Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-08 / 36. szám

„Ablode" - ettől a szótól visszhangzanak a togoi falvak Világszerte megroppannak a gyarmatosítás láncszemei. Nem marad távol a nagy független­ségi mozgalomtól az az afrikai kontinens sem, amely a gyar­matosítók számára oly hosszú ideig az „ébenfának“, vagyis a rabszolgáknak és a katonák­nak tartaléka volt. Afrikában 1933-ban mindössze egy függet­len állam volt, ma már kilencre emelkedett a számuk. A leg­utóbb Ghana és Guinea vívta ki függetlenségét, s új államok születnek az elkövetkező hóna­pokban. Ily módon a volt Fran­cia Nyugat-Afrika és Francia Egyenlítői Afrika territóriumai­nak többsége autonóm köztár­sasággá vált, ami a második lépés a teljes függetlenséghez vezető úton. A gyarmatosítók különböző módszerekhez folya­modnak, hogy korlátok közé szorítsák a népeknek ezt a fel- tartózhatatlan mozgalmát. így született meg a „francia közös­ség“. Jacques Denis e közösség lényegét elemezve a következő­ket írta a „L’Avant Garde“-ban, a francia ifjúság lapjában: „A közösségnek az a célja, hogy megőrizze a francia gyar­matosítók alapvető kiváltságait, megakassza a népek előrehala­dását és megakadályozza fel- szabadulásukat. Szószólói vég­leges megoldásnak tekintik, míg azok az afrikaiak is, akik elfo­gadták, csak egy lépésnek te­kintik a függetlenség útján“. Ez alapvető ellentmondás. Ugyanakkor semmi sem tartóz­tathatja fel a folyamatot, s a közeljövőben Togo is elnyeri függetlenséget. TOGO FEJLŐDÉSE Togo már évtizedek óta a gyarmatosítók gyámsági terüle­te. 1952-ben még csak olyan tanácsadó szervezetek működ­tek, mint a főnökök tanácsa. 1945-ben megadták a válasz­tójogot, de csak a lakosság egyes rétegeinek. 1946-ban megalakult egy kor­látozott, helyi jogokkal rendel­kező törvényhozó gyűlés, de csak 3875 lakos rendelkezett választójoggal. 1955 áprilisában megalakult az első helyi kormány. 1956. augusztus 24-én meg­született Togo Autonóm Köztár­saság. A választók száma ekkor már 458 000 volt, s bevezették az általános választójogot. A GYARMATI RENDSZER TOGOBAN Néhány szám rávilágít arra, hogy milyen körülmények kö­k i mm Táncosok a togoi Mangóban zott élt az a Francia Nyugat- Afrika, amelynek Togo része volt: 28.000 lakosra jut 1 orvos (Franciaországban 1120 lakos­ra), Togoban 9 kórházi ágy jut 10 000 lakosra, (Franciaország­ban ugyanennyi lakosra 112 kórházi ágy) és végül az egész iskolaköteles lakosságnak mind­össze 8 százaléka jár elemi és középiskolába. Ezek voltak Togoban a gyar­mati uralom következményei. Jelenleg a Togoi Egységbi­zottság (CUT) Togo Autonóm Köztársaság vezető ereje, s programja követeli a terület' teljes és azonnali függetlensé­gét. A TOGOI NÉP PROBLÉMÁI „Ellentétben mindazzal, ami 1958 áprilisáig, a választásokig történt, a togoi nép most már fel akar szabadulni a gyarmati iga alól. A hatalmon levő CUT követeli, hogy 1960. április 27-én adják meg az országnak a teljes függetlenséget. És mi lesz akkor a togoi nép fő problémája? A togoi ifjakat és leányokat máris lelkesíti az a gondolat, hogy össze kell fogni a közös munka érdekében. Még a legtávolabbi falvakban is működik valamilyen szövet­ség, népművészeti csoport vagy klub, amely hangosan kiáltja a szót: „Ablode“ — biztonság és szabadság. Az egyik északtogoi szervezet vezetője az alábbi nyilatkozatot tette: — Jelenleg az a célunk, hogy biztosítsuk az ifjúság alapvető jogait és éppen ezért megkezd­jük a harcot a béke védelméért és a demokrácia teljes megva­lósításáért. Élesen szembefordulunk azzal a tőkés mozgalommal, amely mindmáig tevékenykedik Togo­ban. Az első helyen áll az írástu­datlanság ellen vívott harc és követeljük, hogy biztosítsák számunkra a politikai, gazdasági és kulturális jogokat“. A togoi ifjúság tehát nem elégszik meg a „francia közös­ség“ által nyújtott korlátozott autonómiával és az eddigi sike­rekben bízva teljes független­ségre törekszik. Togoban 1960- ban felvirrad a függetlenség napja. A Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepségei keretén belül augusz­tus 30-án a Vágón Sintava és Sered1 között egy új 360 méter hosszú hidat adtak át a forgalomnak, amely szerkezetére nézve nemcsak hazánkban, hanem egész Közép-Európában egyedülálló Oiajmérnök a zongoránál A kisvároska bárjában egyik nap új zongorista tűnt fel. A rokonszenves fiatalembert hamar megkedvelték a vendé­gek, ő pedig szívesen beszélge­tett el a tömegestől betérő olájmunkásokkal, akik egy kör­nyékbeli lelőhely feltárásnál dolgoztak. Különösen sokat de­rültek a muzsikus naiv kíván- csiskodásán, kérdésein. Meg is 'jegyezték: „Alighanem ez sem iiiÄt Rendezzük sorainkat Ezekben a napokban Ismét felélénkül az élet a CS1SZ szerveiben és szervezeteiben. A Központi Bizottság elnöksé­gének határozata értelmében 1959. október 31-ig minden aiapszervezetben meg kell tar­tani az évzáró taggyűlést. A fiúk és leányok, CSISZ-tagok és funkcionáriusok az asztal köré ülnek, összejönnek a klubokban, kultúrházakban, hogy kiértékel­jék a szervezet tevékenységét és megtegyék az első előkészü­leteket, hogy az évzáró taggyű­lés jól sikerüljön. Hogy az évzáró taggyűlés tényleg sike­res legyen és hogy a szervezet tevékenysége felélénküljön, nemcsak a funkcionáriusok fog­nak tanácskozni, hanem meg­hívják a többi tagokat is. De ez még mind kevés lenne, ezért meghívják azokat a fiúkat és lányokat is, akik még nem tag­jai a CSISZ-nek, hogy elbeszél­gessenek velük és megtudják, mi érdekli őket és mit szeret­nének, hogy szervezzen részük­re az ifjúsági szövetség. Segí­teni persze — mint minden évben — eljönnek a tapasztalt CSISZ-tagok, a CSISZ járási vezetőségének aktivistái. A CSISZ évzáró taggyűlései és konferenciái ez idén különös jelentőségűek, mert minthogy a CSISZ III. kongresszusa után zajlanak le, elütnek az eddigi évzáró taggyűlésektől. Annyit már előre megmond­hatunk, hogy a szervezetek többségének munkája örömtel­jes eredményt mutat. A szervezetek ez idén külö­nösen gazdag tevékenységgel büszkélkedhetnek. A CSKP XI. és a CSISZ III. kongresszusa óta sok szervezet munkájában vál­tozás állott be. Egész hazánk területén nö­vekszik a „Szocialista Munka­brigád“ cím elnyeréséért folyta­tott verseny, elmélyül az „Ifjúság millióiért“ mozgalom, és sikeresen folyik az „Ifjúság szakképzettsége növekedésének éve“ is. A falusi ifjúság a me­liorációs munkák elvégzésével, a termőföld helyes gondozásá­val és komposztok készítésével szállt harcba a termőföld ter­mékenységének fokozásáért. Fokozódott az ifjúság részvé­tele a nemzeti bizottságok mun­kájában és a falu kulturális­társadalmi életében. Sikeresen oldódnak meg a fiatalok életét érintő olyan problémák is, ami­lyenekkel eddig nem találkoz­tunk az ifjúsági szövetségben. Ilyenek a CSISZ-esküvök vagy a személyazonossági igazolvá­nyok ünnepélyes átadása. Nap­ról napra növekszik azoknak a CSISZ-tagoknak a száma, akik aktív testgyakorlást folytatnak. £ zen sikerek mellett azonban nem szabad nem észreven­ni a CSISZ-szervezetek munká­jának egyes hiányosságait is. A fő hiba ott van, hogy a poli­tikai-nevelő munka a legtöbb szervezetben alacsony színvona­lon áll. A CSISZ-funkcionáriu- sok nem mindenütt kellően te­vékenykednek, gyöngén mutat­kozik alkotó tevékenységük, s az ifjúság nevelésében ritkán alkalmaznak érdekes módszere­ket. Még mindig akadnak CS1SZ- funkcionáriusok, akik nem ér­tették meg, hogy a szervezet tevékenysége nem fejeződhet be a munkaidő végeztével, és hogy éppen nekik kell módot keresni az ifjúság szabad ide­jének hasznos eltöltésére. Még mindig vannak olyan szerveze­tek, ahol rendszeresen tag­gyűléseket nem tartanak, ahol a tagok nem fizetik a tagsági díjat és nem mutatnak példa­képet a többi fiatal előtt. Az évzáró taggyűléseken pontosan ki kell mutatni, hogyan teljesí­tik a CSISZ III. kongresszusának és a CSISZ KB III. plénumának határozatait. Ez különösen fon­tos, mert némely alapszervezet­ben a kongresszusi határozato­kat csak formálisan vették át. Nem árt, ha még az évzáró tag­gyűlés előtt mozgósítjuk a CSISZ-tagokat a szervezet te­vékenységében mutatkozó hiá­nyosságok gyors kiküszöbölésé­re. Ismét tárgyaljuk meg a kongresszusi anyagot és an­nak szellemében értékeljük a tevékenységet és tűzzük ki az új feladatokat. Az évzáró taggyűléseket ma­gas ideológiai színvonalon kell tartani, úgyhogy hassanak a CSISZ alapszervezetei nevelő és szervező munkájának javításá­ra. A z évzáró taggyűlés színvo- ” nala a beszámolótól függ. Rendszerint ez adja meg az egész gyűlés hangnemét. Az ideológiai színvonalon álló be­számoló bírál, élesen rámutat arra, mit kell tenni, és jelentős mértékben befolyásolja a vita jellegét és színvonalát. Ezért az alapszervezetek vezetőségé­nek, de különösen a elnököknek kötelessége, hogy felelősségtel­jesen kezdjenek hozzá a beszá­moló előkészítéséhez. Az évzáró taggyűléseken kiértékeljük a Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség, a Hadsereggel Együtt­működök Szövetsége és a többi tömegszervezet CSISZ-tagjainak munkáját is. Egyúttal megálla­pítjuk, hogyan teljesítik a CSISZ III. kongresszusának határoza­tait, és hogyan tartják be A „BOTOR ÉS LAKÁS“ KIÁLLÍTÁSRÓL A prágai Július Fucík Pihenés és Kultúra Parkjában „Bűtor és lakás“ címen kiállítás nyílt meg. A kiállításon a következő években termelésre kerülő bútortípusokat tekinthetjük meg. Képünkön egy diófából készült kombinált lakószoba berendezé­sét látjuk. Vasárnap, augusztus 50-án Púchov mellett az Ifjúsági gát közelében az egészségügyi megbízott jelenlétében ünnepélyes keretek között új gyógyfürdőt nyitottak meg. A kitűnő forrás­vizet értékesítve terv szerint olyan fürdőhelyet építenek, amely évente több mint 4000 beteget fogad be. A kiváló gyógy­hatású ásványvíz lóként a légzőszervek megbetegedésénél vált be. Michal Bélák a trencséni V. Siroky Üzem dolgozója a gyó­gyulást keresők között az elsőkhöz tartozik. Elvesztette hangját és állapotát az orvosok reménytelennek tartották. A gyógyvíz háromhetes használata után visszanyerte hangját. látott még olajat — az étolajon kívülRövidesen kiderült azonban, hogy a hozzá nem értő zongorista — egyike a legtehet­ségesebb olajmérnököknek, akit a konkurrens társaság küldött a délnyugati amerikai városká­ba megtudni: hányadán áll ver­senytársa a feltárással és a tar­talékokkal. Ez csak egy példa a sok közül. A Welt című nyugatnémet lap nemrégen kis keresztmetszetet adott az Egyesült Államok új milliós-üzletéről: az ipari kém­kedésről és ellenkémkedésröl. Ilyen tevékenység eddig is folyt, a hamburgi újság szerint most azonban minden iparágra kiter­jedt és igazi nagyüzemmé vált: egy év alatt egyedül Los Ange­lesben ötmilliő dollárt fordítot­tak ilyen célokra. Oj vonása az effajta titokszerzésnek, hogy régebben főként szabadalmak, gyártási eljárások érdekelték a másik felet, ma viszont lega­lább ennyire a vásárlőlisták, azok nevei, akiknek az eladások történnek. Hiába, a gazdasági nehézségek növekednek, s fo­lyik a marakodás a megmaradt vevők megszerzéséért, elorozá- sáért. Az egyik nagy dél-karolinai intézet új arcápolási eljárást dolgozott ki. De mielőtt meg­hirdette volna, felbérelt tucat­nyi magándetektívet, akik a többi szépségszalonok előtt őgyelegtek, nyomon követték a kijövő vendégeket, vagy az autórendszámok alapján derí­tették ki személyazonosságukat. Ily módon nemsokára kezükben tarthatták konkurrenseik csak­nem teljes vevőkör-névsorát. AMERIKAI LAPOK beismerései szerint egyszerű „közkémek“ háromszáz dollárt kapnak havonta, felügyelőik háromszor annyit, s a kiemel­kedő fogást halászók természe­tesén sokkal többet. A nagy vállalatoknak külön kémhálóza­ta van, de ugyanakkor „kémel- hárítókat“ is foglalkoztatnak. A Welt és a többi lapok, ame­lyek ezzel az érdekes és feltű­nést keltő kérdéssel foglalkoz­tak, csupán annyi következte­tést tudtak levonni, hogy a jö­vőben az ilyen praktikák még gyakoribbak és kiterjedtebbek lesznek. Legfeljebb egyes ame­rikai üzletemberek fognak be­szélni közben a „testvéri együttműködésről“, no és a tiszta erkölcsről.,. a CSISZ alapszabályait, melyek­nek értelmében a CSISZ-tag kötelessége, hogy tornászással és sportolással növelje testi adottságát. De még az sem elég, ha a CSISZ-tag ennek eleget tesz. A CSISZ-tag köteles barát­ját is aktív sportolóvá tenni. Ha mérlegeljük és megfonto­lás alá vesszük munkánk sike­reit és hiányosságait, csakis akkor látjuk, mi az eltávolítani való. Az évzáró taggyűlések csak akkor lehetnek sikeresek, ha minden egyes tettünket kri­tikailag értékeljük. Ezt a CSISZ alapszabályai is meghatározzák. Csakis a CSISZ-tagok közötti egyenlőség teljes kiszélesítésé­vel válhatnak az évzáró taggyű­lések a CSISZ-tagok nevelésé­nek jó iskolájává. Ahol nincs kritika és önkritika, — vagy csak nagyon gyenge, ott nehéz eltávolítani a nehézségeket, s ott nem is beszélhetünk a CSISZ-tömegek alkotó kezde­ményezéséről. A CSISZ-szerve- zet és funkcionáriusai munkája szabad és tárgyilagos kiértéke­lésének biztosítása, az évzáró taggyűlés sikerének biztosítását is jelenti. Október Lassan beköszönt az ősz. A gondos gazda ilyenkor felmé­ri az elmúlt időszak munkáját, gyümölcseit és az utolsó ter­més, a kapások betakarítására készül. Bár az elszámolás külö­nösebb nehézségekkel nem jár, a tett csűrök tartalmát ismeri és az őszieket is megsaccolta már, de mégis. Már a jövőn fundorkodik. Mi sikerülhetne jobban, min kellene javítani még. Hasonló a helyzet a mi mun­kaszakaszunkon is. Ifjúsági szö­vetségünk alapszervezetei is az évzárásra készülnek. Nem kis munka előtt állunk, és ha az elvégzett munkánk értékét is­merjük is, nem árt, ha alapos vizsgálat alá helyezzük egész évi tevékenységünket. Csakis ez lehet az egyedüli, mely mun­kánkat gazdagítja, céljainkat közelebb hozza. Bár október végéig még sokat tehetünk, de időnkkel úgy gazdálkodjunk, hogy a számottevésre is kellő idő jusson. A legtöbb járási vezetőség már munkához látott. Alapszer­vezeteink tehát nem maradnak magukra. így tesznek Tornaiján is. A napokban a tanulóifjúság nyári tevékenységét értékelték. Nézzük csak meg tanulóifjúsá­gunk munkáját a tornaijai já­rásban. Mit mondanak róla a járás ifjúsági vezetői: — Járásunkban három olyan központ volt, ahol tanulóifjúsá­gunknak alkalma nyílott meg­mutatni, hogy helyesen véleke­dik a munkáról. Itt mindjárt az elején elmondhatjuk, hogy vala­mennyien helytálltak. A Sväty Král'-i iskola építésén július folyamán a tornaijai tizenegy­éves szlovák iskola diákjai dol­goztak. Tizenhatan voltak, nem panaszkodhatunk rájuk. Munká­jukat a CSISZ járási vezetősége értékelte is. Nyolcán közülük a CSISZ becsületjelvény és egyéb elismerő oklevél birtoká­ban köszönthetik az új iskola­évet. Ennyit az első csoportról. De még mielőtt a másik bri­gádra térnénk, hadd jegyezzük meg, hogy mind a tizenhat fiatal nagyon komolyan vette munkáját. Ez abbéi tűnik ki legjobban, hogy többször bírál­ták az iskolaépítésért felelős nemzeti bizottság titkárát is az építőanyag rendszertelen szál­lítása miatt. A másik központban, a vce- lincei meliorációs munkálatok­nál a tornaijai tizenegyéves magyar iskola hatvan diákja vett részt. Közülük többen szin­tén kitüntetésben részesültek. A járás ifjúsági építkezésein azonban augusztusban sem szü­netelt a munka. A tornaijai diá­kokat mások váltották fel. így kerültek Vcelincére a Banská Bystrica-i II. tizenegyéves isko­la diákjai is. Az ötvenegy diák három munkacsoportban össze­sen 58 828 korona értékű mun­kát teljesített. De tegyünk említést még a járás harmadik építkezéséről, a Túrőc folyó szabályozásáról is, ahol a breznői fiatalok dol­goztak. 9480 korona értékű munkával járultak hozzá a járás fejlesztéséhez. Nem feledkez­hetünk meg azonban a legna­gyobb nyári munkáról, az ara­tásról sem. A járás területén 1224 CSISZ-tag vett részt ben­ne, összesen 17 200 munkaórá­val. Az aratással kapcsolatban külön ki kell emelnünk a tor­naijai traktorállomás és a járási nemzeti bizottság CSISZ-szer- vezetét. Munkájuk példuál szol­gálhat a járás többi alapszer­vezete előtt is. Visszatérve a tanulóifjúság nyári munkájá­ra, ki kell emelnünk, hogy egész tevékenységük alatt nem ha­nyagolták el a kultűrmunkát sem. Kulturális életükről legin­kább a munkahelyükhöz közeli falvak lakosai beszélhetnének. A tanulóifjúság nyári tevékeny­ségének kiértékelése azonban csak egy része egész évi mun­kánknak. A fő hangsúly az alap­szervezeteken vart. Az ő jó vagy rossz munkájuk egyúttal a já­rási vezetőség gondoskodásáról, felelősségérzetéről is tanúsko­dik. Tornaiján mindenesetre jól és időben láttak hozzá az évzá­ró taggyűlések előkészítéséhez. ny. d.

Next

/
Thumbnails
Contents