Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-04 / 31. szám

Egy tanító arcképe alá A zsolnai kerületben 25 000 hektárnyi termőterületet nyernek a talajjavító munkálatok által. A znióváraljai 11 éves közép­iskola tanulói is brigádmunkában vesznek részt a talajjaví­tásban. A Slovenské Pravnó-i ifjúsági építkezéseken vesznek részt ezek a tanulók és megkezdik az alagcsövek szállítását. • • Örvendetes jelenség Komoly, harminc-negyven között járó fiatalember Lelkes István, Dióspatonyrét egyetlen tanítója. Ö igazgatja, egyengeti a rétiek életét, s nemcsak a gyermekekét, hanem az időseb­bekét is. S van is mit egyen­getnie, igazgatnia, mert sok minden nincs még rendben a Réteken. Ezek az emberek hosszú évtizedeken át teljesen magukra voltak hagyatva, távol a világesemények zajától, igazi feudális sötétségben és elmara­dottságban. Sok mindent kell hát behozni s a legfontosabb feladat ebben a munkában ter­mészetesen a tanítóra hárul. Lelkes Istvánra. Mert nagy do­log, igen nagy dolog ilyen he­lyen a tanító. Apostol, minden. Persze, ha méltó tud lenni fel­adatához. S Lelkes István méltó tud lenni, bizonyítják ezt mind a rétiek. Színdarabokat tanít be, előadásokat szervez, tanácsot osztogat a rászorulóknak. — Hogyan került Lelkes elv­társ a Rétekre? — Dióspatonyi vagyok, édes­apám szegény földműves volt. Még a felszabadulás előtt elvé­geztem az akkori négy polgárit s azután elmentem dolgozni haza a földekre, apám mellé. Ez volt 1945-ig. A felszaba­dulás után Pozsonyba került a Ká'. elgyárba. Ott dolgozott egy ideig mint munkás, aztán 1950-ben, rögtön az elsők kö­zött beiratkozott a Dolgozók Esti-Iskolájába, pedagógiai ta­gozatra. — Kevés volt akkoriban • magyar tanító, gondoltam na­gyobb szükség lesz ott rám, mint a Kábelgyárban. 1953-ban érettségizett, azután ment tanítani. Előbb Nyárasdra, aztán Patasra, végül ide, a pa- tonyi Rétekre. — S azóta itt vagyok. Lassan hatodik éve. Nagyon szeretem ezeket a tanyasi embereket s azt hiszem ők is szeretnek engem. Amióta itt vagyok, min­dig csinálunk valamit. Színda­rabot például már nem is tu­dom mennyit játszottunk. És sorolja: Mélyszántás, Lu­das Matyi, Kocsonya Mihály há­zassága, Asszony kezében a gyeplő, Eles Marika menyasszo­nyi fátyla. — De nehogy azt h így je ám, hogy ez csak az én érdemem. Dehogyis, elsősorban a lelkes szereplőké. Cufar Imre meg a felesége, Orsolya István, Ér­sek Rózsi, Hegyi Ilonka. Mind játszik szlvvel-lélekkel. Köny- nyü az ilyen emberekkel a ta­nító dolga. Ezt mondotta Lelkes István s még azt, hogy persze, az el­mondottak ellenére, sok minden nincs még úgy a Réteken, mint ahogy annak lenni kellene. Ke­veset foglalkozik például a ré­tiekkel az anyaközség, Dióspa- tony, a járás, a hivatalok. S mondja, hogy mi minden hiányzik még a tanyavilágban: mozi, kultúrház, sportpálya, de elsősorban a felvilágosító elő­adások, a tiszta, értelmes em­beri szó. Igen, mindez hiányzik még Az érdeklődő kíváncsian teszi fel a kérdést: tulajdonképpen hány vízierőmii épül a Vagon? Talán sokan el is csodálkoz­nak, ha megtudják, hogy 21 vi- zierömü szűri majd a vizet mil­lió és millió kilowatt áramot szolgáltatva. A vízierőmüveket ti. n. kaszkádokra osztották. A legfelső kaszkádhoz a Vrútky és KraXovany között fekvő Lipovec- Krpelany-Sucany tartozik. A legalsó kaszkádhoz a siladicei, szeredi, vágsellyei vízierőművek tartoznak majd. A közbeeső sza­kaszon helyezkedik el a többi vízierőmii. A Vágr tehát hazánk legjobban kihasznált folyóvize lesz, büszkesége Szlovákiának. Több vízierömű: a Horná Stre- da-i, krpetanyi és így tovább — már működik, turbinái már ára­mot szolgáltatnak. Milyen hatalmas is egy ilyen erőmű. Ha végigsétál az ember a gáton s letekint a mélységben zuhogó vízre, érzi parányi vol­tát. A tömör vaszsilipek fogva tartják a legvadabb folyó erejét is. És egyszerre csak rádöbbe­nünk, hogy akármilyen kicsi az ember, mégis ő a legerősebb a Bármilyen témáról leveleznék 18-20 éves fiúval. Tizenhat éves gimnáziumi tanuló vagyok. Cí­mem: Tatár Rózsi, Gyöngyös. Z'ldkert u. 16. Magyarország. Magyarul, proszul, németül leveleznék, sportról, színházról, moziról. Szenvedélyes bélyeg­gyűjtő vagyok. Életkorom 16 év. Gimnáziumban tanulok. Célom az, hogy a levelezés által job­ban elsajátítsam az idegen nyelveket. Címem: Horváth Já­nos, Pápa, Martonfalvi u. 14. Magyarország. Magyarországi lányokkal, a Réteken, illő, hogy felfigyel­jenek rá az illetékes hivatalos szervek is. De amit azt a bizo­nyos „tiszta, értelmes emberi szót" illeti, ez már nemcsak ezektől függ. Elsősorban a ta­nítótól, Lelkes Istvántól. És Lelkes István, amint már emlí­tettük, tudatában van ennek. Cs. L. földön, mert szelleme, akarata legyőzi a hegyeket, tengereket, szolgálatába állítja a tüzet és a vizet. Ki gondolta volna száz év előtte, hogy a Vág völgye a ví­zierőművek eldorádójává válik? De a burzsoá köztársaság idején is megmosolyogták volna azt az embert, aki ilyesmivel állt volna elő. Ki vállalta volna a milliár­dos beruházásokat? Senki. Ilyen hatalmas mérvű terv megvalósí­tására csak a dolgozók állama képes, csak az a rendszer, amely elsődleges feladatává tette az elmaradt Szlovákia gyorsütemü iparosítását. A Vág vízilépcsöje csak egyik része ennek a nagy tervnek, hi­szen a gyárak is gyárak után épülnek. Nincs falu és város, ahol a felszabadulás óta eltelt évek ne hagytak volna mély nyomot. Fejlődik, izmosodik az ország, de fejlődnek, eszesednek az em­berek is, hiszen szemük előtt bontakozik ki egy új ország: az ipari nagyhatalommá lett Cseh­szlovákia. fiúkká! leveleznénk bármilyen témáról. Címünk: Sztuppen Gl- ta, Buzica 186. okr. Moldava n Bodvou. Kiss Mária, Reáica okr. Moldava n/Bodvou. Cseh­szlovákia. Sportról, filmről és bélyeg- gyűjtésről leveleznék orosz, angol vagy magyar nyelven. 16 éves diáklány vagyok. Címem: Nagy Gabriella, Pápa, Zrínyi u. 9. Magyarország. Különböző témákról levelez­nék csehszlovákiai fiatalokkal orosz, vagy magyar nyelven. Címem: Fenyvesi Róza, Kistelek Kossuth tér 4. Magyarország. A CSISZ alapszervezetek je­lenlegi tevékenységei közé tar­toznak a különböző kirándulá­sok, tanulmányutak szervezé­sei. örvendetes jelenség, hogy évről évre emelkedik az olyan alapszervezetek száma, ame­lyek kirándulásokat szerveznek nemcsak a hazánk közeli, ha­nem távolabbi vidékeire is. Pedig néhány évvel ezelőtt alig volt szó egy-egy Ilyen kirándu­lásról. Hogy mennyi szép is­meretség, barátság alakul % ki egy ilyen társasutazás alkal­mával, arról is érdemes lenne beszélni. Ezenkívül a szép lát­ványok, a lélekemelőén válto­zatos, szebbnél-szebb vidékek gyönyörködtetik a fiatalokat. A szabad természet ölén, a friss levegőn szabadabbá válik a lé­lek is, még abban az esetben is, ha egész héten a szabadban dolgozunk. Ezért nagyon helye­sen gondolkoznak azok a fiata­lok, akik kirándulásokra, ta- nulmányutakra gyűjtik össze pénzüket. A nyári szórakozások közé tartozik még a sportolás is. Az alapszervezetek vezetőségei, a helyi sportegyesület vezetősé­gével karöltve elintézhetik, hogv a sportpályákon vasárnap délelöttökön Is sportolhassa­nak a fiatalok. Szép vasárnap délelőttöket alakíthat ki egy- egy ilyen sportösszejövetel. Ezáltal hozzájárulnánk, hogy a lányok is nagyobb számmal kapcsolódnának a különböző sportágak űzésébe. Természe­tesen a testnevelés és a fiata­lok testi rátermettsége is meg­követeli, hogy a sportpályák vasárnap délelőtt is a sport- kedvelők rendelkezésére állja­nak. A kirándulóknak azonban egyet nem szabad elfeledni. Amerre járnak, jól nézzenek körül. Figyeljék meg a vidék növényvilágát és állatvilágának életét. Sok érdekes természettudo­mányi tapasztalatot nyernek ha behatóan figyelik a vidéket kőzeteket, és a különböző vá­rosok, falvak életét. így beha­tóbban megismerik hazánkat, i dolgozó nép eredményeit, tör­ténelmi nevezetességeket, é! kulturáltabbakká, művelteb­bekké válnak.-bl­• ••••• A CSATAI FIATALOKRÓL A CSISZ csata! alapszerveze­tének 60 tagja van. Bár kétszer ennyi is lehetne, mégis jobl munkát fejthetne ki a hatvar fiatal itt. A téli és koratavaszi hónapokban még csak működik valahogy az alapszervezet, fő­ként a kultúrcsoport Bolus Im­re vezetésével. Nyáron azonbar mintha szabadságra vonultak volna a csata! fiatalok. A CSIS2 tagok nem jelennek meg a tag­sági gyűléseken, nem fejtenek ki kulturális tevékenységet é< nem törődnek a falu problé­máival. Pedig nagyon sok meg­vitatni való dolog volna, mini például a cukorrépa gondozása amit az alapszervezet vállalt 60 köbméter komposzttrágys elkészítése és a nyári munkák­ba való bekapcsolódás, további szervezeti kérdések. Az alap: szervezet elnöke Oravec Pál. J< lenne, ha a csatai CSISZ-tagol vezetésével hozzálátnának i kötelezettségvállalásaik telje sitéséhez, az új tagok szerzé séhez és a szervezeti élet to vábbi fellendítéséhez. MIHÄLKA DEZSŐ, Csata. Az érsekújvári Elektrosvit gyártmányait már Afrikában és Törökországban is ismerik. Most kezdték meg a jégszekrény exportot a Német Demokratikus Köztársaság részére is. A 40 literes jégszekrények a mi háztartásainkban is igen kedveltek —DES— Levelezni, ismerkedni szeretnénk Politechnikai kiállítás Párkányban Nemrég látványos politechni­kai kiállítást rendeztek a pár­kányi 11 éves középiskola tor­natermében. A kiállításon a helybeli iskolákon kívül a sző- gyéni, dunamocsi és a köböl­kúti 8 éves középiskolák is részt vettek. A kiállítás fontos része a politechnikai nevelésnek — mondotta Brigán Dezső tanár, aki a kiállítás fő szervezője. Az elmúlt tanév egész évi eredményére, politechnikai ne­velésére vet fényt ez a kiállí­tás. Érdeklődéssel vizsgáltam, az egyes szakkörök kiállított tárgyait. A politechnikai okta­tás célja, mint ismeretes, a ta­nulók minden irányú képzése, fizikai munkára való nevelése. A kiállítás nagy részét a föld­rajzi szakkör domború térké­pei és képes szemléltető térké­pei alkotják. A szakkör Brigán Dezső tanár vezetésével dolgo­zik és a legszorgalmasabb tag­jai Schütz Zoltán, Janiga Jó­zsef, Kiss Péter. Németh Lász­ló, Afrika, Magyarország, Ázsia, Dél- és Észsk-Amerika, Auszt­rália, Európa és a Magas Tátra domború térképei sorakoznak a teremben, s rajtuk jelképezve az állatvilág. A szakkör legje­lentősebb munkája a terem közepét foglalta el. Ez Cseh­szlovákia 12X8 méteres dombo­rú térképe. Elkészítése egy hó­napig tartott. A térkép szem­lélteti hazánk állat- és növény­világát. valamint az egyes ke­rületek és városok ipari jelleo- zetességeit. Nagyon szép anyagot mutat be a lányok kézimunka szak­köre. A szakkör legszorgalma­sabb tagjai közé tartoznak Pásztor Éva, Takács Magda, Drubits Katalin, Giba Margit, Kovács Katalin és Németh Va­léria. Sok rajz is szerepel a ki­állításon. Közülük kiemelkedik a tehetséges Janiga József VII. A. osztályos tanuló portréi és tájképei, melyek külön táblán kaptak elhelyezést. A köbölkúti, szőgyéni és a dunamocsi iskolák tanulói által készített repülőgép és hajómo- dellek, fizikai és kémiai segéd­eszközök sorakoznak az aszta­lokon. A növénygyűjtők közül szor­galmas munkát végzett Fe- rencz Dezső, aki a környék mocsaras növényvilágát dol­gozta fel. Az irodalmi szakkör Romszauer Ferencné tanító elvtársnő vezetésével irodalmi szemléltető képeket készített a magyar irodalom nagyjainak életéből. A fényképészeti szak­kör pedig Lengyelfalusi Miklós tanár vezetésével művészi fényképekben mutatta be a szakkör munkáját. A kiállítás iránt igen nagy volt az érdeklődés, sokan néz­ték meg és tapasztalták, hogy a tanulók hasznos munkával töltik szabad idejüket. PAULOVICS JANOS, Párkány. llllllllilliilllllillllllBIIIIIIIIIMIiIBB tSÁt VLdjéJfe&fc ..............Ili K okorin vára Prágától vagy ötven kilométernyire fek­szik. Mélniken, a híres bortermő helyen vezet feléje az út, ahol a Moldva és az Elba folynak egybe és a találkozás felett a vár boro­zójában pompás vörös Ludmilla bor várja az átutazókat, Kokorin vára érdekes, köralakú tornyá­val messze uralja a vidéket és kedv lt kiránduló helye a prá­gaiaknak. A vár a huszita har­cok után rommá vált, de 1910- ben egy Spaíek nevezetű különc vásárolta meg, aki a postának nyújtott kölcsönlovakon olyan jól keresett, hogy a várromot teljesen reslauráltatta és hasz­nálhatóvá tette. A vár bejárata alatt az egyik fán egyszerű fel­irat áll: „Máchová skála". Erdei út vezet el a főlakhoz, pompás kilátói nyílik az erdős vidékre. Az egyik fán Karel Hynek Má- cha, a kjváló költő emléktáblája függ. Itt üldögélt és dolgozott valaha a költő, ezen a sziklán írta meg több versét és a hires nagy regényét, a Cigányok-at. Csoda-e hát, ha a versek és a regény ezt a tájat tükrözi visz- sza? Nincs tatán szerelmes pár, mely Kokorin várában meg nem látogatja ezt a sziklát, ahol a Május költője dolgozott. Kokorinból gondozott út vezet a csendes erdők között Doxy fplé, melyet tavasztól kezdödó- leg sűrű motorberregés ver fel. Ha Kokorinról azt mondjuk, hogy a prágaiak kedvelt kirán­dulóhelye, hatványozottabb mér­tékben vonatkozik ez Doxyra, Bezdez vár roma. Egy időben erre vadászott IV. Károly cseh király és feltűnt neki egy nagy mélyedés a fenyvesek ölén. Vizet vezettetett bele, átalakította, a mélyedésben pompás halastavat létesített, mely ma egyik leg­szebb pontja Csehországnak. Doxy tava 266 méterre fekszik a tenger színe felett és a kis áll mis után pár lépésnyire rög­tön feltűnik kék tükrével. Affé­le kis cseh Balaton ez, mely 363 hektárnyi területű. Kis sziget van a közepén, melyen a fehér rikoltozó sirályok hatalmas raja tanyázik. Hajó is közlekedik rajta, a Hynek. A parton bitor­lások, jachtok és csónakok egész sora. A másik oldalon a Staré Splavy előtti strandon vikkend- kor csak úgy hemzsegnek afür- dözók. A szakszervezetnek is van itt üdülője, ahol a dolgozók szá­zai frissülnek fel évente. A tó mai neve Máchovo jazero — Má- cha tó. Nem véletlenül. A költő aki gyakran menekült ki a bez- dezi várromhoz, igen sokat sé­tálgatott a tó partján. A költő­nek a hálás utókor ugyanott szobrot is emelt, a német fasiz- mu azonban még a romantikus tó partjára is betört, a szobrot ledöntötte és vízbe vetette. A fasizmus nem szereti az olyan költőket, akik szabadságról és szerelemről énekelnek. A felsza­badulás után azonban Mácha szobrát a tó fenekéről kiemel­ték és a szomszédos Béla város melynek festői záró kulisszájakapta főtéri díszül. Uavanakkor Doxy új iskolájának előterét is a költő szobra díszíti majd. Utána Bezdez vár felé indul­tam, mely több mint 600 méter magas. Autóm becsületesen fel­húzott a várdombra, de még így is következett egy 10 perces ka­paszkodó. Bezdez vára még rom­halmával is visszatükrözteti a pompás gótikát. Jellegzetes kör­alakú tornya van, mögötte ez­üstös tányérként emelkedik a felkelő hold. A várról igen szép kilátás nyílik a völgybe. Nem­csak a Mácha tó, de még két másik szomszédos halastó is lát­szik a Hold fényében. A költő itt irta meg a Vecer na Bezdezu (Bezdezi alkonyat) című másik híres versét. Mindezt elmeséli a várrom alsó falán levő tábla, melyet szintén restaurált már a hálás utókor. Az eredeti táblát a németek összetörték és a mélybe vetették. Az új tábla azonban átvette a régi szöveget és a vár látogatóinak elmondja, hogy Mácha 1832 és 1835 év kö­zött rendszeresen eljárt erre a tájra, melyet nagyon szeretett. Mikor elhagytam a tájat, mely a világirodalom egyik legszebb szerelmes versét inspirálta, el­gondolkoztam a költő sorsa fe­lett. A költő a Május című ver­sét 1836-ban írta, utána kevés sei rá, meghalt. Amikor Bezde sziklái alól hazafelé indultam, i költő sorai zsongottak fülemben MÄRTONVQLGYI LÄSZLC * * * szomjazik Nápoly Nápolyban a napokban fel­fegyverzett rendőrök cirkáltak a zsúfolt sétányokon. A város ugyanis a vízvezeték beomlása miatt már három napja víz­hiányban szenved és hivatalo­san közölték, hogy a szükség­állapotot még tíz napig eltart­hat. A kutak körül ököllel, késsel, palackokkal verekednek az emberek a vízért. E vereke­dések alkalmával húsz személy megsérült, köztük rendőrök is. Háziasszonyok vödrökkel, üve­gekkel rohamozták meg a város központjában levő kis tavakat, s csakhamar víz nélkül hagyták a halakat és a hattyúkat. A la­kosság t“ -T-,- ''autóka- raváne- Ve- : v városba a vize* • '■»“követ­kezett vi7hi rty o’> t rendkí­vüli helyzetre jellemző, hogy a feketepiacon egy üveg ás­ványvíz többe kerül, mint a legfinomabb francia bor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents