Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-08 / 36. szám

A füleld j Ä szeptemberi szél színesíti a fák leveleit. Érik a .szőlő, közeledik a szüret és a nagy őszi munkák ideje. A CSISZ alapszervezeteiben és járási ve­zetőségein Is hatalmas munka folyik. Minden ősszel visszaférő munkát végeznek a fiatalok. Készülnek a nemsokára meg­kezdődő oktatási évre és az év­záró taggyűlésekre. .A fülek! járásban is az eddiginél sokkal nagyobb lendülettel végzik e fontos teendőket. Az utóbbi évbén nem történt személyi változás a CSISZ járási titkár­ságán, ennek tudható be a na­gyobb készülődés, mert a mun­kában jártas emberek mégiscsak jobban tudják, hogyan kell vé­gezni a teendőket. A CSISZ járási vezetősége alapos megfontolás után már előbb betervezte a járás tanu­lóköreinek számát. Ugyanúgy határozatot hozott az évzáró taggyűlésekre vonatkozóan is. A járási j vezetőség minden egyes tagja kiveszi részét a szervezésből. Esténként felbúg­nak a motorkerékpárok és egy- egy oktatót vagy járási vezető­ségi tagot röpítenek valamelyik alapszervezetbe. A CSlSZ-ta- gokkal komolyan megbeszélik a dolgokat, .irányítják az alap­szervezetet a szervezésben, segítenek a propagandisták és az alapszervezet vezetőségi tag­jai összeválogatásában. A leg­közelebbi járási vezetőségi ülé­sen .azután beszámolnak elvég­zett munkájukról, kicserélik tapasztalataikat és irányítást kérnek a járási titkárságtól. Ennek a lázas munkának meg is van a látszatja. Eddig már több tanulókört szerveztek. Tíz A pártról tanulunk kört, 12 Vi­lág térképe felett kört, 1 Olva­sókört, 1 Alapfokú' politikai kört. A körök szervezése nagy lendülettel tovább folyik, hogy elérjék a tervezett számot. Hat Alapfokú politikai kört, 20 Ol­vasókört, 30 A pártról tanulunk kört és 15 Világ térképe felett kört kell szervezni a terv sze­rint. Amint látjuk, az Olvasókör és A pártról tanulunk körök szervezésénél van még némi lemaradás, de a remények en­nek ellenére kecsegtetők. Hi­szen most, a tanév megkezdése alkalmával az Olvasókörök szá­ma is emelkedik, mert az isko­lákban is komoly szervező mun­kát folytatnak majd a járási vezetőség tagjai. Ugyanez vo­natkozik A pártról tanulunk körök szervezésére Is. Az Olva­sókörök szervezése azért is igen fontos, mert ezáltal elmé­lyül a Fucsik jelvényszerző verseny. Ez pedig igen fontos tényező a fiatalok eszmei neve­lésével kapcsolatban. A propagandisták száma ed„- dig eléri a tizenhetet. Ahogy a különböző tanulóköröket szer­vezik, ^szerint Választják meg a propagandistákat is. E téren inkább arra törekednek, hogy valóban komoly, talpraesett, rá­termett fiatalokat válasszanak meg propagandistáknak. A párt üzemi és alapszervezetei nagy segítséget nyújtanak az oktatá­si év megszervezésénél. A párt járási bizottságának segítségé­vel első ízben kerül sor a fülekf járásban a CSISZ alapfokú funkcionáriusainak iskolázására. Már eddig 34 fiatalt szemeltek ki erre az iskolázásra, akik örömmel vállalták is a részvé­telt. Főleg az alapszervezetek vezetőségi tagjaiból és a járási oktatókból, valamint a CSISZ járási vezetősége mellett mű­ködő aktivistákból tevődik össze ez a szám. Az iskolázás bizo­nyára jó hatással lesz az alap­szervezetek további munkájára. Több felkészült, a politikai tu­dományokban jártasabb fiatal kerül majd az iskolázás által az alapszervezetek Vezetőségeibe és a járási vezetőségbe is. Job­ban meg tudnak majd felelni a különböző kérdésekre, foko­zottabban állnak helyt a szerve­zés nehéz munkájában és pél- daadóbban, komolyabban állják meg helyüket a termelőmunká­ban. A párt járási bizottsága arról is gondoskodik, hogy az iskolázás színvonalas és nevelő hatású legyen. Bizony a fiatalok nevelésénél ez nagy segítséget jelent e CSISZ járási vezetősége számára. Mikor e sorok napvilágot lát­nak, akkorra már megtartották az eiső évzáró taggyűlést a fü­ieki járásban. Bakóházán tör­tént ez, ami arra vall, hogy a bakóházi fiatalok bizonyára eléggé tettrekészek és* sokat adnak az alapszervezet becsü­letére. Elsők leszünk — gondol­ták magukban, ezzel is példát mutatunk a többi alapszervezet­nek. Egyébként a füieki járásban is egyre több az olyan alapszer­vezet, ahol ünnepi keretek kö­zött tartják meg az évzáró taggyűlést. Igazi ifjúsági ün­neppé avatják az évzárást, ami­re hosszú ideig emlékeznek majd a ’fiatalok. A helyi párt- szervezet és a tömegszerveze­tek vezetőségén kívül meghív­ják az idősebbeket is. Hadd lássák, milyen munkát végeztek a fiatalok, mik a tervéik a jövő­re nézve, ki érdemel dicséretet vagy bírálatot az elvégzett munkáért. Bizony sok asszonyt, embert boldogság fog el, amikor látja, hogy fia vagy lánya mi­lyen derekasan állta meg helyét a CSISZ munkájában, milyen hasznára volt a közösségnek. Már csak ezért a dologért is érdemes meghívni az idősebbe­ket az évzáró taggyűlésre. Mon­dani sem kell, hogy a legtöbb alapszervezetben táncmulatsá­got is rendeznek és kulturális rendezvényeket az évzáró gyű­lések alkalmával. .Az sem árta­na, ha valamilyen sportrendez­vénnyel kapcsolnák össze ezt az ifjúsági ünnepet. Ilyenkor a táncmulatságok is vígabb han­gulatúak. A fiatalok ereje, kul- túráltsága, szervező készsége mutatkozik meg egy jól meg­rendezett évzáró taggyűlésen. A füieki járásban pedig a kilá­tások szerint minden ilyen tag­gyűlést jól szerveznek meg. BAGOTA ISTVÁN Brnoban a nagyszámú 'érdeklődő előtt megnyílt a mintavásár. A többezer kiállított tárgyat, gépet néhány millió látogató tekinti majd meg. A prágai Laboratóriumi készülékek gyára a képünkön ábrázolt savmérő készülékekkel is részt vesz a mintavásáron. Levelezni, ismerkedni szeretnénk Csehszlovákiai fiatalokkal sze­retnék levelezni, igen kedves szórakozásom a zene és a bé­lyeg-. vagy gyufásdoboz címke gyűjtés. Életkorom 17 év. Cí­mem: Buttka.v Zsuzsanna, Zala­egerszeg Kossuth Lajos u. 52. Magyarország. Nagyon szeretnék levelezni bármilyen témáról csehszlová­kiai fiatalokkal. 17 éves gimná­ziumi tanuló vagyok. A levele­ket magyar nyelven várom. Címem: Várkonyi Anna, Gyön­gyös, Víg u. 43. Magyarország. Magyar nyelven leveleznék tsehszlovákial fiatalokkal. Szf- nészképek és képeslevelezőla­pok gyűjtéséről, cseréléséről szintén sző lehet. Életkorom 17 év. Címem: Pék Katalin, Szom­bathely, Gyöngyös u. 5. Magyar- ország. Elmúlt a nyár, vége a pionírok táborozásának is. Az idei tábo­rozásokból azonban sokat okul­hatunk s a jövőre nézve több hasznos következtetést vonha­tunk le. Röviden elmondhatjuk, mit is tapasztaltunk /az idei táborozásokon, illetve mire ügyeljünk a jövő évi táborozá­sok megrendezésénél. Milyen formák között történ­jen a kulturális tevékenység a táborban ? A jó tábort már messziről megismerhetik az énekszóról. Kora reggel énekelve vonulnak a fiatalok a zászlófelvonáshoz’ és a tábortüzek esti gyújtásáig az alkalmi énekléseken kívül dalos-versenyeket is rendez­zünk. A tábori dalosvérseny a tábor dalnoka vagy a dalos sátor címért folyik. A verseny bírálóbizottsága nemcsak a-szép éneklést jutalmazza, hanem a jó müsorválasztást és az ötletes előadást is. Hangulatosabb az ének, ha harmonika, furulya, vagy gitár kíséri. Ritmus zene­kart főzökanállal, székháttal is könnyen szervezhetünk, és vir dám szórakozást nyújthatunk vele. IRODALMI TEVÉKENYSÉG A TÁBORBAN Jó szolgálatot tesz a táborban egy könyvtár. Ha minden tábo­rozó csak egy könyvet hoz ma­gával és azt a táborozás Idejére a közös könyvtárnak adja, szép könyvtárat létesíthetünk. A pi­henők és a szabad idők alatt alkalom nyílik az olvasásra. Különösen rossz időben tart­sunk felolvasásokat. Közös rá­dióműsort hallgathatunk és tá­bori szavalőversenyt rendezhe­tünk. összejöveteleken beszél­gessünk a tábor környékének irodalmi emlékeiről. Például Tábortüzek égnek messze melyik Irő, nagy művész járt és élt a tábor környékén. Milyen emlékezetes hargok folytak a környéken. Szerkesszünk tá­bori híradót, számoljunk be a tábor érdekes eseményeiről. Díszítsünk, rajzoljunk, farag­junk! A legjobban sikerült raj­zokat, képeket állítsuk ki, a zászlót és környékét virággal díszíthetjük. RENDEZVÉNYEK A TÄBORBAN A tábortűz lobogása mellett közelebb kerülnek egymáshoz az emberek. Azt akarjuk, hogy a tábortüzek nyújtsanak nemes, igazán fiatalos szórakozást. A tábortűz-vezető segítői a nó­tafa, a kellékes, a tűzmester, a tflztáplálő, a tábortűz-vezető irányítása mellett.- A nőtafa kezdi a dalokat, a kellékes biz­tosítja a szükséges eszközöket, a tűzmester < és a tűztáplálő gyújtják és táplálják a tüzet, amely a műsor kívánalmai sze­rint vagy lobogó lánggal, vagy lassú pattogással égjen. NÉHÁNY SZŐ A MÜSORRÖL • A táSortflz műsora látszólag önkéntelenül adódik, a számok maguktól bukkannak elő a résztvevők köréből. Valójában azonban a jó tábortüzet alapo-' san elő kell készíteni. Ezért kell a fiataloknak népdalokat és mozgalmi dalokat tanulni. Ének­lés nélkül nincs tábortűz. Min­denekelőtt a népdalaink és a baráti népek dalai jelentik azt a kimeríthetetlen kincsesházat, melyben minden érzésre, a kö­zösség minden hangulatára ta­lálunk megfelelő kifejezést. A kisebb daloscsoportok ügye­sen összeválogatott népdalcsok­rokkal vagy' saját költésű rig­musokkal tehetik érdekessé a tábortüzet. Komoly zenekart legtöbbször nem tudunk a táboron belül összeállítani. Emellett azonban jő szórakozást nyújthatunk kü­lönféle mőka-zenekarokkaL Pél­dául fésűre szorított hártyapa­píron dudálunk, hüvelykujjal deszkán bőgőzünk, különféle mértékig megtöltött vizespoha­rakkal játszunk. A tábortűznél szavalt vers pedig nevelje szo­cialista öntudatra, igaz ember­ségre a fiatalodat. Legyen mű­vészileg értékes az elszavalt vers. A tábortűznél előadott jelenet pedig rövid legyen. A tábortűz jellegzetes müsorszá- mai a mókák. Vannak köztük néma játékok, mint például a villamosra várás, gyümölcs­evés, sportmérkőzés közönsége, dramatizált tréfák, anekdoták, utazótréfák, versenyautó, cso- daborbely. A rögtönzött jelene­tek közül a tábori élet mulat­ságos eseteinek bemutatására talán legalkalmasabb a bábszín­ház. Lehet „emberbábokkal“ bábok módján mozgó szereplők­kel is bábszínházát rendezni. A tábor programjából mint fe­lejthetetlen emlők emelkedik ki a tábori karnevál. A titokban elkészített Jelmezekkel, színes lampionokkal és különböző tré­fákkal egybekötve vonulnak fel a fiatalok. Szóljon a zene, a jel­mezek elvonulását egy kis időre szakítja meg a tréfamester. A felvonulás után hirdessék ki a táncversenyek eredményét. Az elmondott tapasztalatokat bizonyára felhasználják a leg­közelebbi táborozásoknál. VÁRNAY TIBOR A Prága« Köz­ponti Kultúr- házban nemrég gombakiállitást rendeztek. A ki­állítást nagyszá­mú érdeklődő tekintette meg örvendetes do­log, hogy sok fiatal is megis­merkedett a gombákkal, a különböző erdei gyümölcsökkel, az erdő haszná­val. A 20 éves Jaromír Kotvza Tocné u Prahy- ból jött el a ki­állítást megte­kinteni. Tapasz­talatokat gyűj­tött az erdei gyümölcsök, nö­vények, gombák ismeretében, Fő városunk idősebb lakosai még visszaemlékeznek az első pozsonyi trolibuszra, melyef öt­venegy évvel ezelőtt, 1908-ban helyeztek üzembe és amelyre csak néhány lépésnyire az „Oj Ifjúság“ szerkesztőségétől, a Prágai út elején kellett felszállni. Két nyír tott kocsija a nyári hónapokban a Vaskutacskára szállította a csó­nakázni és szórakozni vágyó if­júságot. A döcögő jármüveket aztán 191i-ben, az első világhá­ború kitörése után kivonták a forgalomból. A pozsonyi vár történetéről is sok érdekeset olvastunk már. De vajon ki tud arról, hogy a Prépost utca folytatása alatt — ahol az a Káptalan utcát keresztezve lépcsős sikátorban végződik, — egy csaknem épségben maradt földalatti folyosó vezet a várba? Vagy hogy a Jirásek (Ventúr) utca 7. számú ház alatt még ma is patak csörgedezik? Ennek a .Münzhaus“-nak nevezett, va­lamikori pénzverdének alapját csak úgy tudták lefektetni, hogy hatalmas kőlapokkal borították be a földalatti patakot, mert vi­zét sehogysem tudták elvezetni vagy lecsapolni. Viszont a vár 'eghíresebb „vészkijárata", mely a Duna medre alatt vezetett a tőlünk is jól látható ausztriai ' eányvárba (Woljsthalba), ma már mvarészt beomlott. Kevesen vannak azonban, akik >tőuebbet tudnának az „elátkozott házról", amiért is elmondom a történetét: A Zöldszoba utca 1-es számú ház „rejtelmeiről" még a század elején is sete at súgtak-búgtak, Évszázados babona jóllehet a rakoncátlan jellemek nem is a rnai, újabb bérházban, hanem még az annak helyén álló régi városháza falai között han- cúroztak. Gyermekkoromban tá- tott szájjal hallgattam az „öre­gek" meséit, melyekben csak úgy hemzsegtek a kacifántos hálóing­ben szemérmetlenkedő kísérte­tek, fejnélküli lovagok, baglyok, kuvikok és egyéb jámbor szár­nyasok. Ezért eleinte még az 1883-ban átépített bérházba sem akaródzott senkinek behurcol- kodni. Ha elvétve mégis akadt egy mindenre elszánt bérlő, \sok­szor az előre lefizetett házbért is otthagyva, hanyatt-homlok me­nekült a [lakásból, ha története­sen „beleütközött" egy láthatat­lan kísérteibe. Arra is emlékszem, hogy főleg a sötétség beállta után kacsingattak az emberek borza­lommal vegyes kíváncsisággal a vaksötét ablakokra. Mikor a sok bagollyal és repülő boszorkánnyal már eléggé telebe- szélt'ék a fejemet, elhatároztam, ha törik, ha szakad, meglesem a hálórékliben vagy akár pizsa­mában császkáló kísérteteket, mert főleg ezek fúrták az olda­lamat, E célból persze éj idején kellett hazulról „meglógnom", mert minden valamire való szel­lem csak éjfélkor szokott handa- bandázni, ha nem akart összeüt­közésbe kerülni a császári és királyi kísértetek országos szö­vetségének alapszabályaival. Végre eljött a várva-várt alka­lom: szüleim elutaztak s bennün­ket gyerekeket öreg nénénk gondjaira bízták. Hála hajlott korának, a néni csakhamar él- szundit ott és uzsgyi neki, már kint is voltam az utcán. Leültem az akkori Főtérr egyik padjára a Poland-szökőkút mellé és vár­tam ... A kilenc éves gyermek türelmetlenségével lestem fel a komor ablakokra, mikor indul el a szellemjárás. Azután valahol tizenkettőt ütött egy toronyóra. Ebben a pil­lanatban a negyedik emeleten egy csapásra kigyulladt az összes ablak, utána a harmadik, majd a második emeleten is! Nekem a fülledt nyári levegő ellenére hirtelen lúdbőrös lett a hátam, fogam összeverődött s még a tér­dem is remegett. Nekilódultam hát és rohantam, ahogy bírtam. Dehogyis néztem hátra, nem kel­lett nekem már kisértet, csak haza, hazai írott feljegyzéseink szerint a következő néphit fűződik az „elátkozott házhoz": valamikor a XVl-ik század körül ellenséges csapatok rohanták meg a várost. A tizenkét városatyából álló vé­nek tanácsa akkor összeült a „burg“-nak nevezett városháza tanácstermében és elhatározta, hogy busás ajándékok árán kien­geszteli az ellenséget, illetve megváltja a várost. Meg is egyez­tek, át is adták a kincset érő hadisarcot, a hitszegó ostromlók A bratislavai Ro­land kút az Áp­rilis 4. téren érdekes, han­gulatkeltő lát­ványt nyújt az arra sétálóknak. Szemben vele a saroképület, a Zöldszoba utcai ház, a mai Ce- dok épülete. A Roland kutat és a rajta levő szobrot 1522- ben építették. Hej, de sokat tudna beszélni, ha beszélni tud­na. Évszázadok eseményeiről szólhatna hozzá, vajon miről be­szélne? azonban gálád módon felkoncol­ták a városatyákat. De mielőtt a vének feje kiszenvedett volna, rettenetes átokkal sújtotta az ellenséget, valamint a „burg" tanácstermét, melyben a végzetes döntést hozták. És az átok fo­gott: a „burg“-ban nemsokára megindult a szellemjárás. Evek múlva egy kis cselédleány emeletről emeletre járva a régi városházán, zsarátnokot keresett, hogy az uraság parancsára tüzet gyújtson a kályhában. Barangolá­sa közben felért a negyedik eme­letre is, ahol egyszerre csak a tanácsasztal körül iilö vénekkel találta magát szembe. Esek óva intették, ne lépje át többé az elátkozott tanácsterem, küszöbét, mert különben halállal lakói érte. A lemészárolt vének szelleme a feljegyzések szerint még tovább is kísértett. A napóleoni háborúk idején egy rettenthetetlen bátor­ságáról híres fiatal francia altisz­tet szállásoltak el a tanácsterem­ben, aki reggelre az izzadságtól csuronvizesen, megőszülve került ki onnan. Saját bevallása szerint egész éjjelen át kardjával kellett viaskodnia tizenkét fehér szakál­las szellemmel. Egyúttal azonban azt Is fel­jegyzi a krónika, hogy a tizenkét fehér szakállas városatya mondá­ja nem volt pozsonyi „találmány", mert a „Schlippenbachs Tafel­runde“ néven ismeretes, hasonló tárgyú frank legenda már azelőtt is „kísértett" több német város­ban. Végezetül pedig majdnem elfe­lejtettem megemlíteni, hogy ké­sőbbi megállapításom szerint az .„elátkozott ház" ablakai akkori­ban, vagyis 1912-ben nem gyúl- tak ki szellemkéztől, hanem a felkelő hold visszfénye tükrö­ződött vissza oly kísértetiesen az üvegen. K, H.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents