Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-08 / 36. szám

„Ablode" - ettől a szótól visszhangzanak a togoi falvak

Világszerte megroppannak a gyarmatosítás láncszemei. Nem marad távol a nagy függetlenségi mozgalomtól az az afrikai kontinens sem, amely a gyarmatosítók számára oly hosszú ideig az „ébenfának“, vagyis a rabszolgáknak és a katonáknak tartaléka volt. Afrikában 1933-ban mindössze egy független állam volt, ma már kilencre emelkedett a számuk. A legutóbb Ghana és Guinea vívta ki függetlenségét, s új államok születnek az elkövetkező hónapokban. Ily módon a volt Francia Nyugat-Afrika és Francia Egyenlítői Afrika territóriumainak többsége autonóm köztársasággá vált, ami a második lépés a teljes függetlenséghez vezető úton. A gyarmatosítók különböző módszerekhez folyamodnak, hogy korlátok közé szorítsák a népeknek ezt a fel- tartózhatatlan mozgalmát. így született meg a „francia közösség“. Jacques Denis e közösség lényegét elemezve a következőket írta a „L’Avant Garde“-ban, a francia ifjúság lapjában:

„A közösségnek az a célja, hogy megőrizze a francia gyarmatosítók alapvető kiváltságait, megakassza a népek előrehaladását és megakadályozza fel- szabadulásukat. Szószólói végleges megoldásnak tekintik, míg azok az afrikaiak is, akik elfogadták, csak egy lépésnek tekintik a függetlenség útján“.

Ez alapvető ellentmondás. Ugyanakkor semmi sem tartóztathatja fel a folyamatot, s a közeljövőben Togo is elnyeri függetlenséget.

TOGO FEJLŐDÉSE

Togo már évtizedek óta a gyarmatosítók gyámsági területe. 1952-ben még csak olyan tanácsadó szervezetek működtek, mint a főnökök tanácsa.

1945-ben megadták a választójogot, de csak a lakosság egyes rétegeinek.

1946-ban megalakult egy korlátozott, helyi jogokkal rendelkező törvényhozó gyűlés, de csak 3875 lakos rendelkezett választójoggal.

1955 áprilisában megalakult az első helyi kormány.

1956. augusztus 24-én megszületett Togo Autonóm Köztársaság. A választók száma ekkor már 458 000 volt, s bevezették az általános választójogot.

A GYARMATI RENDSZER TOGOBAN

Néhány szám rávilágít arra, hogy milyen körülmények kök i mm

Táncosok a togoi Mangóban

zott élt az a Francia Nyugat- Afrika, amelynek Togo része volt: 28.000 lakosra jut 1 orvos (Franciaországban 1120 lakosra), Togoban 9 kórházi ágy jut 10 000 lakosra, (Franciaországban ugyanennyi lakosra 112 kórházi ágy) és végül az egész iskolaköteles lakosságnak mindössze 8 százaléka jár elemi és középiskolába.

Ezek voltak Togoban a gyarmati uralom következményei.

Jelenleg a Togoi Egységbizottság (CUT) Togo Autonóm Köztársaság vezető ereje, s programja követeli a terület' teljes és azonnali függetlenségét.

A TOGOI NÉP PROBLÉMÁI

„Ellentétben mindazzal, ami 1958 áprilisáig, a választásokig történt, a togoi nép most már fel akar szabadulni a gyarmati iga alól. A hatalmon levő CUT követeli, hogy 1960. április 27-én adják meg az országnak a teljes függetlenséget.

És mi lesz akkor a togoi nép fő problémája? A togoi ifjakat és leányokat máris lelkesíti az a gondolat, hogy össze kell fogni a közös munka érdekében.

Még a legtávolabbi falvakban is működik valamilyen szövetség, népművészeti csoport vagy klub, amely hangosan kiáltja a szót: „Ablode“ — biztonság és szabadság.

Az egyik északtogoi szervezet vezetője az alábbi nyilatkozatot tette:

— Jelenleg az a célunk, hogy biztosítsuk az ifjúság alapvető jogait és éppen ezért megkezdjük a harcot a béke védelméért és a demokrácia teljes megvalósításáért.

Élesen szembefordulunk azzal a tőkés mozgalommal, amely mindmáig tevékenykedik Togoban.

Az első helyen áll az írástudatlanság ellen vívott harc és követeljük, hogy biztosítsák számunkra a politikai, gazdasági és kulturális jogokat“.

A togoi ifjúság tehát nem elégszik meg a „francia közösség“ által nyújtott korlátozott autonómiával és az eddigi sikerekben bízva teljes függetlenségre törekszik. Togoban 1960- ban felvirrad a függetlenség napja.

A Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepségei keretén belül augusztus 30-án a Vágón Sintava és Sered1 között egy új 360 méter hosszú hidat adtak át a forgalomnak, amely szerkezetére nézve nemcsak hazánkban, hanem egész Közép-Európában egyedülálló

Oiajmérnök a zongoránál

A kisvároska bárjában egyik nap új zongorista tűnt fel. A rokonszenves fiatalembert hamar megkedvelték a vendégek, ő pedig szívesen beszélgetett el a tömegestől betérő

olájmunkásokkal, akik egy környékbeli lelőhely feltárásnál dolgoztak. Különösen sokat derültek a muzsikus naiv kíván- csiskodásán, kérdésein. Meg is 'jegyezték: „Alighanem ez sem

iiiÄt

Rendezzük sorainkat

Ezekben a napokban Ismét felélénkül az élet a CS1SZ szerveiben és szervezeteiben. A Központi Bizottság elnökségének határozata értelmében 1959. október 31-ig minden aiapszervezetben meg kell tartani az évzáró taggyűlést. A fiúk és leányok, CSISZ-tagok és funkcionáriusok az asztal köré ülnek, összejönnek a klubokban, kultúrházakban, hogy kiértékeljék a szervezet tevékenységét és megtegyék az első előkészületeket, hogy az évzáró taggyűlés jól sikerüljön. Hogy az évzáró taggyűlés tényleg sikeres legyen és hogy a szervezet tevékenysége felélénküljön, nemcsak a funkcionáriusok fognak tanácskozni, hanem meghívják a többi tagokat is. De ez még mind kevés lenne, ezért meghívják azokat a fiúkat és lányokat is, akik még nem tagjai a CSISZ-nek, hogy elbeszélgessenek velük és megtudják, mi érdekli őket és mit szeretnének, hogy szervezzen részükre az ifjúsági szövetség. Segíteni persze — mint minden évben — eljönnek a tapasztalt CSISZ-tagok, a CSISZ járási vezetőségének aktivistái.

A CSISZ évzáró taggyűlései és konferenciái ez idén különös jelentőségűek, mert minthogy a CSISZ III. kongresszusa után zajlanak le, elütnek az eddigi évzáró taggyűlésektől.

Annyit már előre megmondhatunk, hogy a szervezetek többségének munkája örömteljes eredményt mutat.

A szervezetek ez idén különösen gazdag tevékenységgel büszkélkedhetnek. A CSKP XI. és a CSISZ III. kongresszusa óta sok szervezet munkájában változás állott be.

Egész hazánk területén növekszik a „Szocialista Munkabrigád“ cím elnyeréséért folytatott verseny, elmélyül az „Ifjúság millióiért“ mozgalom, és sikeresen folyik az „Ifjúság szakképzettsége növekedésének éve“ is. A falusi ifjúság a meliorációs munkák elvégzésével, a termőföld helyes gondozásával és komposztok készítésével szállt harcba a termőföld termékenységének fokozásáért.

Fokozódott az ifjúság részvétele a nemzeti bizottságok munkájában és a falu kulturálistársadalmi életében. Sikeresen oldódnak meg a fiatalok életét érintő olyan problémák is, amilyenekkel eddig nem találkoztunk az ifjúsági szövetségben. Ilyenek a CSISZ-esküvök vagy a személyazonossági igazolványok ünnepélyes átadása. Napról napra növekszik azoknak a CSISZ-tagoknak a száma, akik aktív testgyakorlást folytatnak.

£

zen sikerek mellett azonban nem szabad nem észrevenni a CSISZ-szervezetek munkájának egyes hiányosságait is. A fő hiba ott van, hogy a politikai-nevelő munka a legtöbb szervezetben alacsony színvonalon áll. A CSISZ-funkcionáriu- sok nem mindenütt kellően tevékenykednek, gyöngén mutatkozik alkotó tevékenységük, s az ifjúság nevelésében ritkán alkalmaznak érdekes módszereket. Még mindig akadnak CS1SZ- funkcionáriusok, akik nem értették meg, hogy a szervezet tevékenysége nem fejeződhet be a munkaidő végeztével, és hogy éppen nekik kell módot keresni az ifjúság szabad idejének hasznos eltöltésére. Még mindig vannak olyan szervezetek, ahol rendszeresen taggyűléseket nem tartanak, ahol a tagok nem fizetik a tagsági díjat és nem mutatnak példaképet a többi fiatal előtt. Az évzáró taggyűléseken pontosan ki kell mutatni, hogyan teljesítik a CSISZ III. kongresszusának és a CSISZ KB III. plénumának határozatait. Ez különösen fontos, mert némely alapszervezetben a kongresszusi határozatokat csak formálisan vették át. Nem árt, ha még az évzáró taggyűlés előtt mozgósítjuk a CSISZ-tagokat a szervezet tevékenységében mutatkozó hiányosságok gyors kiküszöbölésére. Ismét tárgyaljuk meg

a kongresszusi anyagot és annak szellemében értékeljük a tevékenységet és tűzzük ki az új feladatokat.

Az évzáró taggyűléseket magas ideológiai színvonalon kell tartani, úgyhogy hassanak a CSISZ alapszervezetei nevelő és szervező munkájának javítására.

A z évzáró taggyűlés színvo- ” nala a beszámolótól függ. Rendszerint ez adja meg az egész gyűlés hangnemét. Az ideológiai színvonalon álló beszámoló bírál, élesen rámutat arra, mit kell tenni, és jelentős mértékben befolyásolja a vita jellegét és színvonalát. Ezért az alapszervezetek vezetőségének, de különösen a elnököknek kötelessége, hogy felelősségteljesen kezdjenek hozzá a beszámoló előkészítéséhez. Az évzáró taggyűléseken kiértékeljük a Csehszlovák Testnevelési Szövetség, a Hadsereggel Együttműködök Szövetsége és a többi tömegszervezet CSISZ-tagjainak munkáját is. Egyúttal megállapítjuk, hogyan teljesítik a CSISZ

III. kongresszusának határozatait, és hogyan tartják be

A „BOTOR ÉS LAKÁS“ KIÁLLÍTÁSRÓL A prágai Július Fucík Pihenés és Kultúra Parkjában „Bűtor és lakás“ címen kiállítás nyílt meg. A kiállításon a következő években termelésre kerülő bútortípusokat tekinthetjük meg. Képünkön egy diófából készült kombinált lakószoba berendezését látjuk.

Vasárnap, augusztus 50-án Púchov mellett az Ifjúsági gát közelében az egészségügyi megbízott jelenlétében ünnepélyes keretek között új gyógyfürdőt nyitottak meg. A kitűnő forrásvizet értékesítve terv szerint olyan fürdőhelyet építenek, amely évente több mint 4000 beteget fogad be. A kiváló gyógyhatású ásványvíz lóként a légzőszervek megbetegedésénél vált be. Michal Bélák a trencséni V. Siroky Üzem dolgozója a gyógyulást keresők között az elsőkhöz tartozik. Elvesztette hangját és állapotát az orvosok reménytelennek tartották. A gyógyvíz háromhetes használata után visszanyerte hangját.

látott még olajat — az étolajon kívülRövidesen kiderült azonban, hogy a hozzá nem értő zongorista — egyike a legtehetségesebb olajmérnököknek, akit a konkurrens társaság küldött a délnyugati amerikai városkába megtudni: hányadán áll versenytársa a feltárással és a tartalékokkal.

Ez csak egy példa a sok közül. A Welt című nyugatnémet lap nemrégen kis keresztmetszetet adott az Egyesült Államok új milliós-üzletéről: az ipari kémkedésről és ellenkémkedésröl. Ilyen tevékenység eddig is folyt, a hamburgi újság szerint most azonban minden iparágra kiterjedt és igazi nagyüzemmé vált: egy év alatt egyedül Los Angelesben ötmilliő dollárt fordítottak ilyen célokra. Oj vonása az effajta titokszerzésnek, hogy régebben főként szabadalmak, gyártási eljárások érdekelték a másik felet, ma viszont legalább ennyire a vásárlőlisták, azok nevei, akiknek az eladások történnek. Hiába, a gazdasági nehézségek növekednek, s folyik a marakodás a megmaradt vevők megszerzéséért, elorozá- sáért.

Az egyik nagy dél-karolinai intézet új arcápolási eljárást dolgozott ki. De mielőtt meghirdette volna, felbérelt tucatnyi magándetektívet, akik a többi szépségszalonok előtt őgyelegtek, nyomon követték a kijövő vendégeket, vagy az autórendszámok alapján derítették ki személyazonosságukat. Ily módon nemsokára kezükben tarthatták konkurrenseik csaknem teljes vevőkör-névsorát.

AMERIKAI LAPOK

beismerései szerint egyszerű „közkémek“ háromszáz dollárt kapnak havonta, felügyelőik háromszor annyit, s a kiemelkedő fogást halászók természetesén sokkal többet. A nagy vállalatoknak külön kémhálózata van, de ugyanakkor „kémel- hárítókat“ is foglalkoztatnak.

A Welt és a többi lapok, amelyek ezzel az érdekes és feltűnést keltő kérdéssel foglalkoztak, csupán annyi következtetést tudtak levonni, hogy a jövőben az ilyen praktikák még gyakoribbak és kiterjedtebbek lesznek. Legfeljebb egyes amerikai üzletemberek fognak beszélni közben a „testvéri együttműködésről“, no és a tiszta erkölcsről.,.

a CSISZ alapszabályait, melyeknek értelmében a CSISZ-tag kötelessége, hogy tornászással és sportolással növelje testi adottságát. De még az sem elég, ha a CSISZ-tag ennek eleget tesz. A CSISZ-tag köteles barátját is aktív sportolóvá tenni.

Ha mérlegeljük és megfontolás alá vesszük munkánk sikereit és hiányosságait, csakis akkor látjuk, mi az eltávolítani való. Az évzáró taggyűlések csak akkor lehetnek sikeresek, ha minden egyes tettünket kritikailag értékeljük. Ezt a CSISZ alapszabályai is meghatározzák. Csakis a CSISZ-tagok közötti egyenlőség teljes kiszélesítésével válhatnak az évzáró taggyűlések a CSISZ-tagok nevelésének jó iskolájává. Ahol nincs kritika és önkritika, — vagy csak nagyon gyenge, ott nehéz eltávolítani a nehézségeket, s ott nem is beszélhetünk a CSISZ-tömegek alkotó kezdeményezéséről. A CSISZ-szerve- zet és funkcionáriusai munkája szabad és tárgyilagos kiértékelésének biztosítása, az évzáró taggyűlés sikerének biztosítását is jelenti.

Október

Lassan beköszönt az ősz. A gondos gazda ilyenkor felméri az elmúlt időszak munkáját, gyümölcseit és az utolsó termés, a kapások betakarítására készül. Bár az elszámolás különösebb nehézségekkel nem jár, a tett csűrök tartalmát ismeri és az őszieket is megsaccolta már, de mégis. Már a jövőn fundorkodik. Mi sikerülhetne jobban, min kellene javítani még.

Hasonló a helyzet a mi munkaszakaszunkon is. Ifjúsági szövetségünk alapszervezetei is az évzárásra készülnek. Nem kis munka előtt állunk, és ha az elvégzett munkánk értékét ismerjük is, nem árt, ha alapos vizsgálat alá helyezzük egész évi tevékenységünket. Csakis ez lehet az egyedüli, mely munkánkat gazdagítja, céljainkat közelebb hozza. Bár október végéig még sokat tehetünk, de időnkkel úgy gazdálkodjunk, hogy a számottevésre is kellő idő jusson.

A legtöbb járási vezetőség már munkához látott. Alapszervezeteink tehát nem maradnak magukra. így tesznek Tornaiján is. A napokban a tanulóifjúság nyári tevékenységét értékelték. Nézzük csak meg tanulóifjúságunk munkáját a tornaijai járásban. Mit mondanak róla a járás ifjúsági vezetői:

— Járásunkban három olyan központ volt, ahol tanulóifjúságunknak alkalma nyílott megmutatni, hogy helyesen vélekedik a munkáról. Itt mindjárt az elején elmondhatjuk, hogy valamennyien helytálltak. A Sväty Král'-i iskola építésén július folyamán a tornaijai tizenegyéves szlovák iskola diákjai dolgoztak. Tizenhatan voltak, nem panaszkodhatunk rájuk. Munkájukat a CSISZ járási vezetősége értékelte is. Nyolcán közülük a CSISZ becsületjelvény és egyéb elismerő oklevél birtokában köszönthetik az új iskolaévet. Ennyit az első csoportról. De még mielőtt a másik brigádra térnénk, hadd jegyezzük meg, hogy mind a tizenhat fiatal nagyon komolyan vette munkáját. Ez abbéi tűnik ki legjobban, hogy többször bírálták az iskolaépítésért felelős nemzeti bizottság titkárát is az építőanyag rendszertelen szállítása miatt.

A másik központban, a vce- lincei meliorációs munkálatoknál a tornaijai tizenegyéves magyar iskola hatvan diákja vett részt. Közülük többen szintén kitüntetésben részesültek.

A járás ifjúsági építkezésein azonban augusztusban sem szünetelt a munka. A tornaijai diákokat mások váltották fel. így kerültek Vcelincére a Banská Bystrica-i II. tizenegyéves iskola diákjai is. Az ötvenegy diák három munkacsoportban összesen 58 828 korona értékű munkát teljesített.

De tegyünk említést még a járás harmadik építkezéséről, a Túrőc folyó szabályozásáról is, ahol a breznői fiatalok dolgoztak. 9480 korona értékű munkával járultak hozzá a járás fejlesztéséhez. Nem feledkezhetünk meg azonban a legnagyobb nyári munkáról, az aratásról sem. A járás területén 1224 CSISZ-tag vett részt benne, összesen 17 200 munkaórával. Az aratással kapcsolatban külön ki kell emelnünk a tornaijai traktorállomás és a járási nemzeti bizottság CSISZ-szer- vezetét. Munkájuk példuál szolgálhat a járás többi alapszervezete előtt is. Visszatérve a tanulóifjúság nyári munkájára, ki kell emelnünk, hogy egész tevékenységük alatt nem hanyagolták el a kultűrmunkát sem. Kulturális életükről leginkább a munkahelyükhöz közeli falvak lakosai beszélhetnének. A tanulóifjúság nyári tevékenységének kiértékelése azonban csak egy része egész évi munkánknak. A fő hangsúly az alapszervezeteken vart. Az ő jó vagy rossz munkájuk egyúttal a járási vezetőség gondoskodásáról, felelősségérzetéről is tanúskodik. Tornaiján mindenesetre jól és időben láttak hozzá az évzáró taggyűlések előkészítéséhez.

ny. d.