Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1959-07-28 / 30. szám
MI VAN AZ ANGOL-NYUGATNÉMET ELLENTÉTEK MÖGÖTT? „Európa (mármint a tőkés Európa) három veszélye: a semlegesség, az itt-ott újraéledő nacionalizmus és az Angliával való szorosabb együttműködés elé tornyosuló nehézségek" — jelentette ki Francois-Poncet. Francois Poncet Franciaország volt berlini nagykövete, Robert gchuman mellett francia részről a legtöbbet tette a német és a francia monopóliumok összefonódásáért. Az úgynevezett közös piac, vagyis az a vámterület, amely magában foglalja Franciaországot, Nyu- gat-Németországot, Olaszországot és a Benelux-országokat, éppen ezt az összefonódást segíti elő elsősorban. Mint ismeretes, az ezzel kapcsolatos egyezmény 1959 elején jött létre és ez a vámterület azóta is fokozatosan megvalósulóban van. Az angolok ellenezték ezt a tervet, ök úgynevezett szabadkereskedelmi övezetet javasoltak, amely 17 európai tőkés országot fűzött volna a közös piactól lazább egységbe, A két elgondolás közötti különbség az angol monopóliumok, valamint a közös piac országainak monopóliumai között levő ellentétet tükrözi. Ez az ellentét mind élesebb lett és ma már túlzás nélkül el lehet mondani, hogy a NATO egyik legsúlyosabb problémájává vált. Miért érinti Nagy- Britanniát ilyen súlyosan a közös piac? Nyugat-Németorszég ipari fejlődésének üteme az utóbbi években lényegesen gyorsabb volt, mint Angliáé. A helyzet ma már az, hogy mindkét ország tíz-tíz százalékkal részesedik a tőkés világ ipari termelésében, Nyugat- Németország már a közös piac megalakulása előtt is veszélyes versenytársa volt Angliának, s még a hagyományos indiai és dél-afrikai brit piacokra is betört. Nos, a közös piac legfőbb jellegzetessége ráadásul éppen a német monopóliumok további erősödése. Az angolok azt még elviselnék valahogyan, hogy eladási lehetőségeik csökkennek a közös piac hat országában, ahová a brit exportnak csak 14.5 százaléka irányult. Ez is baj, de ennél sokkal nagyobb baj a nyugatnémet versenytárs megerősödése - az egész tőkés világpiacon. Nagy-Britannia természetesen megpróbál ellenakciókkal élni, s ehhez vannak is ütőkártyák a kezében. A közvetlen brit cél most: a skandináv államokat, Ausztriát, Svájcot és Portugáliát közös vámterület formájában a sterling-zónához kapcsolni. Az ilyen tervek realitását növeli az a tény, hogy a tőkés világkereskedelem fele még ma is fontban bonyolódik le, a font és a márka öldöklő versenyében tehát ma is fölényesen vezet a font. Más politikai természetű tényezők is közrejátszanak, de elmondhatjuk: Anglia egyik legfontosabb oka, amiért a csúcsértekezlet megtartása mellett van az, hogy a nemzetközi helyzet enyhülése csökkentené a nyugatnémet vezető körök, tehát nyugatnémet monopóliumok befolyását is. Az sem tekinthető véletlennek, hogy a brit gyáriparosok szövetsége éppén a genfi konferencia idején létesített kirendeltséget az NDK-ban és számos angol személyiség pozitívan nyilatkozott a Német Demokratikus Köztársaságról, ami viszont nem kis bosszúságot okozott Bonnban. Az angol-nyugatnémet ellentétek a Német Szövetségi Köztársaságban is visszatükröződnek. Bár a német nagytőkénél az amerikai irányzat az uralkodó, egyes nyugatnémet körök — különösen a volt angol megszállási övezetben és elsősorban Hamburgban meglevő brit tőkeérdekeltségek — szívesen vették volna Adenauer lemondását. A nyugatnémet-brit ellentétek élnek és hatnak, s mind nehezebbé teszik a NATO-n belül komolyabb súrlódások elkerülését. Különös iskola ez, ahol a kis nebulók a földön Ülve tanulják az írásvetés művészetét. Belga Kongóban így oldják'« meg az Isko- iakérdést. De még így is jobb helyzetben vannak ezek a kis diákok az ország gyermekeinek nagyobbik részénél, akiknek egyáltalán nincs megadva a tanulás lehetősége. Mindez teljes mezítelenségében leplezi le a belga gyarmatosítókat. Az amerikai acélsztrájk hatása ALUMlNIUMSZTRÄJK IS FENYEGET Az amerikai acélmunkások sztrájkja immár harmadik napja tart. Rajtuk kívül 25 ezer vasúti szállítási és szénipari dolgozd is beszüntette a munkát és lehetséges, hogy a sztrájk az alumíniumiparra is kiterjed majd. Az acélipari munkások szak- szervezete ugyanis az alumíniumcégeket felszólította: emeljék 15 centtel munkásaik órabérét. Hírügynökségek szerint egyelőre semmi kilátás nincs a félmillió acélipari munkás sztrájkjának beszüntetésére, s a sztrájk máris érezteti hatását a gazdasági életben. New York-i tőzsdejelentések beszámolnak arról, hogy a külföldről importált acél ára tonnánként 10 — 15 dollárral emelkedett. A tőzsdei alkuszok elmondották, hogy számos amerikai vállalat — látván az acélsztrájk fenyegetését — már hónapokkal ezelőtt megkezdte európai acélrészvények összevásárlását. Kéthetes tárgyalás után befejeződött a világ egyik legszégyenletesebb pere, melyet a görög katonai bíróság Manolisz Glé- zosz és társai ellen folytatott. Annak ellenére, hogy Manolisz Glézosz ártatlansága a napnál is világosabban kiderült, a bíróság öt évi fogházra és 4 éves száműzetésre ítélte. Manolisz Glézosz életét a haladó emberiség ösz- szefogása megmentette, szabadságáért a harc tovább folyik. Habsburg Ottó könyve, „tájékoztató központok1' VIT-el Senes agitáció OSZTRÁK LAP AZ IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ ELLEN TERVEZETT AKNAMUNKÁRÓL. MEGKEZDŐDÖTT SZÁZHÚSZ NEMZET FIATALJAINAK BÉKETAL ALKOZÓJA .«óta i inti az ellenséges akciók vezetőit attól, hogy a VIT-tel kapcsolatos agitációjuk során felmelegítsék és újra elismételjék azokat az untig ismert szidalmakat a Szovjetunió és a népi demokratikus országok, a nemzetközi békemozgalom és ezek vezetői ellen, amelyekkel a nyugati propagandaközpontok, valamint egyes újságok és rádióadók már eddig sem tudtak érdemleges eredményt elérni, sőt szánalmas nevetséges színben tüntették fel a Nyugatnak - a Heute szerint — „pozitív céljait". Egyébként is kétségbe vonjuk - írja az említett bécsi hetilap — hogy a VIT keletről érkező részvevői seregestül tódulnak majd a felállított „tájékoztató központba“ és ideológiai besugárzásnak vetik alá magukat. Annál kevésbé, ha ott - mint halljuk -, többek között Otto von Habsburg műveivel kívánják őket „jó útra téríteni". Sajnos a VIT-ellenes csoportok eszmei programnélkülisége az üres okoskodás és az egymás elleni acsarkodás inkább a Nyugat szegénységi bizonyítványát jelenti, semmint, hogy fölényét fejezné ki — Írja a lap továbbiakban. A Heute végül felveti a kérdést, hogy a Nyugatnak egyáltalában van-e logikus érvekkel alátámasztható mondanivalója a szocialista világ fiatalsága számára. A lap szkeptikusan válaszol saját kérdésére. A bécsi stadionban megnyílt az idei VIT, több mint 120 nemzet ifjúságának nagy béketalál- kozőja. A békés egymás mellett élés hívei derűlátással, a hidegháború javíthatatlan szító! indokolt aggodalommal néznek az új nemzedék fesztiválja elé, amelyet most elsó ízben tartanak tőkés ország fővárosában, Sajtőközlésekböl ismeretes, hogy a VIT hatásának ellensúlyozására széleskörű előkészületek folynak Bécsben. Az akció mögött a VIT zászlajára írt eszmék, a béke és a barátság ellenségei, elsősorban a bonni Adenauer-kor- mény legális és földalatti szervei állnak. A bé- kebontők kezdeményezésének: a VIT-ellenes alakulatok képviselői a minap tartott haditanácsukon elhatározták, hogy eredeti terveiktől eltérően nem rendeznek sem utcai tüntetéseket, sem más erőszakos cselekményeket a VII. VIT ellen. A VII. VIT első győzelme ez a határozat, amely meghátrálást jelent a vllágifjúsá- gi fesztivál hatalmas erkölcsi erejével szemben. A reakció tájékozottabb és messzebblátó körei a VIT részvevőinek „eszmei megdolgozására" irányuló taktikához is igen kevés reményt fűznek. Például a Heute, az osztrák szocialista párthoz közelálló bécsi hetilap, óva Az Új Ifjúság Hagy Hyápi versenye VI. Emberi hangon ■lllll íkkadt melegben. 0 1957 júliusában és augusztusában Moszkva utcáin, térségein, hangversenytermeiben és színházaiban zajlott le a Világifjúsági Találkozó. Azok, akik jelen voltak, azt mondják, hogy a moszkvai volt a fesztiválok fesztiválja. Több mint 34 ezer fiatal vett rajta részt. Száz és száz műsort néztek végig a fesztiváli vendégek és számos békemanifesztáción voltak jelen. Visszaemlékszünk az egyik békemanifesztációra: 1945 augusztusának egy délelőttjén történt. A japán városok és falvak felett nyugalom uralkodott. Mintha nem is lenne háború. Nagaszakiban a város szélén egy kis kunyhóban több tagú szegény család lakott. A gyermekek kint játszadoztak a ház előtt. Úgy tűnt, mintha béke honolna mindenfelé. Valahol a távol messzeségben repülőgépek zúgtak. A távolban? Hiszen már majdnem a város felett keringtek. Az óriási magasságban a halványkék égen fehér fény- sávokat hagytak maguk után. Három gép keringett Nagaszaki felett. Úgy tűnt, mintha béke honolna mindenütt a világon. A középső repülőgép valami ezüstöset dobott le. — Lehet, hogy valami röpcédula — gondolta magában a kis Li-po, és elhatározta, hogy néhányat közülük elkap. A gépek hirtelen irányt változtattak. Mintha békés csend honolna mindenfelé, csak a fehér röpcédulák keringtek a város felett. Li-po lefeküdt a földre és el akarta kapni a röpcédulákat. De nem várta meg. Feje fölött felragyogott valami, ami fényesebb volt a napnál és olyan érzése volt, mintha valami tüzes sárkány magával ragadná... Este kattogtak a nyomdák gépei, a világba kürtölték a hírt, hogy Nagaszaklra atombombát dobtak. Li-po a kórház fehér ágyán tért magához, messze Nagasza- kitól, messze testvérkéitől. Nagyon messze, mert hiszen Li-po éietben maradt és családja elpusztult. A város romjai között több tízezer elszenesedett emberi roncs hevert. Li-po nem halt meg, de halálra van ítélve. * Légiharc folyt. Egy szovjet Jak egy Messerschmidtet kergetett. A pilóta hirtelen megfordította gépét és a fasiszta gép háta mögé került. Lőtt. A Messerschmidt mögött fekete füstfelhő kavargóit: A Jak pilótája megfeledkezett a másik fasisztáról. Gépe hirtelen felmondta a szolgálatot, érezte, hogy találat érte. A repülőgép lezuhant, a pilóta életben maradt, de csak nehezen tért eszméletre. Fel akart állni, de a fájdalomtól összeroskadt. Nem tudott a lábára állni. Azután néhány napon keresztül a sűrű gazzal benőtt sziklák és mocsarak között csúszkált. A halál elől csak erős akarata mentette meg. Elhatá120 ország fiataljai a moszkvai fesztiválon rozta, hogy élni és harcolni fog. A pilótát Mareszjevnek hívták. * Moszkva-fesztivál-Manézs tér. Az emelvényen ott áll egymás mellett Li-po és Mareszjev. Ezen a téren még nem tolongott ennyi ember. Több mint ötszázezer fiatal jött össze. A fejek fölött harminc kúpala- ku fényszóró sugarai egy pontban találkoztak. A tér felett 800 méter magasságban békegalamb repkedett. Azt a gondolatot fejezte ki, amely idehozta India, Argentína, Marokkó, Csehszlovákia, a Szovjetunió fehér, sárga és sötétbőrű küldötteit. A moszkvaiakkal együtt meg- hatottan hallgatta Mareszjev és Li-po annak a kis japán lánykának a hangját, aki túlélte a nagaszaki robbanást. Ha közelebbről megnéznénk, látnánk, hogy Li-po testét olyan foltok takarják, amelyek közeledő halálát jelentik. Li-po tudja ezt, és most ott áll a félmilliós embertömeg előtt, ott áll, hogy figyelmez- tessp őket. s ők mindnyájan tekintet nélkül bőrük Színére, politikai és felekezeti különbségre, megértik szavát. Mindnyájan tudják: Nagaszakinak és Hirosimának nem szabad megismétlődni. Ezért röpköd Moszkva felett Picasso galambja, ezért találkoztak a Manézs téren, és ezért jön a fesztiválokon össze az ifjúság J. ComaJ — O. FUlöp inr.ii I "I I MII Iliim Szovjet-amerikai tudóscsere-egyezmény 1958 októberében a Szovjet Tudományos Akadémia és az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája - küldöttségének moszkvai tárgyalásán - mint a TASZSZ jelenti — tervezetet dolgoztak ki a tudóscseréről. A csere programjának pontos meghatározásáról az idén júliusban tárgyaltak. A tárgyalások sikeres befejeztével egyezményt írtak alá a két akadémia tudósainak 1959 — 1960. évi cseréjéről. Az egyezmény értelmében a két akadémia húsz-húsz tudóst küld ki a Szovjetunióba, illetve az Egyesült Államokba,, hogy előadásokat és szemináriumokat tartsanak a tudomány és a technika különböző kérdéseiről. Tizennyolc szovjet tudományos dolgozó az Egyesült Államokba utazik, hogy megismerkedjék az amerikai tudományos kutató-munkával és ugyanannyi amerikai szakember a Szovjetunióba látogat, hogy tanulmányozza a Szovjet Tudományos Akadémia és más szovjet tudományos intézmények kutató munkáját. Hat szovjet és hat amerikai tudós öt-hat hónapon át amerikai, illetve szovjet tudósokkal karöltve végez majd kutató munkát amerikai, illetve szovjet tudományos intézményeknél. A két akadémia abban is megállapodott, hogy kongresz- szusaira, értekezleteire, fontosabb tanácskozásaira kölcsönösen meghívja egymás tudósait. Az egyezmény — hangsúlyozza a TASZSZ jelentése — a teljes kölcsönösség elvén alapul. Visszatükrözi, mennyire érdeklődnek az amerikai tudósok a Szovjetunióban folyó tudományos kutató munka iránt, a szovjet tudósok pedig az amerikai tudomány iránt. Az egyezmény végrehajtása nagy jelentőségű lesz a tudományos tapasztalatcsere szempontjából. Ókori állapotok Egy hadügyminisztérium! tisztviselő, bizonyos Löffelholz ezredes megvesztegetési perének tárgyalását kezdték meg Bonnban. Tanúként kihallgatták a Daimler-Benz gépkocsigyár igazgatóját is, aki kereken kijelentette: „A fontosabb pozíciókban ülő tisztviselők megvesztegetése az utóbbi években a hatóságoktól megkívánt szokássá vált. A gépkocsiiparban megszokott dolog, hogy a bonni kormány számára ingyen bocsát rendelkezésre autókat. Éppen ezért érthetetlen, hogy a Löffelholz ezredes elleni perre egyáltalán sor került.“ Bonni hivatalos körökben valóban megdöbbenéssel fogadják, hogy a korrupciót egyáltalán valaki szemükre veti. Schröder belügyminiszter nemrégen egy szociáldemokrata interpellációra azt válaszolta, hogy a megvesztegetés minden társadalmi rendszerben volt és lesz, s „Bonnban sincs több korrupció, akár a régi Rómában volt.“ Ezek szerint hivatalos kijelentésekre alapozva, bátran megállapíthatjuk: Nyugat-Né- metországban, ami a klerikális merev politikát illeti középkori, ami pedig a közéleti tisztaságot illeti — ókori állapotok vannak.
