Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-21 / 29. szám

A VIT tiszteletére A gombai állami gazdaság uszorf részlegén 57 fiatal dolgo­zik. A CSISZ részlegszervezetének vezetősége közül többen tagjai az összüzemi szervezet vezetőségének is. Ez azért tör­ténhetett meg, mert az uszori részlegszervezet a legjobbak közé tartozik az állami gazdaságban. E szervezet tagjai több­nyire a kertészetben és a növénytermelésben dolgoznak. A kertészeti és a növénytermesztési fiatal dolgozók a VIT tiszteletére ifjúsági munkacsapatokat szerveztek. Bizony háromszáz hektárnyi földterületen dolgoznak és jelszavuk, hogy „az Ifjúsági munkacsapatok harcolnak a magasabb hoza­mokért". A VIX tiszteletére 20 közös és 4 egyéni kötelezett­ségvállalást tettek. Ezzel kapcsolatban az egyes részlegszer­vezetek versenyre léptek egymással, hogy melyikük teljesíti hamarabb e vállalásokat. A csákányi részlegen dolgozó fiatalok pedig vállalták, hogy 70 mázsával emelik a silókukorica ter­méshozamát hektáronként. A csenkei Uzemrészlegen dolgozó fiatalok hektáronként 50 mázsával emelik a cukorrépa termését. Ez is igen szép köte­lezettségvállalás a bécsi VIT tiszteletére. A CSISZ-tagok élharcosai az új termelési módszerek bevezetésének és a gé­pek magasabb fokú kihasználásának. A tagsági gyűléseken gyakran fő téma az új munkamódszerek bevezetése. Az újvá­sári részlegen Halász Eerenc, Vágner Zoltán és Balázs Lajos fiatal állatgondozók a VIT tiszteletére vállalták, hogy a napi 44 dkg-ról 70 dkg-ra emelik a hízósertések súlygyarapodását. Ezzel a módszerrel az elmúlt négy hónap alatt 11 000 koronát takarítottak meg. A többi részlegen dolgozók követik példá­jukat. A képen Tóth Erzsébet a CSISZ részlegcsoportjának elnök­nője és Huszár Erzsébet az ifjúsági munkacsapat brigádveze-. tője, valamint több fiatal lány gyűjtik az üvegház híres termését, az uborkát. Találkozó Tornócon A közeledő VIT-et ünnepel­ték a tornőci fiatalok. Az egész falu részt vett az ünnepségen. A szomszéd falvakból is özön­löttek a fiatalok, hogy kifeje­zést adjanak a világ ifjúságá­nak összefogásáról. Sókszelő- céről, Deákiról, Vágvecséről, Felsőjattöról vett legtöbb fia­tal részt a CSISZ tornóci alap­szervezete által rendezett fesz­tiválon. Körülbelül négyezerre tehető a résztvevő fiatalok szá­ma. A találkozó fénypontja a kü­lönböző kultúrrendezvények és a táncmulatság volt. Különböző táncegyüttesek is felléptek. Nagy sikert arattak az ének­csoportok is. A tornóci fesztiválon részt vevő fiatalok az előző napon mindannyian aratási munkála­tokban vettek részt. Nemcsak fesztivált rendeznek, hanem a termelő munkában is helyt áll­nak. Különösen a tornőci fia­talok értek el jó eredményeket a terménybetakarltás terén a helyi EFSZ és az állami gazda­ság gabonaföldjein. A fesztivál rendezésére kifogás nem esik. Példásan, nagy előrelátással, körültekintéssel dolgoztak. A Tisza parivá» Minden tekintetben fejlődő falu, kedélyes, igazságszerető, dolgos emberek: ez Kístárkány, a Tisza mentén. Nem nagy köz­ség, megközelítően ezerhárom­százán lakják, mégis annyi ér­dekes dolog történik itt, hogy sok nagyközségben sincs érde­kesebb, s bizony írni kell erről. Néhány hónappal ezelőtt az EFSZ-tagok kultúrfelelőst vá­lasztottak. Fizetett kultúrfele­lőst, Petrik Andor személyé­ben. Neki egy feladata van, az, hogy fejlessze a falu kulturá­lis életét, segítsen a CSISZ alapszervezetnek. Most vele já­rom a falut, a füzes Tisza-par- tot. Süpped, szinte zizeg tal­punk alatt a forró homok, a szeszélyes folyó ajándéka. Kí­sérőm mindenekelőtt a Tisza illatára figyelmeztet. Sehol a világon nincs ilyen illatos fo­lyó — beszéli. S valóban a friss víz, a fűzerdők andalító illat­felhőt árasztanak, és még a madár is ünnepélyesebben fü­tyül a zöld ligetekben, mint máshol. Utána pedig az életről van szó, mert az a fontos. A fiatalok bizony majdnem mindannyian az EFSZ-ben dol­goznak. Jól keresnek, s büsz­kék arra, hogy a kistárkányi szövetkezet a legjobb a király* helmeci járásban. Nagyon sze­retik falujukat, összefognak, hogy még jobb legyen a közös gazdálkodás, és sokkal fejlet­tebb kulturális körülmények között éljenek, mint eddig. De így vannak a felnőttek is, az idősebbek. Ez vezette a szö­vetkezeti tagokat arra, hogy kultúrfelelőst is kell választa­ni. Példájukat bizony sok szö­vetkezetben követhetnék. Va­jon meglátszik már az ered­mény, érdemes volt egy embert állítani a kultúrmunka vezeté­sére? Tizenhat tagú női zenekart szerveztek már azóta. Egy má­sik zenekar pedig már régeb­ben működött a községben. Alaposan rendbehozták a könyvtárat, új könyveket is vásároltak. Megnövekedett a könyvkölcsönzések száma. Klubhelyiséget létesítettek. A klubhelyiség minden este tért ajtókkal várja a fiatalokat és nem hiába. Szorgalmasan meg­jelennek, jől érezve foglalják el megszokott helyüket, szóra­kozást lelve a különböző tár­sasjátékokban. A klubhelyiség már most is eléggé szalonképes állapotban áll, de még szebbé varázsolják. Nemrég tüllfüggö- nyöket, süppedő szőnyegeket vásároltak és más tárgyakat. Nemsokára átrendezik az egész helyiséget, akkor majd a sző­nyegek is helyet kapnak. A ze­nekarok drága hangszerekkel rendelkeznek. Elámulva kér­deztem, hogy honnan szerzik azt a sok pénzt, amit a külön­böző kellékekért fizetnek. — A szövetkezet kultúralap- jáből és a CSISZ-szervezet is segít — felelte Petrik Andor és Gondorcsin Erzsébet, a CSISZ alapszervezeti vezetőségének egyik tagja. A CSISZ alapszervezet telje­sen összeforrott az EFSZ-el. Az alapszervezet tagjai egy­két kivételtől eltekintve mind­annyian a szövetkezetben dol­goznak. Tehát ha az EFSZ kul- tűralapjából segítik a fiatalo­kat, akkor voltaképpen az alap­szervezetet is előbbre viszik. Ezért élénk a szervezeti élet. A Szolidaritás Alapra is 500 koronát juttattak a kistárkányi fiatalok. Évi kötelezettségvál­lalásaik összértéke pedig meg­közelíti az 52 000 koronát, amit persze teljesítenek is. Aratás után kirándulást szerveznek az Alacsony és a Magas Tátrába. Az új tagok nevelésére is gon­dot fordítanak. Az idén 20 ta­got szerveztek a CSISZ-be. Utána a klubhelyiség jelen­tőségéről volt sző. A beszélge­tés már a kanyargós Tisza partján folyt, jobban mondva a víz szélén. A fürdőzők közül is sokan hozzánk csatlakoztak, körülvettek minket. Fiatalok, idősebbek egyaránt örültek az elért eredményeknek. A kocs- mázó, utcán lődörgő fiatalok­ból komoly társadalmi munkát végző, közösségkedvelő egyé­nek lettek. Ez főleg a klubhe­lyiségnek köszönhető. Mert ott megismerik egymást, nemcsak felszínesen, hanem a szórako­zási eszközök révén egymásra vannak utalva. Üj barátságok alakulnak ki, eltéphetetlen szá­lak fejlődnek. Időtöltés is, szó­rakozás is, de főleg rryjvelődési és nevelési eszköz a klubhe­lyiség. Ha havonta csak egy gyűlést tartanának, bizonyára nem érne el ilyen eredménye­ket az alapszervezet. A szomszéd falu Nagytár- kány. A nagytárkányi fiatalok közül is sokan benéznek a kis- térkányi kultúrházba, s annyira hatással volt rájuk az itteni fiatalok élete, hogy többen kér­ték közülük felvételüket a CSISZ kistárkányi alapszerve­zetébe. Mert a fiatalokban meg­van a jóindulat, nem állnak félre, ha a közösség érdekében kell valamit tenni. De nem minden akadályt tudnak segít­ség nélkül átvészelni, legyűrni. Kistárkányon megvan ez a se­gítség a felnőttek részéről. Itt a fiatalok nevelése nem szószá­tyárkodásban, különböző gyű­lések hangzatos felszólalásai­ban, szürke elmélkedésekben merül ki, hanem valóságos tet­tekben. Ezért akarnak a nagy­tárkányi fiatalok a kistárkányi alapszervezet tagjai lenni. Kedélyes nép, munka- és igazságszerető a kistárkányi. Bárkivel beszél az ember, fia­tallal, időssel, mindegyik tár­gyilagos, nem köntörfalaz, oda üt szavaival, ahová éppen kell. Mindig a valóságra, a tényekre mennek rá. Igaz. a kultúrfele- lős még csodákat nem művel­hetett néhány hónap alatt, de munkájának máris látszatja van a falu közösségében. Segít a falut alakítani, előbbre vinni sikerrel. BAGOTA ISTVÄN CSISZ tagok vegyetek részt a lan begyűjtésében HASZNOS VERSENY Mezőgazdaságunkban rendkí­vüli jelentősége van az ipari növények, többek között a len termesztésének. Az idei termés rendkívül gazdag és begyűjté­se sok munkaerőt vesz igény­be. Mivel mezőgazdaságunk jelenleg még nem rendelkezik elegendő gépesített begyűjtési eszközzel, és az idő bizonyta­lansága miatt a meglévő gépe­ket se tudjuk kellőképpen ki­használni, mezőgazdaságunk elvárja a lakosságtól, de főleg a fiataloktól, hogy segítenek a len gyors begyűjtésében. A CSISZ SZLKB, a Közellá­tási Megbízotti Hivatal, a Me­zőgazdasági Megbízotti Hivatal a nemzetgazdasági feladat tel­jesítése érdekében az eperjesi és zsolnai kerület kezdemé­nyezésére a len begyűjtésére vonatkozólag versenyfelhívást intéz a CSISZ járási és kerületi vezetőségeihez. A verseny a hektáronként begyűjtött len mennyiségé­ért és a begyűjtésben részt vevő brigádosok számáért fo­lyik. A versenyben részt vehetnek a CSISZ falusi, iskolai és üze­mi szervezetei, valamint a GTÄ-kon és az állami gazdasá­gokon működő szervezetek is. A verseny a CSISZ járási veze­tőségei között is megindul. Ez a verseny a begyűjtött len mennyiségért és a begyűjtésbe • A Szovjetunióban hat mil­lió ember harminc nappal hosz- szabb szabadságot élvez az idén. • Prágában most nyílt meg az első önkiszolgálásra beren­dezett gyermekjáték áruház. Az áruházat fiatal kollektívák ve­zetik. ☆ Nem érdemes arisztokrata születésűnek lenni. Kuba szige­kapcsolődott CSISZ-szerveze- tek számáért folyik. A legjobb járás 4000 koron» értékű televizort kap, a máso­dik díj egy magtyetofon, a to­vábbi díj egy rádiőgramofon és egy Jawa CZ Pionír, motor- kerékpár, az ötödik és hatodik díj szintén egy-egy rádióké­szülék. A két legjobb kerület két televizort kap. A versenyt 1959. november 30-án értékelik ki. tén a Castro-kormány elrendel­te, hogy a báróknak, grófoknak külön „nemesi adót“ kell fizet­ni. ■6 Tokióban választási hami­sítás miatt negyvenhatezer ja­pánt letartóztattak, 40 száza­lékkal többet, mint a legutóbbi választásoknál. fMELYEN a szövetkezeti tagságnak szin­te körmére égett a munka. A kapálás bevégzése, a takar­mánybegyűjtés, az aratás szin­te minden egy rakásra gyűlt. Jól látták ezt a fiatalok, azért aztán a CSISZ-gyülésen Kukla Gita, a szervezet elnöknője ki­jelentette: brigádot szerve­zünk. S valóban úgy is lett, a vasárnapi brigádon a falu ifjú­ságának nagy többsége részt vett. Még az iskolások is segí­tettek. Az egyik csoportban ott dolgozott Kovács András, az imelyi tanonciskola növendéke is, aki nemcsak az osztályban tudja lelkesíteni társait, hanem a takarmányhordásnál is meg­mutatta, hogyan kell megrakni a szénaboglyát. LÄBSZKY ISTVÁN, Martos. Az imelyi szövetkezetben szedik a dohányt XIV. A tenger és az emberek Nagy kincs a tenger. Ezernyi zás után barnán, kisimult bőr­színben tündökllk. Hányféle rel hagyhatod ott a partját, zöld, hányféle sárga, hányféle A belga partokon nagy ho­kik és iekete! Távol az örök mokdiinák örködnek. Hátukat finom ködfátyol lebeg és össze- lassan befedi az életet jelentő olvasztja az éjjel. És tarka a sivár növény. Olyan ez a homok, tenger — felh'óárnyak úsznak. mint a finom daraliszt. Beeszi a hátán. magát az ember testébe, ruhá­Sds, nagyon sós a tenger, sú- fiba és nem lehet tőle szabadul- lyos, mint ifjú csintalan asszo- ni. nyok vére. Tapad, beleissza ma■ Heist kisváros, kikötő, tengeri gát a pórusokba, kiszárítja az fürdő. Ide nem járnak milliomo- ember ajkait, megduzzad töte a sok, csak afféle kispénzű ördö- nyelve. Pár órás fürdőzés, napo- gök, hivatalnokok. A lakosok Lábpedálos gyerekautó a tengerpart sétányán. nagy része mégis az idegenfor- reggeli fogás után, és bemoto- galomra, erre a nagyon is labilis roznak, bevitorláznak a La Man- jövedelmi forrásra alapozta az ehe csatorna vizére nagy halra életet. Kis üzlet a sétányon, ke- halászni napnyugtáig. Fojtott, esés penzió a városszélén. Az röviden pattogó hangjukat csak üzletben emléktárgyak, képes- a késön fekvő szerelmesek hali- lapok, haszontalan apróságok, a hatják ismét az éjszaka csönd­penzióban lakók, és a tulajdonos jében. Ezek a fekete gumiruhá- ott lakik a penzió pincéjében, ba bújt emberek, mezítlábas családja alázatosan kiszolgálja gyerekek, hangosszavű piaci ko- a vendégeket, mosnak, takarí- fák, halárusok is a tengerből él- tanok, cipőt tisztítanak, levelet nek. visznek a postára, autót fénye- Ha a friss hal, rák, csiga nem sítenek és főznek. Az úri piszok fogy el a piacon, pár garasért tisztogatóinak ezek az apró, megveszik a dél felé megjelenő hangyaszorgalmú munkásai ma- fagyosarcú ügynökök. Vidám le­gük slamposak, gyűröttek és gények autóra rakják és viszik piszkosak. Rájuk ragad a kosz, az üzemekbe. Konzervet, herin- a vendégek szennye. get vagy kitűnő műtrágyát ké­A férfi és az asszony otthon szítenek ebből a furcsa fölösleg­szolgál, a lány az üzletben ki- bői. Ök is a tengerből élnek, nálja portékáit és a nagyanyó Nagyszerűen a gyárosok, jól az szedi a pénzt a tenger partján ügynökök és silányul a munká- bérelt néhány négyzetméternyi sok. strandon. Jó, ha van vendég, de A piszkosvízü kikötőkben ha­ha nincs, nincs munka, nincs jók szunyókálnak. Körülöttük jövedelem. daruk csikorognak, emberek fut­Hajnalban, amikor a kényei- kosnak. Cipelik a ládát, zsákot, mes vendégek még alszanak a gépet. Árut hoznak, árut visz- finom ágyon, a tenger partját nek. ök a rakodómunkások. Öle- feketeruhás fürge emberek lepik sek, izmosak, véznák és alacso- el, a visszahúzódó apályban ne- nyak vegyesen. Némelyik elvisz héz hálókat vonszolnak, halász- a csomag alatf, de viszi, cipeli, nak. Mezítlábas gyerekek fut- mint apró hangya a nagyra nőtt kosnak fura zöld vödreikkel és tojását. összegyűjtik a homokon rekedt A parton szűk, piszkos kocs- lusta rákokat. Aztán mindent: ma. Köpködő matrózok, hango- ha'.at, rákot, csigát a piacra vi- san nevető lányok. Amíg a mat- szik az asszonyok, hogy a ven- ráz szabad, a rakodómunkás iz- dégek hasikája ne háborogjon, zad. Aztán felbúg a hajósziréna, mint viharban a tenger. Az em- szomorúan, szlvbemarkolón, a berek csónakba, bárkába ülnek a matróz hajóra száll, hogy hetek­Üdülő a tengerpart homokdűnéi között. lg csak vizet lásson, ök a ten­ger fuvarosai. Földrészek össze­kötői, a végtelen tenger vándo­rai. Mind, mind a tengerből élnek A hajók gazdag tulajdonosai, u rakodómunkás, a matróz, a kocsmáros és a boldogságot áru­ló hangoskacajú lány. És a hajók mennek, jönntk< Nemcsak terményt és árut visz­nek. Visznek fegyvert, visznek katonát a távoli gyarmatokra, hogy „terjesszék a civilizációt", ráüljenek a szerencsétlen elma­radott népek nyakára. Visznek pálinkát, visznek szentképet és papot — hiszen egyedül a fegy ver gyenge. Kell hűséges társa a kábító ital és az alázatot hir dető vallás is. Ezek a hajók ke­leset visznek és sokat hoznak a 1incses Afrikából, a kimeríthe- i'tlert Belga Kongóból, ahol a fekete munkás tízszer, húszszor k 'íresebbet keres, mint a fehér ember. Ez a kis Belgium birtokosa a leggazdagabb gyarmatnak. Belő­le él fele ország. De mi lesz, ha egyszer a feketéknek a szándé­kon túl az erejük is meglesz a szabadsághoz? SZŐKE JŰZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents