkijról és Liszt Ferencről készült képei. A Repin által olyan kiválóan képviselt forradalmi realizmus tovább él a mai haladó művészetben és hozzásegít Lenin nagy gondolatának megvalósításához: a művészet képessé tesz a világ mélyebb megértésére. M. M, 1
